Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Radi# KOSSUTH 8.20 zenekari muzsika 10.03 iskolarádió 10.40 Folyóiratszemle 10.50 Áriák 11.30 A Szabó család 13.35 Ki nyer mai 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.55 Válaszolunk hallgatóinknak 14.10 Régi hangszerekről 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Kóruspódium 15.20 Az osztályfőnők műhelyében 16.05 Afrika külkereskedelmünk­ben 16.24 Járdányi: Vörösmarty-sziinf. 17.20 Beethoven-müvek 18.03 Riport 18.18 Egy ember élete 20.00 A csehszlovák kultúra bete 21.14 Mezőgazdaságunk nagy öregjei 21.33 Beszélgessünk zenéről 22.20 A hallgatók véleménye 22.35 A dzsessz világa 23.35 Népdalok 0.10 £ji zene PETŐFI 8.05 A esardásktrálynő. 9.00 Népi zene 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Néhány pere tudomány 12.00 Barokk muzsika 12.40 Házunk tája 13.03 Kamarazene 14.00 Kettőtől — hatig..i 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Lajtha: IX. vonósnégyes 18.45 Operettrész!. 19.10 A rádió és a népzene­gyűjtés 19.25 Éneklő világ 20.28 Könnyűzene 20.44 Visszhang 21.14 Smetana: Dalibe* 3 (elv. opera Gr>g] MAGYAR 8.05 rrv 9.30 Családi otthon 10.00 A Forsyte Saga 17. A fehér majom 90.50 £n vagyok a legboldogabb anya a világon... J5AS Előkészítő a letvéteH vizsgákra, 16.20 Hírek 16.25 Csepel—Austria. Salzbarg KK labdarúgőrmérkőzés 18.20 Román ktsfilm 18.30 Napfénysziget Kisülni Kubáról 19.16 Esti mese 19.30 Tv-híradó 30.00 Századunk: XVIII. Macska-egér háború *1.00 Telitalálat. Vetélkedő 22.10 Tv-híradó POZSONYI *5.40 Slovan Bratislava—Spartak Trnava labdarúgó-mérkőzés 19.00 Díszünnepség a felszabadu­lás 26. évfordulójáról 20.15 Kenyér és dalok __Tv-játék 2 2.05 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Az élethez túl sok ..; Színes, olasz-francia, bűnügyi film. EGRI BRÖWSTt (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Folytassa, doktor! EGRI béke: Érik a fény GYÖNGYÖSI PUSKIN: Sárika, drágám! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Horizont HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Vihar délen HATVANI KOSSUTH: Pierre és Paul EGRI KERTMOZI: Folytassa, doktori ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendtóőben, áTiúefoni _ __ Kollégium lesz-e a gyöngyösi szakmunkásképző intézet otthona? Ez a kérdés foglalkoztatja most a gyöngyösi szalkmun- kásképző intézet tanulóott­honának nevelőit és diákja­it, amióta Csépe György, az otthon vezetője átnyújtotta kollégiumi felterjesztésünket a MŰM. és a KISZ-kb ille­tékeseinek. Április végén ér­keztek meg régen várt ven­dégeink, Czank János, a KISZ-kb szakmunkástanuló osztályának vezető helyette­se és Szabó Sándorné mi­nisztériumi főelőadó, hogy személyesen győződjenek meg eredményeinkről. A megyei KISZ-bizoUság kép­viseletében Pócs János, szak­munkástanuló-felelős, a vá­rosi KISZ-bizottság képvi­seletében Patócs János KISZ-titikár vett részt az ér­tékelésben. Beszélgettek a tanulókkal, érdeklődtek, ho­gyan szerveztünk kollégiu­mot, hogyan születnek dön­tések fegyelmi kérdésekben, mennyire alapos az önkor­mányzati munka tervezései szervezése és milyen a kapcsolat az iskolával. A KISZ-titkároik véleményt mondtak a tanulók aktív politikai érdeklődéséről, a diátóbizottsági titkárok tár­sadalmi munkánk eredmé­nyeiről beszéltek. így ké­szült el például a bitumenes kosárlabdapálya, szórakoz­tató eszközök és szép par-, kunk. A barátságos otthonban tapasztalható gondos szer­vező munka igazolja, hogy munkánk tartalmába, mód­szereibe, szervezési formái­ba ma már többet adunk a tanulóotthonnál. A közösen megoldott feladatok szerve­zett közösséggé formálták az otthon lakóit. Remélhetően az eredmények után május­ban megyénkben először szocialista kollégiumot avat­hatunk szakmunkástanuló otthonból. Pető Imre f Gyöngyi® Kettős ünnep Hatvanban A május elsejei ünnepsé­gekkel egy időben tartot­ták meg Hatvanban a kü­lönböző üzemekben, intéz­ményekben az anyák nap­ját is. A szakszervezeti bi­zottságok az anyákkal együtt vendégül látták a már nyugdíjban levő nagy­mamákat is. A városi ta­nács ünnepségén az irodal­mi színpad szórakoztatta a részvevőket. A fővárosi Mű- anyagipari Vállalat nődol­gozói részére a Fegyveres Erők klubjában szerveztek ünnepséget, itt 15 nő része­sült külön pénzjutalomban is. Egy nődolgozó a pesti központi üzemben kapta KUBA - KÖZELRŐL t. Koíumbusztó! Castróia Az idén Havannában emel­tem poharamat az új évre. Ráadásul kétszer. Magyar és kubai idő szerint. A kettő között hat óra eltérés van. Tréfáltam is kollégáimmal: vigyázzunk, nehogy becsíp­jünk a magyar újévkor, mert még a kubain is helyt kell állnunk. Utólag visszagondol­va, ez a helytállás nem is volt könnyű dolog. 22 órás repülőút, no. meg a nyárba való visszacsöppenés után olyan fáradtak, elcsigázottak voltunk, hogy legszívesebben lefeküdtünk volna. A VII. nemzetközi újság­író kongresszusra Kubába érkező több mint háromszáz újságírónak — akik 64 or­szágot képviseltek —. ven­déglátóink a Havanna villa­negyedében levő művészeti iskola kertjében terítettek meg. A hatalmas királypál­mák alatt a mi fogalmunk szerint nyári éjszakának be­illő. kellemes időben, szinte percenként kötöttünk újabb és újabb barátságot, kívánva egymásnak boldog új évet a világ legkülönbözőbb nyel­vén. Amikor a hangulat ate- tőfoikára hágott, kubai újság­író barátaink azt igyekeztek velünk elhitetni — a sziget- ország térképi alakjára utal­va —, hogy egy krokodil há­tán ülünk. Erre mi sem ma­radtunk adósok. Kísérőnket, Rolando Casamayor néger fiatalembert —. aki Buda­pesten szerzett elektromérnö- ki diplomat —. úgy mutattuk be: a magyar delegáció tag­ja. 24 napos kubai tartózkodá­som alatt a szigetország nagy hatást gyakorolt rám. Tud­va, érezve, hogy Amerika el­ső, szabad országában vá­gyók. a kapitalizmus felleg­várától, az Egyesült Álla­moktól mindössze 180 kilo­méterre, mindent tudni akar­tam e földről, népéről, szoká­sairól. Kubát 1492-ben Kolombusz fedezte fel. Több mint más­fél ezer, kisebb-nagyobb sza­gét tartozik hozzá. E szige­tek amelyek közelebb, távo­labb, öblöktől szaggatottan, művészi összevisszaságban húzódnak meg egymás mel­lett, már felülről, a repülő­gép fedélzetéről is csodálatos látványt nyújtanak. A ten­ger hullámaiból kiemelkedő sötétzöld színű földrészekre joggal mondta Kolombusz: paradicsom ez. földünk leg­szebb vidéke. A spanyolok, akik már a XVI. század ele­jén birtokba vették a sziget- csoportot, kiirtva az indián őslakosságot, s helyettük né­ger rabszolgákat telepítettek, szintén találóan jegyezték meg az uralkodópár tisztele­tére: a király és a királynő kertjei és kertecskéi. Ahogy újra szilárd talajt éreztem lábam alatt, s én is élveztem a Ráktérítő közelé­ben uralkodó, kubai tél húsz­fokos melegét, fürödtem a tengerben, sétáltam a külön­böző pálmafák, narancslige­tek alatt, mélységesen egyet­értettem a szigetország dicsé­rőivel. A paradicsomban és aker- tecskékben azonban sokáig, igen sokáig éltek keserves körülmények között a két­kezi emberek. A spanyol gyarmati uralmat az ameri­kai váltotta fel. amely csak abban különbözött, hogy a kancsuka helyett puskatus sújtott le. A nép hiába pró­bált változtatni sorsán, a gyarmattartók rendre vérbe fojtották felkeléseit. 1902. május 20-án ugyan kikiáltot­ták a kubai köztársaságot, Washington azonban tovább­ra is fenntartotta magának a Festmény a szélen vese a blablának. Ez egy pacni. Es kész. Ez meg itt egy másik pacni, amiről fo­A festmény, ott a kiállítás kellős közepén, nyugodtan tűrte a bíráló megjegyzése- Ic&t* — Látja? Ott balra? Ott derül ki, hogy ez a magát művésznek tartó izé, még a voncdak diszharmóniáját sem ismeri. Azt hiszi, hogy a diszharmónia, az egy növény, dísznövény, s belőle készítik a Harmónia cigarettát. Néz­ze... nézze! — rikoltott fel fájdalmasan, mint ha érzé­kei valamelyikébe tűt döftek volna, és távol rángatott a festménytől — Nézze! Azt a pacnít Az neki az a pacni, az a rosszul odaütött tükörtojás, az neki egy fej, melyet megkoronáz a nap. Bele kell őrülni, nem? — nézett rám fölényesen és oktatóan, elvártra, hogy már­is habozzék a szám attól a mélységes undortól, amely minden jóízlésű embert el­önt, ha egy festményen rosz- szul odaütött tükörtojást lát fejként, amelyet megkoronáz — HSt szdmtlV. teSßn a művészi ráérzés... a valóság átszövése... — Mák ... mák ... mák ... Ne makogjon itt nekem ösz- sze-vissza zagymságokat. Művészi ráérzés, meg átsző ­galmam sincs, Hogy mi lehet. Még a színe sem igazi. XJrav i; ‘. . x, ennek a festőn ­ennek a Izoláltak nemh. forma- és vonalérzáka ni»/, de a színeket is úgy keveri, mint egy pofon vágott első éves inas a részeges szoba­festő keze alatt. Borzasztó, hogy mik vannak máma, hogy miket meg nem engednek ... Sz... sz. — sz! Mit szólsz hozzá? — Hát tényleg '. '. : de III — Semmi de... Elég volt ebből a kiállításból. Ez az egy kép is betette nekem az ajtót. Ha ilyen egy festmény a kiállítás szélén, milyen le­het akkor a közepén. Se for­ma, se szín, fuj, gyerünk. Egyetlen percig sem mara­dok tovább. Mentünk: kiléptünk az ut­cára, ahol elindult, kényel­mesen, és határozott léptek­kel indult el az út másik ol­dalára. — Hé:i: álljon meg.:. Nem látja, hogy piros! — kiabáltam rá és rántottam is vissza utolsó pilanatban egy száguldó autó elöl. — Piros volt? Tényleg? Kösz. Tudja, színvak va gyök, ezért is nem kaptam j a jogosít ványt... Nos, szóval, ami a kiállításon azt a festméjiut illeti^,. .. "? __1_ tegri) m indenkori katonai beavat­kozás jogát, bábkormányo­kat ültetve a nép nyakára. (Kuba lakosságának egyéb* ként 70 százaléka spanyol származású kreol, 17 száza­léka mulatt 12 százaléka néger, a többi különfél® nemzetiségű, különösen hai­ti és spanyolországi mene­kült.) A legutolsó diktátort, Ba­tiste tábornokot a kubai nép Fidel Castro vezetésé­vel elűzte az országból, a ezzel kezdetét vette a szo­cialista átalakulás a sziget- országban. Egy olyan em­berei is megismerkedtem, akj Castroval harcolt a he­gyekben. Luis Martin San Miguel de Los Benos tarto­mányi tervező iroda mun­katársa, elmondotta, hogy a forradalmárok harca 1953. július 26-ával a Monchada Laktanya ostromával kez­dődött. Castro és a 160 ha­ladó gondolkodású fiatal harca elbukott, de 1956. de­cember 2-án a mexikói ki­kötőből újból 80 forradal­márt szállított a Granma nevű hajó Kuba partjai­hoz. (A párt központi lap­ja ma Granma néven jele­nik meg.) A parti összetű­zésből 12 ember maradt életben, köztük Castro és fivére, akik bevetették ma­gukat, a Sierra Maestra át­hatolhatatlan erdőségeibe. Hamarosan 500-an, ezren, majd 4—5 ezren lettek a forradalmárok, s a nép tá­mogatásával felszabadító harcot robbantottak ld. 1959, január 1-én megdöntötték a Batista rendszert, mely Washington veresége és 8 szocialista átalakuláshoz ve­zető út kiinduló pontja lett. — Hogy miért csatlakoz­tam a forradalmárokhoz? — ismételte meg kérdése­met Luis Martin. — Nád­vágó munkás voltam. Az évből csak 5 —6 hónapot dolgoztam. A kevéske kere­setből csak tengetni tud tarn magam és családomat. Há­rom gyermekemet még is­kolába sem tudtam járatni. Hányszor szökött könny a szemembe, amikor a hiva­talos leveleimet a szom­szédba kellett vinnem elol­vasni. Azt akartam, hogy gyermekeimnek különb éle­te legyen. ...És a kubaiak, a Luis Martinak gyermekeinek kü­lönb élete lett... Fodor László Következik: A cukor országa 1971. mája® 5., meg ínvalódolgozó kitünte­tését, azon az ünnepségen, melyen átvették a kiváló vállalat címet. A hatvani szociális foglalkoztatónál a háromnál nagyobb családos anyákat részesítették pénz­jutalomban. Szűcs Ferenc Hatvan Továbbtanuló fiatalok Mint mindenütt, Füzes­abonyban is a legnagyobb gondot jelenti most a vég­zős általános iskolásoknak a továbbtanulás. 104 gyerek végzi el az idén az általános iskola nyolcadik osztályát, közülük S5-en szeretnének tovább tanulni. A tovább­tanuláshoz segítséget adtak a pályaválasztási tájékozta­tók. Üzemlátogatásokat szer­veztek és a helyes tájékoz­tatás eredménye, hogy megnőtt a tanulók érdeklő­dése a termelőmunka iránt! 24-en jelentkeztek techni­kumba. vagy szakközépis­kolába. 34-en ipari tanuló­nak. 14-en a füzesabonyi gimnáziumba kérték felvé­telüket Néhányan jelent­keztek egri középiskolába is. A tovább nem tanuló fiata­lok azonnal munkába akar­nak lépni. ‘ A füzesabonyi ipari tanúi ó-intézetben 99 ál­talános iskolás és 12 közép- iskolás végzős fiatal tanul­hat tovább. Egyes szakmák­nál túljelentkezés van, né­hánynál hiány. Az új tanév­től kezdve itt is bevezetik az emelt szintű oktatást Császár István Füzesabony Panaszkodnak a nagyrédei fiatalok Elöljáróban magam és a nagyrédei fiatalok nevében elnézést kérek, mert lehet hogy panaszunk másoknak apró dolog, de nekünk nagy. Szeretnénk helyzetünkön változtatni. Két, vagy há­rom évvel ezelőtt megol­dottnak tekintették a nagy­rétjei fiatalok problémáját mert megépült az úgyneve­zett „Muskátli vendéglő”, mely hivatott volt a kultu­rális szórakozás biztosításá­ra. Sajnos, a helyzet jelen­leg már nem ilyen rózsás. Két esztendeig valóban kul­turált szórakozóhely volt, a fiatalok jól szórakoztak a zene mellett. Sajnos, ez megváltozott, a szövetkezet „zenétlenítette”. Nyugodtan ki lehetne írni: Italbolt Az árak maradtak, de a jelleg megváltozott A vendéglő vezetője nemegyszer hama­rabb bezár, mint kellene. Nem várunk mi sokat, de úgy gondoljuk, méltányos kérés kétszáz fiataltól, ha már megépítették a szép szórakozóhelyet azt igénybe is vehessük. Szabó Zoltán Nasvréde Kubai táj

Next

/
Oldalképek
Tartalom