Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

HL4G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS N APiLAP! A XXn. évfolyam, 76. szám ÁRA: 80 FILLER 1971. március 31„ szerda Brezsnyev: A Szovjetunió az eltelt öt évben hatalmas sikc i el el ért el a k< »mmimizmiis építésének valamennyi területén Megkezdődött az SZKP XXIV. kongresszusa j Ma AZ V. ES VL BÉKEKÖLCSÖN­SORSOLÁS NYEREMÉNY JEGYZEKE (2. oldalon) ♦ KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK (3. oldalon) ♦ „PRÓZAI” LÁTOGATÁS FARKAS FERENC KOSSUTH-DfJAS ZENESZERZŐNÉL <4. oldalon) ♦ POSTÁNKBÓL (5. oldalon) ♦ TUDÓSÍTÓINK JELENTIK A MEGYEI LABDARÜGÓ- BAJNOKSÁGRÓL (6. oldalon) ♦ SZURDI ISTVÁN GYÖNGYÖSÖN (& oldalon) Kedden délelőtt a moszkvai Kreml kortg- resszusi palotájában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXTV. kongresz­szusa. A hatalmas tanácskozótermet már jóval tíz óra előtt zsúfolásig megtöltötték a hazai és külföldi küldöttek — szám szerint mint­egy hatezren. A teremben — a kommunis­ták tanácskozásához illően —, mindössze egyetlen dekoráció látható: a mozaikkoc­kákból öszerakott Lenin-portré, amely egyébként állandó dísze a helyiségnek. Moszkvai idő szerint pontosan 10 órakor szűnni nem akaró taps köszöntötte az SZKP vezetőit, Brezsnyevet, Podgomijt, Koszigint, valamint a Politikai Bizottság többi tagját, a PB póttagjait, a Központi Bizottság titkárait, a köztársasági pártok első titkárait. Ugyancsak hatalmas taps üd­vözölte az elnöki emelvényre lépő külföl­di. delegációvezetőket, köztük Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát. Néhány perccel tíz óra után Nyikolttj Podgornij, a Politikai Bizottság tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke lé­pett a szónoki emelvényre. Közölte, hogy a küldöttválasztó taggyűléseket} ,4963 delegá­tust választották meg. • A külföldet, az öt földrész kommunista- és munkáspártjait, nemzeti demokratikus és baloldali szocia­lista pártjait, illetve mozgalmait 30 ország 101 delegációja képviseli. Bevezető szavaiban Podgornij röviden át­tekintette a XXIII. kongreszus óta eltelt időszak ^eseményeit, szólt a mostani tanács­kozás hazai és nemzetközi jelentőségéről, súlyáról, majd a Központi Bizottság nevé­ben sórbo/n üdvözölte a külfödről érkezett vendégeket. A küldöttek ezután — az elnöklő Pod- gomij javaslatára — egyperces felállással adóztak azok emlékének, akik a XXIII. kongreszus óta hunytak el. A szónok elő­ször a szovjet párt nagy hálottairól, Voro- silovró l és Svernyikről, majd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elhunyt kiválóságairól emlékezett meg. Megemlítet­te Münnich Ferencet, mint a nemzetközi mozgalom négy alakját, a Magyar Kommu­nista Párt egyik alapítóját, valamint Dobi Istvánt, a vezető magyar államférfit. Kü­lön szólt arról a veszteségről, amely a moz­galmat, az egész haladó emberiséget Ho Si Minh, Che Guevara, Gamal Abdel Nasszer és mások halálával érte. Ezt követően a kongresszus vezető szer­veinek, az elnökségnek, a titkárságnál:, a szerkesztő bizottságnak, és a mandátumvizs­gáló bizottságnak a megválasztására került sor. A küldöttek képviselőinek tanácsa ja­vaslatára a kongresszus egyhangúlag meg­választotta a 75. tagú elnökséget, a 25 tagú titkárságot, a 24 tagú szerkesztő bizottságot és a 43 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnökségben helyet kapott Fjodor Pet­rov, a világ Legrégibb élő kommunistáját aki 1896 óta tagja a pártnak, Tyer ív-kova, az első női űrhajós, Solohoo Nobeí-díjas író és más közéleti kiválóságok. Ugyancsak egyhangúlag hagyták jóvá a küldöttek a kongresszus napirendjét, amely az alábbi négy pontból áll: 1. Az SZKP Központi Bizottságának be­számolója. Előadó: Leonyid BreZsnyev, a KB főtitkára. 2. Az SZKP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának jelentéseElőadó: Gyennagyij Szizov, a bizottság elnöke. 3. A népgazdaság 1971—1975. évi fejlesz­tési tervének irányelvei. Előadó: Alekszej Koszigin miniszterelnök. 4. A párt központi szerveinek megválasz­tása. A kongresszus vezető szerveinek megvá­lasztása és a napirend elfogadása után a küldöttek viharos tapsa közepette Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy az első napirendi pontnak megfele­lően elmondja a Központi Bizottság beszá­molóját. Brezsnyev előadói beszéde A Szovjetunió az SZKP előző kongresszusa óta eltelt öt évben „hatalmas sikere­ket ért el a kommunizmus’ építésének valamennyi fő területén” — mondotta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a párt XXIV. kongresszusán tartott elő­adói beszédében. A Központi Bizottság egész gyakorlati tevékeny­sége a nemzetközi politika terén a következő célok el­érésére irányult: a többi szocialista országokkal együtt biztosítani a kedvező nem­zetközi körülményeket a szocializmus és a kommu­nizmus építéséhez; megerő­síteni a szocialista országok egységét és összeforrottsá- gát, barátságát és testvéri­ségét; támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fej­lődő országokkal; követke­zetesen kitartani a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének elve mellett, határozottan visszaverni az imperializmus agresszív erő­it, és megmenteni az embe­riséget egy új világháború- 01. '„Az elmúlt öt év jelentő­sen gazdagította a testvéror- szágok és pártok kollektív tapasztalatainak tárházát, előbbre vitte a .szocialista világrendszer fejlődését és megerősödését. Az utóbbi öt évben lényegesen megnőtt a szocialista államok gazdasá­gi ereje, megszilárdult a szocializmus politikai alap­ja, emelkedett a népjólét, to­vább fejlődött a kultúra és a tudomány” —■ állapította meg Brezsnyev. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a szocialista világban továbbra is jelentkeztek bi­zonyos nehézségek és aka­dályok, amelyek kihatottak egyes államoknak a Szov­jetunióhoz való viszonya ala­kulására is. Mint az előadó rámutatott, az SZKP különösen nagy je­lentőséget tulajdonított az együttműködés továbbfej­Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédét mondja a kongresszuson. fTeleioto — TASZSZ—MTI—KS) lesztésének a testvérorszá- gok kommunista pártjaival. „A beszámolási időszak­ra a testvérpártok és álla­mok külpolitikai tevékeny­sége koordinálása terén el­ért jelentős sikerek voltak jellemzők.*. „A testvéri országok kül­politikai tevékenysége ösz- szehangolásának fő közép­pontjául a Varsói Szerződés szervezete szolgált és szol­gál. A Varsói Szerződésben részt vevő országoké a kez­deményezés az európai béke megerősítése oson átfogó programjának kidolgozásá­ban, amelynek tengelye az a követelés, hogy biztosítsák a meglevő államhatárok meg­változtathat atlanságít” — jelentette ki Brezsnyev. A szocialista államok kö­zös erőfeszítései lehetővé tették a lényeges haladást olyan európai helyzet stabi­lizálása szempontjából fon­tos kérdéseknek a megoldá­sában, mint a Német De­mokratikus Köztársaság nemzetközi helyzetének meg­erősítése. Meghiúsult az úgynevezett „Hallstein-dokt- rina”. Az NDK-t már 27 állam ismerte el és kétség­telen. hogy ez a folyamat folytatódik.” Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára kije­lentette: „A Szovjetunió és a többi szocialista ország részé­ről nyújtott tevékeny és kö­vetkezetes támogatás létfon­tosságú Vietnam és Indokína más országai népeinek az im­perialista intervenciósok el­len folytatott harca szem­pontjából. A Közel-Keleten — a szo­cialista államok átal tett lé­pések azon döntő tényezők közé tartoztak, amelyek meg­hiúsították az imperialista terveket az arab országokban fennálló haladó rendszereit megdöntésére”. „Az utóbbi években kollek­tíván kidolgozott és megva­lósított intézkedések eredmé­nyeképpen korszerűsödött a Varsói Szerződés katonai szer­vezete — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. — A szövet­séges államok fegyveres erői a készültség magas fokán áll­nak és szavatolni tudják a testvéri népek békés mun­káját". „Nem kisebb a jelentősége — jelentette ki az előadó — a szocialista országok gazda­sági téren kifejtett együtt­működésének, népgazdasági kapcsolataik kiszélesítésének és elmélyítésének. A beszá­moló időszaka ezzel kap­csolatban is gyümölcsöző volt”. Gyümölcsöző gazdasági együttműködés A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában iicnepclyesen megnyílt a Szovjetunió Kom- .auiaista Pártjának XXi V. kongresszusa. ’ " ßVlefoto ä TASZS"7 MTI^-KS) „A Szovjetunió és a testvé­ri országok minden eszköz­zel segítséget kívánnak nyúj­tani egymásnak a nemzeti gazdaságok fejlődésében. Az elmút öt évben a mi mű­szaki közreműködésünkkel a szocialista országokban több mint 300 ipari és mezőgaz­dasági objektumot építettek, vagy korszerűsítettek. Bará- taiimSak kölcsönösen előnyös feltételek mellett az ipari termékek különböző fajtáit szállítjuk. A Szovjetunió 70 százalékot meghaladó mér­tékben elégíti ki a KGST-or- szágok, Kuba szükségleteit, s jelentős mértékben a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság importját (Folytatás a 3. oldaktmj 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom