Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
Képesítés nélkül Katedrára lépnek fiatalon, legtöbbjük mindjárt az iskolapadból az érettségi és a sikertelen egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsga után. Számuk — országos szinten is — egyre gyarapszik. Feladatuk egyike a'legnehezebbeknek : máj dhogy gyerekfejjel kell végezni a legtöbb áldozatot, odaadást kívánó munkát: a felnövekvő nemzedék oktatását és nevelését. Alkalmazásukat sajnos, nem rövidtávra tervezték; a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint még hosszú évekig szükség van munkájukra. Ennek ellenére is kérdéses, hogy el ludják-é látni feladatukat; képesek-e valamiképp igényesen pótolni képesítéssel rendelkező kollégáik hiányát. Közel fiz százalék Megyénk falvaiban — egy legutóbbi felmérés adatai szerint — 172 fiatal; legtöbbjük nő; tanít képesítés nélküL Nem kis létszám, a megye pedagógustársadalmának kpsel tíz százaléka. Érdekes a megoszlást járásonként is vizsgálni. Viszonylag kedvező a helyzet az egri járásban és á füzesabonyiban. A létszám ugyan itt is elég magas, de az itt tanító képesítés nélkülieknek jelentős százaléka továbbtanul már az ország valamelyik pedagógusképző intézményében. Lényegesen rosszabb az összkép a hevesi járásban. Nagy a létszám és kevesebb a továbbtanuló. Nem sokkal vigasztalóbbak a körülmények a gyöngyösi járásban sem. Célszerű arra is utalni, hogy elsősorban a periférikus fekvésű, a járásszékhelyekről nehezen megközelíthető községekben van leginkább szükség a képesítés nélküliek munkájára. Ott, ahol nem tudnak sem kedvezményes étkezési lehetőséget, sem szolgálati lakást vagy férőhelyet biztosítania pályakezdő diplomásoknak, így aztán érthető, hogy a magas étkezési költségeket, a mindennapi főzés gondját, a helyenként horribilis összegű albérleti díjat nem vállalják a pályakezdők, hiszen havi 1200 forintos fizetésből épphogy csak fedezni lehet ezeket Mit tesz a fiatal diplomás? Kutat — ez természetes igénye — jobb lehetőségek után, s nem is kell nagyon keresnie, hiszen országszerte pedagógushiány van falun. Az is elszomorító, de tény, hogy érről évre mind több, elsősorban reál szakos pedagógus mond búcsút a hivatásnak, s elhelyezkedik, üzemekben, vállalatoknál városon, ahol volt fizetésének akár kétszeresét is megkeresi. Járásonként kimutatható az elvándorlás növekvő mértéke. Mérnök helyett szakképzetlent ? Szükség van és sajnos, lesz is egy ideig képesítés nélkül tanító fiatalokra. Ezt majd mindenki természetesnek tartja mint elkerülhetetlent Kevesebben gondolkodnak el azonban a következményeken, pedig égetően szükség lenne erre. Azt mindenki abszurd ötletnek tartja, jiogy üzemmérnöki feladatokat érettségizett fia'alok lássanak el, egyszerűen azért mert képtelenek volnának megbirkózni a szakma mindennapi gondjaival. A képesítés nélküliek helyzete ehhez hasonló, s mégsem kelt megütközést alkalmazásuk. Tagadnánk a"t, hogy az oktató- és nevelőmunka nem kíván szakismereteket és rátermettséget azt váltanánk, hogy a felnövekvő nemzedék oktatása és nevelése alacsonyabb rendű feladat, mint az üzemmérnöki vagy éppen orvosi teendők ellátása? Kissé meredeknek tűnik a következtetés, de erről van szó. S ehhez még egy momentum: a képesítés nélküliek egy része közel sem volt eminens tanuló éveken át, sőt a felvételi vizsgákon sem bizonyította hozzáértését, szaktudását, pedig ott a követelményeket nem diplomás szinthez mérik, Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy közülük néhányan protekció segítségével jutottak katedrára. Képesek-e arra — még ha olyannyira törekvőek is —, hogy felnőtté érett, szakképzett kollégáikkal egy "nívón . oktassanak, neveljenek? El lehet-e sajátítani hetek, hónapok alatt a szaktárgyi ismereteket, a legalapvetőbb nevelési fogásokat? Képes-e a 90 százalékban fiátal lányokból tobor- zódott gárda fegyelmezésre? A válasz egyértelmű nem. Mostoha gyereksereg A helyzet annál is Inkább aggasztóbb, mert a képesítés nélküli nevelők perifériális fekvésű, kulturális téren jórészt elmaradott községekben tevékenykednek, ott, ahol leginkább szükség lenne nemcsak a kiváló nevelő-oktató munkára, hanem a pedagógus népművelő tevékenységére is. Ezekben a községeikben a gyerekeknek majd 98 százaléka munkás —paraszt fiatal, nekik jobban szükségük lenne színvonalas, oktató-nevelő munkára, mint a városi iskolák tanulóinak, s mégis ők nem kapják meg. Mennyivel kisebb eséllyel indulnak majd a középiskolákban, mikor az írás-olvasás, a matematika, a kémia, az orosz nyelv alapelemeire jóformán velük együtt tanuló, náluk csak néhány évvel idősebb fiatalok oktatták őket. Arról nem is beszélek, hogy a mindinkább forradalmasodé oktatás új, korszerű módszereivel aligha ismerkednek meg. Ráadásul egy-egy ilyen perifériális fekvésű községben nem egy, hanem három-négy képesítés nélküli nevelő is dolgozik egyszerre. Elgondolni is riasztó, hogy milyen kóros nevelési következményei vannak ennek az állapotnak. Igaz, a képesítés, nélküliek egy, részéből majdan pedagógus lesz, levelező úton megszerzi a diplomát, ám addig hibák, nevelési fiaskók sorát követi el. Gyors megoldást Ha nem lehet elfogadni, hogy az orvos, a mérnök szakképzettség, diploma nélkül dolgozzon, akkor nem lehet hosszabb távon belenyugodni abba, hogy képesítés nélküli pedagógusok oktassák ifjúságunk egy részét. Végső megoldást kétségtelen, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek rendezése jelent majd, ez valóban vonzóvá teszi majd a pályát. Arra azonban nem lehet várni, hogy erre megteremtődjön országos szinten az anyagi fedezet, gyors és áthidaló megoldásra van szükség. Az új tanácstörvény lehet t ad a perifériális községek vezetőinek számára is, hogyj javítsák a pedagógusok élet-1 és munkakörülményeit. He j étkezési lehetőséget, ha szol- j gálati férőhelyet vagy lakást I biztosítanak a pályakezdők- j nek, ha rendszeres letelepü- i lési segélyhez juttatják őket, \ akkor kevésbé vonakodna-1 nak vállalni a falusi misz- sziót, akkor gyökeret ver-} nének a perifériálcon is. Bér- ; gazdálkodás terén is hoz- \ hatnak reformokat a helyi tanácsok vezetői, szabadabban élhetnek — épp a perifériális községekben — a rendkívüli feljebb sorolás lehetőségeivel. Ez is fokozná a letelepedési kedvet. Növeli a képesítés nélküliek számát az is, hogy mind több pedagógusfeleség veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, s lcét-három «Ívre kiesik az oktató-nevelő munkából. Ilyen esetben nem egyetlen megoldás, hogy képesítés nélkülieket alkalmaznak. Többet jelent a szakszerű helyettesítés, sőt érdemes lenne azzal a gondolattal, is foglalkozni, hogy nyugdíjas pedagógusok se gkségét kérjék, számítsanak szaktudásukra, munkájukra. Mindezek csak tippek, a megoldás egyéb útjait is lehet keresni, vitatni. Egy azonban lényeges: minél hamarabb. A felnövekvő nemzedék, sok ezer diák érdekében ... Pécsi István __rr*? nnorrrinr Az operatőrként már közismert Kenyeres Uí i UpcIUIOI Gábor „Éleslövészet’’ címmel első játékfilmjét rendezi. A mai kor fiataljairól szóló film főszereplői Zala Márk, Kern András, és Szabó Gabriella. Operatőr: Andor Tamás. Képünkön: Szabó Gabriella jelenetét rendezi Kenyeres Gábor. (MTI foto — Friedmann Endre) Egy év csaknem 3,5 milliárd forint kártérítés As Állami Biztosító sajtótájékoztatója A biztosítás legfontosabb ágazatainak tavalyi munkáját értékelte csütörtökön délelőtt, a Magyar Sajtó Házában kezdődött sajtótájékoztatón Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója. Elmondotta egyebek között, hogy a múlt esztendőben kifizetett csaknem 3,5 milliárd forint kártérítés rekordot jelentett. Az Állami Biztosító fennállása óta első ízben zárta az évet veszteséggel, mert a kártérítések összege meghaladta a díjbevételt. Ä legtöbb pénzt, mintegy 2,4. jj milliárd forintot a mezőgazdaságot ért károkért fizették ki. Tavaly negyedmilliónál több új biztosítást kötött a lakosság és csaknem 300 ezer ügyfél cserélte ki kötvényét kedvezőbb szolgáltatást nyújtó biztosításra. A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy a Práter utcai emlékezetes gázrobbanás károsultjainak eddig mintegy negyedmillió forintot fizettek ki. A kártérítés végleges összege várhatóan eléri a 400 ezer, 450 ezer forintot. A biztosító az idén is tovább bővíti szolgáltatásait Az intézet az igényeknek megfelelően szélesíti az állami vagyonnal kapcsolatos biztosítások körét, foglalkozik egyebek között a belföldi szállítmánybiztosítás bevezetésével és a csak devizáért pótolható gépek, berendezések biztosításával. A gépjárművek Casco-blztosításának érvényét az idén Franciaországra is kiterjesztik. Nagy sikerű premier a Gárdonyi Géza Színházban Bemutatták Gyárfás Miklós vígjátékát Csütörtökön este az egri Gárdonyi Géza Színházban bemutatták Gyárfás Miklós Dinasztia című vígjátékát, melynek főbb szerepeit Máthé Éva, Csiszár András, Péva Ibolya, Kulcsár Imre, Harkányi János, Sallós Gábor és Csanády Ila játszotta. A bemutató előadás, melyet Jutka László rendezett, nagy sikert aratott. «iw. WWMW W//////W//////. DANIÉI LANG : XXIll. A tárgyalás előtt Manuel bevallotta a bűnügyi nyomozóknak, hogy nemi erőszakot követett el,, de amikor ez a téma a tárgyalóteremben vetődött föl, úgy ítélte meg,, hogy egy helyeselhető vállalkozásban vett részt, s ezt azzal igazolta, hogy katonai parancsnak engedelmeskedett Eriksson idevágó tépelődé.seit meg., ütve Manu., elmondta .'adom :sóban, hogy részt vett egy különleges, tíznapos táborozásban Vietnamban, ahol a közkatonák intenzív kiképzést kaptak, hogy meg tudjanak birkózni a legkülönfélébb harci helyzetekkel, s ahoi „gyakorlatilag azt verték a fejükbe, hogy engedelmeskedjenek a parancsoknak ... Azt mondták, hogy ha szerencsénk van, és olyan egységhez kerülünk, amelyben van veterán, aki mondjuk hat hónappal van régebben Vietnamban nálunk, akkor tegyük mindig, amit ez mond, mert akkor tovább fogunk élni.” Amellett pedig, vallotta Manuel, ha nem megy be a kunyhóba, köny- nyen a kiközösítés sorsára juthatott volna. Mikor az ügyész megkérdezte, mit gondol, Eriksson miért nem ment be a kunyhóba, Manuel így válaszolt: „Eriksson más volt tJj ember volt. Én egy hónappal vagy három héttel régebben kezdtem a szolgálatomat.” Mikor ezután Manuel arra utalt, hogy Eriksson bizonyéra „begyulladt”, az ügyész .megkérdezte: „Alikor hogy lehet, hogy szembeszállt Me- serve-vel? ön bátrabbnak tartja magát Erikssonnál?” „Nem tartom bátrabbnak magamat. Ezt egy szóval se mondtam, uram.” „Miért akarta, hogy az osztag többi embere azt higy- gye, hogy ön szívesen erőszakol meg egy nőt?” „Jobb bemenni a kunyhóba, uram ... jobb, ha nincs harag az osztagban, és, hogy is mondjam, ha nincs fennakadás. Könnyebb úgy az osztag dolga, nincsenek problémák.” „ön szerint tehát a katonás ág nem ad módot az embernek, hogy döntsön a szabályok, parancsok és a tisztesség között?” „A katonaság azt várja az embertől, hogy katona módjára viselkedjen, Vagyis engedelmeskedjen a parancsnak.” Végül is a C? ■ .1 ' ÜK' ; tárgyalóterem!}; n ulése-a négy esküdtszék egyik vagy másik bűntényben bűnösnek találta a vádlottakat Valamennyit fegyelmivel leszerelték, közkatonává fokozták le, és minden íizetményüket megvonták Rafe kivételével, aki továbbra is kaphatott fizetést, csali nyolc éven át havi ötven dollárt vontak meg tőle. Mind a négy katonát kényszermunkára ítélték, amit az Egyesült Államok hadseregének büntetőtáborában, a kansasi Fort Leavenworth-ben kellett letölteniük. Az ítéletek szövegében alig volt rendszer, mindegyik esküdtszék a maga szeszélyeit követve fogalmazott. Bizonyára a tárgyalásokon tanúsított készségesen segítő viselkedése miatt kapta Rafe a legenyhébb büntetést — nyolc évre ítélték nemi erőszakért és gyilkosságért. A nemi erőszakért és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért Clarkot életfogytiglani elzárásra ítélték. Manuel nemi erőszak elkövetéséért tizenöt évet kapott. Erikssont leginkább Meserve ítélete lepte meg, az őrmestert ugyanis nem találták bűnösnek a nemi erőszak elkövetésében. Gyilkosságért tíz évet mértek ki rá. Mikor Me- serve-öt bűnösnek találták, de nem ítélték még el, egy törvényszéki tiszt megkérdezte tőle: „Van-e valami, amit el szeretne mondani a bíróságnak?” A vádlottak padja előtt állva Meserve így válaszolt: „Sok gyilkosságot láttam, uram, mert ez a feladatunk, és ha ríiem gyilkolunk, minket gyilkolnak meg. Néha nagyon gyűlöli, az ember az ellenséget. Egyszer, a Thayer IT. h - ^művelet során 1H- "ólyV/. ér Uiil— \ ' '• Q" szoltáik. a gyerekeket a kuny hó bunkerjából. Füstmérge- zésiilc volt Az egyik kisgyereknek .életmentő csókot’ kellett adnom, csak úgy tért magához. Ez is azt mutatja, hogy nemcsak gyilkolni szoktunk.” Közvetlenül ezután Meserve ügyvédje azt hozta fel a vádlott védelmére, hogy roppant megterhelést jelent „húszéves őrmesternek ötven, hatvan, hetven bevetést irányítani”, és kifejezte azt a véleményét, hogy „az efféle incidensek nem mindennaposak”. Érvelésének alaptételeként Meserve ügyvédje ezt hangoztatta: „Van valami különleges ebben az esetben... Az, hogy ez nem az Egyesült Államokban történt. Sőt, egyesek szerint mégcsak civilizált környezetnek sem nevezhető egy olyan háborús hadművelet, ahol ez előfordult” Erikssonból végül is sohasem lett gépfegyverkezelő. Az ítéletek automatikusan felülvizsgálatra kerültek, és mivel a kormánynak újból szüksége lehetett a tanúzásra, katonai rendőrként továbbra is a hadosztály-támaszponton tartották. Szerencsére, emlékezik, nem gyilkossági vagy erőszakos nemi közösülési ügyekben kellett eljárnia, csak kisebb kihágásokkal volt dolga, de már maga az a rutinfeladat, hogy élhajtson a „piástaxi- val” a „pokolnegyedbe”, felkeltette igazságérzetét, amit az előző év novembere olyan viharosan kavart fel benne. ifolytatfuJt)
