Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

KOSSUTH 8.20 Operarészlctek. 9.00 Harsan a kilrtsxó! 9,35 Mezők, falvak éneke, 10.05 Lraberavatás. Elbeszélés. 10.33 Zenekart muzsika. 12.30 Melódiákoktól. 13.40 Ki nyer ma? 13.30 Mandátum ős megbízólevél.., 14.07 Mesejáték. 15.10 Kóruspódium. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Fúvószene. 16.16 Riport. 16.31 Dalok, költők, dalnokok. 17.05 Az SZKP éa a nemzetközi munkásmozgajom. 17.20 Áriák. 17.35 Építőipari dok.-mflso«. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 20.85 Nótacsokor. 21.02 Kozmosz. 21.27 Mozart: C-dűr ínpRer szimfónia. 22.25 Dzsesszklub. 23.35 Népdalok. 0.10 OperafelvételeRW». PETŐFI 8.05 MnslcalekbOl. _____ 9. 00 Beethoven kamarai» zenéjéből. 11.45 Riportműsor. 12.00 Népdalokkal ogées «MB 12.15 Operarészletek. 13.05 Barokk muzsika. Randevú kettőtől — badg 18.10 Fiatalok hullámhosszán, 19.00 A rádió dalversenye. 21.15 A zongora. Füst Milán színművének rádió, változata. *2.0 Nóták. 22.40 Debussy-preWddk. 23.15 Századunk zenéjéből. MAGYAR u-m ■ 0.00 Kkola-M. 27.33 Hírek. áA ez1 akh-r 18.10 Képzőmüve---------— 1 9.00 Bartók-bemutatóik nyomában. 29.10 Esti mese. 2* 30 Tv-hiradó. 80.00 Novellák képemydn, 20.55 Tanácskozik ax SZKP XXIV. kongresszusa. M.2* Közv. a Jégkorong VB-<di: Szovjetunió—USA. B.U Tv-biiadós POZSONYI 8.» Dok.-film. *Í25 Az áttetsző folynak partján. Tv-Jiték. *0.40 Fúvószene. *9.00 és 22.10 Tv-htradő. 20.00 Egy nő a diplomatát asztalánál. (Szovjet Gtm4 81.25 Esztrádmfisor. 22525 Jégkorong VB.j Csehszlovákia—NSZK. EGRI VÖRÖS CSILLAO (Telefon: 22-33.) Fél 6 és este 8 órakt» Jó estét Mrs. Campbell Színes, szinkronizált, amerikai fllmvígjátéB EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órafa» Olsen bandája Színes, szinkronizált, ŐS» bűnügyi bohózat GYÖNGYÖSI PUSKIN Tájkép csata után GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hárem a sivatagban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rómeó és Julia I—n. rész (Mérsékelt helyárak) HATVANI KOSSUTH My Fair Lady I—IL vén* HEVES Az Ínkők kincse FÜZESABONY Sárika, drágám Bgerbení 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek vé­szére is. Gyöngyösón: 19 órától szer­da reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 17-27.) Hirdessen a r w • r Volt egyszer Egerben egy „Hatvani kapu"... AZ EGRI SZABADSÁG TÉR délnyugati részén a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság sarokháza és a most kialakuló új borozó építmé­nye közötti útszakaszon he­tek óta komoly munka fo­lyik. Sok vízvezetéki, gáz- és szennyvízcsövet fektetnek itt és ezek számára mély árko­kat ásnak. Az árkok alján pe­dig érdekes dolgok kerülnek elő: falmaradványok, régi téglahalmok, mesterséges üregek húzódnak meg ott A munkálatokat számosán nézik, figyelik és így merült fel az immár sokak által fel­tett kérdés: mi volt régeb­ben ezen a helyen, minek a romjai váltak most látható­vá? ★ A középkor bizonytalan kö­rülményei folytán elkerülhe­tetlenné vált a lakott helyek, települések fokozott védel­méről való gondoskodás. Ezért vették a városolt vala­miféle védmüvel, erős kerí­téseikkel, falakkal körül ma­gukat, életük színhelyét — legnagyobbrészt már a szo­morú tatárjárás után. Arra vonatkozóan, hogy Eger, a különben nevezetes „civitas Agria” mikor lett védőkerítéssel övezve —, nincs pontos adatunk. Az el­ső — bármilyen — védmű bizony későn készülhetett el Itt, így például Bonfini tör­ténetíró szerint a husziták támadásának 1442-ben a vá­ros lakói falak hiányában nem tudtak ellenállni és a Ferdinánd—Szapolyai-har- cok idején (1527) is, azért esett el «könnyén” Eger, mi­vel „.;. sem fallal nem volt körülvéve!, sem pedig bás­tyáikkal megerősítve." A törökök közeledtével az­után, az 1530-as években el­kerülhetetlenné vált Eger vé­delmének fokozása. Pénz és idő hiányában a várost hirte- lenóben palánkkal és árokkal vették körül. Ez volt a hely­set az 1552. évi várvédelem idején is, amint erről Tinódi Lantos Sebestyén, a neveze­tes költő akkor megemléke­zett: «Sőt városnak vala tapasztott palánkja. Annak vala négy kimenő kapuja.. .“ Igen, íme elértünk a jelen­legi értekezésünk kérdéséhez: mert az egyik egri várkapu állott ezen a helyen, ahol most a bevezetőnkben emlí­tett árokásások, falmarad- vány-felfedezések történtek! ★ AZ OZMÁN VESZEDE­LEM fokozódásával Eger vé­delmére már nem lehetett a sárral tapasztott fapalánkot meghagytü. így történt, hogy 1580. körül megkezdték a vá­rost övező erősebb kőfalak emelését. A falrendszer ki­építése az akkor itt dolgozó olasz Christoforo Stella ne­véhez fűződik. Feltehetően a városfal munkája 1592-ig nagyjából ^készülhetett, ám sajnos mindez _ nem segített Egeren, mert a. város 1596- ban török uralom alá került. A hódoltság idején a törö­kök bizonyára gondozták, és talán át is építették a fal­rendszert Legalábbis Évii a Cselebi. az 1664—1666-ban ná­lunk járt — sokszor nagyot- mondó! — „világutazó” azt ír­ta a város védművéről, hogy az olyan erős fal, hogy azt nyelv él nem mondhatja, toll le nem írhatja, három év lefolyása alatt Kőprüli Mo­hamed nagwezír építtette 1657-ban...” Evlia Cselebi leírását azután a városkapuk ismertetésével folytatja. Eger... „öt kapus külváros. Az első a keletre néző Ilidse kapu (a mai Szarvas térnél volt), ettől jobbra van a dél­re néző Hatvani kapu, amely a város másik szögletében áll, s kettős árokkal ellátott négyszeres, erős kapu, me­lyet nagy ágyúk vesznek kö­rül ...” (Ez a kapu volt a bennünket most érdeklő he­lyen, a Szabadság térnél!) Ezután Evlia még a további három városkapuról beszél, így a törökök által kialakí­tott, és a mai Gsiky Sándor utcánál volt „Üj Kapu”-ról, végül a jelenlegi Cifrakapu tér egykori kapuja a „Kai­mét Kapu” következik, ezek bővebb ismertetése azonban már nem jelenlegi felada­tunk. ★ a M évig tartó omía megszállás majd Rákóczi Szabadságharca után hazánk­ra, és így Egerre is békésebb idők következtek. Az egri vár és a városfalak stratégiai je­lentősége megszűnt, így az­után a falak, kapuk mindin­kább omlani, pusztulni kezd­tek, azok helyreállításával senki sem törődött. Ezért kü­lönös azután hogy 1758-ban Barkóczy Ferenc püspök a régi Hatvani kapu helyén egy egészen új, immár ba­rokk stílusú városkaput épít­tetett, az ott elhelyezett táb­la felirata pzerint: „ ... a kö­zösség védelmére ...” (?) Egy üvegfestmény az auszt­riai Laxenburgban szépnek mutatja az emeletes, man­zárdtetős kaput, de az talán mégsem volt ennyire dicsé­retre méltó! Legalábbis ami­dőn 1815-ben Déryné átuta­zott Egeren. így nyilatkozott a városkapuról: „... Egy­szercsak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujá­val, mely körül még akkor nehéz láncok függtek akkor a falba erősítve ... Beeresz­kedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a ne­héz paraszt szekér, hogy ren­gett bele a kapu tetején levő sötét épület, mély fekete volt, mintha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég elmúlt időkből.. A Hatvani kapu azután az új székesegyház építése ide­jén megszűnt: az 1830-as évek elején bontotta le Pyiker ér­seki ★ EZ TEHAT az Árok mé­lyén talált épületmarad vá- nyofc, romok eddig kevéssé ismert története. Hevessy Sándor . .*? ■■■ I Megyei fodrászverseny & W Ötvenéves konyak Körülbelül 100 ezer liter válogatott konyakfajtát tá­rolnak - Azerbajdzsán hou- larszki üzemében. A külön­leges Italok 2020-ban, Szov­jet-Azerbajdzsán fennállásá­nak századik évfordulóján kerülnek fogyasztásra A készlet tárolására szolgáló helyiségben kétrétegű meny- nyezeti hőszigetelés és -nagy teljesítményű légkondicioná­ló berendezéseik biztosítanak optimális klímák Otmiiliárd mozi látogató Az elmúlt évben a szovjet mozikat 4 milliárd 700 mil­lió nézó látogatta 1971-ben ez a szám eléri az 5 milli- árdot A Szovjetunió lakosai évente átlagosan 19-sZer — a városiak 21-szer mennek moziba A háború utáni években Európában az opti­mális mutató 12, de azóta ez a szám állandóan csökken. Évezredes kráterek Legalább ötezer éves krá­terre bukkantak Észtország déli részén Tudósok felte­vése szerint a krátertölcsé- rek a Föld és egy óriási me­teoritzápor összeütközése nyomán keletkeztek. A be­csapódások helyéin Devon-ko­ri homokkövet találtak. A legnagyobb kráter átmérőié 80, mélysége pedig 12 mé­ter. Földrengésálló repülőtér Kilenc ball erősségű föld­rengésnek is ellenáll Alma- Ata most épülő új repülőté­ri csarnoka. (Kazahsztán­ban tudvalévőén s gyakoriak az erős földrengések.) Az épületből óránként ezer em­ber indul majd útnak. A szövetkezeti ipar fodrászai vasárnap Egerben, a Technika Házában tartották évenként hagyományos megyei versenyüket, amelynek során a szak­ma nemcsak helyileg, hanem országosan is ismert mesterei­ből válogatott zsűrik előtt három ktsz-ből összesen tizen­nyolcán álltak asztalhoz. Mind a női mind pedig a férfi ka­tegóriában izgalmas „összecsapásnak” lehetett szemtanúja a nagy számú nézősereg, amely egyúttal — a fantáziadús frizu­rakreációk láttái* — csaknem egész napon át remekül szó­rakozott is. Nemcsak izgalmakban, hanem meglepetésekben is bő­velkedett a vetélkedő, hiszen országos és megyei bajnoksá­got nyert versenyzőket utasítottak maguk mögé a legjobbak, s például még az első három helyről is kiszorultak a ko­rábban az élmezőnyhöz tartozó gyöngyösiek. Férfifodrászat­ban végül is a fiatal Zórád Éva nyert az ugyancsak egri Varga László, illetve a hatvani Határ István előtt, míg női összetettben az egri Horváth László minimális pontkülönb­séggel szerezte meg az elsőséget Kovács Erzsébet (Eger) el­lenében és a hatvani Dobál Tiboroé végzett a harmadik he­lyen. Képünkön a női mezőny második helyezettje, Kovács Erzsébet (Technodux Kfcsz) a munka izgalmában. (Foto: Kiss Béla) Kelta és szarmata temetőre bukkantak Gyomén Emberi csontokat forgat­tak ki a földmunkagépek a gyomai Dózsa Tsz határában az úgynevezett Nagy domb tövében. A bejelentések alap­ján Maráz Borbála régész irányításával leletmentő ása­tást kezdtek a domboldalon. Ennek során kelta és szarmata temetőre bukkan­tak. Negyven sírt alaposan feldúltak a gépek, de 13-at sikerült épségben feltárni. A lelet igen értékes: egy teme­tőben pihennek ugyanis a legyőzött kelták és a hódító szarmaták. A sírokban tég­laszínű és fekete urnákat, görög bortartó edényeket, füles bögréket, bronzcsato­kat, öveket, karkötőket, üvegpaszta gyöngyöket talál­tak. A kelta és szarmata te­mető alatt késő bronzkori település nyomaira bukkan­tak. (MTI) Három fontos esemény A Fáklya április 4-én megjelenő száma három je­lentős eseményt tükröz: A XXIV. pártkongresszust, A\\\\\\\\\\\V\V V LEQENDA 1913. július 25-én Klecsányi Endrét ba­rátságosan hátba vágta barátja. Dombai Géza, és megkérdezte: — Holnapig van egy százasod? — Parancsol). Meg­tiszteltetésnek veszem — mondta, és átnyúj­totta a bankjegyet. — Tehát holnap ne­gyed ötkor megkapod a pénzed. A Wampetics étteremben várlak. ★ Másnap fél ötkor a bejáratra szegezödött Klecsányi tekintete. Ügy látszik, néhány percet késhet. Bizonyá­ra valami fontos dolog jöhetett közbe — mor­molta maga elé. Éjfélkor a takarító­nő eloltotta az utolsó lámpát is. Klecsányi elindult hazafelé. ^3r 1911-ben kitört a vi­lágháború. Ilyen ne­héz időkben más gond­ja is van szegény ba­rátomnak, mint az én ***** tIty'UQtäi“ A stabil forint beve­zetése után bizonyosra vette, hogy megkapja a pénzét. Dombodnak sem lett volna, hogy Dombai odavágjon ne­ki vacak ötszázmilliót, mondván, hogy itt a azonban nyoma sem volt. Ügy hallotta, hogy végre családot alapí­tott. Első a feleség meg Ujjierek, aztán jövök én — bólogatott derű­látóan. ★ 1971 márciusának egyik hűvös délutánján fázósan üldögélt a kan­dalló mellett Klecsá­nyi. Odakünn csenget­tek. A csengetés na­gyon ismerős volt. Két hosszú, egy rövid. Reszketve botorkált a konyha felé. Az ajtó­ban Dombai állt kopa­szon, megtörtén, sava­nyú arcvonásokkal. Szótlanul átölelték egy­mást. Hosszú percekig csak hallgattak. Aztán Klecsányi könnyes sze­mekkel suttogta: — Egy pillanatra sem veszítettem el ben­ned a bizalmam. Dombai rekedten krá- kogott. — Bizony. 1913. jú­lius 25-én kölcsönkér tem tőled egy százast. — Most is jól jön nekem az a pénz — mosolygott megbocsá- tóah Klecsányi. — Várjál. Hagyjál kibeszélni. Most adsz még egy százast, és jövő héten kettővel jő vökI galambos Szilveszter Gagarin űrrepülésének 10. és Magyarország felszabadulá­sának 26. é\ fordulóját. „A nép javára” című cikk összegezi az elmúlt nyolca­dik ötéves terv nagyszerű eredményeit, s felvázolja az új, immár kilencedik ötéves tervidőszak első esztendejé­nek feladatait. „A kozmikus kutatások szovjet program­ja” áttekintést ad a szovjet űrkutatás eddigi eredmé­nyeiről s megrajzolja a jö­vő perspektíváit. Háromol­dalas, képekkel illusztrált összeállítás tájékoztat a fon­tosabb szovjet űrrepülések­ről, egy másik írás pedig a szocialista országok közös űrkutatási programjáról. Több cikk foglalkozik Ma­gyarország felszabadulásá­val. Nyikoláj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, a magyar- országi harcok résztvevője a pusztaszabolcsi harcokról ír­ta meg emlékeit. M. Zaha­rov marsall a 26 év előtti budapesti hadműv eletekről számol be. Olvashatunk még a lapban apró történeteket Jurij Gagarinról, továbbá — egyebek közt — színes ké­pekkel illusztrált anyagot az orosz tél búcsúztatásáról. Mfmm0 1911. március 30, kedd gáttá magát Klecsfc nyi. ★ A gazdasági pangas évei jöttek, 1920 és 1930 között. Az embe­rek örültek, ha bete­vő falatjuk volt, nem­hogy megadják a tar­tozásukat — hajtogat­ta szelíden Klecsányi. ★ 1941 őszén Klecsányi fáradtan ballagott a Rákóczi úton. Azon tűnődött, milyen jó lenne az a százas, ami­vel Dombai tartozik. Ekkor elegáns sport­autó suhant el mellet­te. Dombai ült a kocsi­ban. Szájából vastag szivar fityegett. Mire Klecsányi szóra nyitot­ta ajkát, Dombai már a szomszéd vármegyé­ben száguldott, ★ 1945 augusztusában a Nefelejcs utcában lát­ta viszont Dombait. Boldogan szorított ma­gához egy fél kiló me­laszt. Inflációs idők voltak. Semmi értehm KIS HÍREK — SZOVJET ÉRDEKESSÉGEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom