Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
Társadalmi összefogás az évedák fokozottabb fejlesztésére Áz eddigi felajánlás több mint kétmillió forint Hogyan lesz nyolc év egyenlő negyedórává! NAPJAINK igen fontos, jelentős társadalmi igénye az óvodai hálózat bővítése. Amit elértünk szép, de — kevés: 24 százalékról tíz év alatt 47 százalékra emelkedett a megyében a gyermekek óvodai elhelyezéséinek lehetősége. Ami azonban a jogos igényeket illeti, még ma sem tudjuk kielégíteni. Az elutasítottak száma egyre emelkedik — férőhely hiányában. Meg kell említenünk ezzel kapcsolatban, hogy míg 1965- ben a megyében 290 gyermeket, az elmúlt esztendőben mór hétszáz gyermeket kellett elutasítani, mivel a túlzsúfolt óvodákban nem volt férőhely. Egyrészt a születések számának nagyobb emelkedése, másrészt az óvodák pedagógiai cserepének egyre jobb felismerése magától értetődően fokozza e gyermekintézmények iránti igényt. MEGYÉNKBEN a negyedik ötéves tervben 1080 új óvodai férőhely létesítését terveztük, s ez — bár szándékában és a lehetőségek maximális kihasználásában szép — csupán 50 százalékra emelkedik az óvodás korú gyermekek ellátásának aránya. Az illetékes tanácsi szervek számításai szerint a várható feszültség csak a további 600 férőhely megoldásával vezethető le. Arról van szó tehát, hogy a tervezettnél — széles körű társadalmi összefogással — nagyobb ütemű fejlesztés valósuljon meg. A társadalmi összefogás, hasonlóan más megyékhez, nálunk is szolgál már szép példákkal: Eddig több mint kétmillió forint értékű felajánlás született. Egerben például, a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregysége 1972. évre 1 millió 170 ezer forintot, 1973-ra pedig 500 ezer forintot ajánlott fel. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat 1974-re 200 ezer forinttal, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a negyedik ötéves terv során évi , XIX. — Na, nem baj, lényeg, hogy a Bonta villában lencsevégre kapott KZ 181700 Milánó rendszámú fekete Lanciát a római kollégák a Hotel Európa pankírozóhe- lyéti megtalálták. Merem remélni, este tízkor Rómában már többet tudunk. A helikopter Sorrentóból érkezett és a villa kertjének alsó teraszán ért földet. Az egyetlen utast kifogástalan eleganciával öltözött, ragyásképű, nyurga, harminc év körüli férfi fogadta. Sárga, széles karimájú szalmakalapját jobb keze mutatóujjával alig észrevehetően megbökte. Köziben ajkai zártan csámcsogtak. Rágóizmainak ritmikus járása a rágógumit őrölte végtelen egyhangúsággal. Ezért köszönt a kalapQ álémsm Mi Májua 26., Herd» százezer, tehát összesen 500 ezer forinttal járul az óvodai hálózat bővítéséhez. A Lőrinciben dolgozó vállalatok közös elhatározásából 25 fős óvodabővítés születik majd. Az Egri Közúti Építő Vállalat részesedési alapjának terhére az óvodák fenntartási költségeihez járul hozzá jelentős mértékben. Elképzelésük szerint a működő óvodákban „vásárolnak” majd férőhelyet dolgozóik gyermekei számára. Ezzel kapcsolatban: jelenleg egy óvodai férőhely építési költsége átlag 27 ezer forint, éves fenntartási költsége — ugyancsak egy férőhelynek — 5500 forint. (Ebből a bér évi 2000 forint). A NEMES SZÁNDÉK tehát megvan, sőt példák igazolják a társadalmi összefogás tényét. A módszer sokféle lehet: hallottunk már szegélyhez bökött néma ujj hanyag mozdulatával. A teraszt szegélyező zömök dór oszlopsor mögött függőleges sziklafal zuhanta mélybe ahol halk loccsanással ütődtek a kicsiny öböl kőtömbjeinek a Tirrén tenger hullámai. A valószerűtlenül kék tenger ultramarinjából sárgán bukkantak elő a sziklák, a márványoszlopok és a vörös carraraival borított fel- járólépcsők. A szárazságtól megfakult őszi zöld lugas alatt a jövevény, egy köpcös, döcögve lépkedő idős ember, megállt. Bal kezével igazított az üléstől kissé meggyűrődött nadrágja vasalásán. Téglalap alakú fekete, lapos útitáskáját ezalatt a helikopter vezetője a ragyásképű nyurga férfi kezébe adta. aki türelmesen várakozott, míg a vendég nadrágja ráncait lesimította. — Hello Charley — szólalt meg végre a köpcös. Vi- ='-onozta a nyurga üdvözlést — Mehetünk... — és előreindult. A kényelmes pihenőkkel megnyújtott lépcsőn felfelé haladtában ezúttal újra némi irigységgel férőhelyvásárlásról, építési hozzájárulásról, és ahogy például Nyíregyházán is teszi az egyik vállalat: a létesítendő óvoda teljes berendezését biztosítják. Szép pénz ez a Heves megyei „több mint kétmilliós” felajánlás, de nyilvánvaló, hogy ennél sokkal-sokkal többre van szükség. Biztos, hogy a kezdeti felajánlásokat továbbiak is követik, hiszen tudjuk: össztársadalmi érdek e gyermekintézmény-hálózat mihamarabbi bővítése. Nem „bizalmatlanság előlegezéséről” van szó: jó lenne, ha valamiképpen maguknak a kivitelező vállalatoknak is érdekükben állna e munka gyors, határidőre történő elvégzése. Hiszen öle sem függetlenek, nem „kívülállók”, ha a társadalmi érdekről beszélünk. gondolt házigazdájára, aki tíz esztendővel ezelőtt potom egymillió dollárért az orra elől horgászta el ezt a tündérkertet a De Como grófi családtól. Capri szigetének erre a délnyugati csücskére még nem tört be a huszadik század. A sziget belseje felől csak gyalogosan lehetett megközelíteni ezt a szelíd sziklacsúcsot, ahol kétezer esztendővel ezelőtt Caracalla római császár ezer rabszolgája kézzel és kalapáccsal vésett három, egymás alatt elhelyezkedő teraszt a bizarr alakú kőtömbbe és építette ezt az azóta is épen álló, pazar nyári palotát, szökőkutakat, és fürdőmedencéket a mániákusain tisztálkodó császárnak. Luciano egy nápolyi hivatásos idegenvezető szakszerűségével szokta mindezt elmondani vendégeinek. És Frank Coppolából nem hiányzott a szép iránti fogékonyság. Egyre csak azon bosszankodott, hogy ő is megszerezhette volna magának, hiszen Luciano őnála találkozott a római társaság játékszenvedélyéről közismert grófi tagjával. Frank Coppola, mert hiszen ő volt a látogató, miközben a .lépcsőforduló korlátján túl sötétedő mélységbe pillantott, arra gondolt, hogy aki innen leesik, annak már nincs szüksége utolsó kenetre. Az öbölben hófehér yacht ringatózott és Coppola, érzékelve a mélységet és magasságot, ösztönösen beljebb lépett és meggyorsította lépteit. A villa felső teraszán a házigazda egy négy lábon függő hintaágvban ringatózott Mellette, az óriás napern- alá állított asztalnál, csinos huszonéves bikinis lány üldögélt és gépelt, — Hello. Salvatore! —lépett a, teraszra, .gyöngyöző örház a Kál-Kápolna— Kisterenye vasútvonal mentén, Kompolt főutcáján, a falu közepén. Parányi házikó, tört rózsaszín vakolattal. Roskatag. Pár karnyújtásnyira csak a töltés. Élő sövény keríti az udvart. Tizenkét éve lakja az ócska, öreg hajlékot ötödmagával Barkóczi Béla, s.felvigyázó. Három gyermekét nevelte itt, feleségével. Két fiát a vasútnak adta, s a mező- gazdasági szakiskola végeztével a vasúthoz kívánkozik most kislánya is, a virágkertészetbe, dísznövényekhez értő szakmunkásként, ö maga huszonhat esztendeje szolgálja a vasutat. S van-e jutalma? Ez az őrház. Só- hajtásnyi szűk konyha, két szusszantással nagyobb szoba — ennyi csak. Hajnali négykor nyitottak ablakot, azóta szellőzködik a ház. Mégis tüdőszorító idebenn a levegő. Salétromvirágok nyirka keveredik a dohos szagot árasztó penészrücskök zöld rajzolatával. A homlokát törölgetve a vendég. Salvatore Luciano Frank üdvözlésére felikönyökölt a hintán, majd egy fekete párduc lomha puhaságával a márványlapoikra lógatta lábait. — Hello, Frank! Gyere közelebb — és üdvözlésre nyújtotta kezét. — Ismerd meg új titkárnőmet — és a lányra mutatott —. Maria Bello- ni kisasszonyt. — örvendek. Frank Coppola vagyok — hajolt meg gálánsán az idős, zömök férfi. — Ügy vigyázzon — fordult Mariához Luciano —, hogy nagy szíwabló hírében állt, de azt hiszem, ma már nincs mit tartani tőle... Hány éves is vagy, Frank? — Ö. még csak hatvanki- Ienc.;. — Ügy látszik, old boy, a humorodat nem nyűtte még el az idő. Gyere közelebb... Charley! — kiáltott a villa bejáratánál támaszkodó nyurga testőrének —, hozz valami hűsítőt és némi francia konyakot — Ezután Frankhoz fordult és ezt kérdezte: Bírod még a piát? — Lucky, neked peched van, ha azt hiszed, hogy Frank barátod csupán szó- dán tengeti életét. — Ez az. cimbora. Isteni szerencsénk van, hogy mi aztán nyugodtan éltünk és az izgalmakban nem ment tönkre az idegrendszerünk, sőt az emésztésünk is kitűnő. — Az ám! Hála istennek, még az ólmot is megemész-' tem .. — Hogy megemészted-. Néhány esetről én is tudok. Hány golyót dolgoztál fel életed során? (gblytajyuk) talajból, a falból felszivárgó nedvesség már a bútorokba is beszívódott. Rohad az ágy deszkája. Nem tűri meg a fal a festést, hiábavaló a szigetelés, a beteg kő —különösképpen a sarkokban — egykettőre lerúgja magáról a vakolatot. Egészségtelen, elviselhetetlen állapotú ez a ház, ez a „lakás”. — Emiatt panaszkodom most már nyolcadik éve. Meghallgatják a panaszt, aztán egy idő után levelet írnak. És nem intézkednek, csak hitegetnék ... Asztalra rakja sorban panaszának dokumentumait, a leveleket. A levelek nagy része a MÁV Miskolci Igazgatóságától való, ezeket Zsiga Lajos, az igazgatóság vezetőhelyettese írta alá. 1966. február 22: „.. .megfelelő beruházási hitel hiányában az őrházi lakásának bővítésére lehetőség nincs. Utasítottam a hatvan—f.abo- nyi pft.-főnökséget az állagmegóvási munkák végzésére.” 1969. március 28.: „...elrendeltem, hogy a kérdéses őrházi lakást f. évben szalagszerű fenntartási munkák keretében hozzák rendbe, az állagmegóvás érdekében a legszükségesebb karbantartási munkálatokat végezzék el..” 1969. __április 27.: „Tekintettel __ az őrházi lakás a vult állékonyságára, az átépítéséről időben gondoskodni fogunk.. 1970. augusztus 18: „... az őrházi lakás bővítésére az épület avultsága miatt már lehetőség nincs, ezért az épület teljes átépítése indokolt. Az átépítéshez szükséges hitelkeret biztosítása iránt már korábban tettünk intézkedést. Hitel biztosítása esetén legkorábban 1971. évben égy' féliker lakás tervműveletét a helyszínre adaptáljuk és a kivitelezés iránt intézkedni fogunk” ... 1971. március 26.: „...őrházi lakását f. évben átépíteni nem tudjuk. ígéretet sem tehetünk arra, hogy előreláthatólag mikorra kerülhet sor. Jelenlegi lakására és melléképületére 1966 —1969. években 23 205 Ft karbantartási összeget fordítottunk. Tehát lakásával törődtünk.” 1971. április 6.: „..1 a nyíltvonali őrházak bővítése és átépítése a KPM. 3. és 6. szakosztály újabb elvi állásfoglalása szerint nem lehetséges.” Ügyintézés hitegetéssel? Az idézetekből úgy tűnhet A valóság azonban mégis más, a levelek ellentmondásaival szemben is. Mert ha átépíteni nem is tudták a kompolti őrházat, felkínáltak neki 3 egészséges lakást (ugyancsak őrházat), s a felkínált között kettő is kétszobás volt. A felkínált lakásokat Barkóczi Béla nem fogadta el. Miért? — Nehézkes lett volna az ajánlott helyeikről (Mátrai bállá, Tarnaőrs, Pusztakürt) munkába járni. A hosszú utazást fiaim inég bírnák, nekem azonban már igen fáradságos. 1 S a MÁV Miskolci Igazgatóságától megérkezett az utolsó levél: „Miután a szóban forgó őrházi lakások nem nyerték meg a tetszésüket, így több lehetőségünk nincs az Ön lakásviszonyának megjavítására.. — Hát ennyit ért az én 26 évem, amit a vasútnál szolgáltam? Ezért dolgozik a vasútnál a két fiam is, ezért készül oda a leányom? Miért? Miért, ha csak ennyi utána a köszönöm?!... Hitegetni tudnak, ahhoz értenek! ... Zsiga Lajost, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetőhelyettesét a hivatalában kerestem fel. — A segitő szándék megvolt és meg is van bennünk, hogy nyugtatóan rendezzük ezt a kérdést. Ez azonban kétoldalú dolog és nem valamiféle kívánsághangverseny. Több olyan családunk van az igazgatóság területén, ahol 1 szobás őrházi lakásban élnek 5—6 gyerekkel. Sajnos, ezek részére sem tudunk megfelelő la- íkást biztosítani. — Barkóczi Béla rég megoldhatta volna családja gondját, ha nem másoktól várna minden segítséget, hanem ő is cselekednék. Ha lenne benne elegendő kezdeményezési készség. Volt telke, építkezni akart. Felajánlottuk neki, hogy bontsa el a kompolti őrházat, anyagát megkaphatja jelképes áron, 120 Ft-ért. S kaphatna más bontási anyagot is, megadnánk a szállítóeszközt ehhez ingyen. Ö azonban erről lemondott, nem élt a lehetőséggel. Pedig a fia kőműves. — Mi lehet hát mégis a megoldás, jelen körülmények között? — Ha valahol megürül egy megfelelő lakás, megoldjuk Barkóczi Béla problémáját. Magam veszem kezembe a dolgot máris. És negyedóra alatt sánta fél Magyarország belépett az igazgatóság vezetőhelyettesének , szobájába. Sorra jelentkeztek a fűtöházi főnökségek. És lakás is került. Csekély negyedóra alatt. Hort—»Csány állomáson megürül egy szoba-konyhás lakás, odaköltözhet Barkócá Béla. Egészséges hajlék, villannyal, s van hozzá külön egy nyárikonyha is. És mindez egy röpke negyedóra alatt. Ki sem merem számolni, hogy hány és hány negyedórányi idő akadt volna a panasszal eltelt nyolc év során. Pataky Dezső Nézem ezt az embert; nem öregszik. !*&> nak idején is ilyen öreg volt, vagy most is fiatalt Az embernek, semmi sem jó: ha meleg van, az a baj, ha hideg van, akkor meg az. Javaslatom olyan időjárást céloz, amikor a hidegben meleg van, s a melegben hideg. Amennyiben ezt tavasz, illetőleg ősz néven a természet már sokkal egyszerűbben feltalálta volna, ez csak azt példázná, hogy nincsen új a nyári nap alatt. Miért nem írnak ilyen ,,táblát": Lármázni, énekelni, szemetelni, földre köpni hatóságilag szabad!” Lehet, hogy tisztaság és csend lenne? Unnék az embernek a kezében a gépkocsi nem közlekedési eszköz, — hanem fegyver, ii .... I, .......-ii ------n------ (— K . G. Közel egy éve működik Lőrinciben az újjáalakított, kiváló könyvtár címet viselő községi könyvtár, ahol az érdeklődő könyvbarátokat 13 ezer kötet várja. (MTI foto — Kunkovács László)
