Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

SZEGfiNT OLASZ KÖLTŐT KITETTE ALLÄSABÖL A BÍBOROS, MERT NEM AKART VELE EGERBE JÖNNI KOSSUTH Ut Népi icne. i.tO Kársán a kürtszó! US Bach: d-moU csembaló* verseny,» IS.« Miért azépT 1025 Rossini: A házassági szerződés. Vígopera. 11.4» Filmdalok. 1120 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.41 A választójogi törvényről. 14.03 Mesejáték. 15.10 Liszt-dalok. 15.25 Rádióiskola. 1US Ljadov: Három szimfonikus költemény. 10.2» Slágermagyarázat. 17.20 Fúvószene. 17.30 Folytassuk a vitát. 18.00 Könnyűzenei híradó. 15.30 A Szabó család, 19.2$ Népdalcsokor. 20.02 Holnap közvetítjük ,»0 20.32 A felnőttoktatásról. 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.20 Esti hangverseny. 23.20 Könnyűzene. 0.10 Kórusmuzsika. PETŐFI 3.OS Mozart műveiből. 9.00 Kórusok operákból. 9.35 Cigány dalok. 11.45 Az állatvilág bódékéra. 12.00 Népdalkórusok. 12.30 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig... 18.10 Hivatása, tanítónő. 18.25 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Rádiszlnház. . 21.40 Zenekari muzsika. 22.20 Versek. 22.35 Népdalfeldolgozások. 21.15 Dvor/sák: RuszaJka. Részletek. MAGYAR ».00 Iskola-tv. 17.53 Hírek. 18.00 Hollandia. (Klsfllm.) 18.20 Bevezető. 18.25 Kisíilm a Jégvitorlázásról. 18.15 Halok. .10.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A sajt. (Magyarul beszélő tv-filmváltozat.) 21.25 Rudi Carell. Zenés műsor. 22.00 Tv-híradó. POZSONYI 9.25 Két egyfelvonásos. 19.00 és 21.10 Tv-híradó. 20.40 Szórakoztató zene. 21.20 Dók.-film. 21.40 Korok. Vidám műsor. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Bostoni fojtogató (Felemelt helyárak.) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár— NSZK—spanyol—olasz- perui film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Én vagyok Jeromos GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAC- Kitörés HATVANI KOSSUTH Szabálytalan ötpercek HEVES Adalen 21 FÜZESABONY Befejezetlenül, (ötven százalékos hely árak.) ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré- szére is Gyöngyösön: 19 órától szer­da reggel 7 órág, a Jókai utCD 41. szám alatti rendelőben. (Te lefon: 17-27.) Csak fflmilliárdda! nőtf egy év alatt a gyógy szeri ooyasztás Tájékoztatás a gyógyszerek ésszerű felhasználásáról Az elbocsátott A hazai gyógyszerfogyasz­tás az elmúlt, évben ismét emelkedett, mintegy 14 szá­zalékkal haladta meg az előző évit. Az 1969. évi 3.976 millió forinttal szemben 1970-ben 4.449 millió forintot tett ki a felhasznált gyógyszerek ér­téke. A növekedés tehát csaknem félmilliárdos. — A gyógyszerfelhaszná­lás szintje, magas mértéke általában a lakosság egész­ségügyi kulturáltságát és el­látottságát, növekvő igé­nyeit, életszínvonalát jelzi, ennyiben tehát pozitívum. Ha azonban egyes fontos gyógyszercsoportok forgal­mát nézzük, korántsem ju­tunk ilyen egyértelmű kö­vetkeztetésre — mondta a „gyógyszermérleget” ér­tékelve Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályá­nak vezetője. Az 1970. év gyógyszerfor­galmának forintértékben ki­fejezett 22 százalékát anti­biotikumok tették ki. Amennyire fontos, hogy minden rászoruló beteg megkapja a sok esetben mással nem pótolható nagy hatású, korszerű antibiotikus kezelést, annyira felesleges és káros túlzásokhoz vezet egy sajnos, a lakosság azé1 es körében elterjedt tévhit. Az antibiotikumokat egész sor olyan betegségtől való gyors és könnyű megszabadulásra is fel szeretnél? használni, ame'yek ellen egyszerűen nem is hatásosak. így pél­dául a közönséges nátha, vagy az influenza antibioti­kummal nem gyógyítható, sem meg nem előzhető. A beteg sokszor valósággal kö­veteli az orvostól, hogy anti­biotikumot (pL Vegacillint. Tetrant) írjon fel, holott ha­tásosabbak lennének • sza­licil-készítmények, lázcsilla­pítók, komplikáltabb esetben például i szulfonamidok (Triaseptyl, stb). Ilyenkor az antibiotikumok használata nemhogy segítene, hanem egyenesen ártalmas lehet A kórokozók ugyanis mind több antibiotikumot szoknak meg és nagy számmal alakulnak ki az antibiotikumoknak el­lenálló, rezisztens törzsek. Világjelenség — és ez alól sajnos, a magyar közönség sem kivétel — a nyugtatok és fájdalomcsillapítók egyre növekvő, a szükségeset jóval meghaladó fogyasztása Megfeledkezünk arról, hogy a gyógyszer nemcsak gyó­gyíthat, hanem komoly egészségkárosodást is okoz­hat. Ezért ma már az Egész­ségügyi Világszervezet is ki­terjedt felvilágosító tevé­kenységet folytat a túlzott és indokolatlan gyógyszer­szedés ellen. A felesleges és mértéktelen gyógyszerfo­gyasztás ártalmai között em­líthetem például, hogy a szá­mos fájdalomcsillapítóban megtalálható fenacetin hosz- szabb ideig szedve veszélyes, idült mérgezést okozhat, vagy az ugyancsak közhasznála­tú Amidazofen túlzott szedé­se következtében kórosan csökkenhet a szemcsés fehér­vérsejtek száma. — 1970-ben a vitaminok forgalma 300 millió forintot tett ki. A nagymértékű vita- mínfogyasztás már csak azért sem indokolt, mert ha­zánk élelmiszer-ellátási vi­szonyai lehetővé teszik, hogy szervezetünket bőven ellásuk természetes vitaminokkal. — Végül néhány szót az úgynevezett házipatikáról. Ésszerű korlátok között hasznos, ha egy-két egysze­rű, alapvető gyógyszer és fő­leg kötszer van otthon. Hely­telen azonban a megmaradt, már felesleges gyógyszerek tárolása azon az ala­pon, hogy „hátha valamikor még jó lesz”, A gyógyszerek korántsem tarthatók el kor­látlan ideig. Jó, ha vényírás­kor tájékoztatjuk az orvost arról, hogy milyen gyógy­szerünk van otthon és mióta. Sohase feledkezzünk meg arról, hogy még a legköz­ismertebb, egyszerű gyógy­szerek is veszélyeztetik gyermekeink életét, ” ezért olyan helyen és biztosan el­zárva tartsuk ókét, hogy a gyerekek semmiképpen se férhessenek hozzájuk. S még egy tanács: akkor óvjuk egészségünket, ha házi pati­kánk „kincseit” is csak or­vosi vélemények alapján vesszük be. (MTI) Ugyan mit vétett ama hí­res Estei Hyppolit, a veres- nadrágos, sárga „kordovány” csizmás egri bíboros-püspök, hogy megint tollvégre kerül? Elbocsátott a szolgálatából egy poétát, mert az nem akart vele Egerbe jönni. Eny- nyit igazán megtehet egy nagyúr, ha valaki megtagad­ja a szolgálatot Csakhogy ez a poéta nem kisebb alakja volt az olasz irodalomnak, mint Lodovico Ariosto, ak< az „Orlando furioso”, az „Őr­jöngő Roland” című roman­tikus nagv elbeszélő költemé­nyével tette híressé magát, úgv, hogy híre máig is fenn- • maradt, mint a legképzelet- dúsabb olasz költőé. Az ő „felmondása” azért kínos irodalomtörténeti ér­dekesség, mert benne az ará­nyok súlyos megbillenése érezhető közel fél évezred múltán is. Ariosto nagyobb volt költőnek, mint Hyppolit bíbornoknak De E^er szem­pontjából is érdekes Arios­to életének ez a zökkenőié, mert Eger sohasem volt ab­ban a helvzetben, hogy fel­mondási ok legven. A tények ismeretében ezt is tudomásul kell venni. Arioso 1474-ben született Reggioban Édesapja eléggé tevékeny férfiú volt: kilenc gyermek siratta korai halá­lát, legjobban Lodovico. aki­re rászakadt a család eltartá­sának gondia. Hyppolit szol­gálatába állt, mert a bíboros gazdag ember hírében állott Az egri püspökség tízezer aranyat jelentett, aztán kö­vetkeztek az olasz jövedel­mek, mert a félelmetes Má- tvás sógorát kényeztetni kel­lett, ezért megkapta a milá­nói érsekséget 14' ezerrel, a pomosai apátságot kétezer­rel, ezenkívül a capuai, man tova i, narboni püspöksé­geket, már nem is tudhatni mennyi arannyal. Ariosto, mint magántitkár, továbbá a bíooros színházá­nak házi szerzője és rende­zője, aki megírt öt vígjáté­kot és megteremtette velük a modern olasz komédia stílu­sát, költött egy csomó szatí­rát. s aki néha azzal is meg­nyerte ura kegyét, hogy ka­landos utain a bakon kocsis- kodott —. kapott évi 75 scu- dót. Ez ezüstpénz volt értéke 4,8 korona, aranykoronában számítva, összesen 360 koro­na, forintban az annyi mint... nem lehet tudni, mert ezt a koronát nem jegy­zik 1914 óta sem a londoni, sem a zürichi tőzsdén. De hogy kevés volt, any- nyi szent, ezi még Hyppolit is belátta, s adott Ariostónak egy kisebb apátságot a sok közül, meg egy kanonok! stallumot. ami igen szép dísz és jövedelem, de bár ne tet­te volna, mert ezzel — mint életrajzírói írják —, a költő „némi egyházi jelleget nyert”, s így nem vehette nőül szíve hű szerelmét, a gyönvörfiséges és köztiszte­letben álló Ales«andra Ben- nuccit, aki két fiúgyerme­ket is szült neki mindenek ellenére és miatt. S elkövetkezett az 1517. esztendő. Ariosto így ír: Hogy nem követém Budára, Egerbe, Mindent elvont tőlem s én türém Bár szárnyam legszebb tollát vesztté Ezek után Ariosto beállt a híres Borgia Lucrezia férjé­Február 23-án a Divatcsarnok Lotz-termében divatbemutatót rendezett az ifjúsági di­vatbizottság. A nagyszabású bemutatónak az volt a célja, hogy •bizonyos fokig ráve-í vessék a fiatalokat a modern, divatos, de mégis mértéktartó öltözködésre. A ruhákat készítő vállalatok Igyekeztek a fiatalok zsebéhez mérve kedvező árakat kialakítani. A bemutatón különösen nagy sikerük volt az érettségiző lányoknak készült midinek. (MTI foto — Kácsor László) G. RIKLIN: SzMobizWlMS — Szia, drága Mar­góm. — Már két hete, hogy nem vagyok az. A Margók kimentek a divatból. — Hát akkor most ki vagy? — Margaréta. — Szia, Margaréta. — A „szia" sincs már divatban. „Pá”-t mondanak helyette. — Pá, Margaréta! — Pá! Es téged most hogy hívnak? — Mint mindig, Irénnek. — Az utóbbi időben már nem viselnek ilyen neveket. Én Irénének foglak hívni. — Rendben. Mi új­ság? — Gratulálhatsz, Ire­ne, férjhez mentem. — Már megint?!!! — A csodálkozás most nem divat. Férj- köz meatm = punktum. Már harma­dik napja. — Bevált? — Nem nagyon. — Iszik? — Rosszabb. Borot­válkozik. Pedig most a szakáll a divat. Ráadásul még haja is van. Sikkes hárija. — Es az baj? — Na hallod! Az utóbbi időben még a költők is megvannak hajzat nélkül. Mind kopasz fejet hordanak. — És a nőknél mi- lijen frizura a divat? — Semmilyen frizu­ra! Csak gubancos kó- cok. — Milyen érdekes! — De igen óvatosan keU kezelni: csak tem­mi mosás, fésülés. Megmosod a fejed és rögtön kimész a divat­ból, s úgy nézel ki, mint egy kispolgár. — És milyen színű a haj? — Még kábé másfél hétig a vörös megy. Aztán, úgy hírlik, rá­térnek a narancsra. Százszázalékos modern dolgok! — És a szem? — Hogyhogy a szem? — Milyen a színe? — Színtelen. A sze­med köré sok külön­böző színt kensz föl.-így a színe egyáltalán s látszódjék. O ... se(... gít.. '. — Köhögsz, Irene? — Igen, egy kicsik — Az effajta köhö­gés most nem megy. Köhögj hangosabban, érthetőbben, hogy mo­dern legyen. Menj or­voshoz! — Voltam. — A legdivatosabb orvoshoz kell járni. A legdivatosabbhoz. És megkérni, hogy csakis a legmodernebb gyógy­szereket írja fel. De nem ám holmi izzasz­tószereket. Ne felejtsd, izzadni most nem di­vat. Külhonban most csak az alacsony fize­tésű férjek izzadnak. — Jaj, Margaréta, hogy te milyen nehéz tudsz lenni! — Nem tesz semmit. Ha érdekes akarsz lea­nt, hódol) a divatnak. Ű, Irene, hogy elfe­csegtem veled az időt!, s nekem még be kell ugranom egy öregasz- szonyhoz, egy régi ap­róságot akarok tőle venni. Nem nekem kell, hanem a férjemnek. Egy titkot árulok el: ez a balga öreglány egy ősrégi ikont akar eladni. — A férjed hivő? — Ne röhögtess már, légy szíves. 0 ugyan­olyan hívő, mint én meg te. De most olyan elegáns az, ha az em­ber ikont vesz. Ne fe­lejtsd, hogy most Bor- báláék vértanúsága fut. Ha ikont veszel, légy résen: Borbála helyett olyan szentet is rád­sózhatnak, aki már rég kiment a divatból. Pá, drágám! Oroszból ferdít««»: Sala* AU0» | poéta nek birtokára intézőnek. Ott anyagilag annyira rendbe jött, hogy végül is hazatért Fer- rarába. házat építtetett, maga mellé vette a szép Alessand- rát, s úgy lehet, hogy va­lami vándor szerzetes ossza is adta őket. titokban, mai tájszólással, feketén. Az Orlando Furioso ilyen zaraa.ou körülmények Között is megszületett, s vaiooan küiomeges terméke a csa­pongó költői képzeletnek. Nem hatol le a purgaioiium- ba, a pokolba, nem szaílfel a mennyországba, mint Dan­te, de óriások, varázslók, szárnyas lovat, szörnyű baj­vívások bőven szerepelnek e műben. S miért őrjöng a köl­temény egyik fő hőse, Ro­land? A kérdésre könnyű megfelelni. Egy vérbeli lovag csak szereL m bonyodalom miatt őrjönghet. A körülra­jongott kínai khán leányai Angelika, korántsem volt olyan angyal mint nevéből gondolni lehetne, kegyetlen volt és hűtlen, s emiatt Ro­land elvesztette az eszét, tört, zúzott pusztított mindent maga körül És ekkor egy bámulatos ember tűnt fel a látóhatáron, egy másik lovag, Astolf. Ez a lovag mai szem­mel azért bámulatos, mert a Holdra utazott, ami 1516-ban egészen szokatlan teljesít­mény, hanem mert szétnézett az elveszett tárwnV között, (amelyek mind a Holdra ke­rültek. nem úgy. mint ma, a rendőrségre, vagv a becste­len megtaláló zsebébe), meg­találta köztük Roland eszét és visszaadta neki Az elme- gyógvásratpak ezt a módját az orvostudemány máig sem tudta elsajátítani. Tény. hogy mikor a költő bemutatta művét Hvpnolit- nak, a bíbornok nem sok ér­zéket mutatott az irodalom iránt, mert fgv fakadt ki: Ugyan, Lodovieo diák. hon­nan szedte össze ezt a sok badarságot. S még más vala­mit is mondott. Ariosto sze­rint: rl bibomofc mondta s én mért tapadjam hogy a verseimmel tőröljem meg a .., vedig mennyire dicsértem bennük öt. Hogy a versszakban elő­forduló három pont mit fe­dez, nem tudjuk, mert áss olasz nyomdafesték sem bír­ta el Ariosto különben írásban is elmondja, miért nem haj­landó Hyppolitot Egerbe kí­sérni. Uránál csak az álí kegyben, aki őt villájába kí­séri, öltözteti, vetkőzted, pa­lackot hűt be estére és tivor­nyáiban hajnalig vele mulat. „Kissé nagyobbra nőttem — mordul fel benne az önérzet —, nem tudok hajolni, hogy a sarkantyút felkössem. S leoldjam.” Különben Egerrel is sok n baj. Hideg van, fűteni kell Tiltva nekem zamatos, erős bor s ott, a magyarok közt szentségtörés nem inni tisztán s körömszakadtÍ0 Es minden étel halmozva borssal, fahéjjal és más fűszerekkel. — Orvosok mondják nekem mind halaloe. Való igaz, hogy Hyppolit nem sokáig bírta az életnek ezt az iramát, mindössze negyvenegy éves volt, ami­kor a halál végleg megoldot­ta sarkantyúját. Sokan írtak róla, s valamennyien meg­egyeztek abban hogy kevély, indulatos, bosszúálló termé­szetű volt. A milánói és fer- rarai lakosság sokkal inkább félt tőle. semhogy szerette volna, s amikor meghalt, egyedül csak testvére sirat­ta meg. Ariosto tíz évvel élte túl hajdani urát aránylag fia­talon. Űg> látszik, a szép Alessandra Bennucci is a ha­lálos fűszerek közé tartozott, Dr. Kapor Elemér íNmüsBf %>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom