Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

Külpolitikai heti világhíradó tfy látja a hetet kommentátorunk, Gáti István; Valami baj van a „csen­des többséggel”, amely ál­lítólag helyesli Nixon politi­káját és amelyre még neon- < Pég is oly előszeretettel hl- * ■»átkozott az amerikai elnök. Népi sok sikert hoztak szá­mára az utóbbi időben meg­szaporodott nyilatkozatai sem, amelyekben a vietna­mi hadjárat sikereit igyeke­zett bizonygatná A tavaszi nagy békekampány nyitá­nyaiként e héten a legületé- besebbek vonultak fel tilta­kozó tüntetésre Washington­ban: a vietnami háborút megjárt veteránok. Az or­szág minden részéből a fő­városba érkezett küldöttsé­gek szakadozott, ki fakult egyenruhájukra feltűzték ki­tüntetéseiket és a szabad ég alatt ütötték fel szállásukat Az USA legfelsőbb bírósá­gának elnöke rendeletileg utasította a veteránokat, hogy aaonmal hagyják et • Capitólium előtti terei, mi­vel jelenlétük — úgymond „veszélyezteti a közegészsé­get, és szennyezi a környe­zetet”. A veteránok annak a véleményüknek adtak kife­jezésit, hogy az amerikai tár­sadalom egészségét nem ők, hanem az indokínai szennyes háború veszélyezteti, — és maradtak. Újabb felszólítá­sok után Is úgy döntöttek, hogy folytatják „erőszak mentes polgári engedetlen­ségüket” és ha kivezénylik ellenük a karhatalmat, ellen­állás nélkül hagyják magu­kat leftartóztani, hogy üy módon „Amerikában válja­nak jaját kormányuk hadi­foglyaivá”. Vance Hartke szenátor ki­jelentette: „Ha ezek a fia­talemberek, akik közül sok­nak lába sincs, mert Viet­namban hagyta, el tudtak jönni Washingtoniba, akkor mindazoknak, akiknek van lábuk, kötelességük idejön­ni, hogy a háború befejezé­sére kényszerítsék a kor­mányt”. Szimbolikus jelentő­ségű, hogy a Vietnamot meg­járt harcosok háborús kitün­tetéseiket a törvényhozás épülete előtt a porba szór­ták. A HÉT KRÓNIKÁJA: HÄTFO: Koszlgta fogadta Riad egyiptomi külügyminisztert — Föld körüli pályára bocsátották a Szaljut tudományos űrállomást — Lemondott Lón Nol kambodzsai miniszter­elnök KEDD: Megnyílt a Bolgár KP X. kongresszusa — Ismét Schűtnöt választották Nyugat-Berlla polgármesterévé SZERDA: Brezanyev és Kádár feiszókut a BKP X. kongresszusán — Bombák a görög hatalomátvétel évfordulóján — Meghalt DuvaUer, Haiti diktátora CSÜTÖRTÖK: Chaban-Delmaa, francia mtnlsLrteffelnök Jugoszláviába ér­kezett — Amerikaiak ismét bombázták a vdk területet P2NTEK: Három utassal a fedélzettel fellőtték a Szojuz 1#. űr­hajót — Rogers bejelentette, hogy közel-keleti körútra Indul — Karjai a mer finn miniszterelnök hazatért Moszk­vából SZOMBAT: összecsapások Jordániában — Tömegtüntetés Washing­tonban a vietnami háború eUen, A KÖZEL-KELETEN a Szuezi-csatoma újbóli meg­nyitásának kérdése került az elmúlt napok diplomáciai csatározásainak előterébe Kétségtelenül ezzel áll kap­csolatban Rogers amerikai külügyminiszter május else­jére tervezett közel-keleti útja, amelynek során az ál­lamférfi Kairót is felkere­si. Az út jelentőségét alá­húzza hogy 18 éve nem járt amerikai külügyminiszter Egyiptomban. Izraeli részről szeretnék elhitetni, hogy Amerika teljes mértékben azonosítja magát a Szuezi- csatornával kapcsolatos Iz­raeli állásponttal. Az EAK kormányához közel álló Al Ahram visszatér a csatorna megnyitásáról előterjesztett februári egyiptomi javasla­tokra hogy kimutassa: az EAK és Izrael felfogását ég és föld választja él egymás­tól. Amíg ugyanis Kairó ra­gaszkodik a Biztonsági Ta­nács határozatának teljes végrehajtásához, és csupán ennek részeként, mintegy el­ső lépésnek tekinti a Szu­ezi-csatorna megnyitását, ad­dig Izrael ezzel a részleges megoldással akarja helyette­síteni a teljes rendezést. A SZOCIALISTA orszá­gok életében alapvető és meghatározó fontosságú ese­mények a pártkongresszusok. Az SZKP nemrégiben befe­jeződött 24. kongresszusa után e héten Szófiában, Tó­dor Zsivkov beszámolójával megkezdődött a Bolgár Kom­munista Párt 10. kongresszu­sa. A Központi Bizottság el­ső titkára megállapította, hogy az európai közvéle­ménynél és számos nyugat­európai kormánynál kedvező visszhangra talált az euró­pai biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó ja­Egyiptom és az USA álláspontja azonos KAIRO—TEL AVIV: A? Aj Ahram szombati száma megállapítja, hogy a jelek szerint az Egyesült Ál­lamok és Egyiptom azonos nézeteket vall a Szuezi-csa­toma megnyitásának lehető­ségeiről, ám ezek a nézetek merő ellentétben állnak az izraeli állásponttal. A félhivatalos kairói napi­lap szerint az Egyesült Ál­lamok, miként azt kairói fő­képviselője, Donald Bergusa napokban Mohammed Riad meghatalmazott külügyi ál- lamrrúniszter tudomására hozta, egyetért azzal a kai­ról véleménnyel, hogy az iz­raeli csapatoknak a csatorna keleti partjáról való vissza­vonása, amellyel a víziút megnyitása lehetővé válna, csupán egy átfogó közel-ke­leti rendezés részét képez­heti. Ezzel szemben Ismeretes az az iiraeli álláspont, amely szerint a részleges csapatki­vonást függetleníteni kell az általános rendezés kérdésé­től, s így a Jarring-misszió- téd is. Ml, április 25., vasárnap Az Al Ahram értesülései szerint Egyiptom máris fi­gyelmeztette a külföldi álla­mok kairói nagyköveteit, hogy nem hajlandó elfogad­ni a Szuezi-csatoma ügyé­ben előterjesztett izraeli ja­vaslatokat Ezek a javaslatok, amelye­ket Jigal Allaon izraeli mi­niszterelnök-helyettes jutta­tott el néhány nappal ezelőtt Washingtonba, a következő fő pontokat tartalmazzák:-T- Izrael tíz kilométerre vonná vissza csapatait a csatornától keletre; — Izrael megtartaná „jo­gát”,- hogy visszatérjen ere­deti állásaiba, amennyiben „Egyiptom megsértené a részleges kivonással kapcso­latos megállapodásokat”; — Izrael megtartaná „ka­tonai cselekvési szabadságát is, ha úgy tartja szükséges­nek”; — Egyiptomi csapató!: nem kelhetne!: át a csatorna keleti partjára; — A részleges izraeli csa­patkivonásról szóló egyez­mény független az általános rendezéstől, a Jarring-misz- sziótól, illetve az ENSZ-tői Az Al Ahram hangoztat ja, hogy „Egyiptom teljes mértékben elveti az izraeli javaslatokat”. . vaslat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a szo­cialista integráció fontossá­gát hangsúlyozta, és rámuta­tott: nem véletlenül került a szófiai pártkongresszus kö­zéppontjába csakúgy, mint a nemrég befejeződött szov­jet kongresszus előterébe az életszínvonal emelése, a dol­gozók anyagi és kulturális ellátottságának fokozása. Kádár János, a magyar kül­döttség vezetője kiemelte, hogy az MSZMP és a magyar kormány támogatja mindazt, ami erősíti a szocialista kö­zösség egységét, az antilm- perialista front összeforró tt- rógát Csehszlovák! ában befeje­ződték a májusban esedékes kongresszus előkészítésével kapcsolatos helyi pártérte­kezletek. A prágai városi pártbizottság ülésén Husák első titkár arról beszélt, hogy fokozatosan helyreáll a biza­lom a szocialista rendszer és a CSKP politikája iránt Az NDK-ban a Német Szocia­lista Egységpárt 124 kerületi és városi szervezetében ren­dezték konferenciákat A TASZSZ azt jelentette, hogy a konferenciákon bíráló meg­jegyzések is elhangzottak egyes hiányosságokról, Illet­ve ezek felszámolásáról. A lengyel mezőgazdaság szo­cialista átalakításáról tár­gyalt a LEMP Politikai Bí zottsága, és a Lengyel Pa rasztpárt elnöksége. Javas­lat hangzott el arról, hogy egyes termények kötelező be­szolgáltatását töröljék el. ÉS VÉGÜL — ami nélkül beszámolónk nem lehetne teljes — a „hét” szenzációja: a Szovjetunióban hétfőn Föld körüli pályára felbocsá­tott „Szaljut” tudományos űrállomást követően pénte­ken hajnalban három űrha­jóssal a fedélzetén fellőtték a Sojuz 10. űrhajót. Nem fel­adatunk ezen a helyen e nagyszabású ltísérletsorozat méltatása, csupán arra sze­retnénk rámutatni, hogy a szovjet űrkutatás következe­tesen valósítja meg előirány­zott programját. A központi cél az űrállomás-rendszerek megalkotása. amelyek to­vábbvihetik az embert az űr titkai, a bolygók világának megismerése felé. NÁTO-tervek Európában „Síkraszállunk a külföldi ka­tonai támaszpontok felszámo­lásáért, a fegyveres erők lét­számának és a fegyverzet mennyiségének csökkentéséért azokban a térségekben, almi a katonai szembenállás külö­nösen veszélyes, mindenekelőtt Közép-Európában”. (Részletek Leonyid Brez»- nyevnek, az SZKP XXTV. beszámolójából.) beszámalójából.) A témának nemcsak a NATO-tanács közelgő, júni­us első napjaiban megtartan­dó ülése ad aktualitást, ha­nem Nixon elnöknek az amerikai kongresszushoz In­tézett külpolitikai üzenete is, amely — az Európára vo­natkozó részében — fenye­gető katonapolitikai eleme­ket éppenúgy tartalmaz, minit az európai biztonsági konfe­rencia késietetéséire irányuló alig leplezett szándékot Másrészt a téma felvetésé­nek időszerűségét hangsú­lyozzák a védelmi jellegű Varsói Szerződés tagállamai­nak a békés rendezés, a vi­tás problémák politikai meg­oldásának irányában tett újabb lépései. Az SZKP XXIV. kongresszusa megerő­sítette a testvérországok kor­mányainak egységes állás­pontját, hogy kontinensün­kön mielőbb fél kell szá­molni a veszélyeikkel terhes katonai szembenállást — a NATO és a Varsói Szerző­dés egyidejű megszüntetésé­vel. Mindaddig azonban, amíg az atlanti tömb létezik, a szocialista közösség nem csökkentheti védelmi felké­szültségét, és egyesített fegy­veres erőinek további fej­lesztéséről sem mondhat le. A számok — még a had­ügyekben kevésbé járatosak számára is — önmagukért beszélnék. A tizenöt NATO- tagállam jelenleg mintegy 6 millió katonát tart fegyver­ben. Észak-Euró pában és a központi hadszíntéren, Kö­zép-Európában 29 hadosz­tályt, 5200 harckocsit, mint­egy 2000 korszerű repülőgé­pet összpontosítottak több mint 900 ezer fővel. A nyu­gatnémet hadsereg létszáma megközelíti a félmilliót, az NSZK-ban állomásozó 7. amerikai hadseregé a 275 ez­ret, (ehhez jön még a Föld­közi-tengeren cirkáló 6. flot­ta 25 ezer főnyi tengerészé­vel és tengerészgyalogságá- vál). Különösen veszélyessé teszi a helyzetet, hogy je­lenleg körülbelül 7000 har­cászati-hadműveleti rendel­tetésű amerikai atomtöltetet tárolnak titkos nyugat-né­metországi raktárakban, amelyeknek robbanóereje hozzávetőlegesen 500 mega­tonnának (1 megatonna = egymillió tonna trinitrotolu­ol robbanási energiája) felel meg. összehasonlításul: a klasszikusnak mondott „Hi- rosiima-bomba” mindössze 20 ezer tonna TNT-vel volt egyenlő. Az erők és eszközök ilyen példátlan koncentrálása — ellentétben a NATO propa­gandistáinak állításaival — nem védelmi célokat szolgál Éppen ellenkezőleg: az at­lanti tömb integrált had­osztályait az úgynevezett „előretolt stratégia” kereté­ben úgy helyezték él, hogy miinél közelebb legyenek — mindössze 80—120 kilométer­re — a szocialista országok határaihoz. A rendszeresen megtartott hadgyakorlato­kon a feltételezés alapjában véve mindig ugyanaz: az at­lanti tömb haderőinek vá­ratlan és nagy intenzitású támadással — hagyományos és nukleáris eszközök alkal­mazásával — a lehető legrö­videbb időn belül „keletre” kell árfctenniiük a harccselek­mények színhelyét. A harci­as amerikai és nyugatnémet katonai vezetők erről a ha­dászati elképzelésről még nemrégiben is nyíltan be­széltek. Miután azonban a Varsói Szerződésben egye­sült szocialista hadseregek kézzelfogható tanúbizonysá­gát adták erőfölényüknek, (a védelmi „gát” legfőbb ele­mét természetesen a szovjet hadsereg alkotja), a NATO- hatalmak kormányai kényte­lenek voltak reálisabban szá­mot vetni az általuk terve­zett agresszió súlyos kocká­zataival. Rá kellett ébredni­ük, hogy egy európai fegy­veres konfliktusban semmi esélyük sem lenne a katonai győzelemre, ez a felismeré­sük azonban korántsem je­lenti azt, mintha véglegesen feladták volna eredeti szán­dékaikat. A NATO katonai tevé­kenységében egy idő óta két­irányú mozgás figyelhető meg. Az egyik irányzat hí­vei változatlanul azt vallják — amint ezt az amerikai International Herald Tribu­ne félreérthetetlenül megfo­galmazta —, hogy „a hetve­nes években a legfontosabb probléma továbbra is a nuk­leáris fegyver marad. Ennek kell dominálnia a különböző hadászati megoldásokban”. A NATO-nak a nyilvánosság szeme előtt elzárt vezető törzseiben, a nukleáris ter­vező csoport ülésein nem ar­ról folyik a vita, egyáltalán felhasznál ják-e az Európá­ban levő atomtölteteket (ez Duvsifter Tiifilcsfgkozafca mm. is 5 SieSyzetről Jean-Claude Duvalier, Haiti 20 éves új államelnöke nyi­latkozatot adott a France- Inter párizsi rádióállomás tudósítójának. Egyebek kö­zött kijelentette, hogy „ma­radéktalanul ellenőrzi” az ország hadseregét és az „ön­kéntes milíciát” (Tonton ma- cout). A francia tudósító megkér­dezte, mi a helyzet a Duva- lier-család többi tagjával (Marie-Denise. az elnök nő vére, állítólag a hatalom iga- ói birtokosai Jean-Claude erre kijelentette, hogy Marie- Denise és a többiek „részét alkotják az elnöki család­nak, s természetesen igényt formálhatnak féltő gondos­kodásomra”. Az Egyesült Államokról: „viszonyunk teljesen szívé­lyes, de mindent meg fogok tenni, hogy megjavítsam”. A 64 éves korában elhunyt diktátor, Francois Duvalier holttestét szombaton helye­zik el egy Port-au-Prince-i márvány mauzóleumban. Gerard de Catalogne, a haiti kormány szóvivője kül­földi újságíróknak adott nyi­latkozatában elmondotta: a kormány politikája folyama­tos marad. Jean-Claude úgy kormányoz majti mintha apja meg sem halt volna. Azt is elnmondotta, hogy Clinston Knox, az Egyesült Államok haiti nagykövete, csütörtökön reggel, miutál bejelentették Duvalier el­hunytét felkereste az új el- npköt és egyórás megbeszé­lést folytatott vein a kérdés már éleve eldön­tött), hanem arról, hogy mi­lyen űrméretű nukleáris harceszközöket vessenek be az „X” napon? A NATO-ta- nács 1969-es brüsszeli ülésén határozatot hoztak a harcá­szati atomfegyver alkalma­zásáról. Erre már az esetle­ges konfliktus kezdeti idő­szakában sor kerülne. A fentebb említett határozat — az imperialista hatalmak ro­vására megváltozott erővi­szonyok ellenére — ma is érvényben van, sőt, 1970- ben az újabb NATO-tanács- ülésen szükségesnek tartot­ták az atlanti tömb rakéta- atompotendáljának megerő­sítéséi amerikai katonai szakértők — számolva egy esetleges automhábarú nem- kívánatos következményei­vel — a NATO hivatalosan elfogadott „rugalmas reagá­lási” stratégiája keretében elfogadhatóbbnak tartják a hagyományos (tehát nem atom) háborúra való felké­szülést. Washington ebből a feltételezésből kiindulva ar­ra sarkallja atlanti szövetsé­geseit, vállaljanak még na­gyobb fegyverkezési terheket és jelentősen növeljék hagyo­mányos erőiket A nyugat­európai partnerek — a nyo­másnál: engedve — megígér­ték, hogy a következő öt esztendős fejlesztési prog­ramban egymilliárd dollár­ral emelik hadikiadásaikat A NATO-ban tehát egyidejű­leg folytatják a nukleáris fegyverkezést és ugyanakkor a konvencionális erők és fegyverrendszerek tökélete­sítését is. Sok, tisztábban látó nyu­gat-európai vezető már fel­ismerd, hogy az amerikai uralkodó köröknek a tűzzel folytatott játéka igen vesze­delmes. Ebből a felismerés­ből ered az Egyesült Álla­mok és a NATO-szövetsége- seinek egyre élesebbé váló érdekösszeütközése. Az euró­pai enyhülési folyamatban, az NSZK-nak a Szovjetunió­val és Lengyelországgal alá­írt szerződéseiben már kife­jezésre jut a tényleges erő­viszonyok kényszerű tudomá­sul vétele, katonapolitikai konzekvenciáinak levonása. A helyzetet reálisan megíté­lő államférfiak egyszerűen nem hisznek abban, hogy a Pentagon által neki ajánlott hagyományos európai hábo­rú meghatározott keretek kö­zött maradhatna, ha egyszer kirobbanna. Sok egyéb té­nyező hatására is mind na­gyobb tért nyer a kollektív biztonsági rendszer eszméje. A kilátások kedvezőek, no­ha még igen sok akadályt kell leküzdeniük a szocialis­ta országoknak, a politikai megoldásban érdekelt hala­dó erőknek. A perspektíva, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai felvázoltak, ro­konszenves, konstruktív és elfogadható: általánossá kell tenni az erőszakról való le­mondást, fel kell számolni Európa megosztottságát és a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok békés egymás mellett élése elve alapján véglegesen ki kell zárni a katonai eszközök al­kalmazását az európai nem­zetek közösségének egymás közti kapcsolataiból Dr, SerMwí T.ú^lá alezredes A NATO parancsnokságai, katonai támaszpontjai, és a közép-európai hadszíntér bérén* dezése (jobbra lent).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom