Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
KOSSUTH éüt T&nczena U3 Pau.iellot A etnUhd borbfly Kétfelv. vígopera *0.54 Tavas jrv ár ás a Mecsekben U.1* Magyar előadók 12.25 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.45 A magyar dalirodatotnből 14.0« A csehszlovák kultúra hete 14.21 Népi muzsika 15.10 Zengjen (lalnntí 15.40 Népi zene 16.05 Ránkl: 1514 — fantázia 16.29 Operettdalok 16.43 Az élő népdal 17.15 Operacsillagok — opera- slágerek 17.45 A 04, 05, «7 jelenti 18.10 Népdalok 18.23 Egy ember élete 19.40 Szimfonikus hangverseny- közvetítés 21.30 Könnyűzene 21.40 Riporter kerestetUrt 22.20 Népdalok 23.00 Operafinálék o.io Könnyűzene PETŐFI S.05"Beethoven-művek 8.58 Verbunkosok 9.40 Riport 12.00 Könnyűzene 12.33 OperafelvéteMk 12.45 Pécsi stúdió 13.03 Mozart kamarazenéjéből 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig ... 18.10 Holnap közvetítjük .... 18.20 A Társadalmi Szemló 4 számáról 18.40 Mihály: Fantásia fűvé* ötösre 19.04 A csehszlovák kultúra hete ».34 Tanácstagok és a tanács 20.28 Anna Frank naplója Színjáték 23.15 Tánczene MAGYAR í.oo rrv 16.58 Hírek 17.05 Az ősrobbanástól a Í*M keletkezéséig 17.50 Tavasz a földeken 13.10 Müsorkalauz 18.30 A Tv Galériája 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Minden kilométerkőnél:;« 5 Szembejövő vonatok 21.00 Dn például, hogy folytatná? 21.40 Riporter kerestetik) 22.20 Tv-hlradó POZSONYI 9.25 Kenyér és dalok Tv-játéik 10.50 Zenés műsor 15.30 A béke-kerélepárv«r*eny 19.00 és 21.40 Tv-híradó 20.00 Kockázat Lengyel tv-filmsorozai ll. rész 22.00 Portrcfílm: Marcel Marceau, pantomlmmüvész EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 érakor Az előadások előtt divatbemutató a Centrum Áruház rendezésében Horizont Magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor szerelmesfilm Színes, magyar film EGRI KERTMOZI; Este fél 8 órakor 12+1 GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelmem, segítsd GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; A követek nem gyilkolnak HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Olsen bandája FÜZESABONY: Spartacus I—H. (Dupla helyárak) £zínhai Egerben, este 7 órakora PITYPANG (Moliére-bérlet) Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 10 órától péntek »éggel 7 óráig, a Jókai utca 41. alatti rendelőben. (Telefon: mám a m~m. KUBA - KÖZELRŐL Füzesabonyból A község két óvodájában évek óta kevésnek bizonyul a férőhelyek száma. A tömegesen jelentkező igények kielégítése érdekében akciót szerveztek az óvodák társadalmi megsegítésére. Az eredmény máris jelentkezett A füzesabonyi Petőfi Tsz és a körzeti ÁFÉSZ együttes anyagi támogatással egy-egy új óvodai csoport szervezését tette lehetővé. Erre nagy szükség volt, hiszen a tavaszi mezőgazdasági munkáik beindulásával ugyancsak megnövekedtek a gyermekei helyezési gondok. A két üzem 50—S0 ezer forintot adott erre a célra. Az ideiglenes óvoda a Mátyás király úti iskola két üresen álló termében lett elhelyezve. Április 20-tól augusztus végéig nyújtanak rendszeres ellátást 30 óvodás korú kisgyermeknek. Az új idényóvoda nagy segítséget jelent Füzesabonyban a dolgozó nőknek. Császár István Parádsasvárról Az üveggyár 1970. évi 1# munkájának eredményét as él üzem cím, a szocialista munka gyára kitüntetés, én a megyei párSbizotteág kongresszusi oklevelének elnyerése fémjelzi Éréket a kitüntetéseket adtft át máj«» 1-én. Az ünnepségen megjelent Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Gubán Dezső, a járási pártbizottság első titkára, Mudriczki János, az SZMT vezető titkára. Részt vett az ünnepségen Szókup Lt'ijos, a vállalat vezérigazgatója és a környékbeli üzemek vezetői. Szókup Lajos vezérigazgató ismertette a gyár eredményeit, kiemelve az exporttevékenységet. Elismerésre méltó a bérszínvonal emelkedése. A gyár gazdasági vezetői hatékony intézkedéseket tettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására. Elismerő szavak kíséretében adta át ezután a szocialista munka gyára és az élüzem cím elnyeréséről szóló oklevelet Varga Sándor gyár- igazga tónak. Méltatták az eredményeket az ünnepségen résztvevő vendégek is. Az ünnepi beszédek után a gyár 43 dolgozója kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Gembiczki Béla Gyöngyösről 15 brigád versenyzett Gyöngyösön a Mátraalji Szénbányák igazgatóságánál a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az értékelés alapján három brigád — a gépészeti, termelési és tervosztály brigádja — aranykoszorús jelvényt, három brigád ezüstkoszorús jelvényt, öt bronzkoszorús jelvényt, négy pedig brigádoklevelet kapott. A jelvényeket, okleveleket és jutalmakat a szakszervezeti bizottság részéről Rózsa Kálmán titkár adta át ünnepélyes keretek közt a brigád- vezetőknek. Kérte, hogy 1971-ben erősítsék továbbá kollektív munkát, újabb gazdasági és politikai eredmények elérése érdekében. A jutalmak kiosztása után j az 1071. évi feladatokról be-: széliek. Tóth Lajos | f Tsszanánáról i SJbtaen tus évben befőj«*- i ződik a teiroelőszövetkaset nagy beruházása, a 2431 férőhelyes sertéskoanibinát építése- A napokban kerültek átadásra a már befejenstt egységek, két, egyenként 580 férőhelyes hizlalda, A M férőhelyes flaztartó és • 390 férőhelye» süldőszállás mér egy fél éve igen Jó w«S- rnénnyd üzemed. Am új épületek átadásánál etet vettek a MEZÖB&H, a Járási mezőgazdasági osztály és a KÖJÁL képviselői is. i*nwrt%A Mam Vámosgyőrkröl Bítfca jutalométadásra került sor a közelmúltban. Nagy haszlone, Gulyás Józsefné és Bajó József vasúti dolgozók kaptak jutalmat, mert bátor fellépéssel megakadályoztak egy kocsi- rongálást A Vámosgyork—• Gyöngyi» között közlekedő vonat egyik személykocsijában négy fiatalember több mint négyezer forintos kárt okozott A garázdaságot Nagy Lászlóné jegyvizsgáló vette észre és bét munkatársa segítségével megakadályozta a további rongálásokat A két vasutasnő 1500 —1500, Bajé József kocsivizsgáló pedig 1000 forint jutalmat kapott a miskolci igazgatóság vezetőjétől. Szűcs Ferenc 2. — Hogyan tudtak élni a forradalom nyújtotta lehetőségekkel? Miképp kezdték meg a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulást, amelynek hatása Kuba határain túl egész Latin- Amerikára kiterjedt? A válaszok szinte egyformák. Az igazgató éppúgy fogalmazott, mint a nádvágó paraszt, az újságíró, vagy a kikötőmunkás. — Mélyről indultunk — mondotta András Senra Pérez, a Matanzas tartománybeli Hatney nevű mezőgazdasági kísérleti kutatóintézet igazgatója. Kuba gazdasága a forradalomig az amerikai monopolistáktól függött. A mezőgazdaság félfeudális volt. A vetésterület 61 százalékát a cukornád foglalta el. A megtermelt cukor nagy részét az USA vásárolta meg, s szinte annyit fizetett, amennyit akart, ezzel gaz- chiRágüag, politikailag is sakkban tartotta az országot. Ipar szinte alig volt. A cukorgyárakon, no, meg egy-két textil- és dohány- üzeeaen kívül szinte nem is voR más. A sziget ásvány- fchJMét csak kibányászták, a mangsímt. a nikkelt, a rezet, & kőolajat azonban már az Egyesült Államokban dolgozták fel. A szociális és kulturális helyzet? Alig vcüt olyasa kubai, aki a hiányos táplálkozás miatt ne szenvedett volna valami- iy<m krónikus betegségben. Az embereknek mindössze 4 «zúzalék* evett húst, 2 százaié raa tojást A parasztiok zömének nem volt rendes lakása, szétszórt, pálmaágakból én tévéiekből összetákolt kalyibákban laktak. A villanyt a mezőgazdasági munkások 89 százaléka nélkülözte. A munkanélküliek száma rendszeresen meghaladta a 650 ezret. A lakosság több mint 70 százaléka analfabéta volt. Az elmaradottság, a nyomor felett pedig totális katonai-rendőri rémuralom uralkodott. Kuba a bérgyilkosok Eldorádója volt; a nép haladó szellemű vezetőire vadásztak. Claude Julien párizsi újságíró így irt erről az időszakról: „A börtönök tömve vannak, egyre növekszik az eltűntek száma, a gvilkosság mindennapi esem ínnyé vált. A rendőrkapitányságról kihal- latszik a kínzottak jaj kiál- tása”. Az elmúlt 12 év alatt csodát művelt a kubai nép. A földosztással kezdtük — magyarázta az igazgató. A 30 kabalérián (körülbelül 405 hektár) felüli birtokokat szétosztották, s létrehozták a termelőszövetkezeteket. Később 60 hektárra csökentették a magánföldterület felső határát. A hatalmas, több száz, sőt ezer Á cukor országa hektárnyi cukomádültetvényekhez nem' nyúltak, mert ezek felosztása veszélyeztette volna a legfontosabb kiviteli cikk termelését Ez azt eredményezte, hogy Kubában az állami gazdaságok vannak túlsúlyban. Van egy olyan folyamat is, hogy a magángazda bérbe adja földjét az államnak, s ő maga az állami gazdaságba megy dolgozni. A nép, amely ma már szabadom, önmaga boldoguláséért dolgozik, csodát művelt az államosított cukornádül tetvönyeken. A cukor termelése közügy lett. Ennek köszönhető, hogy a régebbi 7 millió tanná cukor helyett 1970-ben a 10 millió elérését tűzték ki célul. Ezt ugyan nem sikerült megtermelniük, 8.8 millió tonnát értek el, de ahogy Fidel Castro több beszédében mondotta, ezért nem a nép felelős. A szervezetlenség, a szállítási gondok, a szakmunkáshiány, no, meg a sok eső jelentősen gátolják a zafra- (aratási) csatát. Es mintha túl is hajtották volna a feladatot. A munkaerőt főleg a nádaratásra koncentrálták, s ezt különösen a közszükségleti cikkek gyártása sínylette meg. Ezzel is magyarázható Kubában az áruhiány. Rövidebb- hosszabb ideig olyan emberek is a campon (mezőn) voltak, akik hasznosabb munkát végeznek saját területükön. Az idén már körültekintőbbek lesznek. Kijelölik azokat a munkahelyeket, ahonnét csak szombaton és vasárnap mehetnek nádat vágni. A jövőbe® pedig nagyobb súlyt kívánnak helyezni a cukornád betakarításának gépesítésére. Már eddig Js kísérleteztek a nehéz, nagy ügyességet ée kitartást igénylő munka könnyebbé tételével, de az 1971-es évben nagyot lépnek előre Az ültetvényeken 800 olyan mezőgazdasági gép dolgozik majd, amely a Szovjetunióból érkezik. Kísérleteznek a perzselésas betakarítással is, amely azt jelenti, hogy előbb leégetik a nád leveleit, aztán géppel vágják le a termést. — Szocialista államunk igen nagy segítséget nyújt« mezőgazdaságnak — magyarázta András Senra Pérez —, az olyan kutatóintézetek létrehozásával, mint amilyen a miénk is. Igyekszünk a legkorszerűbb növénytermelési és állattenyésztési módszereket kikísérletezni, majd elterjeszteni. S hogy szavának hitelt adjon, meginvitált a gazdaságba, ahol korszerű rét-és legelőgazdálkodással, a hol- steinj és a zebu szarvas- marhák keresztezésének sikereivel ismerkedhettünk meg. — A zebu megél a nyári hónapokban kopárrá vált legelőn is, míg a nemesebb fajta elpusztul — magyarázták a szakemberek. Ezért kereszteztük í két, s így a mi éghajlatunkon megélő, jobban tejelő fajtát neveljük. S ha majd egész Kubában a korszerű, a talajnak és főleg az éghajlatnak megfelelő agro- és zoomód- szerebkel gazdálkodnak, a szigetország igen gazdag lesz. E földterületen ugyanis, hogy mást ne említsek, évente háromszor lehet kukoricát, kétszer rizst termelni. Annyira gazdag ez a vidék, hogy ahogy a szólás- mondás tartja, még a levert bot is kizöldül. Fodor László Következik: Tizenkét év, tizenkét jelszó ;|S0 1971. május 6„ csütörtök Nevelés dolga az egész Az igazgató aláírta az aktát, Csömöri átvette, majd előbb az íróasztalnál hajolt meg, azután az ajtónál. Később Kisteleki, a helyettes igazgató lépett be a szobába. — Milyen ember ez a Csömöri? — kérdezte tőle az igazgató. — Kitűnő munkaerőnek látszik, amennyire egy hét alatt megfigyelhettem, de van egy nagy hibája: túlságosan szolgálatkész, alázatos, szervilis. — Észrevettem. Meg kell nevelned. Kínos, hogy mennyit hajlong. — Megpróbálok vele okosan beszélni. Az igazgató helyettese még aznap elővette Csömörit. Arra bíztatta, hogy legyen magabiztosabb, önérzetesebb. — Igyekezni fogok tisztelettel — hangzott az alázatos válasz, — Ne tisztelettel igyekezzen. Mága, mint megfigyeltem, jól dolgozik, ne érezze magát annyira alárendeltnek. — Köszönettel megfoga— Igenis —' válaszolta Csömöri, és újból tisztelet- teljesen meghajolva, szélesre tárta ki a fejcsóválva födöm a tanácsát — mondta és mélyen meghajolt. A helyettes a kabátja után nyúlt. Csömöri nyomban odaugrott, kikapta Kisteleki kezéből, és fel akarta adni. Szinte közelharc fejlődött ki közöttük, amíg Kisteleki végre egyedül vehette fel a kabátját. — Értse meg, Csömöri kartárs, manapság már vem segítik fel a felettesekre a kabátot! Ez megalázó! voző Kisteleki előtt az ajtót. Egy hét múlva az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na, hogy haladsz Csömöri nevelésével? — Nehezen. Annyi eredményt elértem, hogy a napi tizenegy-húsz „tisztelettel" már nyolc-tízre csői. kent. — Csak így tovább. Nevelés dolga az egész! Ettől kezdve Kisteleki majd minden nap beszélgetett Csömörivel, aki lassan- lassan kezdett leszokni alázatosságáról. Igaz, még elég gyakran megfeledkezett magáról, és ha ő volt a telefonnál, amikor valakit a készülékhez kértek, kicsúszott a száján: — Igenis, küldöm tisztelettel. Egyszer kifakadt a csoportvezető: — Engem ne tisztelettel kérj a telefonhoz! Megértetted? — Megértettem, Balogh kartárs, kérem szépen — hangzott a válasz. Kisteleki továb igyekezett Csömörit nevelni. Állandóan oktatta a helyes viselkedésre. Hónapokai később az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na, mi a helyzet Csömörivel? — Állandóan foglalkozom vele. Ez bizony sok időmet elveszi. — És? — Mély tisztelettel meg kell neked mondanom, kérlek alázattal, hogy véglegesen vem lehet őt magnevelni... Palásti László Nem könnyű a nádvágó munkája.
