Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

PáwSIIB­po.Hika így látja a hetet kommentátorunk, Pál ty József RITKÁN ADÓDIK A VI­LÁGPOLITIKÁBAN olyan látványos és váratlan fordu­lat, mint amilyen most a ki­írni—amerikai viszonyban az Egyesült Államok asz tali teni­szezőinek pekingi meghívása nyomán alakult ki A sport­ban eddig is sokszor jelent­kezett a politika hatása, olimpiákon, nemzetközi ver­senyeken gyakran ütköztek meg politikai és sportérde­kek. Arra már kevesebb pél­da adódott, hogy a politika használjon ilyen nyíltan sportbeli lehetőségeket... A Peking be meghívott amerikai asztali teniszezők tiszteletére a sportcsarnok falaira kitettek ilyen jel­mondatokat: „Éljen a világ népeinek nagy egysége!", mi­után eltüntették a „Le az amerikai imperializmussal és láncos kutyáival!" feliratú táblát, amely korábban a csarnok dekorációjának egyik állandó eleme volt Az egyik amerikai pingpongozó azzal lett a pekingi 18 000 néző kedvencévé, hogy vörös sza­lagot font vállát verdeső ha­jába és a nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint még külön akrobatamutatvá­nyokkal is szórakoztatta a közönséget. Politikai akrobatamutat- ványnak számít, hogy a Kí­nai Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonyá­ban ilyen hirtelen változá­sok jelentkeznek. Nixon el­nök például azzal egyidőban, hogy Csou En-laj miniszter­elnök fogadta az amerikai asztali teniszezőket és a „ba­rátság újrakezdéséről" be­szélt előttük, bejelentette az amerikai kormány egész sor új rendelkezését. A többi kö­zött azt, hogy a Kínai Nép- köztársaság állampolgárai ez­után beutazási vízumot kap­hatnak az USA-ba, vagy azt, hogy az amerikai hajók szál­líthatnak már kínai árukat, olyan amerikai hajók pedig, amelyek más állam lobogója alatt járják a tengereket, be­futhatnak kínai kikötőkbe Heíi vilásfhlradé EL SBSI tiixon felMhfclei IS... E HÍREK HALLATÁRA e sorok írójának nyobaban eszébe jutott egy kis varsói műemlék épület, a Myslie- wiczki-palota, amely egyko­ron a lengyel királyok va­dásziakéul szolgált, a közel­múlt diplomácia történelmé­ben pedig a hétpecsétes ti­tokkal őrzött kínai—amerikai nagyköveti találkozók szín­helye lett. 1955-ben kezdő­dött a népi Kína és az USA ilyen érintkezése — még Genfben. Később került át — főleg személyi okokból — Varsóba a nagykövetek ta­lálkozássorozata. Százha/r- mincötször ültek szemben egymással... hogy mi hang­zott él közöttük, azt még a máskor bőbeszédű amerikai ■ajtó sem tudta szellőztetni. VALÓSZÍNŰ. HOGY A NAGYKÖVETEK megbeszé­lésein diplcmatikusabb cso­magolásban kerültek napi­rendre a két kormány egy­más elleni vádjai, ugyanak­kor azonban kölcsönös ja­vaslatai is. Mert például 1968. november 26-án ezt ol­vashattuk az Üj-Kína hír- ügynökség egy jelentésében: „A kínai kormány a nagy­követi megbeszéléseken ti­zenhárom év során mindig fenntartotta két követelését: az amerikai kormány vonja ki fegyveres erőit Tajvan tartományból, kössön egyez­ményt a kínai kormánnyal a békés egymás mellett él« öt elve alapján”. A mostani kínai kezdemé­nyezésekre ráillik, amit már a Nixon-kormányzat tevé­kenységének előestéjál su- gallt kínai javaslatok kap­csán megfogalmazott a vi­lágsajtó: Peking ki akar tör­ni a .kulturális forradalom” okozta elszigetelt helyzetéből, Kína a harmadik szuper­nagyhatalomnak érzi magát és mint ilyen; a harmadik világ, az elmaradott országok nagyhatalmi szócsöve akar lenni az USA és a Szovjet­unió mellett, azokkal szem­ben. VALÓSZÍNŰ. HOGY A PE­KINGI és washingtoni javas­latok és gesztusok ugyanúgy követni fogják most egy da­rabig egymást, mint ahogyan egy labdamenetben a zöld asztal fölött pattog a kan­csuklabda... Stílusos folyta­tás, hogy amerikai részről már nem asztaliteniszezőket, hanem teniszezőket hívtak meg. Olyan sportolókat, akik már nagyobb területen, na­gyobb labdával, nagyobb ütő­vel játszanak... Ez a kínai—amerikai gesz- tussorzoat nem terelheti el a figyelmet az Egyesült Álla­mok indokínai agressziójáról. Bár Nixon a csapatok kivo­nását ígéri, a háború „vietna­mi zálásának” tervéről, vagy­is, az indokínai háború foly­tatásáról azonban nem mond le A harcok a félsziget had­színterein, Dél-Vietnamban, Kambodzsában változatlan hevességgel folynak, laoszi békés falvakat tovább bom­báznák amerikai terrorlegé- nyek... A népi erők ugyan­akkor lankadatlan hevesség­gel ostromolják a salgoni bábcsapatok és amerikai se­gítőik, irányítóik állásait A KÖZEL-KELETEN EZEN A HETEN az arab államok között három diplomáciai „front” alakult kL Három probléma merült fel: Hussze­in jordániai király csapatai­nak és a palesztin felszabadí­tó szervezetek összeütközését miként lehetne a jövőben el­kerülni, össze lehet-e hívni az arab államfők újabb csúcsértekezletét végül, hogy megvalósítható-e és milyen ütemben a tripoli charta or­szágainak mind szorosabb szövetsége, uniója? Az első két kérdés már gyakran felvetődött, most sincs bennük sok új elem. (Hacsak azt non számítjuk ennek, hogy Husszeint azzal vádolják: lepaktált Izraellal és az USA-val, megkapja a A TRIPOLI CHARTA ÜGYE újabb keletű. Az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Szíria és Szudán ál­lamszövetségéről van ebben azó. A négy ország államfője a hét elején előbb Kairóban tárgyalt egymással az unió­ról. majd Nimeri szudáni el­nök hirtelen Moszkvába uta­zott. A három másik államfő Kairóból a líbiai Benghaziba tette át tárgyalásainak szín­helyét. Közben Riad egyipto­mi külügyminiszter szintén Moszkvába ment tárgyalni. EURÓPAI VISZONYLAT­BAN fontos diplomáciai ese­ménynek mondhatjuk kül­ügyminiszterünk olaszorszá­gi útját. Péter János tárgyaló partnereinek felemlítése is jelezheti a látogatás jelentő­ségét: Saragat köztársasági elnök és Colombo miniszter- elnök is fogadta külügymi­niszterünket. aki természete­sen főleg Aldo Moréval vitat­ta meg a két ország kapcso­latainak alakulásán kívül az európai biztonsági konferen­cia előkészítésének kérdéseit A tárgyalások során olaszor­szági látogatásra hívták meg kormányelnökünket, magyar részről pedig az olasz minisz­terelnököt és külügyminisz­tert hívták meg hazánkba. A meghívásokat mindkét fél örömmel elfogadta. ISMERETES, HOGY AZ ÖSSZEURÓPAI értekezlet összehívásához a Nato-ha­talmak például olyan felté­telt is szabtak, mint a nyu­gat-berlini kérdés rendezése, vagy legalábbis előrehaladás a négy nagyhatalom nyugat­berlini tárgyalásain. A nyil­vánosságra került részletek­ből most már tudjuk: a Szovjetunió március 26-án Igen részletes tervezetet ter­jesztett a három ' nyugati nagyhatalom képviselői elé. A nyugat-berlini rendezés új elemei találhatók ebben, a városba irányuló tranzitfor­galom szabályozásától a nyu­gat-berlini polgároknak az NDK-ba való utazása kérdé­sén át egészen odáig, hogy a nyugatnémet diplomácia bi­zonyos konzuli tevékenységet végezhetne külföldön a nyu­gat-berlini polgárok javára. A rendezés természetesen magába foglalná annak leszö- gezését, hogy Nyugat-Berlin politikailag nem tartozik az NSZK-hoz. Szankciók Jordánia ellen A Kairói A1 Ahram szom- 6a ton célzott arra, hogy egyes arab országok készek szankciókat foganatosítani Jordánia ellen, amennyiben az axnmani kormány nem szünteti be hadműveleteit a Palesztinái gerillák ellen. A lap szerint a kilenc or­szág képviselőinek csütörtö­kön Kairóban véget ért ér­tekezletén akciótervet fo­gadtak el arra az esetre, ha a palesztinai ellenállókkal szembeni Jordániai hadmű­veletek nem szűnnének meg. Az értekezleten Egyiptom, Szíria, Szudán, Líbia, Algé­ria, Kuwait, Libanon és a két Jemen képviselői vet­tek részt. Az értekezletről csütörtökön kiadott közle­mény elítélte a jordániai kormány és a gerillák kö­zött kötött megállapodás­nak az ammani kormány ré­széről történt megsértését. A kairói lap szerint az ak­ciótervet minden arab ál­lam kormányához eljuttató ták: képtdvfrónkon érkezett I97L üprffis 1** vasán»» Kőptávírrnkon érkezett: Több hírügynökség egybehangzó jélen'ése szerint a kelet-pa­kisztáni felkelők csaknem ellenállás nélkül felad'ák Chuadange vá— át és ezrével áram­lanak az indiai határ felé. Képünk a kelet-pakiszlánl i atár közelében, az indiai Benapol- ban készült, ahol egy táborban 8000 pakisztáni nyert ideiglenes elhelyezést. — - - , gelefoto - AP-MTI=KS) WASHINGTON. Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenül Nixon elnök magyar M6 szerint szombaton hajnalban nyilvános kerekasztal-be­szélgetést folytatott 4 ame­rikai lapszerkesztővel, illet­ve az AP és a UPI fehér- házi tudósítójával az ame­rikai lapszerkesztők orszá­gos egyesülete évi közgyű­lésének záróülésén. Az amerikai—kínai kapcsolatok alakulása, az indokínai há­ború és a Calley-ügy volta 3 fő téma a beszélgetésen, amelyet a CBS és az NBC rádióhálózat élő adásban közvetített. Nixon elnök nem volt hajlandó „spekulációkba bo­csátkozni” azt a kérdést il­letően, vajon jelen elnöki mandátuma alatt (vagyis 1973. januárjáig bezárólag) sor kerülhet-e a diplomáciai kapcsolatok felvételére az USA és a Kínai Népköztár­saság között. Emlékeztetett rá, hogy hivatalbalépése óta a kormány több kezdemé­nyező lépést tett Peking irá­nyában. Az USA hosszú távú K {nő­politikájának céljait Nixon a következőkben jelölte meg: I. Az USA és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak normalizálása; 2. Kína el­szigetelődésének megszünte­tése. Ax elnök szerint a kapcsolatok megjavítására irányuló amerikai erőfeszí­tések „kezdik meghozni el­ső gyümölcseiket”, » a to­vábbiakban is „lépésről-lé- pésre kell haladni". „Első a kereskedelem, a azt követ­heti a többi lépés” — fűzte hozzá Nixon. „A kapcsolatok új kor­szakába léptünk a Szovjet­unióval és új korszak nyílt meg a Kínai Népköztársa­sággal való potenciális kap­csolatainkat illetően is" — hangoztatta az amerikai el­nök. Ami a vietnami háborút illeti, Nixon elnök ezúttal sem volt hajlandó határidőt megjelölni az amerikai csa­patok maradéktalan kivo­nására. Az elnök szerint nincs ellentmondás aközött, hogy 6 múltheti beszédében az amerikai csapatok teljes kívánását jelölte meg „vég­célként”, s aközött, hogy Laird hadügyminiszter ezen a héten az amerikai légierő és haditengerészet „belát­hatatlan ideig tartó délke­let-ázsiai szerepéről” be­szélt. Az elnök nyomatéko­san hangsúlyozta: az USA addig nem mond le légi­erejének indokínai „fel- használásáról”, míg ameri­kai „hadifoglyok” lesznek a VDK-ban és amíg „Dél- Vietnam nem tudja megvé­deni önmagát. Ez az idő — fűzte hozzá még nem érke­zett el, bár gyorsan közele­dik”. A Calley üggyel kapcso­latban Nixon elnök „az or­szágszerte megnyilvánuló hatalmas érdeklődéssel” in­dokolta azt, hogy megen­gedte a My Lai-i tömeggyil­kosságért elítélt főhadnagy visszatérését a katonai fog­dából tiszti szálláshelyére, s hogy előre bejelentse, ő ma­ga fog végső soron dönteni Calley sorsáról. Nixon elnök tagadta, hogy választási megfontolások ve­zérelték volna a Calley- ügyben tett Intervencióját amelyet Daniel kapitány, a tömeggyilkossági per kato­nai ügyésze az elnökhöz in­tézett levelében a „katonai Igazságszolgáltatás aláásása- ként” bélyegzett meg. Arafat Beirutba érkezett KAIRO: Jasszer Arafat, a Paleszti­nái felszabad! tási szervezet vezetője az EAK-ban tett négynapos látogatásának be­fejeztével Kairóból Bej rútba repült Kairói látogatása so­rán Arafat találkozott az EAK, Szíria, Líbia és Szu­dán államfőivel, akik Kairó­ban a jordániai problémáról és az országaikból kialakí­tandó államszövetség tervé­ről tárgyaltak. A palesztinai gerillák vezetője külön ta­lálkozott néhány egyiptomi politikussal, s így Mohamed Fajek tájékoztatásügyi mi­niszterrel és Abu Elnurral, az Arab Szocialista Unió fő­titkárával. OTP-részIetre is vásárolható TORFA típusú hétvégi házak az Eger, Lenin út 75. szám alatti TÜZÉP-telepen beszerezhetők. „Pisztráng 2” 7,71 m2 „Hubertus” 18,3 m2 JLöver" 30 m* Fogy. Részi. fiz. ár időtart. 11 898,— Ft 18 hó 31 612,— Ft 24 hó 40 736,— Ft 36 hó Ax épületek anyaga: láng- és gombamentesített FAFORGÁCSLAP A házak gyorsan összeszerelhetők. ésszerűen be­rendezhetek, kultúrált, ízléses külsejűek. Érdeklődésükre részletes felvilágosítást adunk. Eger—Salgótarjáni TÜZÉP VÁLLALAT Eger, Lenin út 75. sz. / I HETfO: Összeült az bak. Szlrte, UHa éa Szudán ««—«l értekezlete Kairóban — Koszigin fogadta ém ___ Pakisztán moszkvai nagyköveteit K EDD i A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslata Sons békés egyesítésért — Zavargások Ceylonban SZERDA: Nimeri szudánl államfő és Riad egyiptomi miniszterelnök Moszkvába utazott — Péter János hivatalos látogatásra Rómába érkezett — Csou En-taJ fogadu as amerikai plng­pongozókat CSÜTÖRTÖK: Belehalt sérüléseibe Rolovies, stockholmi jugoszláv nagy­követ — Károm arab államid tárgyalásai Benghazi ban PÉNTEK: Négyhatalmi nagyköveti találkozó Nyugat-Berlinben — Péter János VI. Pál pápánál — Közös közlemény az olasz—magyar tárgyalásokról SZOMBAT: Heves harcok ez Indokínai hadszíntereken — Miaun beszélgetése amerikai főszerkesztőkkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom