Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

Gazdasági társulás — több pénz A 9. ss. választókerület képviselőjelöltje: Gyöngyösi József A 9-es számú országgyűlé­si választókerület egyik kép­viselőjelöltje Gyöngyösi Jó­zsef, az Atkári Általános Is­kola igazgatója. Fiatalember, alig lépte még túl a negye­dik x-et. Élete pályája At- kárról indult el, s oda is tért vissza, amikor 1954-ben, mint a Közoktatásügyi Mi­nisztérium módszertani fő­osztályának előadója a párt felhívására, vidéki munkára jelentkezett, s Atkáron lett tanár. Kitűnően, képzett szakem­ber, kiváló pedagógus. Elvé­gezte az egri tanárképző fő­iskola matematika—fizika szakát, a szegedi József Atti­la Tudományegyetem termé­szettudományi karának fizika szakát és a marxista—leni­nista esti egyetemet. 1952 óta párttag. Az iskola és a köz­ség fejlesztésében hervadha­tatlan érdemet szerzett már eddig is, a megyei tanács nem véletlenül adományozta szá­mára a Társadalmi Munká­ért Emlékérmet, s az sem vé­letlen, hogy az Atkári Álta­lános Iskolát mintaiskolának tartják! Rengeteget tett At- kár község sportjáért is, 1958-ban megkapta a KISZ központi bizottságának Jó Sportmunkáért Emlékjelvé­nyét, s 1961-ben a Testneve­lés- és Sport Érdemes Dol­gozója lett Gyöngyösi József egyszerű kisiparos szülök gyermeke, a szülői házban kapta az első tanításokat, ott kezdődött el emberréválása. És most a 9-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelölt­je. Sok ezer dolgozó, válasz­tópolgár bizalmából, akiket nem kellett a korteseknek véget nem érő dáridókkal, vagy fenyegetésekkel, ravasz cselfogásokkal külön-külön „megdolgozni” a leadandó voksokért, minit Vitéz Tabi Árpád idején... Szereti az embereket, főleg a szívéhez nőtt falusi embe­reket és erős hittel vallja: meg lehet és meg kell a vá­ros és a falu közti különbsé­get szüntetni! — Pedagógus vagyok, úgy gondolom, nem lehet szebb dolog annál, mint testben, lé­lekben egyaránt egészséges, művelt fiatalokat adni a ha­zának. Ebben a munkában döntő szerep juthat az isko­lai szakköröknek, az audio­vizuális segédeszközök foko­zott mértékű felhasználásá­nak. Vissza kell adni a fa­lusi munka becsületét, hogy a kellőképpen művelt fiata­lok a termelőszövetkezetek­ben és egyéb munkahelye­ken megtalálják a helyüket, a számításukat. Mi, atkáriak, ebben már jó előre járunk és minden erővel azon leszünk, hogy a példa más falvakban is követésre találjon... Mindezt séta közben mond­ja, amikor megtekintjük a jórészt saját erőből létreho­zott, kitűnően felszerelt II tantermet, ellátogatunk az is­kola sporttelepére, meleghá­zába, ahol üveg alatt már zöldell a paradicsom- és a paprikapalánta s amelyet a tanulók gondoznak a meleg­ház melletti szép, kis kerttel együtt. Ahová lépünk, min­den arról beszél, hogy itt va­lóban az életre nevelik a fia­talokat! Azzal a gondolattal válunk el Gyöngyösi Józseftől: ha megválasztják, jó kezekbe kerül a közösség ügye! (somody) A gazdaságirányítási re­form decentralizálta a fej­lesztési alapokat, fejleszté­sükhöz szükséges saját alap­jukhoz juttatta a gazdálkodó szerveket, ezzel önálló dön­tési jogukat jelentősen növel­te. Mindenki elismeri, hogy az eszközök áramlása, egye­sítése helyes és szükséges, vállalati és népgazdasági szempontból előnyös. Mégis, ha á cukorgyár, a termény­forgalmi vállalat, vagy az ál­lami pincegazdaság valame­lyik termelőszövetkezettel társulni akart, pénzügyi, jogi viták keletkeztek, de egyéb szervek is csak ritka eset­ben találták meg a társulás megfelelő formáját. < A közelmúltban a pénzügy­miniszter (14/1971,/III. 27.) rendelettel szabályozta a gaz­dasági társulások létesítésé­nek és működésének pénz­ügyi feltételűt. Ezzel sóit vi­ta eldőlt, lehetőség nyílt a gazdasági társulásokra. Ed­dig sok vita és kevés társu­lás volt. Más-más gyakorla­tot követtek a termelőszövet­kezetek. az állami vállalatok és a kisipari szövetkezetek. Kis túlzással azt is mondhat­nánk. ahány ház. annyi szo­kás érvényesült és még bo­nyolultabbá vált a vita, ha állami vállalat és termelőszö­vetkezet, illetve kisipari szö­vetkezet akart társulni. Az új rendelet alapvető jelentő­sége abban látszik, hogy olyan egységes társasági for­mákat javasol, amelyek al­kalmasak valamennyi szocia­lista szervezet társulására; A törvényerejű rendelet és annak végrehajtási utasítása­ként megjelent a pénzügymi­niszteri rendelet két alapvető társulási formát állapít meg: az egyszerű társaságot és a közös vállalatot. A társulá­sokat elsősorban nem a tu­lajdoni fonnak, hanem az különbözteti meg, hogy mennyire intenzív a társuló vállalatok és szövetkezetek eszközeinek egyesítése és ön­álló jogi személyként jele­nik-e meg Az egyszerű társaság nem jogi személy. Ügyleteit a kö­zös megbízói i, vagy valame­lyik tag köti és annak alap­ján !:"••• ctter-vl a tagok sze­reznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket A közös vállalat viszont önálló jogi személy, a tagok felelőssége vagyoni betétük erejéig ter­jed. Az egyszerű társaság nem adóalany, nem készít önálló mérleget, a közös vál­lalat önállóan teljesíti a költ. ségvetéssel szembeni kötele­zettségeit. Az egyszerű tár­saság és p közös vállalat ke­retében sokféle gazdasági kapcsolat létesítésére nyílik lehetőség. Mindkét társulási formát a tagok szerződéssel alapítják, a társulás kereté­ben közös gazdálkodó tevé­kenységet folytatnak amely­nek nyereségéből közösen ré­szesülnek. illetve az esetle­ges veszteséget is együtt vi­selik. Megyénk életéből is sok példát lehetne felhozni, hogy közérdekből milyen nagy szükség lenne az egymással kapcsolatban álló gazdasági szervek ésszerű összefogásá­ra. Ha közművesítenek, utat építenek egy városban, vagy községben az előnyös a'/ ott működő vállalatnak és . szö­vetkezetnek. A gépek és szál­lítóeszközök egy része időn­ként kihasználatlan a taná­csi és az állami építőiparban, vagy a cukorgyárban, a ter­ményforgalminál. illetve a szövetkezetben. Vagy külön- külön egyiknek sem kilize- tődő és nincs elegendő, pénz arra, hogy öhálló. szervizt és javítóműhelyt létesítsenek. Vagy miért . ne alakíthatna közös vállalatot a lakosság jobb ellátására .a kereskedel­mi vállalat és a szövetkezet? Mennyi lehetőség kínálkozik gazdasági társulásra, hogy a szolgáltatásokat bővítsék és ezzel egyideiíheg korszerű­sítsék. gazdaságossá tegyék. Nem arra vaó szükség, hogy a szövetkezetek nevet és esetleg munkaerőt adjanak tevékenységüktől teljesen idegen vállalkozásokhoz. Nem a bírósági krónikákból ismert kalandos .mellékte­vékenységet” kell burjánoz- tatni, hanem a helyi adottsá­gokat, a meglevő álló és for­góeszközöket. a szabad kapa­citásokat és a képződő fej­lesztési alapokat kell éssze­rűen kihasználni. A végrehajtási utasítással a jogi, pénzügyi és szervezeti kérdések rendeződtek. Most. már a vállalatokon és a szö­vetkezeteken a sor. Több kezdeményezésre, az igények és a lehetőségek pontos fel­mérésére, a gazdasági erő­források egyesítésére van szükség. Ez valóban szövet­kezeti, vállalati és egyben népgazdasági érdek. (Fazekas) A íorssgárdistdk védelmére Üj kollektiv szerződéseket, s új törzsgárdaszabályza- tokat készítenek megyénk üzemei, vállalatai. Ez utóbbi annal is inkább aktuális, mert két-három óv óta igen csak „rájár a rúd” a régi, a kitartó dolgozókra. A nagy munkaerő-vándorlás hulláma, divatja nemcsak a figyel­met, a megbecsülést terelte el róluk, hanem az erkölcsi, az anyagi javakat is mások, „az új fiúk” Icapták. Pedig törzsgárdaszabályzat eddig is volt. Csak ép­pen tele kiskapukkal, szokványos frázisokkal, általánosí­tásokkal. Ráadásul — mint az utóbbi évek példái is bi­zonyítják — még azok sem vették komolyan, még azok sem tartották be, akik megfogalmazták, elfogadták, s alá­írták. A most készülő szabályzatok stílusában és tartalmá­ban is merőben különböznek a korábbiaknál. A Mátra- vidéki Fémművek, az egri Finomszerelvény gyár, a Mátra- alji Szénbányák, a visontai Thorez Bánya példáival már bizonyítani is lehet a változást: Ezentúl az új dolgozó bére semmilyen körülmények között sem lehet nagyobb az ugyanabban a munkakör­ben, és képesítéssel dolgozó törzsgárda tagjainál. A törzs, gárdatagságnak ezután nemcsak az eltöltött idő a felté­tele, hanem a tudás, a tehetség, a lelkesedés, a munka is. Az eltöltött idő arányában 10—15—20 év után jelen­tős, s garantált anyagi jutalomban részesülnek a régi dolgozók. Az üzemi lakásépítésben, a vállalati lakásépítési ak­ciókban is az első helyre kerültek a törzsgárdatagok. Az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelemre, törődésre, gondoskodásra számíthatnak a nagycsaládos munkások, a kiemelkedő eredményeket elérő szocialista kollektívák. Megyénkben is egyre nő az óvodái,'bölcsődei hálózat bővítésére felajánlott üzemi támogatás összege. A segít­séget elsősorban majd a törzsgárdatagok gyermekei él­vezik. Több vállalatnál tervezik a kamatmentes hitel bizto­sítását, bővül az ösztöndíjkeret, jubileumi oklevelek, aranygyűrűk, jelvények fémjelzik majd az eltöltött éve­ket, az odaadó, a szorgalmas munkát. Szépek a tervek, biztatóak az elképzelések. Remél­jük az új törzsgárdaszabályzatok kivitelezése, megváló, sítása is méltó lesz majd a legtöbbet vállalókhoz, a szor­galmas, tehetséges törzsgárdatagok munkájához, lelkese­déséhez. Megérdemlik a megkülönböztetett anyagi, erkölcsi megbecsülést. — k. — Szolgáltatások fejlesztése a HVDSZ elnökségi ülésének napirendjén A szolgáltatások fejleszté­séről szóló kormányhatáro­zat végrehajtásáról tárgyalt keddi ülésén a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Széles körű helyzetfelmérés után megállapította többek között, hogy a múlt évben 1969-hez viszonyítva 6,5 szá­zalékkal emelkedett a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sok értéke, s ezen belül 16 százalékkal nőtt a kiemelt négy ágazat tevékenysége. A textiltisztítókban ■*- no­ha alaposan megszap'örodott a munka — csökkent az át­lagos vállalási idő, új szol­gáltatásokat vezettek be a Patyolat vállalatok. Változat­lanul gond a lakáskarbantar­tási — tatarozási, mázolási, festési — igények kielégítése, mert a közületi megrendelők jóformán az egész évi kapa­citást lekötik. Főszezonban 4—6 hét, vagy ennél hosszabb a vállalási idő, a lakosság egy része emiatt áll el a meg­rendeléstől. Jelentős mérték­ben fejlődött a személygép- kocsj-javítás és -karbantar­tás, de még mindig elmarad a kívánalmaktól a javítómű­helyek technológiai berende­zése. elavultak műszereik, s jórészt ezért nem tudják az igényeket kielégíteni. Mind több háztartásban rendelkez­nek elektromos és elektro­akusztikai készülékekkel, a javító vállalatok egyre több megrendelést vesznek fel. Ka­pacitásuk azonban nem tud lépést tartani az igényekkel, egyre jobban megnyúlnak a vállalási határidők. A szolgáltatások területén dolgozók létszáma az elmúlt évek során jelentősen nőtt, de munkakörülményeik több­nyire kedvezőtlenek, számos tevékenység alig gépesíthető, a technológiai színvonal ál­talában alacsony, a dolgozók nagy hányada nő, nem egy ágazatban — így például a textiltisztítókban — többmű­szakos munkarenddel dolgoz­nak. Számolva azzal, hogy a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban 50—00 százalékkal kell emelni a lakosság részére végzendő szolgáltatásokat, a szakszervezet elnöksége sok konkrét javaslattal fordul az illetékes főhatóságokhoz. Egyebek között szorgalmazza a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételének ösztönző, se érdekébei' a kamatmentes- ség biztosítását; a szolgálta tóipar munkakörülmény-' -'ek javítását is (MTI) Nwümb Q .1911. április 31* szerda V ál a sas# Attok Hevesben Az 1901-es képviselőválasztás A SZÁZADFORDULÓVAL Magyarország történetének új szakasza kezdődött. A XX. század elejére hazánkban is —, mint világszerte — a ka­pitalista fejlődés az imperia­lizmus szakaszába nőtt át. Hazánkban is uralkodóvá váltak bizonyos sajátosságok­kal a monopolkapitalizmus jellemvonásai. — Nézzük meg hát sorozatunk zárócik- ' kében, milyen is volt e kor­szak első képviselőválasztá­sa. a XX. század első eszten­dejében: 1901-ben. Az alábbi néhány, iratok­ból, okmányokból és a saj­tóból vett idézet plasztikus képet tar elibénk az 1901-es állapotokról. , „Nálunk a kereset hiányzik a népnek. Nincs földje, az adóssága pedig nyakig van minden gazdiinak... A ma­gyar föld manapság már nem is magyar giazdáké. Bécsi bankárok és pénzemberek tartják a markukban ...” „1894 óta mintegy 50 "0 ezer intelligens család él a legnagyobb elégedett« ns é g ­ben, kényszerviszonyok kö­zött”. A kormánypárti kép­viselőnek: Lukács Béla pénz­ügyminiszternek a szemébe is vágták az egriek: „Legalább enynéhány hónapig arra kel­lene szorítani, hogy próbál­jon meg családostól 41 forint havi fizetésből megélni, ak­kor alaposan elmenne a ked­ve a műszónoklattól”. „A mi adórendszerünk egyenesen nyomorult, hit­vány és erkölcsileg teljesen züllött. Irgalmatlan erkölcs­telensége abban nyilvánul meg, hogy a szegény ember­től elveszik az utolsó ron- jgyat,. az utolsó betevő falatot is. a legirgalmatlanabb mó­don, csak azért, mert sze­gény! A koldusból az adó- végrehajtó földönfutót csinál — a magyar jogérzék na­gyobb dicsőségére. Égbekiáltó igazságtalanság, hogy nem a nagy vagyon, hanem a kicsi és az élethez sem elégséges állapot van barbár módon sújtva .. .” AZ ÚJSÁGÍRÓ amikor a „választási hadjárat” során körülnézett a hazában, tra­gikusan bűzlődő fekélyekre mutatott rá, melyek ott ék­telenkedtek a ferenezjózsefi békevilág homlokán: „A rab­lás és a sikkasztás napiren­den nnak. Itt a hitvesi hű­séget r 'rorják sárba, amott a szülő gyilkolja kegyetlenül gyermekét. Még olyan is van. aki saját gyermeke húsából eszik ...” S eb'v-n a légkörben hir­dette r. ' vóf Bánffy Dezső az orsz-., - képviselőválasz tásokat. Bár az uraik” Szabadelvű Párt az „abszo.... tiszta választás” jelszavát ír­ta zászlajára, de Heves me­gyében is „dühöngött az ete­tés-itatás. a megvesztegetés, megfélemlítés vagy csak jóté­kony hatalmi meggyőzés”. No és a választójog? „Se nem egyenlő, se nem titkos — ír­ják az egriek, —’ mert a vá­lasztójogosultságot egyesegye- dül a kirótt adóhoz köti!" Ezt pedig eleve annyit jelení­tett, hogy tíz- és tízezrek a dolgozó nép zöme nem ke­rülhetett az, urnák elé. Élethű képet fest egy me­gyebéli kortestanyáról az éles szemű riporter: „A nagy ivóban borozgat a főkortes, körülvéve mindmegannyi szomjas torkú szavazójától. A főkortesből csak úgy dől a szó. Érvei bő tárházából min­dent előkotorász. A legfőbb érvből, az italból is bőven vagyon, s az asztal szinte roskadozik a sok palack sú­lya alatt...” Ilyen légkörben azután ha­mar előkerültek a bicskák és bunkók, melyek a leghatáso­sabb érveknek bizonyultak az egymással szemben álló pártok hithű harcosai között. Besenyőtelken például a kocsmában olyan közelharc robbant ki, hogy Hatala Im­re s Matyók Bálint holtan maradt, a csatatéren, hárman pedig súlyos sebesülésekkel jó ideig nyomták az ágyat. A kormány, hogy „a kellő nyugodt légkört biztosítsa” természetesen magának. Ká­polnára 1 század gyalogságot. 1 század huszárt és 18 fegy­veres csendőrt vezényelt — MI IS TÖRTÉNT hát Ká­polnán? Itt dr. Samassa Já­nos egri jogakadémiai tanár lépett fel kormányt támoga­tó színekben. Ravasz jogász ember volt. Nehogy megvá­dolhassák, hát apja, az érse ki uradalom jószágkormány­zója s az uradalom égési tiszti vezérkara kor tesnek csapott fel, bő­ven itatta s etette a népet az aranyat érő votook fejé­ben . . . Meg is jegyezte egy megyei lap nagyszerényen; „Hát a választások Heves vármegyében mégsem szep­lőtelenre sikerültek.. Na, de mi volt a helyzet Egerben? A millennium évé­ben egynéhány szavazat árán mandátumot nyert Lukács pénzügyin iniszter el sem merte fogadni talpnyaló hí­vei jelölő ajánlatát, akik ..nagy alázattal” keresték fel Budapesten. Két jelölt vias­kodott a képviselői székért, a parlamentben: Szederkényi Nándor, aki az Ugrcm-féle függetlenségi párt színeiben és Babocsay Sándor, aki ,.48-as függetlenségi Kossuth- párti” zászló alatt indult a küzdelembe. Szederkényiből már kihűlt a régi harcos el­lenzéki tűz, mely még né­hány évtizede hevítette. Ba­bocsay eléggé bátor hangon lépett egri választói elé: „Én sem azelőtt, sem ma nem va­gyok híve a klerikalizmus- nak, ami nem más, mint a felekezeti és papi jogosulat­lan érdekeknek a közjó ro­vására előtérbe tolása, vagy legalább is oltalmazása”. „A szabadelvűség és a re­akció folytonos küzdelemben illának egymással Eger falai , között. És sajnos rendszerint : reakció kerekedik felül. Mi nnek az oka? Az egyházi oltkéz hatalma. Babocsay rázsfészekbe nyúlt, midőn síkraszállott. Most egész nagyságában láttuk a papi hali kéz hatalmat működ ni — éppen nem válogatós eszkö­zökkel. A papokat leszámít­va alig van híve. Senki sem lelkendezik érte. DE FEL­NEK TŐLE NAGYON S AZ ANYAGI érdek hozzáfűz so­kakat. Ez a félelem és ez az érdekkapcsolat a hatalom erőssége ... Szederkényi párt­jában sem volt több 20 oly intelligens embernél, akit semmi anyagi érdek nem fűz a papokhoz”. Meg is ‘ bu­kott a derék Babocsay és Szederkényi került be a par­lamentbe Egei- színeiben ... A katolikus Néppárt kiadta ui. a jelszót: párthívei Szederké­nyit támogassák, mert az ki­sebb rossz, mint Babocsay! A katolikus Néppárt pró­bálkozott a pétervásári ke­rületben is, de ott is a Sza­badelvű párti Kegievich Gyu­la gróf ért célba. A katoli­kus pártot a Kakas vendég­lőben csak néhány plébános, káplán, kántor és tanító, vagy 15—20 választó biztosította támogatásáról... HÉV MEGYE hét man­dátumab-'l hármat kaparin­tott meg Bánffy gróf Szabad­elvű Pártja, a többi, ilyeh- olyan mértékben, de mégis ellenzéki képviselőknek ju­tott, ami végső soron is je­lentős siker volt a mindenha­tó „vaskezű” gróf uralmával szemben. A rideg valóságot azonban a bátor hangú He­ves megyei Hírlap a mi szánk íze szerint is, imigyen mondta meg anno 1 Domini 1901: „MINDEGY, AKÁR EZ. AKAR AMAZ LESZ A KÉPVISELŐ. BESZELHET AKÁRMIT. ÍGÉRHET MIN­DENT, A NEMZET SORSA CSAK NEM VÁLTOZIK...” Sugár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom