Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

Igénylik-e a véleményét ? kt utóbbi időben nem keveset beszélünk a szocia­lista demokráciáról, még in­kább — főleg ipari, munkás körökben — annak szerves részéről, az üzemi demokrá­ciáról. Engem a nemes el­vek gyakorlati, mindennapi vetillete vonzott, mint irány­jelző fokmérő. Az sem vé­letlen, hogy épp fiatal dol­gozókat kerestem meg, bíz­va a fiatalság ambíciójában, * nem utolsósorban legszim­patikusabb vonásában a megnyerő nyíltságban. Ilyen indítékoktól vezérelve láto­gattam az Egri Dohánygyár­ba, kutatva a manőennapok valóságát. Harangozó Éva huszonhat éves; nemrégen került fizi­kai munkakörből adminiszt­ratív státusba, bérelszámo­lónak, most új feladatainak! buktatóival birkózik. Fize­tése kevesebb lett, 6 mégis elégedett, mert hárommű­szakos beosztás helyett csak egy mOsaricbaa dolgozik. Hét éve szakszervezeti bí­zdImi. üt? — ÁTtaRfbosk. G. — Említene konkrét pA- dákafc? Hosszasan gcmtío*t«xfifc. — Mint bizakrat, mSswc kérdezték meg? __ — Egy afkaiotrw» emíSc- szem: idős, beteges mamlsa- társnőnk kért szociális se­gélyt Tőlem azt kérdezték, hogy java^lom-e. Természe­tesen igennel válaszoltam. — Esetenként vannak óra­ibéremelések, ilyenkor nem lehet közömbös a szakszer­vezeti bizalmi véleménye. — Eddig nem kérték, in­kább az idősebb kolléganő­két. — Helyesnek teríte ért? — Így szokás, ehhez al­kalmazkodtam, elégedett va­mok. — Mennyi volt az eternit •évi nyeresség? fi' — Az «nyémlIC m — A váUalati érétífcélne. r — Mám tudom. r — Az J»l. évi terv? r — Kern ismerem. lenőrzéskor néhány csomag cigarettát találtak nála. Fe­gyelmi eljárás indult elle­ne. Mi nem hagytuk annyi­ban, elismertük, hogy hibá­zott, de érdemeiről, koráb­bi szorgalmáról is beszél­tünk. Sikerült elérni, hogy ne túl szigorúan büntessék eltévelyedéséért. Nem tenne teljes a kép, ha mellőznénk a KlSZ-szer- vezet csűcsströsárának véle­ményét. Ö tanúja volt be- srélgetésimknék, s a riport­alanyoknak nemcsak kollé­gája, Iranern barátja is: — Amit csak lehet, meg­teszünk a fiatalokért. A kö­zelmúltban KISZ-lakás épí­téshez hárman kaptak hosz- szű lejáratú kölcsönt, a nő­nap alkalmából egyik KISZ- tagunik kapott kiváló dol­gozó kitüntetést. A kulturált szórakozási lehetőség bizto­sítása érdekében a gyár ve­zetősége pinceklubot létesí­tett a fiataloknak. Az el­múlt évben vállalati hozzá­járulással — ez harminctól- ötven százalékig terjedő kedvezményt jelen* — öz KISZ-es járt külföldön. A gyár igazgatója és vezetősé­ge rendszeresen részt vés® a klubesteken és más ifjú­sági rendelvényeken. Egy­szóval fiataljaink mindent megkapnak, amit jogosan várnak vagy igényelnek. — Az ©KM» kerékasztal- , beszélgetés mégis Kommen­tárt kárén. Igen, azt ksszetn, bogy nálunk a lehetőségek adot­tak, csak fiataljaink valami rossz beidegződés, tatán máshonnan hozott tartózko­dás, túlzott óvatosság miatt húzódoznak véleményt nyil­vánítani, jogokat követetni. Sokan hallgatnak problé­máikról, ahelyett, hogy ke­resnének bennünket és a ■gyár vezetőit, hiszen segíte­ni csak jelzések után lehet, fentebbről minden hibát nem látni. Természetes, hogy igényeljük aktivitásu­kat, számítunk óöeteikre, elképzeléseikre, meset csak ilyen légkörben mehet va­lóban jobban a munka. Még egyszer csak azt mondha­tom, hogy a fíartaüofeom a sor: varjúk javaslataikat, kritikájukat. Negyedszázada történt: Állami ellenőrzés alá helyezték a Nemzeti Bankot A fiatalabb olvasónak ez valami egészen érthetetlen, furcsaság: kétmillió pengőbe került az újság egyetlen példánya, ináról holnapra kétszáz százalékkal emelték a bé­reket, de ebben senkinek sem telt öröme. Ha valaki belelapoz a 25 év előtti napila­pokba, pillanatok alatt meggyőződhet er­ről. Az ország gazdasági helyzete olyan kocsihoz hasonlított, melyben tönkrement a fék, elakadt a kormánykarék, s ezért hajmeresztő gyorsasággal száguld a fene- 1 ketlen szakadék felé. Aratás utánra jó pénzt ken teremteni — I ez volt a kommunisták elhatározása. Enél- f kül nem lehetett elképzelni az ország gaz­dasági talpraállítását. - Hiába dolgozott a munkás bármilyen odaadással a gyárban, a bányában, a szegényparaszt a földreform során neki juttatott földön, az infláció, a ro­hamos pénzromlás megakadályoz!: a. hogy erőfeszítései nyomán javuljanak életkörül­ményei. A munkabér, a búzáért és egyéb terményért kapott ár, milliárdos címletű értéktelen, papírokat jelentett csupán, jó­formán semmit sem lehetett érte vásárolni. A lakosság egy szűk rétege viszont speku­lációval, fekeiézéssel mindenhez hozzáju­tott, de a dolgozók százezrei nélkülöztek, sem éfeksmhől, sem egyéb cikkből nem ju­tott számukra elegendő. Az ipari munkás­ság e sinaimas helyzet eüSenére is fokozta erőfesüitései't. A munkásosztály az áldozat- váSaíás fejében joggal követelte, hogy a kormány hozzon erélyes intézkedéseiket a klnvö vásEsáaságiak és aránytalanságok meg- szünitetiéséiyí. A politikai és társadalmi élet­ben, de különösen. az ipariban és a Iberesike- deterrtbem dönáő szavuk voift még a régi fei- ‘'váíteássasofenak. okik fcezsBfeben tartották a ■ bankok,*r®erí#ását -is. A ff#Ö? értÉkáÖó pöíz megteremtéséért tíW6 tawasza« kibontakozó politikai harc jégySk jedentékeny csatája ezen. a téren zaj- tec május 6-án kormányrendelet jelent Ipmeg a Btemaeti Bank állami eHenörzeseröl. E rendelet előírta hogy a pénzügyi ken- mánybiztosság intézkedjék: a bank üzlet­vitele feleljen meg az ország általános gaz­dasági érdekeinek, működése ne a reak­ciós erőket segítse, haem azokat, akik a gazdasági stabilizációért küzdenek. A pénz rögzítésének három fő gazdasági feltétele volt: a termelés növelése; takarékosság és rend az államháztartásban: a kötött gaz­dálkodás bevezetése a termelés, az elosztás és a fogyasztás legfontosabb szektoraiban. A kötött gazdálkodásra azért volt szükség, hogy az állam megfelelő árukészletekkel rendelkezzék. Ezt kívánták megvalósítani a legfontosabb nagyüzemek államosításával és a bankok állami ellenőrzésével. Három hónap állt rendelkezésre, hogy a szükséges árukészleteket összegyűjtsék. So­kan — a szociálistaellenes erők képviselői — kételkedtek a forint megteremtésének lehetőségében. Azt hangoztatták, hogy arra csak nagyarányú külföldi kölcsönök és se­gélyek nyújtanának lehetőséget. A kommu­nisták küzdelme arra irányult, hogy az or­szág belső erőit mozgósítók, másrészt, hogy Magyarország visszakapja a fasiszta hadak visszavonulása során nyugatra hurcolt ja­vakat, köztük a Nemzeti Bank aranykészle­tét. Jóllehet a stabilizáció elsősorban gazda­sági kérdésnek látszott, a munkásosztály felismerte, hogy nem érhető el tartós si­ker a termelésben, ha a politikai életben a tőkéseket támogató erőknek lesz döntő szavuk. Ezért egyidejűleg kellett gondos­kodni a gazdasági rendszabályok érvénye­sítéséről, és a demokratikus rend megszi­lárdításáról. Abban, hogy 1946. augusztus elsején kibocsáthatták az új pénzt, az érték­telen sok millió pengős papírok helyett az ej-tékálló forintot, kétségtelenül szerepe volt a ma 25 éve napvilágot látott intézkedés­nek, a Nemzeti Bank állami ellenőrzés alá helyezésének. (V. r.) A Csányi Állami Gazdaság keademenyeaesew Megalakult a TOMÁTOKOP Nagy Beáta 16 éves, a gyárban hatórás munkaerő­ként, mint vendégkísérő kezdte, közben elvégezte a gyors- és gépírótamfolyamot, ma már ebben a beosztás­ban dolgozik. Mint KISZ- tag, az irodalmi színpad te­vékeny résztvevője. A kér­dés mégis meglepi. — Eddig még egyetlen egyszer sem kértek vélemé­nyem semmiben. — Mivel magyarázza ezt? — Túl fiatal vagyok, meg nem is töltök be olyan funkciót, hogy sokat számí- son az én szavam. — Az eredményeket, a hi­bákat azért csak észreveszi. — Egészen szőkébb kör­ben mondom el, a legköz­vetlenebb munkatársaimmal vitatjuk meg. A huszonhárom éves Pusz­tai Mihály korábbi munka­helyét hagyta ott, hogy a gyárba kerülhessen. Nem­csak a több pénz, hanem a változatosabb, színesebb munka vonzotta a fiatal la­katos szakmunkást. Brigád­ba benevezett a szocialista cím élnyeréséért folyó ver­senybe. — Nálunk más a helyzet, a gárda kilencvenhat szá­zaléka fiatal, ha nem kér­nék véleményünket, ha nem támaszkodnának ötleteinkre, nélkülünk nem mennének semmire. — Miben mutatkozik a bizalom? — Ránk mernek bízni ko­moly feladatokat is íőrtb- kejnk. Legutóbb mi helyez­tük át a ventillátort a má­sodik emeletről a földszint­re. Nem kis munka volt, mégis megoldottuk, és sen­ki sem vitatta, hagy mi­ként csináljuk. Pusztai Mihály----egyä-p éldákat is emiito Egy küloaäbenri|ji»Jte<5 •mgek bebizonyítottak, hogy a paradicsom magról vethe­tő, különösen a rövid te­nyészidejű fajták. Ezenkí­vül kombájnnal be is taka­ríthatok különösebb veszte­ség nélkül. Az így szerzett tapasztalatok birtokában a technológia széles körű ha­zai el terjesztésére született a javaslat a csányiak részéről, a már említett társulás megalakítására. De mi a feladatúk aa együttműködésben részi, ve­vő partnereknek? Az aláirt alapító okirat szerint a Bu­dapesti Mezögazdasagi Gép­gyár és a Mezögazdasagi Gépkísérleti Intézet szak­emberei megtervezik és ki­dolgozzák az egyes gépso- rok és technológiák műsza­ki dokumentációit. A gépki- sérleti intézet ezen túlme­nően részt vesz az új tech­nológiák üzembe helyezésé­hez szükséges szakemberek képzésében is. Az AGRO- TRÖSZT illetékesei a meg­tervezett gépsorokat és tech­nológiákat értékesítik a ha­zai nagyüzemeknek és a külföldi megrendelőknek, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben pedig megkezdik a gépi betakarításra alkal­mas paradicsomfajták ne­mesítését. A Hatvani Kon­zervgyár feladata lesz a ter­meltetés megszervezése. Már az idén, a gyárhoz közel, a Csányi Állami Gazdaság te­rületén a hagyományos re­keszek helyett konténerek­ben gyűjtik össze a betaka­rított paradicsomot, és azo­kat közvetlenül a gyárte­lepre szállítják majd. Jövő­re viszont ezt is tovább tö­kéletesítik. A helyszínen, a betakarítás után a paradi­csomot gépi berendezéssel összezúzzák, majd speciális te rtál ykocsikba ömlesztve szállítják. A közelmúltiban érdekes kezdeményezés megvalósítá­sáról értesültünk. A Csányi Állami Gazdaság javaslatá­ra TOMATOKOP né­ven hat különféle cég együttműködésével társulás alakult, a zöldségtermeszté­si technológiák hazad kidol­gozására és elterjesztésére. A társulás megalakításának okiratát a következő szer­vek képviselői írták alá: «2 AGROTflöSZT, a Budapes­ti Mezögazdasagi Gépgyár, a Csányi Állami Gazdaság, a Hatvani Konzervgyár, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet cs a Zöldségtermesz- tési Kutató Intézet. A partnerek feladata Közismert, hogy az utób­bi években hazánkban, így többi között Heves megyé­ben is jelentősen csökkent a biológiailag értékes és termeléstechnikailag igényes zöldségfélék — a paradi­csom, zöldpaprika, zöldbor­só, vöröshagyma — termesz­tési területe. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy nem alakultak ki a nagy­üzemi termesztésre alkal­mas fajták, a hagyományo­sak viszont egyre kevésbé elégítik ki a feldolgozóipar és a külföldi piacok igé­nyeit. Továbbá kiegyensú­lyozatlanul fejlődött zöld­ségtermesztésünk technoló­giája is. Bár előrehaladás tapasztalható a talajműve­lés, a palántázás, az öntözés és a növényvédelem gépesí­tésében. Ezzel szemben a betakarítás, valamint a ve­tés gépesítése lényegében még megoldatlan!. A techno­lógia ilyen ellentmondásos fejlődése a termésátlagok stagnálásában és a világ­színvonaltól való nagymér­tékű lemaradásban - malakkift- zik meg. Ismeretes, ywgy^s»j@te*m9- szeripari termékeik közül belföldön és külföldön is i igen jól értékesíthetők akü- * lönböző paradScsoarskiészíb- fanényete. Tavaly a Csányi Állami Gazdaságban asmeni- Pa8 frrfwmitigiáBBt m^kead- báa a pBßadäcsnm tegjgBan Vetés ftomfeSnatorra! ftz 50én a Csányi Állami Gazdaságon kívül, a csányi Eúzafka&ósz és a szomszédos •Sratsani Lentel ^termel aszó - teeikeaspefefoen % «negkezd- íÉök pmadflnso« nagyüze­m.m* feefenoíőgiávaJ va- jft-ÁtiMtessBOébét A paradi­felezéséhez közeled® k. Öt különböző paradicsomfajta — négy amerikai és egy kecskeméti fajta — keiül elvetésre, amelyet a Csányi Állami Gazdaság Ameriká­ból importált kombinátorai- val végeznek. Ez a géprend­szer egyszerre ötféle műve­letet végez: vegyszerez, mű­trágyát szór a talajba, ez­után. mindkét anyagot be­dolgozza a földbe, ágyast formál a vetőmagvaknak és végül vet. Óránként csak­nem másfél katasztrális holdon végzi el ezt a komp­lex munkát, mindössze há­rom ember irányításával. Ez a komplex gépi rendszer már lehetővé teszi a para­dicsom iparszerű termelé­sét, amely pillanatnyilag Csányban egyedüli Magyar- országon. Együttm űködve a KGST-vel A "TOMÁTOKOP meg­alakulásával, a hazai ipar már az idén bekapcsolódik a KGST-országokon belül egy magyar gyártmányú univer­zális zöld ségtermesztő gépsort és technológia kidolgozásába. Célja a távlati fejlesztés elősegítése, hogy egyre job­ban növekedjék a gépek, eszközök felhasználásának hatékonysága a zöldségter­mesztésben is. És itt kell megemlítenünk a konzerv­ipar dicséretes hozzáállá­sát a nagyüzemi technoló­gialáncba való beépüléséért. Felismerték ennek előnyeit, a fejlesztés lehetőségeit, ami nagyban hozzájárulhat már a közeli években az élelmiszerexport nagyságá­nak növeléséhez és a ter­melési költségek nagyará­nyú csökkentéséhez. Az új technológiával termelt és feldolgozott zöldségfélék le­hetővé teszik a fogyasztás­ra kész komplett ételek ké­szítését, a konyhai ételek készítésére alkalmas nyers­anyagok úaaszbéfeának bő­vülését és bem utolsósor­ban a készítmények arányá­nak növekedését is. Károly Jól halad a Csebokszári lakótelep építése A nagy építkezésen gépek segítik a dolgozók munkáját. (Foto: Tóth Gizella) Két lakótömbön dolgoz­nak Eger új, északi város­részének, a Csebokszári la­kótelepnek építői. Minde­gyik tömbben négy-négy, egyenként 42 lakásos ház készül, s az elsőnél már há­rom épületnek elkészültek a falai, a másodiknál pedig befejezés előtt áll az ala­pozás. A munka a terv sze­rint halad, bár pillanatnyin lag a salgótarjáni blokk­gyártó üzem nem tud ele­gendő mennyiségű anyagot biztosítani, s ez zavarja az építkezést. A két tömb mellett' még ©gy — az úgynevezett E/8-: as jelzésű — 172 lakásos házgyári épület próbacölö­pözését is most végzik. En-j , nek befejezése után kezdő-' "dik az alapozás: 540, egyen­ként hat-hét méteres cölö­pökön nyugszik majd a ha­talmas lakóház. Ugyancsak a próbacölöpözés folyik a j lakások fűtését biztosító * kaaashaz hetu£*v Mmmm t Mindehhez tervánkoafe még az újságírói tapaszta­lait. Műszaki'áltás idején ér­keztem a gyárba. Akikkel a kapuknál találkoztam, zö­mükben fiatalok voltak, siet­tek haza. a férjhez, a fele­séghez, a csatádhoz. Cso­portokba verődve beszél­gettek a letelt ityok óráról,, napi gondokiról, bosszúsé-* goikról. Arra gondoltam,, milyen egészséges lenne, ha mindez plenum elé kerülne^ ha a demokratizmus iskola-1 jót mindenki miméi hama-t rabb jelessel végezné, js4 alcadna minél több fcivóJójJ oktató a- téren is. Pécs bWn *4 Az építkezésen jelenleg több mint kétszáz munkás dolgozik. Ha így halad a munka, akkor az épülete­ket — mint arról Debrecze- ni László, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetője tájé­koztatott — a tervezett ha­táridő előtt átadjak a kivi­telezők. A lakások építésével pár­huzamosan a terület köz­művesítésén a Budapesti Közműépítő Vállalat dolgo­zik. A munka tehát min­den fronton ütemesen halad a Csebokszári városrész épí­tésénél, s az első program megvalósításával a tervek j szerint 1972. végén 680 la- - kást adnak át a város mo- fLexn északi lakótelepén. * _________________(h)

Next

/
Oldalképek
Tartalom