Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

A nemzet múzeuma Az egykori Mehmed szul­tán útján, a régi városfala­kon túl, nem messze a kecs­keméti városkaputól, a mai belváros kedvelt sétányán, a Múzeumkert helyén még 150 —200 évvel ezelőtt is pocso- lyás puszta földek húzódtak. A kis körutakon túli terü­leteket csak 1810-ban kezdte Pest városa parcellázni. S amikor 1802-ben Széchenyi Ferenc a nemzetnék adomá­nyozta gyűjteményét, még üresen állt a telek, a mai Múzeumkert szomszédságá­ban a rablások, gyilkosságok színhelyeként hírhedt Két Pisztoly csárdával, néhány rozzant házacskával, s a mai Kálvin tér helyén a szénapi­accal, Szabadjon a gyűjteményt... Széchenyi már 1774-ben emlékiratot nyújtott be a kancelláriához és a helytar­tótanácshoz könyvtár-ügyben, (S már akkor kötelezi a nyomdászokat, hogy minden munkából küldjenek két pél­dányt a könyvtárnak.) Szé­chenyi 1802 márciusában Ferenc császártól engedélyt kér: „Felséges uram! Ifjúsá­gomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal sze­reztem meg magamnak a gyűjteményt... Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyaror­szágnak adományozhas­sam . í . Szabadjon a gyűjte* ményt életem folyamán a sa­játomból továbbra is gyara­pítani és amennyiré csak le­hetséges, teljessé tenni.”' A Magyarországra vonat­kozó gyűjtemény közel 12 ezer nyomtatványt. 1150 kéz­iratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi cí­mert, 2675 érmet tartalma- «rtt. továbbá itthon gyűjtött és Bécsben vásárolt régisége­ket. képmásokat, pénzben 160 ezer forintnyi az adomány; összehasonlításul: az ez idő tájt épített soproni kétemeletes, kettős szárnyú Széchenyi-pa^ lota költségvetése mindössze 40 ezer forint volt. Az alapítólevél a nádorra bízta a gyűjtemény kormányj zását. S József nádor közre­működésével már 1803. de­cemberében a volt Pálos ko­lostorban megnyílott a könyvteremből, olvasószobá­ból, az érmek és a régiségek terméből álló gyűjtemény. A nemesek nem siettek X Nemzeti Műzeum megte­remtésének gondolatát az 1807-ből való Museum Hun- garicum című tanulmány így veti fel: „Ezen Magyar Tudo­mányoknak szentelt Oltárt fel kell ékesíteni a hazánkat ér­deklő könyvekkel és iratok­kal, történetünk eseményeit városainkat és várainkat be­mutató ábrázolásokkal, híres férfiak képmásával. Kerülje­nek ide a mágyar földön ta­lált műemlékek és eszközök, az érmek és pénzek, fegyve­rek és ötvösművek. A három természet rendéiből (ásvány­növény- és állatvilág) szár­mazó természettudományi és ipartörténeti gyűjtemények. A nemesek, a nagy gyűjte­mények gazdái nem siettek a múzeum gyarapítására. Az első ajándékozó Kindli Má­tyás pesti szűcsmester, 48 könyvet adományozott. 1813-ban vásárolta meg Batthyányi -Antal hercegtől a városkapun kívül fekvő 31 ezer négyzetméteres majorsá­gát, a múzeum mai telkét József nádor. Két évtizedig ezek, az egykori forrásokban régi múzeumnak nevezett épületek adtak helyt a gyűj­teményeknek. Az 1832—36-os országgyű­lés félmillió forintot ajánlott meg a „nemzeti művelődés díszére”, a múzeum építésé­re, mégpedig úgy, hogy a si'.mma „ne az adózó népet terhelje, hanem egydül a ne­mesi rendre fog felosztatni és attól lesz beszedendő”« © B mi. ni vasaraap A Múzeum építésére Pol­lack Mihály kapott megbí­zást. (Aki akkor már a nádor alcsuti kastélya, a budai Sándor palota, a régi pesti Vigadó, és a Ludoviceum épí­tésével szerzett hírnevet.) A klasszicista oszlopcsamokos múzeum a kor legnagysze­rűbb építészeti alkotása lett. Találóan jegyezte meg Hausen osztrák tanár: „Csak egyetlen változtatást szabad rajta tenni, a homlokzatot márvánnyal burkolni, hogy soha el ne pusztuljon”. Pannónia babérkoszorúval A nádor Pietro Nobile bé- esi építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta fe­lül Pollack terveit, a csak „költségkímélés” okáért hagy­ták el az épület márvány­burkolatát és szobordíszeit. Csak a timpanon háromszö­gébe került a müncheni Ra­fael Monti szoborcsoportja; középen Pannónia nőalakja, kezében babérkoszorú, me­lyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történe­lem és hímé/ megszemélye­sítőjének nyújt át. A jobb sarokban levő alak a Dunát, a bal a Drávát szimbolizálja« Az alapozáshoz — mint a Hazai és Külföldi Tudósí­tások című lap hírül adja —, 1837. június 22-én kezdtek. S bár az építést megzavarta az 1838-i nagy árvíz, mégis „1844. januárjában a főhom­lokzat, 1847. júliusában az egész épület körül lebontot­ták az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlapban köszöntöt­te a „várost a Rákosmezejé­től uraló nagyszerű alkotást és tervezőjét”. A 109 méter hosszú, 70 mé­ter széles. 24 méter magas épület méreteivel is kiemel­kedett környezetéből. Kublnyi Ágoston igazgatá­sa alatt az új épületbe szál­lították a muzeális anyagot, berendezték a termeket. Az első emeleten 14 termet ka­pott a Széchenyi Könyvtár. Nyolc terem az Érem-és Régi- ségtámak jutott, a második emeleten a Természetiek Tárának 14 helyiség. A föld­szintet lakásnak szánták. A könyvtár élére Mátray Gábor polihisztor zenetörténész ke­rült. Kiss Bálint festőművész képtárőri megbízást, Blasko- vich Béla ügyvéd és Ramis Antal ímoki alkalmazást nyert. A múzeum tudomá­nyos személyzete az igazgató­val együtt 7 főből állott. Kossuth festményt adott át Alighogy elkészült a mú­zeum, viharos események szemtanúja lett. Történelmi szerepe 1848. március 15-étől ívelt. Az épület lépcsőjéről szavalta el Petőfi a fellelke­sült tömegnek a Nemzeti dalt. Innen, a lépcső bal támfaláról mondták el a «,Mit kíván a magyar nem­zet” kiáltvány 12 pontját E hepehupás múzeumud­varon fogadta később a pesti ifjúság a bécsi egyetem kül­döttségét, amely Mátyás ki­rály testőrségének pajzsát hozta ajándékba a múzeum­nak. 1848-ban a belsőleg alig be­fejezett múzeum épületét környező telek még csak elöl volt vasráccsal ellátva, a többi három oldalát szegé­nyes fapalánk fogta be, ame­lyen belől kert helyett ho­mokbuckák terültek el, itt tartották gyakorlataikat a nemzetőrök,'' A második emelet! díszte­remben ülésezett az első nép- képviseleti országgyűlés. Ké­sőbb a Pestre összehívott or­szággyűlés főrendiháza is a Nemzeti Múzeum dísztermét használta ülésteremnek —, egészen az országház felépí­téséig. , Budavár fwftdi után 1849. május 27-én, az első emeleti rotundában a pesti polgárság lakomán látta ven­dégül a győzedelmes honvéd­séget. A nemzeti kormán; nak a legválságosabb lUCA- ­ben is gazdája volt a Nem­zeti Múzeum. Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter a volt kamaraelnöki lakásból 78 festményt adott át, s mint a Honvédelmi Bizottság elnöke úgy rendelkezett, hogy a sáncásásoknál előkerülő ré­gészeti leleteket küldjék a múzeumba. Mészáros Lázár honvédelmi miniszter fegy­vereket, zászlókat adományo­zott. (Amikor az osztrákok bevonultak, eljöttek rekvirál- ni a múzeumba is, g a régi fegyvereket, fa modelleket is begyűjtötték.) „Zenészek” a díszteremben Buda ostromakor május 23- án bomba robbant a hom­lokzat előtt, de kár nem esett az épületben. 1849. július 11-én a múze­um udvaráról indultak Arad felé az utolsó népfelkelő csa­patok. Néhány nap múlva, július 19-én Haynau csapatai megszállták a múzeumot, ka­szárnyának, raktárnak hasz­nálták, kincseit Bécsbe akar­ták szállítani. Július 23-án öt­perces kihallgatás után a fő­lépcsőnél agyonlőttek egy a császári hadseregből a hon­védséghez átállott katonát Másnap egy szatmári bá­nyász-honvédet ért ugyanez a sors. Kiss Bálint festőmű­vészt, a múzeum alkalma­zottját szabadcsapat szerve­zésével gyanúsították, hadi- törvényszék elé állították; Évek során, a szabadság- harc bukása után ismét gya­rapodott. bővült a múzeum anyaga. Sokan adományo­zással, alapítványokkal tet­tek hazafias érzésükről ta­núságot. A Múzeumkert te­lepítésére a díszteremben hangversenyeket rendeztek. Ezeket a „zenélyeket” több­ször Erkel és Liszt Ferenc vezényelte. Kazinczy születésének 100. évfordulóján, 1859-ben a mú­zeum dísztermében rendezett ünnepség az abszolutizmus elleni tiltakozás impozáns megnyilvánulása volt 1861- ben a díszteremben ülésező képviselőház mondott utoljá­ra nemet Becs beolvasztó po­litikájának; Mostanában csendes a Mú­zeumkert. Egy-egy kiállít? s megnyitása jelent csak na­gyobb eseményt, vagy az évenkénti március 15-i ko­szorúzás. ott balra a főlép­csőtől. az emléktáblánál..; Kádár Márta ^MAAAAAA^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/M^AAAJWWSMAA/WVAAAA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaaaaa/V» 1848• március IS hatása Egerben 1848. február 24-én a párizsi nép elker­gette Lajos Fülöpöt, a polgárkirályt és ki­kiáltották a köztársaságot. Ez a forradal­mi esemény nyomban éreztette hatását a többi európai királyságban is, miként En­gels irta: „Egyszerre kirobbantotta a fe­nyegető vihart, és meghazudtolta az öreg Ferenc állítását, mely szerint az ö és Met­ternich napjaira az épület még kitart”. A Kossuth Lajos vezette reformellenzék felismerte a bécsi reakció szorult helyze­tét. 1848. március 3-án Kossuth hatásos beszédben követelte a pozsonyi országgyű­lés rendjeitől az általános és kötelező örökváltságot, a független felelős kormány kinevezését, a nemesi adómentesség fel­számolását. Kossuth beszéde együttérzés­re talált a francia események és a pa­rasztlázadástól félő, ingadozó követek jó részében A levéltár iratai megőrizték szá­munkra, hogy milyen feszült figyelemmel követte az országgyűlés eseményeit Eger népe. A forradalmi követeléseket hangoz­tató követek támogatására kérvényt szer­kesztett Eger képviselőtestülete, melyben leszögezte: az általános és kötelező örök- váltságtól reméli „... a földbirtok hasz­nálati viszonyokból keletkezeit végtelen peres bajai bonyolultságának tökéletesen kiiisztvlhatását”. Városunk, amely privilegizált püspöki város volt, kettős fiMdesuraság (az egri püspök és főkáptalan) kizsákmányolása alatt állt. 1695 óta évente 600 forintnyi adót, tizedet és kilencedet fizetett a föl- desurnak. Március 15-e nagyszerű eseményei for­radalmi gyorsasággal terjedtek el vidéken is. Egerben március 19-én ült össze a kép­viselőtestület „több ezrekre menő városi nép roppant sokaságától övezve”, hogy megtegye az első forradalmi intézkedése­ket. Nyomban határozatot hoztak, hogy a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pontot, valamint Petőfi Sándor Nemzeti Dalát 4000 példányban a líceumi nyomdában azonnal ki kell nyomtatni és szétosztani a nép között. A szabad sajtó foganatosításá­ra, a cenzúra eltörlésére haladéktalanul útba indítottak Csiky Sándor vezetésével egy küldöttséget Bezzegh András kano­nokcenzorhoz. Elrendelték a város díszki­világítását, kimondták, elvárják a város minden polgárától azt, hogy „a nemzeti szabadság jelképeként nemzeti szintű je­gyet tűzni és viselendi nem mulasztaná”. A városházára kitűzték a nemzeti színű zászlót. Csiky Sándort felkérték, hogy a nemzetőrség felállítását kezdje meg. Büszkén irta Csiky nemzetőrezredes a Pesti Napló számára küldött tudósításá­ban: „Egerben ma már, a kétfejű sasok elrepüllével, mind a katonai laktanyák, mind a sóházi, s egyéb királyi épületek országunk színét s címerét viselendik ...” Az 1848-as forradalom végül is a külső erőszak nyomására elbukott, de március idusának emléke, mint a szabadságszere­tetnek örök jelképe megmaradt a dolgozó nép szívében. Sebestény Sándor tAAAAArtAAAAAAAAAAAAAAÄA^\AAAA^MAAAA.'VWSAAAAAAAA^AA^AAAAA^A^A^AAA^AÄ/\AÄA^A^/WWW\AAA/AAAA^f Elkészült az V. tarnamenti kulturális napok programja (Császár István tudósí­tónktól): A füzesabonyi járás tárná­in enti községeinek hagyomá­nyos, visszatérő tavaszi ese­ménye a tarnamenti kultu­rális napok megrendezése. E’t a programsorozatot, amely sorrendben az ötödik, hét község területén április 4. és 11 között rendezik meg. A hagyományt ápoló'ezer- vek az idén arra töreked­nek, hogy a tájegység jelle­gének, történelmi múltjánál? felidézése mellett megfelelő helyet kapjanak a választá­sokat segítő jogi-, állampol­gári és községpolitikai isme­retek. Mindezeken kívül a természettudományi témájú előadások, a hagyományos szórakoztató gyermekrendez­vények sem hiányoznak majd. A hevesi táj történelmi múltját bemutató rendez­vényre Feldebrőn, illetve Al- debrön kerül sor, ahol dr. Nagy József, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola igazga­tóhelyettese és Szabó János muzeológus tart előadást. A választási propagandát Nagy. úton ifjúsági vetélkedő. Tó­faluban kiállítás segíti, Fel­debrőn pedig a fiatal válasz­tók találkoznak Páti Jenő­vel, a Hazafias Népfront me­gyei titkárával. A káli ifjú­sági klub tagjainak dr. Sza- lay György tart beszámolót az MSZMP X. kongresszusá­ról; A községpolitikai tervek megvalósítását segíti Kál, Kápolna és Kompolt közsé­gekben az az előadás, amely az összevonás utáni új köz­ségközpont rendezési terveit mutatja be. Kápolnán a „Vi­rágos falu” mozgalmat segí­tő vetítettképes előadásra kerül sor. A természettudo­mányos propaganda kereté­ben a Kompolti Kísérleti Intézetben és az aldebrői sertéskombinátban lesznek szakmai továbbképzések« előadások. Nagyúton ezzel egyidőben mezőgazdasági szakfilmek bemutatóját ren­dezik meg. Ezt követően a tarna­menti községek úttörőcsapa­tainak részvételével tart­ják meg a Pajtás című ifjú­sági lap szerkesztőségi an­kétjét Kápolnán. A másik jelentős gyermekrendezvény színhelye pedig Tófalu lesz, itt a helyi úttörőcsapat mu­tatja be a három mesejáték­ból álló húsvéti műsorát. .Javait a nődoigezók helyzete A párt 1970-ben megfogal­mazott nőpolitikái irányelvei Petőfibánya vegyes üzemé­ben is megmozgatták mind a vállalat, mind pedig a kü- lünböző alapszervezetek éle­tét. Mint Rezeták Sándorné, a KISZ-alapszervezet titká­ra mondotta, vállalatuknál a nőpolitikái határozat vég­rehajtása érdekében az idén negyedmillió forintnyi bér­keretet nyitottak meg az „egyenlő munkáért — egyen­lő bér” elvének megvalósí­tásához, s a vegyesüzemben 83 nő 100.000 forint több­letet kapott egy esztendő alatt. Petőfibányán, a vegyes­üzemnél ugyanakkor gon­doskodtak a női munkahe­lyek bővítéséről, s jelenleg 181 női munka vállaló juk van. akinek munkakörülmé­nyeit úgy alakítják, hogy egészséges és bi r.uuságos le­gyen. Intézkedtek, hogy az egyedül álló nők családi pótlékot és gyermekenként 3 napi pótszabadságot kap­janak. A továbbképzésben részesülő fiatal lányok ugyanakkor munkaidő ked­vezményt kapnak. ÚTKÖZBEN A masiniszta Ot percet, ha beszélgettem vele. Köpcös, kövérkés, öt­ven év körüli, őszes hajú, barátságos modorú mozdony- vezető. Régimódi kis „kávé- darálón” (ne haragudjon ér­te) teljesít szolgálatot. Vi­harverte kocsik, rövid sze­relvény, s az utasok vagy része is csak Sírokig utazik, mind bükkszéli kiránduló, mégis, az „öreg” nagy-nagy szeretettel és gondoskodással tekint végig az útrakész vo­natom A megvénült moz­dony békésen pöfög, kazán- gyomrában ott sir fogva tartva a kerekeket mozgató gőzerő, szabadulásra várva. Nézem ezt az olajos arcú, kérges kezű, nyugodt, maga­biztos embert. Ahogyan kis időt szakítva, rövid monda­tokban szívesen beszél ne­kem munkájáról, szabad idejérőt, fizetéséről, a he­gyeshalmi vonalon eltöltött idejéről, nyugalom, pontos­ság, megbízhatóság sugárzik '’rearól. Elhiszem róla, hogy qodtan odaállhat az in- kar elé száz és száz em­ber éledéért felelve. El tu­dom képzelni, ahogyan sze­mei a vasúti jelzőket, a pá­lyatestet, a messzeséget kém­lelik, közben figyel az órá­ra, a menetrend pontos be­tartására, fűtője munkájára, a feszmérőre és a kis őrhá­zak ajtaja előtt tisztelgő szaktársak tisztelgésére egy­aránt. El tudom hinni róla, hogy szabadabb pillanatai­ban felvillan előtte a vo- natján utazó, gyermekét öl­ben altató fiatal mama, az egymást becéző fiatal párok, az ülésen félénken meghúzó­dó falusi öregek képe. Fül­ledt nyári éjjeleken, amikor a vágtató vasparipán, rajta, a fűtőjén — no meg talán a kalauzokon kívül — min­denki alszik, csak az.ő sze­mei kutatják féltő gondos­sággal a vaksötét messzesé­get a piros, meg a zöld jel­zéseket, az elsuhanó, vil­lanyfényes örházakat Ilyen­kor talán eszébe jut fia, kis­lánya, felesége, hűvös szobá­ja, könyvei, kis kertje, vagy édesapja... Szerettem volna többet beszélgetni vele, de a forgal­mista indulást jelzett. Fiata­los fürgeséggel terem fenn a vezetőfülkében és kezének mozdulata nyomán felhördül a régiségében is nagy testű mozdony. A nagy kerekek lomhán mozdulnak előre és a kiszabadult gőz fehér fel­hőbe burkolja a vezetőfülkét és a „vezért”. Végigtekint a lassan mozduló kocsisoron, futó pillantást vet a kendő­lobogtató, könnyes szemű búcsúztatókra... Es megy a gőzös, de elől ül a biztos kezű masiniszta. Csaposleány Búza szőke haja, szürkés­kék szeme, napbarnított, kis­sé széles arca van Katinak. Orrahegye kicsit pisze, s ta­lán éppen ezért különösen jól áll neki mindig szívből jövő mosolya. Első látásra nincs semmi feltűnő rajta, csak nyíltan csodálkozó nagy szemei sugároznak, felém va­lami ártatlan gyermeki mo­solyt Elnézem, ahogyan ott áll — azaz dehogyis áll —, se­reg, pereg az italbolt pultjá­nál. Fehér köténye mindig tiszta, karcsú, hosszú ujjain kifogástalan tiszta körmök, körülötte kelemes szappanil­lat. Mozdulatai gyorsaik, de mégis óvatosak: vissza nem csorgatva semmi bort a po­hárról ■ tartályba, vonásig met» « naromaecisbe a sört. nem tölti bele óvatlan pilla­natban a tányérba csöpögött sört a félig kész korsóba (meg ne szidja érte a Ven­déglátó Vállalat!), a szend­vicset papírba csomagolja és soha nem látott lekiismere- tességgel mossa el a pohara- kat. Az ilyen rendszerető és szemre való Katik tisztasá­gukkal, kedvességükkel meg változtatják az italbolt k képét és hangulatát. Az elfogyasztott fröccsök és féldecik, korsó sörök szé­dületében hadonászó, becsí­pett emberek között ott szórj, goskodik hófehér köténybi, és hófehér lélekkel, mosoly. Oó józansággal Kaä, « kis falusi csaposleány. 1 ., k Kiás BŐS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom