Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

KOSSUTH s.M> Szimfonikus zene. 10.05 Iskolarádió. 10.40 Verdi: Ernáni. Részletek. U.25 Édes anyanyelvűnk. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 13.15 Verbunkosok. 14.04 Kórusmű. 14.15 Társasének fiataloknak. 14.30 Nőkről, nőknek. 15.10 Elő népdal. 15.20 Iskolarádió. 16.05 GordonkamOveOc, 16.27 Gazdasági könyvespolc. 16.37 Operettrészletek. 17.20 Holnap közvetítjük... 17.40 A metróépítőkről. 17.55 Lemezek közt válogatva. 18.30 Népi zene. 19.25 Bartókíelvételefc. 20.20 Kassák: Egy ember élete, Rádió*ráltozat. 21.03 Népi muzsika. 21.30 visszhang. 22.20 Zenélő Magyarország. 23.30—040 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Notacsokot. 9.10 Kíváncsiak Klubja. 11.55 Nébány perc tudomány. 12.00 Két versenymű. 12.40 Falurádió. 13.03 Raydn-művek. 13.25 Szóljatok, szép szavak? 13.40 Orvosok a mikrofonnál. Mindenféle kettőtől — ötig..« 17.00 ötórai tea. 18.19 Kis magyar néprajz, 18.15 Kamarazene. 18.45 Riport. 19.00 Chopin-zongoramttvek. 19.25 Világgazdasági Figyelők 19.45 Filmzene. 20.28 Forró nyár. Zenés játék. 21.57 Táncdalok. 23.15 Operarészletek. MAGYAR 9.30 Delta. 10.00 A Forsyte Saga, IS. Szakítás. 10.50 Iskola-ta. 17.03 Hírek. 17.15 Riportműscr, 17.50 Randevú a Kabart-bárban, 18.30 Riporter kereetóök — 19.15 Esti mese. 1940 Tv-híradd. 30.00 Bródy Sándor: A dada. 3 felvonásos színmű. A Thálla Színház előadása felvételről. »2.05 Tv-híradö. / POZSONYI 19.00 és 21.30 Tv-híradó. 20.00 J. Z. Zimmer: Oídlpuss. Opera. 21.50 Pontréfilm J. Grisin szovjet gyorskorcsolyázóról EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 órakor Hárem a sivatagban Színes, szinkronizált szovjet kalmdfUm. Este 8 órakor A börtönőr Csehszlovák filmdráma. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Rekviem Színes jugoszláv kalandfilm. EGRI BEKE Egy férfi, aki tetszik nekem GYÖNGYÖSI PUSKIN Kitörés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne búsulj! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Isadora HATVANI KOSSUTH Utazás a Nap túlsó oldalára ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai Utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon : 17-27.) Ovu^a a QlLpújfaÁq&t Vizsgáztak a kápolnai öreg diákok Kápolnán évek óta hagyo­mánya van a felnőttoktatás­nak. Az általános iskolaszer­vezésében minden évben, így az idén is működött a dol­gozók iskolája, ahol a fel­nőttek pótolhatják az elmu­lasztott iskolai tanulmányo­kat. Az idén 14 felnőtt, fizi­kai dolgozó iratkozott be az összevont 7. és 8. osztályba, szorgalmasain látogatták az évközi foglalkozásokat, és öt hónap ©Ítéltével vizsgát tet­tek. Szabó Béla igazgatóhe­lyettes, a tanfolyam vezetője értékelte az öt hónap mun­káját, majd tízen számoltak be a vizsgabizottság előtt tu­dásukról Mind a tízen sike­resen vizsgáztak a 7., 8. osz­tály anyagábóL A vizsgázók többsége most tovább tanul majd, szakmunkás-bizonyít­vány megszerzésére törek­szik. Császár István Ifjúgárdisták szemléje Hatvanban A napokban került sor a Kinizsi -sporttelepen az iíjú- gárda-század szemléjére. A szemlén rendezett ver­senyen 88-an indultak, a ver­seny első része aktuális kül- és belpolitikai, katonai, ifjú­ságpolitikai, tereptani, polgá­ri védelmi elméleti kérdéseit, bői állott A verseny máso­dik része egy 4500 méteres akadáüyverseny volt. A lá­nyok jó képességekről adtak bizonyságot egyes honvédel­mi akadályok leküzdésében például a lövészetben, kézi­gránátdobásban. Alaposan felkészültek erre is. Az első helyezést az új- hatvani gimnázium és szak­középiskola második raja nyertei el, második a hat­vani Bajza József Gimná­zium első raja lett Ök kép­viseltek Hatvan színeit a íedsőtárkányi versenyen. Szügs Ferenc szállodáikat építsenek. A £i- zetővendég-szolgálat sajnos nem elégíti ki az igényeket. Húsvétkor egyszerűen nem lehetett szobát kapni. Ide­genforgalmunk évről évre emelkedik és a Mátra vidé­ke vetekszik a Balatonnal. Van kórház, szanatórium és a híres Parádi víz sok kül­földit csábítana erre a vi­dékre, ha megfelelőbb lemre a szállodai ellátás. Sokan ke­resnék fel szívesen a parádi csevice-forrásokat külföldre szakadt hazánkfiai közül is. Nem ismerem a lehetősége­ket, de úgy gondolom, nem mond újat az illetékeseknek az a javaslat, hogy az ide­genforgalom fellendítéséhez égető szükség volna több szál­lodára a Mátrában is. Re­mélhetőleg megtalálják ezek építésére a módokat, Káldor Zoltán SfbfőkAtra 7 — gyalog! Körülbelül másfél hónapja annak, hogy a síkfőkút— noszvaji autóbuszjárat kocsi­jai, a rossz útviszonyokra hi­vatkozva, nem Síkfőkúton ke­resztül közlekednek. Az in­nen bejáró dolgozóknak na­ponta gyalogolniuk kell a körülbelül egy kilométer tá­volságra levő megállóhoz, s természetesen munkaidő után újra ugyanezt az utat kell megtenniük. A legközelebbi megálló Síkfokúihoz az el­ágazónál van, s oda sokak­nak a szántóföldeken kérész tül vezet a legközelebbi út Az autóbuszvezetők kérdé­sünkre azt a választ adták, addig nem jön be a járat Síkfőkútna, amíg erre írásbe­li utasítást nem kapnak. A síkfőkútimaknak is sok bosszúságot okoz ez az „újí­tás”, s a nyári idő beálltá­val a bossaamkodók száma növekedni fog. Nagyon sokan jönnek táborozni, nyaralni Síkfőkútra, s ezeknek jó so­kat kell gyalogolniuk majd, amikor Egerbe bejönnek ki­rándulni, avagy bevásárolni. Ügy gondoljuk, jogos kéré­sünk, tegyenek valami in téz­kedést az AKÖV-néL Sajnos, a távlati tervekben megle­hetősen sokára szerepel en­nek az útnak a rendbe ho­zása és addig mi lesz az in­nen bejárókkal. Vajon nem lehetne rendbe hozni az utat hamarabb? De addig is, amíg elintézik, már az is segítség lenne, hogyha az autóbuszok kötelezően megállnának a Béke úti elágazónál. Itt ugyanis nem áll meg minden gépkocsivezető, pedig sok gyaloglástól mentesítené az utasokat. Ügy gondoljuk, nem szívességet tesznek ezzel. Harmincnégy, állandóan be­járó síkfőkúti utas nevében: Pintér Rudolf 9. A tömegek hangja az ülésteremben Ahogy a kívülálló látja Parádfiirdőt A parádfürdői kórházban vagyok, a gyönyörű vidék és a kórház méltónak bizonyult nagy hírére. Budapesti va­gyak, s mint kívülálló, sze­retnék néhány észrevételt tenni. Ügy gondolom, jó len­ne megvizsgálni annak le­hetőségét, hogy Parádíürdőn 1945. ŐSZÉN megkezdődött a választási csata, a Magyar Kommunist) Párt jelszava: „Kenyeret, 5(5 pénzt, rendet!” A fenyegető éhínség, az inf­láció, a bizonytalan közbiz­tonság viszonyai közepette ez a jelszó fejezte ki az egész ország érdekeit. Munkások festettéit éjszaka a falakra a 4-es számot — a 4-es lista volt a kommunista A sorshúzás szerint az 1-es listán a Nemzeti Parasztpárt, a 2-esen a Magyar Radikális Párt. a 3-ason a Polgári De­mokrata Párt, a 4-esen az MKP. az 5-ösön a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a 7-esen a Szo­ciáldemokrata Párt indult. A 6-os kocka azért maradt üre­sen. mert a Katolikus Nép­párt, amely az Országos Nemzeti Bizottságtól — a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság jóváhagyásával, amely a békekötésig ilyen jogkörrel rendelkezett — kért és ka­pott pártalapítási engedélyt, közvetlenül a választások előtt visszalépett. A klérus elhatározta, hogy megőrzi a „polgárság” egységét. Amin az volt értetődő, hogy a de­mokratikus fejlődés minden rendű és rangú ellensége a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt mö­gött sorakozzék fel. A magyar politikai élet már többféle kisgazdapártot ismert. Az, amely 1945-ben újjászerveződött, baloldali parasztemberek & értelmisé­giek pártja volt. A jobboldal azonban, nem egy kifejezet­ten fasiszta, a Horthy rend­szert restaurálni akaró poli­tikus is, más legális lehető­ség híján odatömörült Dobi István írja emlékirataiban, hogy ő. a régi baloldali pa­rasztpolitikus. ha Szörnyből Budapestre, a pártközpontba hívták, csupa ismeretlen fi- csúrt látott ott, alig akadt egy-egy ismerősre. Ennek a kisgazdapártnak volt a szö­vetségese a Horthy-rendszer negyedszázados népbutítása. Közvetlenül a választások előtt Mindszentv hercegprí­más pásztorlevélben támadta a népi demokráciát, s az ink­vizíció korát idéző vallásos frázisokkal lázított a Magyar Kommunista Párt ellen, in­Olvasom a híreket az újságban: itt ra­bolnak embert, ott rabolnak gyereket, amott feleséget* ra­bolnak az emberrab­lók. Olvasom ezeket a híreket, hogy egy­szer talán véletlenül azt is olvashassam, hogyan rabolták el az én feleségemet. Az enyémet! De nem. Az én feleségemet nem akarják az em­berrablók elrabolni, avagy nem tudják, hogy az én feleségem is pontosan olyan, mint a többi nő, fe­leség, anyaember: el­rabolható! De nem, mindeddig senki sem rabolta el. Én is csak halkan, udvariasan megkér­tem annak idején, hogy nem tartana-e velem az élet rögös országútján, ahol... Itt vágott közbe, hogy: dehogynem! S azóta olvasom az új­ságokat, bennük azo­kat a híreket az em­berrablásról, hogy el­raboltak egy gyerme­ket, elraboltak egy asszonyt, valakinek a feleségét, s érte ma­gas váltságdíjat kö­veteltek,^ Miért nem rabolják el a feleségemet ? De az én felesége­met még egyszer sem rabolták el. Mi lehet ennek az oka? Én már láttam egy elra­bolt nő fényképét: borzasztó volt. A nő. És mégis elrabolták. Mert ilyen esetben nem a nő szépsége, hanem a férj zsebe a döntő. S meg kell mondanom őszintén, fényképen nem is olyan csúnya asszony a feleségem. Például, ha a rablók kérnének egy fényképet, még retusáltatnám is, és igazán megkapó nőt rabolhatnának el... De nem, ők nem ra­bolnak! Lehetséges, hogy a zsebem miatt? Ügy gondolják, nem tud­nának olyan kevés váltságdíjat kérni, amennyit én nem tudnék, vagy meg akarnék adni? S ma­napság a rablók is is­merik az önköltség- számítás tényezőit. Egy olyan nő, minta feleségem, eszik, nem is keveset, öltözködik, nem is olcsón, beszél is, nem is keveset, az emiatt hangerőre ál­lított rádió áramat fo­gyaszt, ugyancsak nem is keveset — tiszta ráfizetés terme feleségemet elrabolni, így a rablók — gon­dolom. De például, ha meg­osztoznánk a költsé­geken, hogy jól jár­janak a rablók is. Utóvégre, bennem is van megértés és a felek között csakis akkor alakulhat ki gyümölcsöző együtt­működés, ha kölcsö­nösen tiszteletben tartják egymás érde­keit. Bennem messze­menően meglenne a hajlandóság, a rab­lókban is, tudom, ha nem kellene a fele­ségemet elrabolni Tehát szívesen len­nének asszonyrablók, egy normális bértétel keretein belül, plusz prémium, de úgy, hogy ne kell­jen rabolni. Viszont, ha nem rabolják a feleségem, akkor nem asszonyrablók, s mint ilyenek, még az állo­mányon kívüli bér­alapból sem része­sülhetnek, nem be­szélve a plusz célpré­miumról. — S mondja, uram — szól volt nekem egyszer egy ilyen asszony rablóf éle —, ha maga fizet is, ak­kor is mi van az SZTK-val, a CSÉB- bel? Nem számít be a nyugdíjba sem, de beszámíthat a lak­bérbe ... Szóval, nem üzlet ez, uram... Igaza volt. Neki ez nem üzlet. Csak ne­kem. Azért mégis­csak elgondolkodtató, hogy itt van egy ne­ves ország, nagy tör­téneti múlttal, pom­pás jelennel, sokat ígérő jövővel, de egy nyomorult asszony- rablást nem lehet ’.egvalósitani. Igen: már megint a szol­gáltatásokkal van baj! (earij tette híveit az „isten, haza és magántulajdon” tiszteleté­re. RÉVAI JÓZSEF válaszolt ezeknek az agitátoroknak a Szabad Népben, a választás napján, 1945. november 4-én: „A kalandorpolitikusók poli­tikája: hazafiatlan és nem­zetellene®.,: a kommunista külpolitika azért hazafias, aimért belpolitikánk is az: mi nem a reakció, hanem a demokrácia erőire alapozzuk a magyar sorsot. A hazafi- ság ismérve nemcsak a nem­zeti érdekek védelme befelé is. Az a párt a leginkább nemzeti párt. amely nem al­kuszik a nép ellenségeivel. A Magyar Kommunista Párt az egyetlen párt, amely nem kötött soha alkut a nép ro­vására. Van-e párt, amely ezt mondhatja magáról? Nincs!” Ezen a választáson a Kis­gazdapárt — a hazai, de a nemzetközi reakció örömére is — megszerezte a szavaza­tok 57 százalékát, s ezzel 245 mandátumot, abszolút parla­menti többséget, a kommu­nista párt több mint 800 000 szavazatot, az összes szavaza­tok 17 százalékát kapta és 70 mandátumhoz jutott, a Szo­ciáldemokrata Párt választá­si eredménye 17 százalék és 69 mandátum, a Nemzeti Pa­rasztpárté 6,8 százalék és 23 mandátum, a Polgári Demok­rata Pártnak két képviselője jutott be a t. Házba, a Radi­kális Pártból egy sem. Az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés — amely első ízben november 29-én a hi­tetlen. jéghideg Országházban ült össze —, elsőként 1946. február 1-én. a köztársaság­ról szóló törvényjavaslatot al­kotta meg. Ahogy 1918. no­vemberében. a törvényjavas­lat megszavazása és az első köztársasági elnök megvá­lasztása után (az addigi mi­niszterelnök, a kisgazdapárti Tildy Zoltán lett a köztársa­sági elnök), a kormány tag­jai és képviselők a páriámén., ti lépcsőkre vonultak és nép- gyűlést tartottaík. A FIATAL MAGYAR köz­társaság ellenségei — akik­nek még bőségesen voltak szövetségesei az országgyű­lésben is — spekulációval, a közellátás elleni támadások­kal igyekeztek rontani a han­gulatot. Falun a földbirtoko­sak — a Kisgazdapárt jobb- szárnyának támogatásával — a föld visszaszerzésével pró­bálkoztak. A tömegek rend­kívül nehéz körülmények kö­zött, sokszor éhezve dolgoz­tak az újjáépítésen, amely­nek újabb és újabb sikerei születtek. Nemegyszer tünte­tésekkel adtak hangot a re­akció mesterkedései feletti felháborodásuknak. Az újon­nan földhöz juttatottak kül­döttségei egymást érték Bu­dapesten. A földreform elle­ni támadásokat tették szóvá. Legnagyobb bizalmuk a kommunista pártban, a kom. munista képviselőkben, mi­niszterekben volt. S a kom­munisták is bíztak a népben, A tömegekhez fordultak a nehéz helyzetekben. 1946. március 7-én a Hősök terén a Baloldali Blokk, amelyben a kommunisták javaslatára az MKP, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Szak- szervezeti Tanács tömörült, hatalmas tömeggyűlést rende­zett Ez a háromszázezres munkásgyűlés, s az ország­szerte lezajlott hasonló meg­mozdulások megmutatták, hogy a parlamenti arányszá­mok nem tükrözik a valódi ’’rőviszonyokat. A Baloldali Blokknak a nagygyűlés hatá­rozatával alátámasztott köve­telésére a Kisgazdapárt ki­zárta a pártból Sulyok Dezsőt es húsa legexponáliabb jobb­oldali képviselőjét, miután a Kisgazdapárt demokratikus szárnya nyilvánosan is ma­gáévá tette a Baloldali Blokk követeléseit. A jobboldal bomlása megkezdődött. s AZTAN TOVÁBB foly­tatódott az úgynevezett Ma­gyar Közösség leleplezésével. Ez a titkos társaság, amely ellenforradalmi puccs előké­szítésén munkálkodott, bizo­nyos szálakat talált a Kis­gazdapárthoz, és a vezetése alatt álló Parasztszövetség- hez. Az összeesküvést a de­mokratikus rendőrség, amely, nek élén Rajk László kom­munista belügyminiszter állt, 1947. januárjában leleplezte. Egymást követték a fejlemé­nyek. Nagy Ferenc minisz­terelnök, a nyílt imperialis­ta-barát politika támogatója, Svéjcba utazott „szabadság­ra”. Amikor 1947. május 28- án a kormány hazahívta, hogy tisztázza magát, a mi­niszterelnök maga helyett egy levelet küldött: lemon­dott és Amerikába emigrált Néhány nap múlva illegáli­san átlépte a határt Varga Béla, a Kisgazdapárt alelnö- ke. a t. Ház alelnöke is. Amikor 1947. június hó 16­én Kossá István alelnök hosz- szabb szünet után (az előző ülés április 22-én volt) meg- nyitotta a Ház ülését, Guba Mihály képviselő, a Kisgaz­dapárt nevében, napirend előtt szót kért: — A Független Kisgazda­párt nem mondhat ítéletet Nagy Ferenc és Var­ga Béla büntetőjogi felelős­ségéről, mert annak elbírálá­sa a független bírák felada­ta. Azonban a pártnak is meg kell állapítania, a miniszter- elnök és a nemzetgyűlés el­nöke szökésének ténye bűn- tudatuk mellett tesz tanúsá­got. és ebből mindenki levon­hatja a természetes következ­tetéseket ... Amikor Nagy Ferenc nem tért haza kül­földről, Varga Béla pedig utána szökött, azonosították magukat a romjaiból véres verítékkel építkező Magyar- ország ellenségeivel és rágal­mazóival, és ezért csak meg­vetés kísérheti őket útjukon. MÉG EZEN az ülésen el­mondta bemutatkozó beszé­dét Dinnyés Lajos, az új mi­niszterelnök, Dinnyés a Kis­gazdapárt polgári származású baoldali részéhez tartozott. Bemutatkozó beszédébe» „ez® mondta: — a magyar reakció raöy^ magyarjai és a múltat visz- szaváró sámánok ügyes takti­kájával befészkeledtek külö­nösen a Kisgazdapártba és onnan kezdték meg nép- és nemzetellenes munkájukat. Nekik nem a nemzet, a ma­gyar demokrácia voít a fon­tos. hanem egyéni céljaik. A koalíció miniszterelnöke vagyok, t Nemzetgyűlés, és mint ilyen akarom látni és teljesíteni kötelességemet.». Dinnyés — bármennyit Is támadták a padsorokban he­lyet foglaló reakciósok, akik­kel a miniszterelnök nemré­giben még egy párthoz tarto­zott , állta a szavát A kor­mány begyújtotta, az ország- gyűlés pedig elfogadta a há­roméves tervről szóló tör­vényjavaslatot, amelyet a kommunisták dolgoztak ki, s amely magával hozta az egész gyáripar állami ellen­őrzésének megszigorítását, az állam hatékony beleszólását a gazdasági irányításba. A hároméves terv az ország új­jáépítésének terve volt, vég­rehajtásában, az üzemi bi­zottságok révén érvényesült a közvetlen munkásellenőr­zés. E terv megindulása a kommunista pártnak, amely a forint megteremtésével már megmutatta hogy ereje az ország érdekében végrehaj­tott tettekben nyilvánul meg, újabb sikert jelentett, A KŐVETKEZŐ VÁLASZ­TÁSOKON, amelyeket 1947. augusztus 31-re írtak ki, a Baloldali Blokk pártjai, s kü­lönösen a kommunisták, meg­növekedett tekintéllyel in­dulhattak. Pintér István Következik: „1-es lista, első párt” 1971. április 2L, werte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom