Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Feltárul a város alatti pincerendszer 12 féle építésföldtani térkép készül Egerről Eddig több mint ötven kilométer hosszú szakaszt derítettek fel a oeolóqusok Felvételünk u egyik pinceág leitárásakor készült. (Foto: Kiss Béla) A napokban érdekes téma «zerepelt az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsági ülésének napirendjén. Az Eger alatt húzódó pincerendszer feltárásáról, mérnökgeológiai munkáiról tanácskoztak a végrehajtó bizottság tagjai. Mint ismeretes — s már korábbi lapszámunkban hírt adtunk róla —, ez a munka 1969-ben kezdődött ei a Központi Földtani Hivatal és az Egri Városi Tanács közös költségvetése alapján, a Budapesti Műszaki Egyetem ásványföldtaiji tanszékének irányításával Az öt évre kidolgozott program megvalósításába a Nógrádi Szénbányák Földtani és Földmérési Irodájának geológusai is bekapcsolódtak. Hogy mi tette szükségessé a történelmi múltú megyeszékhely alatti pincerendszer feltárását? Az elmúlt évek fejlesztési tapasztalatai, a jövő célkitűzései és nem utolsósorban Eger adottságait figyelembe véve, a város általános rendezési terve A Budapesti Műszaki Egyetem ásványföldtani tanszékének kutatócsoportja az eddig elvégzett vizsgálatok alapján nemrég részletes tanulmányt állított össze. A tanulmányban szereplő számítások szerint a város belterülete alatt több mint száz kilométer hosszú pincerendszer van. Ezek a pincék a legkülönbözőbb alakzatban hálózzák be a várost, és egymás fölött sokszor két-három szintben helyezkednek eL 1969-ben Eger északi részét, 1970-ben a város középső részét tárták fel. Az idén következik a város déli része, jövőre pedig Eger legészakibb — jel- németi részén — levő pincéket tárják fel. Az 1969-ben és 1970-ben megvizsgált pincerendszerek hossza meghaladta az ötven kilométert, sőt az idei kutatásokkal együtt már eléri a hatvan kilométert is. A tanulmányból az is kiderül, hogy a feltárt területeken le- falazások, beomlások, valamint a feltört talajvíz miatt, mintegy húsz kilométeres pincerendszer vizsgálat nélkül maradt A részletes mérnökgeológiai munka alapján 12 féle építésföldtani térkép készül majd Egerről. Ennek a munkának egyik legfontosabb része a feltárt pince- rendszerek térbeli helyzetének megállapítása és rögzítése. A tanulmány érdekessége az a tény, miszerint a város alatt húzódó pince- rendszer felmérése már évszázadokkal korábban is foglalkoztatta a mérnököket, geológusokat Ezt bizonyítja az a megtalált térkép, amely az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején készült a város különböző területein levő pincékről A fennmaradt levéltári dokumentumokból pedig az is megállapítható, hogy már a török hódoltság idején is voltak Egerben ösz- szefüggő pincerendszerek. A pincék geodéziai felmérésével párhuzamosan mérnökgeológiai vizsgálatokra is sor kerül A vizsgálatok többi között kiterjednek a pincekörnyezet köze tany agának meghatározására, a kőzet állapotának jellemzésére és a víz jelenlétének megállapítására. A feldolgozott adatok szerint az egri pincerendszer háromféle kőzettípusból épül fel. A pincék legnagyobb része riodácittufába vágott üregből áll Az édesvízi mészkőbe ágyazott pincék a Tetemvár utca, a Darvas utca, a Bérc utca és a Bárány utca térségére összpontosulnak, mintegy öt kilométernyi hosszúságban. Ezek a pincék a város legrégibb és egyben legkezdetlegesebb pincetípusait képviselik. A régi iratok szerint már a török időkben is megvoltak. A sánc területén (a Janicsár utcában és a Gárdonyi Géza utcában), a Dózsa György téren, az Al- magyar utca elején, valamint foltszerűen a Kisvölgy utca elején, laza homokkőbe vájt pincék húzódnak. csaknem egy kilométeres nagyságrendben. A pincevizek eredetének és mozgásának tanulmányozására az ásványföldtani tanszék geológusai megfigyeléseket és vízkémiai vizsgálatokat végeztek. A felszín alatti vizek mozgásának megfigyelésére még 1968. decemberében 24 víszintméröt helyeztek el a pincékben. A vízszintmérések azt bizonyították, hogy a felszín alatt jelentős vízmozgás tapasztalható. Például tavaly, az előző évihez képest a G-rónai Sándor utca és a Szovjethadsereg útja környékén a vízszint egy métert emelkedett. A Budapesti Műszaki Egyetem ásványföldtani tanszéke által eddig elvégzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat, valamint az elméleti számítások alapján tett javaslatokat figyelembe véve, az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy az idén 2,3 millió forintos költséggel restaurálják a legrosszabb állapotban levő pincéket. Az Eger alatt végighúzódó összefüggő pincerendszer teljes feltárása — e nagy jelentőségű tudományos munka — a programnak megfelelően, 1973-ban fejeződik be, amikor az elkészített térkép- sorozatot a város rendelkezésére bocsátják. Mentusz Károly Su 3)08 balesetek megyénk ország utjain Mit mutat az első negyedév „fekete" statisztikája? A meteorológia szerint most már valóban megérkezett a tavasz és kedvező időjárásra számíthatunk ezután. Ha nem is ilyen pontosan, de a jó idő beköszöntését jelzi a közútjainkon szinte robbanásszerűen megnőtt a gépjárművek forgalma is, amelyek egy másik körülményre >s felhívják a figyelmet: óhatatlanul fokozódott a baleseti veszély. Nem árt, ha a gép- járművezetők számára felidézzük az első negyedévi közlekedési balesetek tanulságait. Heves megye országútjain az év első hónapjaiban 193 közlekedési baleset volt, tavaly ugyan 210-ről adott számot az országutak „fekete” statisztikája, mégis kedvezőtlenebb a helyzet, mert a KRESZ módosításával a 18 : :er forir.tná' kevesebb anyagi kárt okozó balesetek többsége már nem szerepel itt. Az első negyedévi balesetek közül kettő volt halálos. 36 súlyos, 34 pedig könnyű sérüléssel járt. 121 alkalommal nem történt személyi sérülés A közlekedési balesetek jóval több mint hatszázezer forintos kárt okoztak. Mi, vagy kik okozták a baleseteket? A legtöbb esetben a gép- járművezetők felelőtlenségére vezethető vissza az ok, nagy mértékben csökkentek volna a balesetek, ha valamennyien betartották volna a KRESZ előírásait. Mindössze hét balesetnél volt ludas a technika, a műszaki hibák: meghibásodott, vagy rossz fékberendezés. gumidefekt. Nagyon figyelemre méltó, hogy a balesetek többsége lakott területen történt. Oka rendszerint az volt, hogy a gépjárművezetők nem tartották be a KRESZ idevonatkozó rendelkezését, amely meghatározza a különféle gápjár- mű-típusok sebességhatárait. Eger keskeny utcái egyébként is sok veszélyt rejtenek magukban. Különösen veszélyes a Lenin út. a Széchenyi út, a Rákóczi út és a Bajcsy- Zsilinszky utca. Gyöngyösön ugyan szélesebb utcákon közlekednek a járművek, de a tapasztalatok alapján mégis sok a baj a Kossuth utcán, a Fő téren, az Április 4. és a Vöröshadsereg utcán. Hatvanban a városon keresztül vezető fő közlekedési útvonal teljes hosszában veszélyt jelent a járművezetőknek és a gyalogosoknak egyaránt. A közlekedési balesetek fő okai között továbbra is vezet a gyorshajtás. A sorban a második a szabálytalan előzés. amely 24 balesettel szerepel az első negyedévben, és 22 balesetet okozott a helytelen követési távolság. A gyorshajtás magában is veszélyes, de a téli útfelfagyá- sok miatt az amúgy is nehéz közlekedési viszonyokban nemcsak saját, hanem mások testi és anyagi épségét veszélyeztették. Rassay Károly liberális ellenzéki politikus nagyon kesergett azon a vacsorán, amelyet 1922. júniusában tartottak pártjában. Ezt a pártot bizony alaposan megtépázta a második nemzetgyűlési választás. — Nagy harc folyt le, amelyben mind a képviselőjelölteknek, mind a választóknak kijutott a szenvedés. A csata után kénytelen vagyok megállapítani, hogy a személyileg elbukott jelölteken kívül elbukott a törvénytisztelet, a tisztesség és a becsület... Én a mai nemzetgyűlést nem tekintem törvényes képviselőtestületnek, hanem csak a hatalom által erőszakkal megteremtett tényleges alakulatnak... Ennek a nemzetgyűlésnek erkölcsi alapja nincsen: bűnből erkölcsi alap nem származhatik... Magyarország nem maradhat a demokrácia tengerében világ csúfjára a reakció szigete. A „világcsúfeág” már az új választójogi rendelettel kezdődött, amelyet Bethlen István — mert a parlamenttel nem tudta elfogadtatni — a nemzetgyűlés feloszlatása után rendeleti úton léptetett életbe. A megszigorított feltételek szerint jóval kevesebben szavazhattak, . mint két évvel ezelőtt. Tíz évi állampolgársághoz, két évi egy helyben lakáshoz, s különböző iskolai végzettséghez kötötték a jogot. Igaz, cserében a nők egy kis része is szavazati joghoz jutott, közülük választójogot kaptak azok, akik 30. életévüket betöltötték, legalább négy elemit végeztek, mint törvényes feleségnek legalább két gyermekük van, vagy saját keresetükből tartják fenn magukat, továbbá a nyolc középiskolát végzett nők, vagy hasonló képzettségű férfinak a felesége. Mindezek azonban csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban szavazhattak titkosan, mindenütt másutt ismét nyílttá vált a szavazás. A mandátumoknak 71 százaléka a nyüt szavazásos kerületekre esett! A képviselőházban ült negyvenegy nagybirtokos, tizennégy középbirtokos (500- tól 1000 holdasig), húsz kisbirtokos (mind 50 holdon felüli) tizenkét bankár, részA statisztika szerint 14 kerékpáros és 16 gyalogos okozott az elmúlt hónapokban balesetet, ami több, mint tavaly volt. A bajt okozó kerékpárosok és gvalogosok többsége hatvan éven felüli, ami az idős emberekkel szembeni fokozott figyelmességet és óvatosságot követeli meg a jövőben. Tizenhét balesetet okoztak az ittas járművezetők. Ez a szám is- jelentősen emelkedett a tavalyihoz képest. Az már úgy tűnik „hagyomány” megyénkben, hogy a balesetek okozói között legtöbb a személygépkocsi-vezetők száma. Személygépkocsival ugyanis 63, tehergépkocsival 60, motorkerékpárral pedig 13 balesetet okoztak megyénkben a járművezetők. A jó idővel várható nagy idegenforgalom tovább növeli országutaink forgalmát és ezzel a baleseti veszélyt. Csak a közlekedési szabályok szigorú betartásával, udvarias magatartással lehet elkerülni az elmúlt hónapokban történt balesetek szenvedőinek szomorú sorsát. Baksa Dezső őrnagy vénytársasági igazgató, harmincnyolc ügyvéd (általában iparvállalatok és bankérdekeltségek jogászai), tizennégy pap, tizennégy aktív állami és megyei főtisztviselő, huszonegy nyugdíjas állami tisztviselő, huszonnyolc egyetemi tanár, öt bíró, kilenc újságíró, öt hivatásos katonatiszt, huszonöt volt miniszter, tizenhat volt államtitkár, nyolc kormány- biztos, és tizenhét volt főispán. Munkás, dolgozó paraszt egy sem. Jóllehet, ebben a képviselőházban egymást követtéka látványos botrányok, a valóságban a kormány engedelmes eszközeként működött Mielőtt mandátuma lejárt volna, elfogadta a felsőház megszervezéséről szóló XXII. törvényről szóló javaslatot Ennek az 1926-ban készült törvénynek az első világháborús összeomlásig működött főrendiház vcüt a példaképe. Ebben hercegek, grófok, egyházi méltóságok foglaltak helyet, akiknek joguk volt a képviselőház által elfogadott törvényeket megmásítaná. A gyakorlatban csak nagyon ritkán támadt ellentét a képviselőház és a felsőhöz között. A kormány irányítása alatt álló közigazgatás, a különböző hatóságok, a rendőrség és a csendőrség teljes biztonsággal akadályozta meg a nép akaratát valóban kifejező jelöltek megválasztását. Az 1925 tavaszán — az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja kezdeményezésére — megalakított Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyszerűen nem juthatott választókhoz. Az MSZMP megalakulása után egy hónappal, 1925 májusában kísérletet tett rá, hogy részt vegyen a budapesti községi választásokon. Engedélyt az indulásra azonban nem kapott. A politikai rendőrség ugyanakkor hajszát kezdett az MSZMP vezetői ellen. Egyidejűleg érzékeny csapást mértek az illegálisan dolgozó kommunistákra, vezetőik letartóztatásával. Nem sikerült azonban bizonyítani, hogy az MSZMP vezetői egyben az illegálisan működő KMP- nek is tagjai voltak. Bethlen és rendőri apparátusa el kellett tekintsen az MSZMP betiltásától. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban megbénította. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását, működésének feltételeit megőrizhesse. Az 1926 decemberében Bethlen által kiírt parlamenti választások előtt levéllel fordult a szociáldemokraták vezetőségéhez és akcióegységet javasolt. Azt ajánlotta, hogy a két párt között fennálló nézeteltérések ellenére indítsanak együttes harcot a köztársaságért, a teljes egyesülési és gyülekezési szabadságért, a nyolcórás munkanap törvénybe iktatásáért, az új földreformért, és más követelésekért. A szociáldemokraták azonban nem voltak hajlandók erre az együttműködésre. Az MSZMP vállalta hát a választásokén való külön részvételt. A választók elé elsősorban a köztársaság és az új földreform jelszavával léptek. A választási propaganda lehetőségét azonban minimálisra csökkentette a hatóságok megfélemlítése és terrorja. A bíróságok 1926-ban az MSZMP 273 harcosát ítélték el, ennél több MSZMP-tagot internáltak, helyeztek rendőri felügyelet alá, s zaklattak más módokon a rendőrök és csendőrök. Csupán a választási kampány heteiben az rsZMP mintegy 500 agitátorát és szervezőjét tartóztatták le, sokukat bírói ítélet nélkül hosszú időre internálótáborba zárva. Az MSZMP nem is gondolhatott ilyen körülmények között arra, hogy mindenütt jelölteket indítson. A párt vezetői — az illegális KMP vezetőségével együtt — úgy döntöttek, hogy az észak- pesti és a Pest környéki lajstromos választókerületben, valamint Győrben, Salgótarjánban, Szolnokon, Gyomén, Kaposváron és Gyomron próbáltak jelölteket állítani. A választójogi törvény értelmében a választásokon való induláshoz megfelelő számú aláírást kellett felmutatni. Ezek összegyűjtését a rendőrség és a csendőrség akadályozta. Másutt, ahol a munkások és dolgozó parasztok vállalták az aláírással járó veszélyt, a választási hatóságok nem hitelesítették az ajánlási íveket. Jellemző, hogy a kormánypárt 170 mandátumából 90- et végül is olyan nyüt szavazásos kerületben szerezte meg. ahol ellenjelölt nem is indulhatott, s így választás egyáltalában nem volt & ilyen módon folytak a szavazások 1928-ban, 1931-ben is, de a legkíméletlenebb választás talán 1935-ben zajlott le. Gömbös, a kormány feje titkos egyezményt kötött Eckhardt Tiborral, a legjelentősebb ellenzéki párt, a Kisgazdapárt vezetőjével, hogy előre eldöntik: kinek lesz feltétlenül helye az új országgyűlésben. Eckhardt egy listát adott át Gömbösnek, s ő megígérte: ezeket az urakat feltétlenül megválasztják, ha nem kellemetlenkednek a kelleténél többet a kormánynak. És aztán utasította az erőszakszervezeteket és a közigazgatási apparátust, hogy az Eckhardt-féle listán szereplőket meg kell akadályozni a választási győ zelemben. 1935. március 20- án Endrődön csendőrsortűz dördült, hét embert megöltek a kisgazdapárti választási gyűlésre jelentkezők közül 1939-ben a kormány már nem vállalhatta többé a nyüt. szavazás szégyenét. Csakhogy az 1938. XIX. te. rendelkezései tovább szűkítették a választók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, Uletve 30 éves nő kapott, aki legalább tíz éve magyar állampolgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabban a városban, községben lakik, s elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát. A hatóságoknak ezenkívül joguk volt a kommunistagyanúsnak ítélt állampolgárokat egyszerűen kihagyni a listából. Az összeírásnál a névjegyzékből Békéscsabán 12 000, Miskolcon 8000, Debrecenben 11 000, Pécsett 10 000 „gyanús elemet” hagytak ki a listáról. Ilyen választások révén mandátumhoz jutott parlament volt az, amely tapsviharral vette tudomásul a Szovjetunió elleni hadüzenet bejelentését. Mindössze egy képviselő szólt tiltakozva közbe: Baj- csy-Zsilinszky Endre. — Önnek nem volt joga. — kiáltotta Bárdossy miniszterelnök felé. Hangja azonban elveszett a véres bosz- szúröl álmodok általános örömujjongásában. Ezt a képviselőt, aki bátran szem- beszállt a hitlerista megszállókkal is, a nyilasterror idején Sopronkőhidán kivégez ték. Az 1939-ben megválasztott képviselőház talán egyetlen becsületes, tisztességes tagjának utolsó szavai ezek voltak: — A történelem 'i fos igazolni. En jó ügy- iialok meg! Pintér István Következik1: „Meghatott szívvel MßmMQ Üli. április 18., vasárnap 7. Világcsúfság a hatalmasak érdekében
