Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
w m wG o £ fi & •< s o Q M B O O u y 6 fi fi fi ■e S © © W pl ?! B U-. &■ fi Oázis a pusztaság közepén A Káspi-tenger partján fekvő Manglslak-félszigetre érkezett a Kazahsztáni Tudományos Akadémia expedíciója. Köztük több olyan botanikus volt, akik folytatják néhány éve megkezdett munkájukat, hogy gazdagítsák a vízben szegény, kietlen pusztaság gyér növényvilágát. A kutatók több mint 200 különböző növényt tartalmazó csemetekertet létesítettek a sziget területén. Ez a csodálatos oázis sajátos botanikai harcállásponttá változott, ahonnan széles körű támadást indítanak a kietlen táj fásítása céljából. Az új növénytani központ több mint 40 hektárt hódít el a forró éghajlatú pusztaságból. A szakértők úgy vélik, hogy a mangislaki botanikus kertben folytatott vizsgálatoknak gyakorlati hasznuk lesz a Szovjetunió sok, vízben szegény területe növényvilágának gazdagítása szempontjából. Az antók el fognak tűnni Az autónak, mint közlekedési eszköznek a jelen tőségéről már hosszabb idő óta sokat beszélnek a közlekedési szakemberek. A népesség szaporodása világszerte megnöveli az igényt a jobb, a gyorsabb és a tisztább közlekedési eszközök iránt — szárazföldön. vízen és a levegőben egyaránt —, s a levegőt piszki- tó, forgalmi dugókat okozó autó ennek az igénynek már nem sokáig felei meg. Újat keresnek üzemanyagban és hajtóerőben, olcsóbb előállítási módszerekben és anyagokban — beleértve a műanyagokat — a közlekedést eszközök számára: • következő évtizedekben csak alkalmazása forradalmasítja majd a közlekedést. Nagy jövő vár a légpárnás járművekre, amelyek nem teszik tönkre a talajt, nem Is szólva az ilyen hajókról, amelyek felhasználása már problémamentes. Nagyvárosokban egyre több gyalogos mozgójárda épül, amelyet ma még csak a repülőterek utasforgalmának lebonyolítására alkalmaznak. Elektronikus Irányító- szerkezetek meggyorsít ják a forgalmat síneken és utakon és minimálisra csökkentik a balesetveszélyt, a tömegszállitó-eszközök, valamint az egyéni szállító- eszközök és a gyalogosforgalom közötti összhang létrehozásával. Gyorsabbak lesznek a vonatok, biztonságosabb és még gyorsabb a repülés, az autó pedig egyelőre megmarad, de esak a világ teljesen elzárt részein. Geotermikus kút Északifénys kutatási Az északi fény jelenségével együtt fellépő mágneses viharok kutatásának közös programjában állapodott meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Geofizikai Intézete és az Alaszkai Egyetem. A tudományos program keretében szovjet—amerikai tudóscserét is terveznek. A hangsebesség háromszorosával GYORSABBAN, magasabbra, távolabbra! — a hangsebesség többszörösével haladó repülőgépek tervezői alapvető célkitűzéseiket e három szóba sűrítik. A polgári légiszállítás számára az ilyen repülőgépek rövidebb utazási időt, kényelmesebb repülést, hosszabb útvonalon kevesebb közbenső leszállást jelentenek. Tömören kifejezve — a repülőgépek komfortjának és alkalmazásuk gazdaságosságának fokozására nyílik lehetőség. A többszörös hangsebesség elérése a harci repülőgépek számára még ' ennél is többet jelent. Egy különösen gyorsan pmelkedő és sebesen repülő elfogó vadászgép például harci feladatát rövidebb idő alatt teljesíti. A nagy szolgálati magasság azt jelenti, hogy a repülőgép több légvédelmi tűzeszköz hatás- körzetén- kívül tevékenykedhet A nagyobb hatótávolság végül a már említett tényezőkkel együtt feltétele annak, hogy a fontos célokat az ellenség védelme mögött is leküzdheti. , A KORÁBBIAKNÁL távolabbra juthat el a repülőgép, ha nagyobb térfogatú üzemanyagtartályokkal, gazdaságosabban üzemelő hajtóiriű- . vekkel vagy légiutántöltő berendezéssel szerelik fel. A nagyobb szolgálati magasság elérése új követelményeket állít mind a hajtómű, mind a biztonsági- és a mentőberendezések elé. » A gyorsabb repülés egy sor más problémát is magával hoz, amelyeket a tervezők csak nagy nehézségek árán képesek megoldani. Ilyen például a „hőhatár” jelensége, amely a hangsebesség háromszorosát meghaladó repülőknél jelentkezne. Az első motoros repülések óta a repülési sebességek több mint tízszeresére emelkedtek. Ma már több szovjet katonai re- repülőgéptípus elérte a hang terjedési sebességének háromszoros. sőt kísérleti repülőgépek több esetben túl is szárnyalták ezt. A 3—4 ezer km/ó körüli se* bességeknél a repülőgép felülete hozzávetőlegesen 350 °C-ra melegszik fel. Ezt a sajátosságot nevezték el „hőhatárnak”. A felmelegedés abból adódik, hogy a levegőrészecskék nagy sebességgel csapódnak a repülőgép felületéhez, mozgási energiájuk GYERMEKLOGIKA hővé alakul át. ami felmelegíti a gépet. Az új repülőgépek erősen igénybevett részei titán-ötvözetből készülnek, s ez az ötvözet 500—600 °C-ra hevüívc is megőrzi szilárdságát. A hi- perszónikus, a hangsebesség háromszorosánál Is gyorsabban repülő gépek tervezésénél és építésénél a hagyományos alumínium-ötvözetek felhasználásáról már le kell njondani. A SZOVJET repüléstechnika a közelmúltban kifejlesztett, csaknem háromszoros hangsebességet elérő katonai és polgári repülőgéptípusainak létrehozásakor a tudomány és a technika gyorsütemű fejlődésének eredményeire , támaszkodott, amelyek a további előrehaladás összes feltételeit is megteremtik. A szovjet repülőgéptervezők egy csoportja már olyan hiperszónikus repülési sebességek elérésére képes gépek megépítésén dolgozik, amelyek a hang sebességét 6—8-szorosan túlhaladják majd. Szívdiagnosztika komputerrel Rövid idő óta a Német Szövetségi Köztársaság néhány kilináján az clekfrokardiogrammokat (EKG) automatikusan komputer által értékelik ki. A Siemens villamos- sági vállalat kísérletezte ki ezt az eljárást, ami az orvosok válláról nemcsak az időtrabló rutinmunkát veszi le, hanem egyben segítséget is nyújt nekik diagnózisaiknál. Az orvos ugyanúgy csinálja az EKG-t mint eddig, a szívműködés ritmusának értékeit azonban ezután egy mágneses szalagra veszik fel. A megfelelően programozott komputer mintegy 12 300 számértékre lefordított feljegyzést analizál és egy hozzákapcsolt gyorsnyomdagép segítségével azonnal közzé teszi a leletet tartamaző kiértékelési protokollt. Az egyes EKG-görbék számtalan csúcsának és hullámvölgyének a kiértékelése egységes, nemzetközi normák alapján megszabott lelet pontossága a legmeszebb- menőkig biztosítva van. A nyersolaj útja — Négy meg kettő nem hat::: Három meg három hat. Mi így tanultuk, Zoli. A vegyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző helyekről származó olajak összetétele igen hasonló, és molekuláik kivétel nélkül 80 —87 százalék elemi szénből és 10—14 százalék hidrogénből tevődnek össze, ha a kis mennyiségű liísérőanyagok- tól, mint legfeljebb 5 százalék kéntől és 3 százálék oxigéntől eltekintünk. A hidrogénnek csak egy kötési lehetősége van, a szénnek négy, amelyek egymással is kötésbe léphetnek. A két elem kötési lehetősége igen változatos. Ha a szénatomok lánc.- szerűen kötődnek, akkor gáz- 02 alakú vagy folyékony paraf- íinek keletkeznek. Ha a két h Kamcsatka félszigetén elkészült a Szovjetunió legmélyebb termálkútja. A vizsgálatok szerint hozama 3 atmoszférás nyomás mel- lett másodpercenként 34 kg viz-gőz keverék. Ennek az egyetlen kútnak az üzembe helyezésével több mint 1,5 ezer kilowattal emelkedik a geotermikus erőmű kapacitása. A tervek szerint még 6 újabb geotermikus kutat y fúrnak, hogy az első szov;• jet termálvízerőmű kapacitását 25 ezer kW-ra em'elO a jék. Természetes vagy szintetikus kávé Nagy izgalmat keltett világszerte az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató eredményeket értek el a szintetikus kávé előállttá.«» terén. A NÉPSZERŰ NESS COFFER A' kísérletek eredetileg a vízben oldódd kávékivonat — az úgynevezett Ness Coffee — minőségének megjavítására irányultak. Az oldódó kávé népszerűsége ugyanis világszerte évről-évre nő, jóllehet aromában sokkal szegényebb, mint a főzött természetes kávéital. Az egyre fokozódó keresletet mégis' annak köszönheti, ogy segítségével készíthető el leggyorsabban, legkönnyebben és legkényelmesebben a kedvelt főzet Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel Ness Coffee-vá, a világtermelés 10—15 százalékát A hagyományos kávéfőzéskor a forró vízgőz az őrleményből kioldja a színező-, ösztönző-, íz- és aromaanyagokat. A visszamaradó jól ismert „zacc” már csak teljesen értéktelen rostanyagból, cellulózból áll A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aromaanyagok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező- és ösztönzőanyagok, valamint áz ásványi sók ösz- szetételét már jól ismerik, azokat csak megfelelő módon hozzá kellene adni a sziníeffltus aromákhoz. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. ÍZ ES AROMA Eddig 30 alkotóelemet sikerült különvá- tesztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aromaanyagából. A kutatások tovább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotóelemek mindegyikét felfedjék. Legalább is ezt mondják a kutatók. Azt már is megállapították, hogy a komponensek olcsó vegyianyagokból, szintetikus úton könnyen élőállíthatók lesznek. Amikor a vegyészek eddig eljutottak a kutatásban, arra gondoltak, hogy a szintetikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a természetes kávé pótlására kellene felhasználni. Az aromákat valamely olcsó rostos anyaghoz (pL pörkölt gabonához) hozzáadva, az egyéb alkotókat hozzákeverve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne előállítani Valójában az majdnem közömbös, hogy a műkávé cellulózanyagát a „zaccot” — hogyan választjuk meg. Lényeges az, hogy a hozzáadott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfeleljenek a pörköltkávé ismert jellemzőinek. Nem ez lenne az első eset, hogy a kutató ember a természet által összeállított „receptet” elemeire bontja és leutánozza, hiszen pl. a szintetikus vanilin por is ma már jóformán teljesen kiszorította a természetes vaníliát. Magyarországon, ahol a kávéfőzet lassan már „nemzeti itallá” válik, fokozott érdeklődéssel tekintenek az emberek a szintetikus kávé megszületése elé, kiváltképp, ha sokkal olcsóbb lesz... B. I. szénatom egymással is kötődött, olefinekhez jutunk. Ha hat szénatom gyűrű alakú kötésben van, akkor nafté- neket kapunk. Ily módon a szén és hidrogénből álló szénhidrogének a nyersolajok alkotóiként számtalan változatban vesznek részt. Mi történik az olajfinomítóban? Az olajipar feladata az, hogy a változatos összetételű szénhidrogén molekulákat a felhasználás szempontja szerint szétválassza és megfelelően átalakítsa. Ennek a feladatnak a megvalósítására négy alapvető művelet áll az olajipar rendelkezésére, a desztillálás, a krakkolás, a reformálás és a hidrofiná- lás. A desztillálásnál a molekulákat súlyuk szerint választják szét Miután az egyes szénhidrogének különböző hőmérsékleten mennek át folyékony halmazállapotból a gázállapotba, a hőmérséklet emelésével azokat el lehet egymástól választani. Ily módon nyerik a benzint, a fűtőolajat, a kenőolajakat és a bitument Desztillálásnál azonban csak olyan mennyiségben kaphatjuk meg ezeket a párlatokat, amilyen mennyiségben azok a nyersolajban jelen vannak. A krakkolás nagyobb súlyú molekulákat kisebb sú- lyúakra bontja szét, a több benzin kinyerése céljából. A krakkolás 600 C°-os térben, a bomlást elősegítő anyagok, katalizátorok jelenlétében folyik le. A kapott krakkgáz- olaj kéntelenítő berendezésekbe kerül, a nagy molekulasúlyú maradékolajakat pedig légritkított terű kemencében, gázolajra, nehéz fűtőolajra és bitumenre választ- ját szét. Több benzint! A reformálás hidroformáló készülékekben történik, melyeknek az a rendeltetése, hogy á desztillációs benzintermékeket molekulák átalakításával értékesebbé, motorhajtásra alkalmassá tegyék. A reformáló készülékben 500 C°-os térben a benzin hidrogénben gazdag gázárammal találkozik katalizátor jelenlétében. Igen tiszta benzin, úgynevezett hidroformát keletkezik, ami a nagy kompressziójú motorok hajtóanyaga. A kéntartalmú gázolajakat hidrogénkezelésnek vetik alá. A hidrogén a kénnel kénhidrogénné egyesül, a kénmentes gázolaj pedig további tisztítás után dieselolajnak használatos. Ezt a műveletet nevezzük hidrofi- nálásnak. Ez az eljárás nem bontja meg teljesen a molekulákat, mint a hidroformá- lás, csak az olaj kéntartalmát hidrogénnel cseréli ki kisebb nyomás és hőmérséklet hatására. A desztillációval elkülönített párlatokat légritkított térben tovább bontják gép-, orsó-, hengerolajokká, és savas vagy lúgos kezeléssel tisztítják őket Fontos „melléktermékek” A nyersolaj feldolgozásánál gázalakú termékek is kei letkeznek, amiket a vegyipar értékesít. A gázok fel- használásával a petrolkémia foglalkozik. A gázokból vegyi kezeléssel fontos „melléktermékeket”, műtrágyákat, műgumit, oldószereket, műszálakat, rovarirtószereket stb. gyártanak. A nyersolaj feldolgozása hatalmas területű gyártelepeken történik. A megszámlálhatatlan, ezüstösen csillogó tartályok, égbenyűló tornyok, kemencék sokaságát, a sok száz kilométeres csővezetékeket, szivattyúkat a szem alig tudja áttekinteni. £?UDOMany Es TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY £S TECHNIKA.^ gs TECHNIK /TUB OMA NY Es TECHNIKA . TUDOMÁNY ES TECHNIK* I TUDOMÁNY Es TECHNIK A . TT'nOMtW fis TECHNIKA... TCDOMÄNT ES TECHNIKA . TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY fiS TECHNIKA.,. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ! TUDOM ÄP TCBOMANT
