Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

A Szarajevói Kisszínház vendégjátéka Egerben

Az egri színház kamaratermében vasárnap este matatta be a Szarajevói Kisszínház Zoran M. Jova- novics kétszemélyes drámáját a Harmadik személyben című lírai-erkölcsi példázatot. A szerzőről annyit tadunk, hogy eddig a lírai formátumok között tudósította a világot. arról, mi is foglalkoztatja beiül, mik azok, az élményei, amelyek arra jók, hogy másoknak is tanulságul szolgáljanak. Ez a Harmadik emélyben a-z első drámai alkotása.

Mondjuk meg rögtön, a két személyre szabott dráma tulajdoniképpen egy nagy-nagy lírai monológ, számvetés, ha úgy tetszik, önvizsgálódás. Érdekessége, izgalma, hogy itt a főhős, talán az egyetlen — mindenesetre a sok millió közül a kiválasztott egyetlen —, a szánandó és esett kispolgár vagy inkább kicsiny ember, aki nem tud mit kezdeni a saját sorsával. Állandóan és gyötrően

kényszerutak vezetik és indítják el. Szenvedélye, ivá- sa vagy azért van, mert már elköv ette a ballépést, a baklövést, vagy azért következik be a hiba, mert már előzőleg elerőtlenedett a szenvedélyben. S még ezeken a korlátokon, meghatározó adottságokon túl ott a legnagyobb rém, a kiszolgáltatottság fenevadja rágja a lelkiismeretét, s ez a fenevad az anyagi romlás, amely után az erkölcsi züllés i- bekövetkezik menetrend. erűen.

A főhőst a zárka magánya készteti erre az önvizsgálatra, amely végül is az öngyilkossálhoz vezet. A sikeres írói közölnivaló azonban nem . győz meg bennünket arról a reménytelenségről, arról a kiúttalanságról, amelyet mindenáron el akar velünk hitetni. Mert ha a hős felesége meddő maradt, a házasság a szerencsétlen családi viszonylatokban vergődést jelent a hős számára, akkor az már nem lehet

Egy éj

az Arany Bogárban

Az „Egy éj az Arany Bogárban” kedves, kellemes televíziós játéknak bizonyult Bozó László adaptációjában. Ismét bebizonyosodott az az immáron közhelynek számító megállapítás, hogy klasz- szikusaink „megérezték” a televízió majdani jöttét, s irodalmi hagyatékunk értékei egyre-másra jelentenek igazi értéket a képernyőn is. Nem akarom azt állítani, hogy ez a mdkszáthi történet, ez az ízig-vérig mik- száthi anekdota, az író legjelesebb alkotásai közé tartozna: de levegője, szellemes, kedves történetfűzése, egy kicsit meditáló és kesernyés mosolya a kor felett, amely itt történeteknek lehet szülője, emlékezetessé teszi az olvasó előtt.

Bozó László nem akart többre vállalkozni — és ez nem is kevés — minthogy a mikszáthi történetet, a sajátos légkört áttelepítse a kamerák nyelvére. Talán egy árnyalattal hangsúlytalanabb a történelmi szituáció, mint volt Mikszáth novellájában, talán kissé színtelenebb — a zene, a koreográfia és kórus ellenére is — a kép, mint bennem az eredeti mű keltett. De bajosabbá és az anekdotából kilépve hitelesebbé vált maga a történet — nem utolsósorban Halász Jutka és Tahi Tóth László játéka nyomán. Feltétlenül említésre méltó Sinkó László spleenes Ko- zsibrovszkyja, amely villanásaiban is — akárcsak Mik- száthnál — kitűnő hátteret teremtett: nemcsak az osztrákokkal kellett megharcolni, hanem saját „unatkozó” főuraival is a szabadsaghare- nak.

S mindkettő részese a bukásában.

Rábai és az Állami Népi Együttes

Az egy óra néhány perc- n tűnt. Néhány megka- póan érdekes és a lényeget, a tánc formanyelvét legfeljebb selypítő laikus előtt is megvilágosító mondat és soksok, nagyon sok, mégis ke- ■ érnek tűnő tánc. Ez volt a t vlátkozás a képernyőn a jubiláns Rábai Miklóssal és az ' •■yanesak jubiláló Állami ' • épi Együttessel. A tulaj- ■' 'mosni világhírt megte- • '1 Ecseri lakodalmastól a

iios mísztériUmjátékig,

1 ?,y a Latinka-balladáig

i csak húsz esztendő telt •n Rábai Miklós és a népi együttes életében, de belső

ön törvényein alapuld dinamikus művészi fejlődés is fémjelezte ezt az utat. A belső, a gondolati tartalom meg-megűjoló formanyelve, a népi tánc eszközeinek modern felhasználása Rábait előttem valahogy az egykori nyelvújítók rangjára emeli.

Amikor bebizonyosodott, hogy a magyar nyelv igenis alkalmas a legbonyodultabb érzések kifejezésére, hogy magyar nyelven is lehet tudományt művelni, politizálni és klasszikus versmértékben verselni. A népi tánc nyelve is alkalmassá vált — és ez Rábai Miklós elévülhetetlen érdeme — a legbonyolultabb és legkorszerűbb érzések és mondandók kifejezésére is.

t

Gyurkő Géza

olyan tehertétel, olyan erkölcsi érték, amely miatt a hős otthagyja az idegen asszonyt, akinél férfinak

érezhette magát, aki gyermeket szült neki. Felmerül a kérdés, végzet-e az, hogy az idegen asszony által megszült gyermek az első pillanatra nem érti és nem érzi meg — alig bújva ki mindenki anyaíöldjéből —, hogy a hős az ő apja. Az író egyszer s mindenkorra egybeszemléli az élet összes változásai között létrejött erkölcsi terheket, érzelmi változásokat, és úgy és akkor keresi azoic igazságát és igazságtalanságát, amikor arra a nagy magány készteti. Persze, kérdéses, hogy ez a magány, ez a gyötrő szembesítés önmagával szülhet-e egy magnó, egy hang — mégha az belső hang is vagy csak egy színészé — segítségével megoldást annak, aki az életben mindig is csökkent értékűnek érezte magát. Hiszen az élet küzdelem és ebben a harcban mindig legalább annyira erősnek kell lennünk, hogy a felelősséget az adott körülmények között — de csakis ott és nem más állapotokhoz viszonyítva — vállalnunk kell tetteinkért.

Két kitűnő jellemszínészt ismerhettünk meg. Uros Kravljaca egyre fokozni tudta a vallomás hevületét és éreztük, hogy a test most csak eszköz mindannak a lelki tartalomnak a megmutatására, amiért ez a dráma keletkezett. Partnere, Hranislav Rasies, a látszólag érdektelen és színtelenül kíváncsi kis embert alakította.

Az egyrészes drámát Jo- sip Lesics rendezte, gondosan ügyelve arra, hogy csak annyi játékmestert beavatkozást alkalmazzon, ameny- nyi az egymás után zápoiő- zó mondatokat nem zavarja

A vendégjáték ízes ízelítő és tanulságos alkalom volt bepillantani a szomszédok egyikének lelkivilágába és abba a művészeti, lélektani műhelybe, ahonnan ez az írói munka kikerült.

Farkas András

A népfront megerősödve «..rüí ki a választási „ütközetből"

Interjú Póti Jenővel, a Hazafias Népfront He Bizottságának titkárával

A választások sikeres befejezése társadalmunk újabb győzelmét jelentette. Az előkészületek és a lebonyolítás h.hitetlenül nagy munkát követelt a Hazafias Népfront szerveitől. S hogy ez sikerült, az a népfront által képviselt programnak, a népfrontaktívák lelkes, szép munkájának is köszönhető. A választások befejezése és ettékelé"e után kerestük fel Fóti Jenőt, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárát, hogy -vrt.ány szóban ő maga is értékelje az elmúlt hetek munkáját, eredményeit.

— Korteskedésre nem volt szükség — kezdi mosolyogva. — A népfront programjának jó népszerűsítője volt önmagában is az elmúlt választási ciklus sok szép eredménye, pártunk politikájának jó végrehajtása a

X. pártkongresszus és a JV. ötéves terv által jelzett perspektíva Akiket a népfront javasolt, hogy a Parlamentben, vagy tanácsi szh'.ten őrizze megyénk érdekeit, zömrr ’ kipróbált, régi képviselők és tanácstagok, akik élvezik választóik bizalmát. Jól mutatja az arány: a megválasztott tanácstagok kétharmada az előző ciklusban (vagy ciklusokban) már betöltötte ezt a megtisztelő feladatot, s csak egy harmada került

Csokonai—Lilla emlékszoba

Csokonaira és a költő szerelmére, Lillára emlékezett, vasárnap a Komárom megyei Dunaalmás lakossága. A falu művelődési hátiban ünnepélyes külsőségek között Csokonai—Lilla emlékszobát

nyitottak, a gazdagon berendezett helyiségben azokat a tárgyi emlékeket mutatják be, amelyeket a falu orvosa, dr. Ferenczy Miklós sok-sok

éves kutató munkával gyűjtött össze. A szobát Csokonairól és Lilláról készített életnagyságú festmények, eredeti képek és fotókópiák díszítik. A sok emlék között különösen érdekes a Csokonai gyűrűjének történetét jegyzőkönyvbe foglaló dokumentum és Lilla étkészletének több darabja.

kozásnak megfelelően jól látja el feladatát, aki képes lesz továbbra is eleget tenni megbízatásának. Ezek a tények segítették a népfrontot az új jelölésekben, s ahogy ismerjük már a választás eredményeit, elégedettek lehetünk munkánkkal.

— Az előkészületek során milyen tapasztalatok születtek?

— A jelölő gyűléseken már észrevehető volt a nagy érdeklődés, a tartalmat a közélet iránti nagy figyelem jellemezte. A jelölő gyűléseken a választópolgároknak több mint 60 százaléka vett részt, s ez az arány magasabb az országos átlagnál. Az aktivitásra jellemző a 13 ezer hozzászólás, amelyek tekintélyes hányada közérdekű kérdésekkel foglalkozott. A választási gyűléseken közel 40 ezer állampolgárral találkoztak a megye vezetői és a jelöltek. A jelölő gyűlésék külsőségükben szolid formában, de az eseményhez méltóan zajlottak le. Figyelemre méltó volt különösen az ifjúság részéről megnyilvánuló nagy érdeklődés. Végül a szavazással kapcsolatban: április 25-ét az ünnepélyesség, a nyugodt politikai légkör jellemezte. Már maga az a tény, hogy nagy többségben délig leadták szavazatukat a választópolgárok, tükrözte az érdeklődést, a politikai aktivitást. Azt is meg kell említenem, hogy az előkészítő munka ellenére is lehetett volna sok érvénytelen, vagy ellenszavazat, de ilyennel minimális számban találkoztunk.

Az interjúhoz ml magunk is hozzátehetjük még: a népfront — mely továbbra is figyelemmel kiséri és segíti a megválasztottak munkáját — megerősödve, győztesen került ki ebből a nemes „ütközetből”.

Kátai Gábor

képzelik el Törökországot; ahol mindenütt háremek vannak, szultánok és basák uralkodnak, lefátyolozott hölgyeket. turbános, bugyogós, száguldó lovasokat látnak maguk c’űit Elavult ez a kép, ré i r.'.o "nt már ez

összegezésül azt tudnám

mondani: Törökország szép ország, kedves, barátságos emberekkel, demokratikus jogokért küzdő munkásokkal, ifjúsággal és katonai rohamosztagokkal Hogy hová vezet ennek a NATO-tagorŐszinte barátsággal — Több magyart várnak — A kormányzó úr áradozik — Hová, merre vezet az út?

v;.

!n*J

4871. május 4., kedd

Bármerre jártunk Törökországban. a magyar népnek kijáró tisztelettel, őszinte ba* rátsággal köszöntöttek bennünket. Testvérnek, rokonnak tartják a magyart és ezt nemcsak az isztambuli „Magyar Testvérek’’ nevű utcával. a sok Magyaréi vezeték» névvel, vagy a rodostói Rá- kóczi-házzal reprezentálják; hanem közös történelmünkkel és méginkább a mindene nap megnyilvánuló, a két nép közeledésére tett lépésekkel. Rákóczi^ Kossuth* Mikes Kelemen nevét emlegetik, akiknek menedéket adtak, Bartók muzsikáját hallgatják — a 30-as évek közepén járt Bartók Béla Törökországban gyűjtőútoi*. —, Liszt-rapszódiákat és más magyar zenét gyakran sugároz a török rádió. Most folyik a Bánk bán fordítása, készülnek a Csodálatos mandarin előadására, kiadás előtt van egy magyar—török antológia és Rásanyi professzor úrnak, az ankarai egyetem magyar tanszéke vezetőjének egy könyve a török—magyar kapcsolatokról. Molnár József építésznek most jelent meg könyve a magyarországi török építé0*z ankxtraé Kent bár sztárja — nem véletlenül.

az elképzelt török világ.- Törökországban, ebben az Európát Ázsiával keverő országban sok furcsaságot talál az, aki oda ellátogat; A zaj. a vevők és az árusok alkudozó hada, a forgalom, a közlekedés tülekedése borzolja az ember idegeit. Mások ott az illatok, az ízek, mások az emberek. Óriási az ellentét a gazdagság, a pompa és a szegénység, a primitívség, valamint a hirdetett teljes demokrácia és a valóságos demokrácia között.

szagnak, ennek a nem kevés belső gondtól terhes országnak az útja. milyen közeli jövőt biztosít majd népének, ezt még jósolni sem próbálom. Legfeljebb remélni merem: ha legközelebb viszontláthatom Isztambul minaretjeit, nyüzsgő utcáit, ha ismét tiszteleghetek Ankarában Atatürk és Rodostóban Rákóczi emlékének, talán több elégedett, boldog emberrel találkozom.

evései

szét emlékesről. Erdélyi nn®. lés karmester művészünk ép» pen ottjártunkkor koncertez zett Ankarában) VendégláfáW ink a múlttól — Tóth Pál magyar származású francia báró a török hadsereget ok* tatta a stratégiára — » közelmúltig — Gábor Zesasá magyar származású amecficaS filmezinésznö első Dérié török volt—, a nráigj 3nQRlg3»t miniszterünk, Péter Jüan* törökországi é» « tösflfe köt» ügyminiszter magyarországi látogatásáig —% «orrofjáfel d kapcsolat, a baráteáS yigi nyilvánulásaft. r„; - , |,

Az igazsághoz é*$U(í®!!#<% Veslik kapcsolatainkat, több magyar látogatását v»Srják Törökországba. Ügy vélekednek, hogy nagyon örvendetes a két ország kapcsolatainak alakulása, de azt szeretnék, ha gyorsabban fejlődne országaink között az idegenforgalom, a turisztika. Fahrettin Akkutlu űr, a tekirdai terület kormányzója mondta: ő maga jelöl ki parcellát a tengerparton egy magyar kempingnek, hogy a kapcsolatunk ne csak irodalmi, hanem konkrét valóság legyen. (Akkutlu kormányzó úr 1937-ben 15 napig tartózkodott Budapesten. Áradozik, felsőfokon beszél az akkori

Magyarországról, Budapestről, országunk szépségéről. Pedig az egy más, egy szegény Magyarország talmi fényű fővárosa volt. Vajon most. 35 év után mit szólna a gazdagabb, egyre szépülő; egy új, megváltozott világot tükröző Magyarországról és Budapestről Akkutlu kormányzó úr? Színesen kalauzolnám Magyarországon.) A tekirdaá borkombinát igazgatója szívesen venné fel a kapcsolatot hasonló magyar gazdasággal, a fiatal, szimpatikus polgármester — aki 69» ben járt Borsodban és tests éázytáxosonkbant Sárospatakom — pedig egyik fő fefr Adatának tartja, hogy élőse» gjtsa «.két nép közeledését

1 '^BStCRomszagből «9wmAsMWÖ teáim utaznak — főleg ima ■gBES^onszágokba — Európába «**sno ezer turistáit látnak vendégül nyugati országok- JbdfijgSzeretnék. ha több ma- gyauk turista keresné fel országaikat, az idegenforgalom növelése érdekében fejlesztik aa Egei-tenger partjait. Tény az, hogy egyetlen országnak sem 'közömbös — sem politikailag, sem gazdaságilag —, hogy mennyien látogatják, milyen véleménnyel távoznak földjéről és milyen hírt keltenek róluk a világban.

Érdekes és szép ország, gazdag múlttal, értékes művészeti alkotásokkal rendelkezik Törökország. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy sokan Magyarországon még ma is csak úgy

mint új tanácstag a tanácsokba

— Több a nő és több a fiatal tanácstag, és összességében nagyobb a fizikai dolgozók száma a tanácsokban. Valamiképpen ez is programként szerepelt a választások során?

— A jelölésekkor arra is törekedtünk, hogy a tanácstagok alkalmasságuk mellett összetételben is tükrözzék a társadalom struktúráját. Ez természetesen követelmény és szinkronban is van az MSZMP Központi Bizottságának a nők és a fiatalok helyzetével foglalkozó határozataival. Érdemes megemlíteni, hogy már a jelölő gyűléseken a választók nagy többsége elfogadta a népfront által javasolt női és fiatal jelölteket. Sőt: több helyen az is megtörtént, hogy az idős tanácstagjelölt maga javasolta: indítsanak mellette, vagy helyette fiatalt is a választásokon.

— A korábbiaktól eltérően mi jelentett újat a választások, előkészítésében?

— Az elmúlt ciklusban alakult ki az az új és jó gyakorlat, hogy az akkor megválasztott képviselőkkel és tanácstagokkal még szorosabb munkakapcsolatot építettünk ki. Jobban megismerjük őket, tudtuk ki az, aki élvezi a választók bizalmát, ki az, aki a vára-