Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Most az ipar újabb „bástyáit" építik Egerben EGERBEN. A HAJDANI «néző-, kereskedő- és iskola­városban hosszú ideig egye­dül a dohánygyár jelentette a számottevőbb ipart. Kitű­nően érzékeltetik a felszaba­dulás előtti helyzetet azok a visszaemlékezések, amelyek a város nagy üzemeihez sorol­ják például az egykori vas­öntödét vagy éppenséggel a fürdő melletti kis „lemez­gyárat”. Mindez ma már a csaknem elfelejtett múlté. Legutóbbi huszonhat esztendőnk ugyan­is Eger képét is alaposan át­formálta, addig nem- tapasz­talt fejlődéssel örvendeztette meg az idevalósiakat és a környékbelieket. Szembetűnő változásként jelentkezett — többi között — az ipar gya­rapodása, erősödése: új fa­lak. üzemcsarnokok, karcsú kémények magasodtak a táj fölé, hirdetvén, hogy ennek a városnak a történelmében is új korszak kezdődött. Ismétlés, de az igazság, hogy az ember nem tud elégszer dicsekedni az idő­közben a hazai szakma fel­legvárává vált dohánygyár­ral, a háború óta épült Fi- nomszerelvénygy árral, a trak­torgyárral, a korszerű és eg; re bővülő VILATI-val, meg a seregnyi kisebb üzem­mel, amelyek messzire vit­ték, tovább öregbítették a város hírét, nevét S AZ ORSZÁGHATÁRO­KON TÜL IS elismerést szerzett ipar által keltett örömnél csak az lehet na­gyobb, hogy a korábbi feje­zeteknek folytatása van. Egerben napjainkban olyan­ról lehet beszélni, amilyen­ről nem sok helyen: egy idő­ben — a terjeszkedő, na­gyobbodó régieken kívül — több új gyár, üzem is épül. A város déli részén mind erőteljesebben bontakozó ipamegyedben épül a Buda­pesti Bútoripari Vállalat gyá­ra, a Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat modern autószerviz-állomása, a KA- EV gyártelepe és a Sas úti korszerű tejüzem. Tejüzemnek mondja, Írja az ember megszokásból, jó­lehet valóságos gyárra ele­gendő az az összeg — a 80 milliónyi forint —, amelyet a beruházásra szántak. S nemcsak költségei, hanem az építkezés körvonalai is gyá­rat sejtetnek. Tóth Béla gépészmérnök­kel, a beruházás jelenlegi műszaki ellenőrével pedig ha kicsit még el is beszélge­tünk a létesítményről, felte­vésünk még inkább igazolt­nak látszik. A székesfehér­várihoz, miskolcihoz, szege­dihez, kecskemétihez hason­lítható üzem ugyanis tényleg nagy lesz. Csupán központi épületére jellemző, hogy az irodákon, a szociális helyi­ségeken — a fürdőszobákon, kétrészes öltözőkön, ebédlőn — és a minden igényt kielé­gítő laboratóriumon kívül remekül elférnek majd ben­ne a mostaniaknál kétszerié is nagyobb alapterületű hűtő­kamrák, s bőven jut hely a feldolgozó csarnoknak. EGYETLEN MŰSZAKBAN 50 EZER LITER TEJ fel­dolgozására nyílik majd mód, a tejen kívül kakaót, kávét, tejfölt, tejszínt, joghurtot pa­lackoznak, s Trapistát, Spor­tot, Deltát, Kaskavált készí­tenek a városban teljesen eredetinek számító sajtüzem­ben. Okos, ügyes gépek köl­töznek a falak közé: a Dó­somat elnevezésű például nem kevesebbre, mint arra lesz képes, hogy egyik ré­szén a tejet fogadja, másik részén pedig a kész tv-ót adja. S az NSZK-ból érkező berendezéshez hasonlóan ér­dekesnek Ígérkezik az NDK- ból várható kolloid-malom is, amely majd az ízesített ter­mékeknél a túró megtörésé­re szolgál. És sorolhatná még az em­ber^ kifogyhatatlanul a meg­lepőbbnél meglepőbb techni­kai újdonságokat, amelyekről ma még csak beszél a mű­szaki ellenőr, de — amint hozzáfűzd —: az idei év vé­gén már annyira valósággá válnak, hogy munika köziben is megszemlélheti valaimeny- nyit az érdeklődő. Mert úgy tervezik, hogy decemberben már megindulnak a tejüzem­mel. Épül a tejüzem. S egyide­jűleg új kenyérgyárat ala­poznak a szomszédságában. Olyat — Kreskai János, az Észak-Heves megyei Sütőipa­ri Vállalat igazgatója magya­rázza lelkesülten —, amire 44 millió forintot költenek a következőkben. Két műszak­ban 270 mázsa kenyér — s hadd fűzzük hozzá mindjárt azt is, hogy: finom kenyér — készítésére válik alkalmas­sá. Igaz, hogy ehhez még egy kis idő kell: csak 1973 első negyedében számíthatunk a gyár munkájára, segítségére. Akkor, amikor — a Sas úttól kicsit távolabb, a Kis- tályai úton — üzembe helye­zik a nevét már megálmodott AGRIA Bútorgyárat. A He­ves megyei Bútoripari Vál­lalaté lesz Eger város má­sodik nagy bútorgyára, amely Kormos Pál igazgató elbe­szélése szerint hatholdas te­rületen létesül, a jelenlegi termelést háromszorosára nö­veli, ezen belül pedig tízsze­resére a mostani stílbútorké- ' szítást S csupán ez utóbbi­val évi félmillió dollárt hoz­hatnak a népgazdaságnak. EGYELŐRE PERSZE még csak a tereprendezésnél tar­tanak, s az izgalmas várako­zás korát élik a tanácsi bú­toripari vállalatnál is. Csak­úgy, mint szerte a városban, a megyében, az országban: hiszen szabaddá lett hazánk­ban annyi más újjal, jobbal biztat valamennyiünket a jö­vő, a szocializmus. Gyón! Gyula Tanácskozás a moziözemi vállalatnál Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából pénteken ünnepélyes tanács­kozást tartott a Heves me­gyei Moziüzemi Vállalat, amelyen részt vett többek között Mihály Gyula, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa és Tóth Ákos, a Művésze­ti Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tag­ja. A tanácskozáson kiértékel­ték a felszabadulás évfordu­lójára indított munkaver­senyt és első ízben sor került a kiváló mozi címek odaíté­lésére is. Ezt a kitüntetést és a vele járó pénzjutalmakat a megye négy filmszínháza, az egri Vörös Csillag, az egri Bródy, valamint a mátrade- recskei és az istenmezeji mo­zik kapták. Heten nyertékéi a kiváló dolgozó címet, több­ségükben a községi filmszín­házak alkalmazottai. Nyolc zászló, 18 oklevél Odaítélték a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját, oklevelét Az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére megyénk gazdasági egységeiben széles körű munkaverseny bontakozott ki. A kongresz- szusi munkaverseny —, amelyben az ipari és az élelmiszer-gazdasági üzemek többsége részt vett — jelentős eredményeket hozott mind a gazdasági tevékenységben, mind pe­dig az eszmei-politikai munka területén. A versenyvállalások teljesítése jelentősen hozzájárult a főbb gazdasági célok teljesíté­séhez, a szocialista brigádmozgalom fejlő­déséhez. Minit ahogyan arról lapunkban beszámol­tunk, a megyei párt-végrehajtóbizottság 1970. június 9-én határozatot hozott a kong­resszusi munkaversenyben kiemelkedő ered­ményt elért üzemek, vállalatok és szövetke­zetek kollektíváinak erkölcsi, politikai elis­merésére, kongresszusi vérsényzászló és ok­levél odaítélésére. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság legutóbbi ülésén az 1970. évi eredmények alapján értékelte a gazdasági egységek tevékenységét és döntött a kong­resszusi zászlók és oklevelek odaítéléséről. A megyei pártbizottság kongresszusi ver- senyzászlaját az alábbi gazdasági egységek kollektívájának adományozta a megyei párt­végrehajtóbizottság: Finomszorel vény gyár, Eger; Mátraalji Szénbányák, Gyöngyös; Mátravidéki Építő és Szakipari Ktsz, Gyöngyös; Heves me­gyei Ruházatiipari Vállalat, Gyöngyös; He­ves és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet, Heves; Egri Dohány­gyár; Gyöngyös-domoszlói Állami Gazda­ság; Szabadság Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet, Detk. A megyei pártbizottság kongresszusi ok­levelét az álábbi gazdasági egységek kollek­tívái érdemelték ki: MÁV Kitérőgyár üzem, Gyöngyös; Mát­ravidéki Fémművek, Sírok; Mátravidéki Hőerőmű Vállalat; OKGT Nagyalföldi Ku­tató és Feltáró üzem Egri Üzemegysége; üM. Parádi Üveggyára, Parádsasvár; MÁV Áliomás, Kál-Kápolna; Heves megyei Fi­nommechanikai Vállalat, Eger; Egri Vas és Fém Ktsz; Panoráma Szálloda és Vendég­látó Vállalat; Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Körzeti Szövetkezet, Párád; Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, Gyöngyös; Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Eger; Csányi Állami Gazdaság; Rákóczi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet, Heves; Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Mezőszemere; Gárdo­nyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Pé- tervására; Lenin Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, Hatvan; Nagy József Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet, Eger. A kongresszusi versenyzászlót és okleve­let — ünnepélyes keretek között — május 1-ig ad4*k át a kiemelkedő munkát végző gazda egységek kollektíváinak. Méltóak a megbecsülésre Amióta hazánkban a ha­talom a dolgozóké lett, száz­ezerszámra nőttek fel azok az emberek, akik nemcsak ér­deklődnek a közügyek iránt, hanem alkalmasak is ember­társaik képviseletére a legfe- lelősebb posztokon. A szocia­lista demokrácia fejlődését szolgáló törvénymódosításo­kon túl. nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a ko­rábbiaknál lényegesen több a kettős jelölés mind az or­szággyűlési, mind a tanácsi választókerületekben. Meg­tiszteltetés jelöltté válni, de akár országgyűlési képvise­lőnek. akár tanácstagnak je­lölték. szolgálatot is vállal, méghozzá nem könnyűt. Er­ről is sok szó esett a jelö­lő gyűlésen. Komoly hangon — az ügyhöz méltóan és olykor vidámabban —, a jó közhangulatnak megfelelően. Volt, áld arról beszélt; időnként maga is beállt a morgolódók csapatába, s szidta a tanácsot ezért, meg azért, s csak most, a jelöl­Kisköre, április X Tisza felől erősen fúj a ■oél. Nem is baj ez, hiszen legalább szárítja a földet, ke­vesebbet kell a gépeknek a sárral birkózniuk. A munkagödör sz&én ál­lónk. Lent a mélyben szin­te hangyának tűnnek az em­bere. Néhány hónappal ez­előtt még csak úgy lehetett látni valamit az építkezés­ből — leszámítva a lakóépü­leteket, irodákat —. ha a munkagödör pereméről néze­lődött az ember. Ma már a perem fölé emelkednek a ha­talmas beton acélszerkezetek, ezzel is jelezve a hatalmas méreteket. Méretek. A huszadik szá­nd embere hozzászokott a nagy sebességhez, magasság­hoz, kozmikus távolságokhoz, hatalmas kolosszusokhoz, Kisköre mégis léptenrnyo­mon lenyűgöz. Az építőknek az idén há­romszázmilliós tervet kell tel­jesíteniük, kétszeresét a ta­valyinak. Ez azt jelenti, hogy 53—55 ezer köbméter vasbe­tont kell a „műtárgyakba” beépíteni, közel másfél mil­lió köbméter földet kell meg­mozgatni. Ezenkívül kétszáz­ezer tonna követ keli fogad­ni és beépíteni. Az idén az első negyedév­ben jól haladt a munka. A februári kedvező időjárás le­hetővé tette a gyorsabb tem­pót, bár a március már nem bizonyult hasonlónak Ezért a túlteljesítésre gs® VS& ie­hetőség. A negyedévi tervet azonban teljesítették. Losonczi Imre, a VÍZÉP főépítésvezetője szerint a leg­nagyobb eredmény mégsem ez. Annak örül. hogy a dol­gozók érzik a felelősségei összekovácsolódtak, lelkesen becsületesen dolgoznak. Ér­zik a munka szépségét, t tudják, hogy természetátal" ki tó feladatra vállalkoztak Hiszen az építkezés csak egy állomás — a cél a több száz­ezer holdhoz öntözővizet biz­tosítani. A főépítésvezető kü Ionosén a vasbetonszerelők­re, betonozókra büszke. iendkívül sokat fejlődtek az elmúlt időben; Sajnos gondok Is vannak, kevés az ács, a kőműves, a földmunkagép-kezelő, s ezen­kívül nagy hátrányt is be kell hozni, ami az elmúlt években keletkezett. A hát­rány azonban behozható, s mindenki bízik benne, hogy i 973-ban megindul a duz­zasztás. A munkagödör széléről messzire látni. ' Mindenütt emberek, gépek. Épül az or­szág egyik legnagyobb beru­házása, * , & U 16 gyűlések beszámolója alapján döbbent rá arra, mennyi mindent is tett egy ciklus alatt a közönséggel együtt, a közönség javára a tanács és az ő tanácstagja, képviselője. Az érzékenyebb lelkiismeretűek még azt a kérdést is szóba hozták, hogy ők maguk kivették-e részü­ket a közös erőfeszítésből, a köaügyekből. „Szidtam a tanácstagomat — hangzott el egy városi jelölő gyűlésen —, hogy a télen befagyott vízvezetéket nagyon lassan javítják ki. Ám azt, hogy az ő lakásába utoljára jutott el a víz, csak akikor vettem észre, amikor égy este beko­pogott hozzám: segítsem ki egy vödör vízzel.” A szolgálatot nem anya­giakkal, csak megbecsülés­sel honorálhatja a közönség. Kifejezésre jutott ez a jelölő gyűléseken abban, hogy a választópolgárok többségében a korábbi képviselőt, tanács­tagot jelölték megint. Akiket nem jelöltek újra, általában azokat sem alkalmatlansá­guk miatt mellőzték. Az egyik választói kerületben például a régebbi, idős kép­viselő helyett egy fiatalabb férfit jelöltek. Ugyanakkora választók egyhangú lelkese­déssel köszönetét szavaztak a korábbi képviselőnek, s kérték: erejéhez mérten a továbbiakban is vegye ki ré­szét a közösség szolgálatából. Nem ünneprontásként, ha­nem tanulságul, tegyük szó­vá a köz szolgálatát hellyel- közzel külön is megnehezítő — és megkeserítő nehézsége­ket is. Tanácstagok — pa­rasztemberek —. panaszol­ták: élőfordult, hogy tanácsi vezetők csak azon mérik jó, vagy rossz munkájukat, hogy hányszor és milyen szépen szólalnak fel a tanácsülésen; pedig nekik nem kenyerük a sok beszéd. Választópolgá­raik meg csak azcm, mit si­került kijárniuk, elintézni­ük; pedig a tanácstagnak nemcsak a saját körzetét, az egész falut kell ellátnia, gyakran túlnézni annak ha­tárain is. Nem egy munkás tanácstag meg azt mondta el: az üzemvezető még csak támogatja tanácstagi tevé­kenységében. de a részleg- vezető, vagy egy-egy munka­társ, ha nem is mondja, érez­teti vele, hogy mások dol­goznak helyette amikor ő hi­vatalos elfoglaltsága miatt távol van. Ez pedig nagyon megnehezíti az amúgy sem könnyű funkció ellátását. A közösség szolgálata mél­tó a közösség megbecsülésé­re. S nemcsak ilyenkor, vá­lasztások előtt, és nemcsak szóban A közösség belőlünk, egyénekből áll. Egyéni meg­becsülésünkből és egyéni tá- mogatásunkí>ól adódik össze az az erő. amiből jelöltünk meríthet megválasztása után egy egész cikluson át. Mert szüksége lesz az erőre, hi­szen a pihenésből is keve­sebb jut néki. Sok helyen több jelöltet is állítottak egy körzetben, de április 25-én szükségszerűen csak egyet választanak meg közülük. A megbecsülésre az is méltó, akiből nem lesz or­szággyűlési képviselő, vagy tanácstag. Méltó, mert jelö­lésével alkalmasnak tartot­ták a megtisztelő megbíza­tásra. Rátermettségét nem szabad kiaknázatlanul hagy­ni; ha nem azon a poszton, hát egy másikon kell gyü- mölcsöztetni. Több helyen tervet dolgozott már ki a Hazafias Népfront arra, mi­lyen munkára kérje fel azo­kat a jelölteket, akiket most nem választanak meg: mert a közösség velük is számol, igényt tart munkájukra a. közügyekben. (J. R.) A Tárná menti kulturális napok megnyitója (Császár István tudósítónk­tól): Ma, vasárnap kezdődik az V Tama menti kulturális napok rendezvénysorozata. Ma Tófaluban nyílik mega község életét és 26 éves fej­lődését bemutató helytörté­neti kiállítás, Nagyúton pe­dig a művelődési házban Ha­zánk, a Magyar Népköztár­saság címmel ifjúsági vetél­kedő megrendezésére kerül sor. < Hétfőn délután Kompolton, Kaiban és Kápolnán Űj köz­ség születik címmel tarta­nak előadást, amelyben a három község összevonása után kialakítandó új község­központ terveit ismertetik az érdeklődő közönség részére. Ugyancsak hétfőn, Nagy­úton mezőgazdasági szakfil­mek bemutatóját rendezik meg. Kedden délelőtt Kom­polton, a kísérleti intézetben vetitettképes előadást tart a szervátültetések biológiai problémáiról dr. Bende Sán­dor, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola tanszék­vezető tanéra. Aldebrőn pedig Szabó Já­nos muzeológus, az egri Do­bó István Vármúzeum igaz­gatóhelyettese tart vetített­képes előadást UvmsmG% IMI. április 4* vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom