Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
Előbbre lépueha li&xkói munkásnők r A nők helyzetének javítását, erkölcsi, anyagi megbecsülésének fokozását törvényszerű kötelességnek érzik a Mátravidéki Fémművekben is, ennélfogva a nagy jelentőségű határozat szellemében több elképzelés, intézkedés született. Ezek között emlegetik már jó ideje a tubusüzem lakatostanfolyamának megszervezését, közelgő záróvizsgáját, amely eddig nélkülözött szakismeretekhez juttatja az érdeklődő hallgatókat, módot teremtve arra, hogy a segédmunkások is előbbre léphessenek, s végső soron az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve alapján eltűnjenek a férfiak és nők fizetései közötti korábbi sértő különbségek. A hírt ízlelgetve járkálunk a zajos, festék&zagú műhelyekben, csarnokokban Király Ottóval, a vállalat személyzeti osztályának m unikatársával. — Még januárban indult a tanfolyam — beszéli — s azóta heti két alkalommal tartjuk a foglalkozásokat. Kilencvenórásra terveztük az elméleti oktatást, s ennek duplájára a gyakorlati foglalkozást. A lányok, asszonyok a siker érdekében műszakbeosztási és munkaidő- kedvezményben részesültek. Kaptak a segítségen, az időközben kialakult létszámhoz tartozók élték a lehetőségekkel, valóban iparkodtak minden percet megragadni a tanulásra. A tíz nő — mint 3 későbbiékben megtudom — már befejezte tulajdonképpeni műszaki tanulmányait, számukra csupán a munkavédelmi és a politikai oktatás maradt hátra a következő napokra. Június ötödikén lesz a vizsga. Nem sokkal a nagy ■ esemény ^őtt váltunk szét néhány „jelölttel”: — Persze, hogy izgulok — mondja kérdésünkre pironCsongrádi területileg a kis megyék kőzé tartozik, mégis különlegesen kedvező éghajlata és talajviszonyai folytán a legtöbb tavaszi primőrt adja az országnak. A csongrádi zöldségfélék általában tíz nappal megelőzik más megyék áruját. A Csongráid megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat az első primőrből, a hónapos retekből nyolcmillió csomót forgalmazott. Ezt 4 700 000 lói vizsgáztak a zalai mezőgazdasági gápájdcnságok A-Zala megyei Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat új mezőgazdasági gépekkel és berendezésekkel jelentkezik. Üj gyártmányuk egyebek között a vibrációs altalajlazító, amely nemcsak felszaggatja az ösz- szetömődött talajt, de a vibráció során apróra is zúzza a rögöket. A mintadarabok a keszthelyi, a debreceni, valamint a gödöllői kísérleti gazdaságokban jól vizsgáztak. Érdeklődésre tarthat számot a Zala megyei Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat traktorra szerelhető tereprendező földgyaluja is. Ez a traktor után kapcsolt gyalu egyszerre 2,5 méter szélességben egyengeti a talajt. Az AGROTRÖSZT rendelésére ebben az évben már 300-at gyártanak belőle. A vállalat további újdonsága a mély szintű műtrágyázó, amelyet a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságoknak szántak. Ez a munkaeszköz a fák, illetve szőlő gyökér- ■etéhez juttatja a műtrágyát. kodva a vécsi Csordás Anna —, hiszen sok mindenről kell majd számot adni! — Mikről? — faggatom most már kíváncsiabban. — Szalonai ismereteket, gyártástechnológiát, géprajzot, matematikát, anyagismeretet tanultunk, hogy csak néhányat említsek. Ezért gondolom, hogy a vizsgán lesz mit a tejbe aprítanunk! — Hogyan jutott a tanfolyamra? — A negyedik éve dolgozom az üzemben, s ezalatt nagyon megszerettem a gépeiket, az itteni munkát. Ügy találtam, hogy a tanfolyamon még közelebbi ismeretségbe, barátságba kerülök velük, s ez feltétlenül a hasznomra lesz a jövőben. Valamivel arrébb hasonlóan vall magáról egy másik hallgató, a verpeléti fiatalasszony, Petrény Sándor- né is: — Énrám kicsit még a férjem szakmája is hatott, s természetesen maga a férjem, aki szintén itt dolgozik. Mindig irigykedtem valahogy azokra, akik többet tudnak nálam, otthonosabban mozognak ezek között az értékes berendezések között. Aztán elhatároztam, hogy még ha gépfestő maradnék továbbra is, akkor is kitanulom a gépek, a gépsor csínját-bínját!... — Mi volt a legérdekesebb, legizgalmasabb élménye eddig a tanfolyamon? — Azt hiszem, hogy a gyakorlati foglalkozások, amikor fúrtunk, reszeltünk, fűrészeltünk, olyan munkát végeztünk, amilyent eddig csak a férfiaktól láttam ... Igyekvőek, lelkesek a tanfolyamra járó nők — halljuk később Rózsa Lászlóné- tól, a tub usüzem vezetőjétől is. • • — Tlemölem,- hogy helytállnak ' rhá j d valamennyien azokon a posztokon, ahová szántam őket — magyarázfej saláta követte es mar eddig 10 millió karalábét szállítottak el. Az idénynyitás jól sikerült: a tavalyinál minden primőr öt-hat nappal előbb jelent meg a piacokon és a terméseredmények is kedvezőbbek. IDŐZAVARBA kerül az ember, ha mindent látni akar az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. Pedig ott nemcsak látni kell. hanem figyelni és céltudatosan keresni is az újat. s akkor feltétlenül hasznos lesz a műszaki és gazdasági szakemberek látogatása. MECMAN-licenc alapján gyártott phneumatiküs munkahengerek — olvashatjuk a Kohó- és Gépipiari Minisztérium csarnokában az egri Finomszerelvénygyar kiállítási pavilonjában. A felületes néző talán közömbösen továbbsétál, de aki ismeri a magyar ipar gépparkjának általános elhasználódását, a korszerűsítés és az automatizálás szükségességét, az nemcsak megáll, hanem érdeklődik. s keresi a hasznosítás további lehetőségeit Pneumatikus munkahengereket lehet alkalmazni a gépgyártás, a szállítás és az anyagmozgatás legkülönbözőbb területein. A légsűrítéssel működtetett munkahengerekkel rendkívül korszerűen és gazdaságosan, sok nehéz fizikai és drága élőmunkát lehet megtakarítani, az egészségtelen, poros, bűzös munkahelyeken, az embereket pneumatikus automati- kák válthatják fel; Az Egyesült Izzóban, a za. — Mert nyilvánvalóan elképzeléseink vannak .velük! Ma még ugyanis kevés a képzettebb, több feladathoz is értő munkás az üzemünkben, főleg pedig kis számmal van ezek között nő. Márpedig miénk a vállalat legnagyobb női üzeme, igazán itt az ideje annak, hogy lassan-lassan a lányok, asszonyok is felzárkózzanak az élvonalhoz. — Hol folytatják majd a munkát a továbbiakban a mostani „gépes nők”? — Az emeleti munkahelyeken lesznek gépbeállító lakatosok, egy-egy gépsor leendő szakértői, mesterei. Hiszem, hogy természetüknél, , alaptulajdonságuknál fogva is lesz érzékük, türelmük a „babramunkához”, a festékszínek eltalálásához, amit tanultak, s a továbbiakban még elsajátítanak, bőven fog kamatozni. — A záróvizsgával még nem lesz vége a tanulásnak? — Nem bizony! A vizsgák után hosszabb gyakorlat következik majd egy újabb, most már 400 órás tanfolyammal előkészítjük a nőket az igazi szakmunkás- vizsgára is. Mert a mi berendezéseinkhez valóban képzett emberek kellenek, hiszen a hozzá nem értés miatt csupán egyetlen gépsor Mesése 20 ezer forint veszteséget jelenthet műszakonként ... — A liszkói nőit persze már a mostani, közelgő sikeres záróvizsgával is előbbre lépnek az üzemben. Gondolom, hogy ez nemcsalt az erkölcsi elismerésben, hanem a fokozott anyagi megbecsülésben is kifejezésre jut —■ Feltétlenül"! Az üzemünkre érvényes „jogosítványuk” alapján a vizsgázott nők más bérkategóriába kerülnek: 200—300 forinttal több fizetést kapnak. Mindez kinek-kinek érzékelhető, kellemes változást ígér, jelent az életében. S ha a számítások mindenütt beválnak, érdemes lesz még az idén a tervezett újabb tanfolyamokat is indítani a tubus-, lánc- és „E”-üzemben, a gyári mérnökök, technikusok „tanárkodása” további eredményeket hozhat.' Gyópi Gyula Ganz-MÄVAG-ban és a Beloiannisz-gyárban pneumatikus elemekkel oldották meg a korszerűsítést, automatizálással fokozták a termelést és növelték a termelékenységet. ezzel egyidejűleg a nyereséget is. A közelmúltban kötöttek több mint 60 miliő forintos szerződést az Ikarus Gyárral, az új típusú autóbuszok ajtóinak pneumatikus mozgatására. A kiskörei vízlépcső építkezésén a nagy teljesítményű betonkeverő teljes automatizálását pneumatikával oldották meg és a központi betonkeverő két éve 24 órás műszaK- ban. fennakadás nélkül működik. Pneumatikus elemekkel dolgozik a szekszárdi, a szolnoki és a debreceni betongyár. Vajon építőipari vállalataink ismerik-e a pneumatikával működő betonkeverők műszaki és gazdasági előnyeit? AZ EGRI Finomszerelvénygyár jelenleg több mint 200 hazai és külföldi vállalattal áll kapcsolatban, de 30 százalékkal több pneumatikus hengert rendelnek tőlük, mint amennyire kapacitás van. Pedig a Finomsze- relvénygyár az illetékesek elismerését érdemelte ki azzal, hogy 1967-ben kötött hosszú , lejáratú szerződést pneumatikus elemek gyártása» a Méh méz még A méh: szorgos. A méz: édes. A virág: színpompás. De meg is fordíthatjuk a sorrendet és a jelzőkké ittasuk főnevek egyúttal a magyar nyelv kifejező készségéről és gazdagságáról zenélnek. Szorgos, mint a méh ... Édes, mint a méz... Színpompás, mint a virág. És mindez együtt: a méhészet. Zümmögő dal is, a méhek dala. mézédes boldogság is, a pergetés munkája, színpompás is, a mező, ahonnan a méh gyűjti a nektárt ősi ösztönnel utódai számára, mégis a tolvaj-pákosztos ember részére. — Most már csak szép itt. De a szállítás. Még az autóval is. Este fel a kaptánkat, aztán ki az éjszakának és hajnalra itt lepakolni a 30—40 kaptárt. Kemény munka is, meg izgalom is, hogy mi lesz velük. A ..velük”: a méhek. Aki a méhészet „árnyoldalairól” beszél, tárgyilagosan, fittyet hányva a költői képeknek, az Fekete József, itt nem mesz- sze Istenmezejétől, az ország északi csücskében. Jött pediglen három másik társával a Békés megyei Csárdaszállásról. Jött az akác után, amely a méhészek fő szezonja, a méz igaz tárháza, amelyről világszerte ismert és híres lett a magyar méhészet. Ami az andalgó embernek orrot cirógató, tüdőt balzsamozó illat, az a méhésznek és természetesen a méh- netk a legnagyszerűbb vadász- terület. Nektár. Találó név.- így hívják a Heves megyei Méhész Szövetkezetei, amely 400 aktív tagot számlál. Emellett még van vagy húsz másik társulás összesen az is vagy ugyanennyi taggal. Lehet a megyében 6—8 ezer méhcsalád, amelynek az évi termelése jó esztendőben eléri a 30 vagon mézet is. A rossz esztendőről meg ne beszéljünk ..; — Etetni kell tavasszal, mint a gyerekeket — ezt meg a 15 családos, már mint svéd MECMAN-céggel, 1968- ban már elkezdte a pneumatikus munkahengerek gyártását, s viszonylag rövid idő alatt, gyorsan fokozta a termelést. Az utóbbi években a Mérnöktovábbképző Intézettel együttműködve, több mint ezer mérnököt oktattak automatizálásra, pneumatikus elemek gyakorlati alkalmazására. A Budapesti MECMAN- irodában az érdeklődőknek rendelkezésre állnak, jól felkészült mérnökeik megrendelésre automatizálási tanulmányokat. terveket készítenek. A svéd MECMAN-céggel kötött szerződés értelmében a Finomszerelvénygyar csak mintegy 80 féle méretű munkahengert gyárt, de azt a legfejlettebb technológiával, a lehető legnagyobb szériában, tehát viszonylag olcsón. a svéd—magyar kooperáció értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a körülbelül 600 fajta MECMAN-elem bármelyikét előnyösen beszerezzék. A RÖVID beszámolóból is kitűnik, hogy a pneumatikus munkahengerek alkalmazása nemcsak a Finomszerelvény- gyáir és a svéd MECMAN cég ügye, a korszerűsítés, az automatizálás igénye túlnő az iparág keretein, ! ikuaueUMu. R- Äi A BJVF-n láttuk. hallottuk Korszerűsítés, automatizálás gjoi*saii és olcsón Négy ember és milliónyi méh, (Foto: Kiss Béla) méhcsaládos, Zsilinszky György civilben gépszerelő, ugyancsak csárdaszállási lakos magyarázza, nehogy azt higyjem, hogy a méhész sorsa fenékig méz. — Ügy le vannak gyengülve a szegény jószágok, hogy zümmögni is alig tudnak. Nemhogy erejük lenne hordani.;. — Aztán még a többi baj? — riogatja kissé saját magát is Fekete József, a domboldali nagy fa tövébe vert sátor harmadik lakója, miközben bütykös ujjain úgy számlálja elé a „kórokat”, hogyha értenék, rémülten ülnének meg kaptárjaikban a méhek... Noséma, aztán atkakor, meg fekete, meg enyhe, sőt nyúlós rothadás, repkednek a méhésztanfolyamokon megtanult és a hosszú évek alatt nemegyszer keserves áron megismert betegségek nevei, miközben a gyanútlan méhecskék sűrű rajokban hordj ák-viszik még három kilométerről is az akácok mézét kaptárjaikba. — Két hét. Ennyi az életük ilyenkor — nézegeti maga előtt, hason fekve, a potrohút billegető, megpihenő méhecskét Fülöp Károly. Tavasztól őszig dolgoznak és halnak, ősztől tavaszigélnek, de a kaptárba zártan... Jobb a szabadban, dolgosán ha rövidebb is —. bölcsel- kedik hozzá Fülöp Károly szövetkezeti jószággondozó, hat kaptár értő tulajdonosa és feltápászkodik hogy ka- varintson egyet a bogrács ölén bugyogó levesen. Amerre a szem ellát, akác, aká. akác. Menyasszony ruhába öltözött fák. Menyasz- szonyi ruhába öltözötten várják a virágok a méhek csókjait. De a nászból semmi sem lesz. Fél megyét átutaznak majdnem, míg Istenmezeje környékén három vagy négy „teleppel” találkoztunk. Kevés a méhész? A méhészek azt mondják, hogy nem sok jövője van ennek a régi, nagyon régi hangzatos, írókat, költőket ihlető, pénzt is mindig tisztességgel pergető tudományos igényű mesterségnek. Sorra vágják ki az akácosokat, helyükbe olyan fafélék kerülnek, amelyeknek virágai — ha egyáltalán vannak —, nem nagyon csalogatják az ínyenc méheket. A korszerű mezőgazdálkodás dehogyis tűri, hogy az aratás után ott árválkodjon a tarló. Neki az ekével és.,. És nincs tarlóvirág. Marad a tavaszban leginkább a repce. a ma még soknak tűnő, de mégis csökkenő területű akácos, valami kis őszi virág itt-ott —, aztán semmi. Hiszen ha jó az esztendő, ha sikerül elkapni az akácolás nagy időszakát, azt az igazi nyolc, tíz napot, ha van idő és energia, hogy ezekért a napokért, délről északra fel, vándoroljon a méhész, követve a bimbózó és nyíló akác útját — egy mázsa méz is megvan egy család után. Tíz család: tíz mázsa. Egy kiló finom mézeestee; iß—20 forint között ván! Sok munka, szép jövedelem ..." Ha! —... volt olyan év, hogy a falu mázsaszám vette, de nem ette a cukrot. ■ A méhek ették meg,. A hideg, esős nyár úgy kipusztítja ezt a szorgos bogarat hogy, a méhész szíve meg tudna szakadni ... Szép, nagyon szép csinálni. Pihenés is így nyáron járni az országot, csendben figyelni, hogyan hordanak ezek az okos kis bogarak, tanulni tőlük... Mert azt is lehet, bizony. Ha nem lenne szép, nem csinálnánk már évtizedek óta —, s nem csinálnánk még évtizedekig —, nyújt egy tálkán aranyló sárga mézet Fekete József. Megmerítjük a kanalat, mintha valami szertartás lenne és a zsongó méhek kardala közben elvégezzük a méhészet áldozatát. — Még? — kérdik és.meg- elégedetten néznek körül. Jó esztendő ígérkezik a méhészekre. Gyurkó Géza Sínylődnek a növények Nagy a szárazság — országszerte így vélekednek a mezőgazdasági nagyüzemek agronómusai, akik nap mint nap járják a határt és ellenőrzik, hogy a májusi kánikulában hogyan „viselkednek” a különféle növények. A szakemberek véleménye szerint, hogy -ha napokon belül nem hull kiadós eső, komoly károkat szenved a mezőgazdaság. Május eleje óta Ugyanis számottevő csapadék csak elvétve hullott, országos esőzésekről lényegében nem lehetett beszélni az elmúlt ősz és a tél sem adott elegendő nedvességet a talajnak amely idén tavasz- szal, különösen májusban már nem adott elegendő éltető erőt a fiatal, gyenge növényeknek. Az éjszakai órák sem hoztak ezekben a napokban felüdülést, hiszen a levegő páratartalma még a talajfelszín tköeeiében is minimális, és ezt nem tudják hasznosítani, magukba „szívni” a növények. Az ország csapadéktérképe májusban igen változatos képet mutat. Csak elvétve találni olyan vidéket, ahol a kívánt 15—4ü milliméternyi csapadék hullott Sokkal több az olyan terület, például a nyugati megyékben, illetve az Alföldön, ahol mindössze 3—6 milliméternyi csapadékot mértek. Ez pedig — a szakemberek szerint —, a semminél is kevesebb. A MÉM szakemberei azzal kapcsolatban, hogy milyen növények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, elmondották. hogy szinte’ lehetetlen még az országos helyzet ismeretében is meghatározni valamiféle sorrendet. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban a palántá- zott zöldségfélék, a paprika és a paradicsom „helyzete” látszik a legnehezebbnek; Csongrádi primőrök
