Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
KOSSUTH *.20 Rigi melódiák. 8.54 Puszták népe. 9.24 Hallgassuk együtt! 10.05 Iskolarádió. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Fúvószene. 11.00 Előadás. 11.09 Zenekari muzsika. 11.39 Zalka Máté: A kőkútnák Rádióváltozat. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zetrtv. 13.45 Riport. 14.00 Tudod-eT 14.25 Iskolarádió. 15.10 Kóruspódium. 15.23 Három Vivalíthegcdűverseny. 16.05 vallomások a művészetről. 17.20 Áriák. 17.35 Mikroíórum. 17.50 Emlékezés Sztravinszkijra. 18.03 Schubert: VH. szimfónia. 39.40 A konzervmester vasárnapja. Rádlódrámoh 20.25 Nóta- és népdalest. 21.22 Slágerkoktél. 22.20 V. Horowitz zongorázik, 22.47 Nagy László drámai költeménye. 23.13 Könnyűzene. 0.10 Csembalómfivek. PETŐFI t.05 Baeh-művek. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Mozart: Figaro házassága. Részletek. Mindenki kedvére kettőtől — hatig... 13.10 Riporter kerestetik! 19.13 Népi muzsika. 20.25 N. MUstein hegedűk 20.40 Az ötéves terv programjából. 20.55 Bellini: Norma. Kétfeivonásoe opera. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.25 A tv politikai tanfolyama. 17.55 généi Figyelő. 18.45 Esti mese. 18.55 Zalka Máté-emlékműsor. 19.30 Tv-híradó. 20.00 örsi Ferenc: Aradat. Tv-játék. 20.50 Telitalálat. Vetélkedő. 82 00 Tv-híradó. POZSONYI 10.05 Dalok. 10.30 Kockázat. 14.50 Ifjúsági labdarúgótorna 19.00 és 21.41 Tv-híradó. 30.35 Történetek egy „Jobb’1 társaságból. Sorozat. 21.05 Látogatás a Semaíor Színházban. 22.10 Brassói popzenei fesztivál. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Staféta Magyar-film a pedagógusok helyzetéről EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor A homok asszonya Japán fllmköltemény. GYÖNGYÖSI PUSKIN Délután fél 6 és 8 órakor A hét mesterlövész Felemelt helyárak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vihar délen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sárika, drágám HEVES A filatelista halála Füzesabony Tájkép esata után PETERVASARA Az elrabolt expresszvonat Z. K. Eger: A társtulajdonosok esak közösen kérhetik az építési hatóságtól a felújításhoz, átalakításhoz az engedélyt. Az Uyen felújításokhoz a kölcsönt Is csak össz- tulajdonosok közös kérése alapján lehet folyósítani. A másik két tulajdonos hozzájárulása nélkül csak abban az esetben kerülhet sor felújításra, ha az építés! hatóság külön kötelezi az épületrész helyreáUitására. Egy résztulajdonos önmagában nem kérheti és nem kaphatja meg az átalakítási engedélyt az általa használt épületrészre sem. Célszerű lenne megállapítani, milyen mértékű felújításra van szükség, és a társtulajdonosokkal közösen megállapodni a hozzájárulás összegében, vagy a hitelkérdésben. .Neki sok — nekünk kevés" Jeligére: A bíróság esak rendkívül indokolt esetben, a feleség keresőképtelensége esetében állapit meg nőtartást. Ezzel a kérdéssel a bírósághoz keU fordulnia. A gyermektartás fizetésének elmulasztása esetén kérheti, hogy a gyermektartás összegét a volt férj fizetéséből tiltsák le. Ezzel a kérésével ugyanahhoz a bírósághoz kell fordulni, amely a gyermek- tartás fizetésére kötelezte a férjet. A megítélt gyermektartás összegének letiltását még akkor Is kérheti, ha egyébként válóperük még nem fejeződött be. „Özvegy" Jeligére: Nyugdíj problémában Ifibb variáció is lehetséges, s ezekből az ön számára legkedvezőbbet választhatja. Kérjük, szíveskedjék közölni címét, hogy részletes levélben tájékoztassuk, s azt is, hogy jelenleg mennyi a keresete, hogy pontos összegeket közölhessünk. „Kórustag” jeligére: Helyreigazítási kérelmet, vagy egy-egy cikkel kapcsolatos észrevételt csak akkor áll módunkban figyelembe venni, ha közli pontos nevét és címét is. Ügy véljük, ha a cikkel kapcsolatos álláspontja helyes, nyugodtan aláírhatja nevét is. F. A.-né, Eger: A levelében felvetett gondolatok nagyon érdekesek, lehetne ezzel a problémával bővebben is foglalkozni, s különösen érdekes lenne, ha mint óvónő, (leveléből erre lehetett következtetni) részletesebben is megírná ezzel kapcsolatos nézeteit, nevelési tanácsait. Cikkéhez azonban kérjük nevének közlését is. Kókal Jánosné, Hatvan: Az állami gazdaság kollektív szerződése rögzíti, hogy a családtagok számának figyelembevételével mUyen nagyságú illetményföldet biztosítanak. Sajnos, a gazdaság kollektív szerződését nem ismerjük, ezért azt tanácsoljuk, forduljon a helyi szakszervezeti bizottsághoz kérdésükkel. Általában a nagykorú gyermekeket már nem veszik figyelembe különböző kedvezmények megítélésénél. FOTO kJSAROK^ Egerben, este 7 órakor: DINASZTIA (Gárdonyi líj. bérlet) IQIW ÜRVPR BT Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- Ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 Órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utc» p. mám alatti rendelőben. £Te- IMón. n-w-í A nagyítás menete A negatívot minidig az emulziós oldalával a nagyítópapír felé fordítva helyezzük a nagyítógépbe. A negatív mellett semmiféle fény nem szűrődhet ki, mert be- szürkülést eredményez. Ha a géphez nem tartozik minden filmmérethez alkalmazható maszk, akkor magunk vágjunk ki ilyeneket fekete papírból és a filmmel együtt helyezzük mindig a legmegfelelőbbet a negatívtartóba. Leghelyesebb, ha az élességet sötétben állítjuk be, mert így sokkal biztosabban sikerül optimális eredményt elérni. Kézi nyeles nagyítóval, vagy erre a célra gyártott külön kis élességellenőrzővel teljesen tökéletes munkát végezhetünk. A nagyítás minőségét a negatív rajza, gradációja, szem- csézete, továbbá a nagyításhoz használt papír fokozata és felülete, az exponálási idő és az előhívó összetétele, hőfoka dönti el. Ezekről már szóltunk; iparkodjunk az elmondottakat minden tekintetben érvényre juttatni. Nagyméretű nagyításoknál döntő jelentősége van még a tökéletes sötétkamrának és sötétkamra-világi tásnak, mert itt fokozott mértékben fennáll a beszürkülés veszélye. A sötétkamra vagy a sötétkam- ra-világítás legkisebb hibája is okozhat elháríthatatlan kellemetlen következményeket Az a felfogás azonban nem indokolt, hogy a nagyítás fokozásával aránytalanul romlik a kép tónusgazdagsága. Az azonban igaz, hogy a legtökéletesebb sötétkamrában is beszühkülhet a nagyméretű nagyítás. Ennek a meghosszabbodott exponálási idő az oka, ha nem vigyázunk. A nagyítógépből kisugárzó kóborfények hosszú exponálási idő mellett észrevehető elváltozást eredményeznék a kép felületén, mert letompítják a csúcsfényeket, elveszik a kép csillogását, ragyogását: közvetlen okai lehetnek a beszürkülésnek. De okozhatja ezt a beszür- külést a papírképnek az előhívás tartama alatt az elő' hívóból való kiemelgetés is. Ebben az esetben ugyanis oxidációs folyamat miatt levegőfátyol keletkezik. A beszürkülesek elkerülése végett az expozíciós időre kössük körül a nagyítógépet valamilyen sötét színű sállal vagy kendővel, hogy a kóborfények ne jöhessenek ki a nagyítógépből. Előhívás közben pedig ne emelgessük ki a képet az előhívóból. Maradjon az mindig a folyadékszint alatt & félülnézetben ellenőrizzük a kép kialakulását. Előfeltétele ennek a felső világítás, amit úgy érünk el, hogy nem az asztalra helyezzük a sötétkamra-lámpát, hanem valami módon felakasztjuk azt és lefelé fordítjuk a világító részét. Körmendi Károly 11. „Minden hatalom a dolgozó népé !" TÖBB MINT HÜSZ esztendeje teljes egyetértés uralkodik a tisztelt Házban, már ami a magyar nép boldogulásának, az ország fejlődésének irányát illeti. Az eüenség azzal vádolja a mi képviselőinket, hogy nem igazán a nép képviselőd, mert nincs közöttük ellenzéki, valamennyien elfogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonalát. s valamennyien egyazon politika hívei. Érdekes módon azonban a valódi, az ország, a nép életét előrevivő viták azóta folynak a tisztelt Ház falai között, amióta a Parlament falai között is megteremtődött az egység. A magyar országgyűlés tükrözi az ország életét, azt a fejlődést. aiiielyet elért és hathatósan részt vesz az ország előtt á'ló feladatok megvalósításában. 1949. február 1-én jelent meg a Magyar Függetlenségi Népfront programnyilatkozata. Ezt az okmányt aláírta a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, és hamarosan a koalíción kívül megmaradt két párt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt is csatlakozott hozzá. Ez azt jelentette, hogy véget ért a pártversengés, amely megnehezítette az építőmunkát, és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával,” Az ú.i választásokon már a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával lépett a választók elé. Választási felhívása szerint a Népfront azért íratta ki az új választásokat, hogy a nép véleményt nyilváníthasson: „he- lyesli-e az ország gazdasági és társadalmi életében két év alatt végbement gyökeres változásokat; helyesli-e a nagybirtokos és nagytőkés reakció és a külföldi imperialisták ügynökeinek eltávolítását a politikai életből, jóváhagyja-e az ország függetlenségének, népünk építőmunkájának és szabadságéBar Atom arról faggatott a minap, hogyan haragszom? Milyen lesz az arcom, amikor elönt a keserűség és milyen szavakat használok? Mondtam, hogy igyekszem elfojtani az indulatot, s talán többnyire sikerül tisztességes hangon és arckifejezéssel elmondani, ha valamit rosszul csinált valaki az osztályon, ahol csoportvezető vagyok. De barátom csak firtatta tovább. Mondtam-e már valakinek, hogy menjen «... meg ilyesmit. Azt feleltem, hogy nem hiszem, ilyet nem szoktam mondani. És néztem kérdően a helyettesemre, aki a beszélgetésnél jelen volt, hogy igazoljon. Az én jó helyettesem hallgatott, vagyis- hát nem vett védelmébe, de azt sem állította, hogy go- rombáskodtam volna. Barátom —, aki szintén csoportvezető — ezután saját módszeréről beszélt: már- mínthogy ő hogyan haragos. És rámutatott a szemöldöke fölé, vagy egy centire: ha onnantól felfelé kipirosodik a homloka, akkor legjobb, ha mindenki elkerült Eszembe jutottak régi nagy főnökeim, a bővérű, bátran Akad kivétel is és keményen bírálni tudó emberek. Tíz évet dolgoztam Kocka Pista keze alatt. Százharminc kilós óriás volt, bömbölő, basszus hanggal megáldva. Ha ő hibát fedezett fel a részleg munkájában és felbődült, mindenki menekült. Még azt is megtette fékezhetetlen indulatában, hogy összefogta a zakónkat és jól megrángatott bennünket. Ami Kocka Pistának a szívén feküdt, az a száján is kitört. Hanem érdekes módon, ha az ő főnöke hibázott, hiába sújtotta a hiba a mi részlegünket is, Kocka nem bömbölt. Nyugodtan j ött-ment, mintha semmi sem történt volna. Egyszer pedig egy széles körű igazgatói értekezleten a vezér önkritikát gyakorolt, hogy melléfogott, és hát bizony ez kellemetlen. Elsőnek Kocka Pista szólt hozzá. Orcája sápadt volt, megfoghatatlan kicsinynek tűnt az asztal mellett és vékony, madárhangon csipogta, hogy ugyan már. nak megvédésére irányuló békepolitikánkat; támogatja-e a hazánk további fel- emelkedését biztosító új országépítő ötéves terv megvalósítását; rábízza-e az ország kormányzását a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály erős kezű, kipróbált vezetésére?” EZEKRE A KÉRDÉSEKRE, a magyar nép elsöprő, nagy többsége szavazott igennel. 1949. május 15-én 8,1 millió választópolgár közül 5,7 millió élt szavazati jogával. Többen szavaztak, mint Magyarországon addig bármikor. A Népfront nagyobb győzelmet aratott, mint amennyiben előzőleg remény, kedtek: az összes szavazók 95,6 százaléka. 5 478 515 tett hitet a Népfront, s a szocializmus építésének programja mellett. Az új parlamentben 402 képviselő között 176 munkás- és 115 parasztember foglalt helyet. Rájuk várt az a történelmi feladat, hogy a magyar nép történelmében először alkotmányt adjanak a nemzetnek. Az országgyűlés augusztus 18-án fogadta el a népköztársaság alkotmányát, amely kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé” és „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé”. Az állami élet 1949-ben elfogadott alapokmányát azóta csak jelentéktelen kérdésekben módosították, az lényegében változatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt X, kongresszusán elfogadott határozat szerint: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztosítéka és egyben politikai fegyvere a Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom addigi vívmányait és nagy vonalakban kijelölte hazánk szocialista fejlődésének irányát, az elmúlt két évtizedben végbement változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. Az alkotmánymódosítások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alapjai létrejöttek és megszilárdultak hazánk a szocialista építés fejlettebb szakaszába lenem is hiba az, sőt az idSte, majd igazolják, hogy úgy volt helyes, ahogy a vezér intézkedett. Egy másik, egykori nagy haragú főnököm, Tilajla Lajos, ha hibát tapasztalt, mindenkit lemarházott, székeket borított fel, egyetlen férfias rántással hatalmas darabokat tépett ki a fotelek ülőkéjéből. Tilajla felfelé is kemény volt. Lagalábbis az ő elbeszélése szerint. Hogy ő így megmondta a főosztályvezetőjének, meg úgy lekapta az igazgatót a lábáról, hogy az biztos nem aludt két napig stb. Sajnos az ő renoméja sem tartott sokáig, előbb- utóbb ugyanis minden kiderül. Megtudtuk, hogy fent bizony ő sem olvasott be senkinek, e lenben szerényen félrehajtott fejjel, örökké kisfiúsán, mosolyogva hebegett. dadogott, helyeselt, egyetértett, bólintott és feletteseivel bizony vékony, leányos hangon beszélt. Nem akarom folytatni a sort, Akad kivétel is, de álfalában az emberek ilyenek — kivéve engem és barátomat. A többiek amilyen jól tudják türtőztetni a haragjaikat felfelé, annyira gyengék az önmegtartóztatásban . beosztottjaikkal szemben. Csak azt nem értem, hogy a helyettesem miért hallga tott, amikor rólam volt szói ----..... Ordas Nándor I a sl 2? társad5 teli« felépítése útján Innak megfelelően az - „nány- módosításnak szolgálnia kell országunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista demokrácia további kibontakozását, államunk továbbfejlődését.” Az 1971-ben megválasztandó országgyűlés feladata, hogy ezt az alkotmánymódosítást elvégezze. Ez lesz a hatodik választás, amely pártversengés nélkül kerül sorra. Az 1949-es választások után legközelebb 1953. május 17- én tartottak választásokat. Ezen részt vettek már a 18— 20 éves fiatalok is. Ez az országgyűlés — az ellenforradalmi támadás követkéz' lényei felszámolásának időszakában másra kellett az erő, nem a választásokra —-, 1357. május 9-én megkezdett, történelmi jelentőségű ülésszakán meghosszabbította megbízatását. A meghosszabbított parlament aztán 1958. szeptember 26-i ülésén tűzre napirendre az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására vonatkozó jogszabályok módosítását. Ekkor hozták az 1958-as III-as törvényt. Ugyanezen a parlamenti ülésen mondták ki az országgyűlés feloszlatását és tűzték ki november 18-ra a választást. Október 2-án kezdődtek meg a jelölő gyűlések az ezúttal első ízben közösen megtartott ország- gyűlési és tanácsi választásokra. Három hét alatt löbb mint százezer jelölő gyl'ést tartottak meg. 1958. november 16-án 6 600 686 választási jogosult 98,4 százaléka járult az urnákhoz. A 6 460 433 érvényes szavazat közül a Hazafias Népfrontra jutott 99,6 százalék. A 89 192 községi, s egyéb tanácsi jelölt közül csupán 91 jelöltet nem választottak meg. A JELÖLŐ GYŰLÉSEK egyre fontosabb szerepet játszottak a választásokban a szocialista államélet fejlesz- tésébep. 1963. januárjában már több mint 3 100 000-e.n vettek részt a különböző jelölő gyűléseken és 370 000-en szólaltak iel. A különböző választási szervekben több mint 412 000 választó működött 250450-nel többen szavazták. mint 1958-ban. A választásra jogosultak száma 7 114 850, s ennek 97,2 százaléka élt szavazati iovával As érvényes szavazatakna«: száma 6 880 830 volt, s a voksok 98,9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire jutott, 340 országgyűlési Képviselő és több mint 105 580 tanácstag kapott megbízatást. Jelentős lépést jelentett á szocialista demokrácia és a parlament munkájának továbbfejlesztésében az 1965 novemberében elfogadott új választójogi törvény Ez az ország addigi fejlődését tükrözve szabályozta az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demokratizmusát és az addigi lajstromos szavazás helyett bevezette az egyéni, választókerületek szerinti szavazást. Ennek értelmében minden választó négy szavazólappal szavazott. Fggv”l a községi, eggyel a járási egy- gyel a megyei tanácstagra, eggyel pedig az országgyűlési képviselőkre. Ez a törvény már lehetővé tette, hogy egy- egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani. AZ ŰJ TÖRVÉNY alapján lezajlott 1987 es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott igent országunk lakossága. Az Uy megválasztott orszáagvűlés sok jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az űj Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megalkotott törvények jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági haladást. amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért. Pintér István Következik; A legalkalmasabb személyeket fMfgg,0 1971. április 23n péntek 4
