Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

A szakszervezetek Heves megyei küldöttértekezletéről jelentjük

(folytatás az 1. oldalról)

i

A megye gazdasága az elmúlt négy év alatt rendkívül gyors ütemben fejlődött. A harmadik ötéves terv célkitűzéseit telj esitette, illetve több területen

túlteljesítette. A megye iparának fejlődési üteme gyorsabb volt az országos átlagnál is. 1965-től a termelés 36 százalékkal nőtt, s így az ipar vált a megye vezető gazdasági ágazatává.

Megyénk társadalmi, gazdasági fejlődése

A reform hatására kedvezően változott meg az ipar szerkezete, struktúrája is. A gépipar aránya 25,3 százalékról 27,4 százalékra, a könnyűipar aránya 12,4 százalékról 19,9 százalékra emelkedett. Javult a termékek minősége és piacképessége is.

Megyénk fejlődésére, gazdasági szerkezetének alakulására nagy hatással voltak a kiemelt, nagy beruházások. .

A harmadik ötéves terv során a beruházások értéke, az elmúlt időszakhoz képest megkétszereződött, és elérte a 15 milliárd forintot. Ezzel a megyék között a beruházott összegek nagyságát tekintve Heves megye a második helyre került.

T

Megyénk építőipart vállalatai — bár a termelésüket mintegy 50 százalékkal növelték — továbbra sem tudják kielégíteni az igényeket. A kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme az országos átlagot is meghaladja.

A lakosságot érintő javító-szolgáltató tevékenység az elmúlt négy év során mintegy 14 százalékkal növekedett, de továbbra sem kielégítő. Javult a közlekedés is megyénkben, mintegy 50 százalékkal nőtt a személy- és áruszállító gépkocsipark. A beruházott ősz- szegekből mintegy három- miíliárd forintot a mező- gazdaságra fordítottak. A gépesítés mellett az állatférőhelyek növelésének száma volt az egyik fő cél.

A kommunális ellátás javítására kétmilliárd forintot ruháztak be, s így az ellátottság színvonalát tekintve a megye felzárkózott az országos átlaghoz.

A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége

' X gazdasági mechanizmus ««formja, a vállalatok gazdasági önállóságának növelése, a hatás- és a jogkör leadása, az irányítás decentra- < Szálasa, egy sor új gazdasági szabályozó bevezetése, új szemléletmód, munkastílus és ': munkamódszer kialakítását : %5enyelte a szakszervezeteik termelést segítő tevékenységében tat

U A termelési segítő tevé- foenység konkrét eredményeit g szocialista munka verseny- } mozgalom és a szocialista > brigádmozgalom fejlődése mutatja. A szocialista mun- i fcavemeny, kedvező alakulását nagymértékben elősegít ■ tették a különböző politikai;

[ IGrténelmi évfordulók tiszte-,

! Jetére telt vállalások, ame* i Jyek teljesítése a jelentős gazdasági eredményi mellett egyben politikai állás; foglalást is jelentettek. ,„w :4" " '"fi .

A Veroenymoggalomi , -< fejlődését, szélesedését mi sem bizonyítja Job» r Imi minthogy 1966-ban még 1094 szocialista bri- .» gád dolgozott a megyében, ma pedig ez a | szám már 3224.

EmeHett ez évben nem kevesebb, mint 1855 brigád tűzte ki célul a megtisztelő szocialista cím elnyerését. A

i

vállalatok gazdasági vezetőinek többsége felismerte a mozgalom nagy gazdasági és politikai jelentőségét Javult a vállalások tartalmi színvonala is. A mennyiségi mutatókat egyre inkább felváltják a gazdálkodás hatékonyságára, eredményességére történő vállalások. 1970-ben a gazdasági vállalások mintegy 48 százaléka anyagtakarékos- ságra, önköltség-csökkentésre, a munka termelékenységének javítására vonatkozott Javult a versenyben élenjáró dolgozó brigádok anyagi, erkölcsi megbecsülése is.

A munkaverseny-mozgalom szerves része az újítómozga- lom. Ezen a téren 1968-tól kezdődően visszaesés tapasztalható, elsősorban a benyújtott, az elfogadott, a bevezetett újítások számát illetően. Mi az oka az újító- mozgalom megtorpanásának? A vállalati újítási szabályzat [ toknak csak mintegy 25 százaléka féléi meg a követei»

, menyeknek. A szabályzatok i többségében nem dolgozták ; ki az újítók segítésének és védelmének rendszerét Nem ’ tartalmazzák az erkölcsi elismerés vállalati formáit Az újítási feladattervek nagyon sok esetben nem jutnak el a .. brigádokhoz.

Az üzemi és a szakszervezeti demokrácia fejlődése

A beszámolási időszakban

a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és Elnökségen esetben tárgyalt az üzemi és a szakszervezeti demokrácia fejlődésével összefüggő kérdésekről és hozott döntéseket a demokratizmust gátló nehézségek leküzdésére, a demokratizmus közvetett és közvetlen formáinak tartalmasabbá tétele érdekében.

Megyénkben jelentősen fejlődött, szélesedett az üzemi, a szakszervezeti demokrácia.

Bevonták a dolgozókat a vállalati, az üzemi tervek kialakításában, rendszeresebbé és tartalmasabbá tették tájékoztatásukat is. Mindezek ellenére is azonban a fejlődés elmarad a lehetőségektől és a kívánalmaktól.

A véleményezési jog gyakorlása jorán egyre fontosabbá válik a szakszervezeteknek a tervezésben való részvétele. A dolgozó kollektívák bevonásával részt kell venni a vállalati, ágazati, valamint a területi tervek készítésében.

Sajnos, az is az igazsághoz tartozik, hogy a vállalati szakszervezeti szervek nem minden esetben ismerik a távlati fejlesztési terveket, az üzemek fejlesztési léhetősé- geit, a vállalat piaci kapcsolatait, valamint az újonnan belépő gazdasági'szabályozókat.

Az üzemi demokrácia konkrét megnyilvánulási formája érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze a kollektív szerződések. A szak- szervezeti szervek egyre jobban látják ezzel kapcsolatos feladatukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerződéstervezetek i egyre szélesebb körű megvitatása, a dolgozók javaslatai és a mind kevesebb törvénysértő, hibás javaslatok.

Az önálló döntési jog alkalmazásának legfontosabb területe a szociális, kulturális, sport- és segélyezési alapok felhasználása. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek az ilyen célokra kiosztható összegek, viszont túlsók

dolgozót segélyeztek a szak- szervezetek, így alacsony az egy főre jutó segélyek nagysága a megyében. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumain: a termelési tanácskozásokon, a műszaki konferenciákon, a brigádtanácskozásokon jelentősen nőtt a dolgozók aktivitása. Sajnos azonban még ma is vannak olyan gazdasági vezetők, akik nem szívesen veszik, ha a szakszervezeti bizottságok beleszólnak a dolgozókat érintő kérdésekbe, s még ma is gyakori tapasztalát, hogy úgy hoznak döntéseket, hogy nem kérik ki a szakszervezetek véleményét.

Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei

lalati döntőbizottságok munkájával, a balesetek alakulásával, elemzésével, a társadalombiztosítás eredményeivel, az egészségvédelemmel, a szakszervezeti mozgalomban végzett nevelőmunkával, a testnevelés és a sportmozgalom eredményeivel, a választott szervek tevékenységével, a szakszervezetek ideológiai, kulturális, agitációs, propaganda tevékenységével.

Számot ad az eredmé- . nyékről: egyre többen látogatják a különböző -szakmai, politikai oktatásokat, egyre nő az újságok, a folyóiratok előfizetőinek száma. Jelentősen javult a művelődési intézmények és a fenntartó üzemek kapcsolata is. Több ezer fiatalt mozgósítanak a szakszervezetek különböző

Mudriczki János beszámolóját tartja.

sportrendezvényei, közkedvelt és népszerű sportakciókká váltak a különböző villámtornák, túramozgalmak, kupa- és jelvényszerű versenyek.

Az elmúlt időszak egyik fontos gazdaságpolitikai1 feladata volt: a 44 órás munkahétre való áttérés az iparban és az építőiparban. Ma megyénkben már 66 vállalat, nem kevesebb mint 44 ezer dolgozója dolgozik rövidített munkaidőben. Az áttérést a vállalatok önerőből hajtották végre, és a döntés nagy megelégedéssel találkozott a dolgozók között. Sajnos azonban több vállalatnál nemcsak a munkaidő ásókként, hanem a termelés és a termelékenység is.

Az elmúlt években tovább nőtt, emelkedett a dolgozók jövedelme. A munkások és az alkalmazottaké 28 százalékkal. á parasztságé 35— 37 százalékkal

Egye* rétegek életszínvonala viszont elmaradt az átlagtól. Különösen a kereskedelmi dolgozók, 'postások nyomdászok közalkalmazottak egy részének és a pedagógusok keresete alacsony még mindig. A nyugdíjak emelkedése elmaradt a fogyasztói árdk növekedésétől, és így a nyugdíjasok életszínvonala sem fejlődött kellően.

Továhb szélesedték a különböző társadalmi juttatások amely a dolgozók jövedelmének mintegy 25 százalékát teszik ki. Javult a dolgozók lakáshelyzete, a vállalati erőforrásokból nyújtott támogatások 70 százalékát a

fizikai dolgozók a törzsgár- dirtások és a fiatal házasok kapták. A fejlődés azonban elmaradt az igényektől, különösen a lakáskérdés jelentkezik országos gondként. Több óvodára, bölcsődére van szükség, és az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a nyugdíjasokra, a nagycsaládosokra, a fizikai dolgozók gyermekeinek to- vábbbtanulására.

Az üzemek, a vállalatok levonva a korábbi évek nagy munkaerő-vándorlásainak következményeit, egyre többet tesznek a törzsgárdatar gok megbecsüléséért.

A most készülő törzs- gárda szabályzatok megkülönböztetett anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítik a vállalatok kitartó dolgozóit.

Nagyon sok üzem, vállalat napirendre tűzte a fiatalok, a nők anyagi, erkölcsi megbecsülését A dolgozók elfogadták a differenciált bérezést, most már azt várják, hogy ne csak a vezetők és a dolgozók között differenciáljanak, hanem aki többet, jobban dolgozik, az kapjon többet Is. A szocialista bérezés elvét valamennyi dolgozóra érvényesítsék, s min; denkl munkája, tehetsége, szorgalma, képessége alapján részesüljön az anyagi, az erkölcsi javakból.

A továbbiakban részletesen foglalkozik a jelentés a yálKapcsofat

a párt-, állami és társadalmi tömegszervezetekkel

Az elmúlt időszakban tovább javult, átgondoltabbá, színvonalasabbá, tervszerűbbé vált a szakszervezetek pártirányítása, amely a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesül.

A pártszervezetek segítik, támogatják a szak- szervezetek munkáját, az illetékes pártszervek rendszeresen konzultálnak a szakszervezetekkel, a nagyobb gazdasági, politikai feladatok minél eredményesebb megoldása érdekében.

Hasonlóan jó és egyre erősödik a kapcsolat a tanácsokkal is. Egyre rosszabb az együttműködés a Hazafias Népfront, szerveivel, a TITr tel, az MTS-sel, az MHSZ- szel, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel.

Ezután a küldöttértekezlet elnöke szünetet rendelt el, majd megkezdődött a vita a beszámoló felett. A vitában felszólalt Oláh György, -az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártszavaznak a küldöttek.

(Foto: Kiss Béla)

bizottság első titkára, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a tanácskozást. Felszólaltak továbbá: Németh József (Mátraalji Szénbányák), Oltóssy Rezső (Gagarin Hőerőmű Vállalat), Kameniczki Antal (Szakmunkásképző iskola), Gáspár Mária (Parádi Üveggyár?, Németh László (KISZ Heves megyei Bizottsága), Makó Gyula (Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat), Generál Sándorné (élelmiszer kiskereskedelmi vállalat), Oszta- fin Béla (Mátravidéki Fémművek), Szuromi István (Hatvan, vasútállomás), Bobók Ferencné (Gyöngyös), Polácsik Gyuláné (Mátravi - déki Szénbányák), tízen pedig írásban adták be felszólalásukat

A vita után a küldöttek közös ebéden vettek részt a Park Szálló éttermében. Három órákor tovább folytatta tanácskozását a küldöttértekezlet A felszólalásokra az elnökség nevében Mudriczki János válaszolt, majd a kiil döttek megválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát, és a számvizsgáló bizottságot

Ezt kővetően az újonnan megválasztott tanács ülést, tartott amelyen megválasztották az SZMT elnökségét, a tanács tisztségviselőit, valamint a munkabizottságok vezetőit. Az elnökség tagjai: Bak Gizella, Braun Ferencné, Bukolyi József, dr. Csi- csói József, dr. Deli István, Himmer József, Németh József, Pilisy Sándor. Pre- sovszki Mária, Pusztai Lászióné, Mudriczki János, Dor- kó József, Szabó István, Sebők Béla, Rózsavölgyi Gésa, Szajlái János és Vermes Ferenc.

A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának tisztségviselői elnök: Sebők Béla. vezetőtitkár: Mudriczki János, titkárok: Dór kő József és Szabó István.

A tanácskozás Mudriczki János zárszavával ért véget

1971* március 11.» rsülöriök*

\