Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
•Me>yy tSlOtíi. kínnál, — szét-szét- iekiiUve — útnak indultál — hold- «fiit ingben .. WA* anyaföldnek, most esendűl a méhe, — már lesi a munkás szolga- hadai, — hogy szúz ölébe termő magot hintsen.,." „Férfikorom szikár törvényét hadd fogadjam — olyan termő derűvel, mim őszét az idő..." «.. j a mi szivünk ad lüktetést — a század forró pulzusának”, Költők, «arak, csengő-bongó szép szavak köntösébe öltöztetett termetes, vagy nádszálkarcsú gondolatok. Mindenki érti. Mindenkinek felzenéd fülébe a rim, a szavak csodálatos dallama. A szép szavakra, különösen, ha szép gondolatokat dajkálnak, nincs botfülű ember. Szép szavak, szép magyar szavak. Anyanyelvűnk szavai. Amelyet annak idején úrnak beszélni szégyenletes, illedel- meflem, csak a parasztnak használatos eszköz volt, mint a deres és a robot. Jó azelőtt a magyar urak beszéltek egymásközt latinul, a szolgához. a cselédhez, az asszonyhoz, állathoz magyarul. Később a német, • francia, sőt az angol járta. Magyar? Ugyan! Hát lehet azon szerelmet vallani, verset, vagy regényt Írni? Közgazdálkodni, vagy politizálni, mérnöki tudományt terjeszteni, avagy az orvosát? Eleink, a legjobbak között Is kiemelkedők, bebizonyították, hogy lehet Hogy a magyar nyelv elbírja, sőt megújítja a klasszikus versmértéket Hogy lehet politizálná e nyelvvei. Hogy verset is lehet írni, mint Irt Petőfi. Hogy kaján-hencegőn, de a megállapítás mélyén mégis valami igazsággal, szebben szól aranyláncéul Shakespeare, mint voltaképpeni hazájában. És bármilyen furcsán hangzik, a felszabadulás hozta meg, hogy a magyar nép birtokba vehette végre saját nyelvét A szép KÖRTÉI Hold-ezüst ingben stírolja a fészert magyar beszédet hogy a szép és igaz gondolatokat kifejezhesse. Azt mondják, hogy a kondásnak háromszáz szavas a szókincse. Persze, lehet hogy így volt sőt biztos is. Manapság a szókincs is bővül, az irodalmi nyelv kiterjeszti hatósugarát karra, nemre és szakmára való tekintet nélkül. Öröm ez? Nagy öröm. Akinek a szakmája amúgy is a míves szó, akinek nemcsak eszköze a magyar nyelv, de ébresztője s altatója is, hogyne örülne ennek. Milliós példányban terjeszti a szép magyar nyelvet a könyvkiadás, terjeszti, ha nem is mindig szépen a sajtó, a televízió, terjesztik a pedagógusok, s teszik ezt a szó őrök rabszolgái. a színészek is. Soha, még a nyelvújítás korában sem volt annyira közügy a magyar nyelv, soha ennyien nem mű védték és műveltettók, mint a felszabadulás után. Mégis aggodalom tölt ed az utóbbi években. Egyre nagyobb aggodalom! Mindaddig azt hittem, hogy ez az aggodalom csak valamiféle korán öregedett dörmögés nálam, valamiféle tudathasadásos riadalom, amelynek nincs, vagy legalábbis alig van alapja. Tavaly őszszed Stockholmban jártam, ott mondta a tolmácsunk, hogy... Ugyanazt, amit most mondott márciusban Moszkvában egy másik tolmács, ugyancsak csodálkozva és szakmámat ismerve, kissé felelősségre vo- nóan is: — Mi van a magyar nyelvvel? Az utóbbi években elcsúnyult és megszürkült és nemegyszer érthetetlenné vált... Elintézhettem volna egy kézlegyintéssel. Tolmács. Ott él, a hazai nyelvtől, az anyanyelvtőd mégiscsak elszigetelten, hogyan is tudna lépést tartani egy nyelv természetes fejlődésével, s miután az emberi nyelv édő valami, a szavak és a fogalmak kihalásával, újak születésével Ami a stockholmi tolmácsot illeti, talán még lehetett benne valami, de Moszkva manapság már csak „egy ugrás”, rengeteg magyar fordul meg, sok a magyar sajtótermék és szovjet tolmácsunk előfizetője több magyar lapnak, folyóiratnak, s a Távol-Keletről jött felesége is kitűnően megtanult as egyetemen magyarul S üyen távolról, kétezer kilométerről sajdult fel bennem a szégyenkezés is, meg a rádöbbenés is, hogy igenis van, vodt okom az aggodalomra, .. hogy egy szo.j„ ....ocr- nek keli figyelmeztetnie egy magyar újságírót—, hogy baj van, vagy ha úgy tetszik: van baj a magyar nyelvvel — Stir, hogy teszi magát a főszert Mondd meg a krapeknak, állítsa takarékra a szöveget, mielőtt passzra vágom a dióját! Ez is magyarul van mondva. Aki nem érti felnőtt olvasóim közül, az fardíttassa le felnőttmagyarra a fiával, vagy a lányával Azok értik! S nem baj, hogy értik, s hogy a szülök nem. Én magamnak is megvolt kamaszkori tolvajnyelvem, s megvolt az apámnak is. Csakhogy azok a „nyelvek” nem törtek be ilyen elementáris erővel a köznyelvbe, nem szorították vissza, sőt ki a szép magyar szavakat A pedagógusok a megmondhatói, hogy ez a tinédzsemyedv nemcsak azért veszélyes, mert gyennyes és gusztustalan góc a magyar nyelv testén — már ez egymagában is nagy veszély? —, de azért is, mert az e nyelvvel élők és beszélők nem is tudnak beszólni. Tizenhat-tizennyolc éves középiskolások nem képesek összefüggő, értelmes és szép magyar beszédre — mondjuk három-négy percig egyfolytában! Vészharangot kongatnék? Farkast kiáltanék, amikor csak egy koszos kis kóbor eb bóklászik? Lehet De félek, hogy nem így van. Miattunk nem így van! Akik hanyag nemtörődömséggel tűrjük el hogy illata helyett szaga, zenéje helyett recsegő fecsegése legyen a nyelvünknek. Az édesanyáknak nem fáj, hogy gyermekük elfelejti az ő nyelvüket? Az anyanyelvet! éd /. W/J/f/////MMMMMM Nehezen illeszkednek a kerekek A gazdasági vezetés és a pártszervezet együttműködéséről Érdekesen fogalmazott a pértalapszervpzet titkára a beszélgetésünk során. Ezt mondta: — Az Igazgató a ml emberünk. A szakszervezettel együtt mi is azon voltunk annak idején, hogy 6 kerüljön a vállalat élére. Aztán jött egy időszak, amikor kezdtek megváltozni a kapcsolatok. Hogy ml jött közbe, pontosan nem tudjuk. Le kellett ülnünk és beszélgetnünk kellett erről Még egy furcsa mondatot kell idéznem egy tanácskozásról. — A gazdasági vezetés úgy fogadja a pártszervezet állás- foglalását. mintha az valami belső ellenzék véleményeként hangzana el. Ezeknek a feszültségeknek szerettem volna a végére járni a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál« Előbb az ieazgatő véleményét kérdeztem meg. Miután körbe jártuk a kérdést. a végső kicsengése mégis az volt a dolgoknak, hogy a kollektív vezetés elmélete lényegében nem szenved csór. bát a valóságban sem. A tanácskozások rendre megtörténnek, ha nem ls meghatározott időpontokban, nem is valamiféle munkaterv szerint. de ha Időszerűvé válik, hogy az igazgató kikérje a munkatársai véleményét mielőtt döntene, ezt mindig meg is teszi. __ Dr. Csáti Ferenc azt ls mondta, 6 megyei káder, miután egy megyei vállalat élén áll. de a vállalat központja alapszervezetéhez tartozik. A vezetőségnek itt nem tagja, de állandó meghívottként részt szokott venni a gyűléseken Amikor a munkaterv úgy kívánja, be Is számolt ,a pártszervezetnek a vállalati tevékenységről Furcsa helyzete a vállalatnak, hogy megyei szervezettségű, de jelentős létszámú dolgozót foglalkoztató üzemrészeket fog össze. Ezeknek az üzemrészeknek esetleg önálló alapszervezetük van. a dolgozók más része viszont a lakóhelye pártszervezetéhez tartozik. Mindebből következik a véleménye •szerint, hogy az üzemrészek taggyűlésein az üzemegység Vezetőjét s----- '' ]é k csak be Tőle. a vállalat igazgatójától ilyet nem várhatHogyan tudja a párttagság erejét felhasználni ilyen viszonyok mellett a közös célokért? Hiszen az elmondottakból az is következik, hogy a pártszervezetek csak részfeladatokra koncentrálhatnak, lényegében végrehajtói a vállalati előírásoknak. Gazdaságilag nem önállóak, az üzemrészek esetenként kapnak lehetőséget arra, hogy saját dolgaikban maguk döntsenek. akár bérfejlesztésről akár jutalmakról legyen szó. de a legfőbb kérdések meg- tanácskozásában nem vehetnek részt. Ekkor került szóba, a műszaki konferencia, a termelési tanácskozás, a kibővített értekezlet. Olyan tanácskozás azonban, amelyiken csak a párttitkárok lettek volna jelen. még nem volt. Csak áttételesen lehet tehát eljutni az emberekhez. Erre mondta kissé rezig- náltan dr. Csáti Ferenc igazgató, hogy nem könnyű a vezető dolga egy ilyen vállalatnál Ezután a párttitbár véleményére voltam kíváncsi. Margit Lajos, azzal kezdte, hogy szervezetileg ugyan nem hivatalos módszer az, amit kezdenek megvalósítani, de a sajátos körülmények erre szinte rákényszerítik a központ pártvezetésének vezetőségét. Valamiféle koordináló szerepet látnak el. Igaz, közel kétszáz párttag dolgozik a vállalatnál, még sincs csúcsvezetőség. De ha nincs is hivatalosan, a gyakorlatban valami ilyesféle kezd kialakulni. Az üzemegységek alapszervezetei nagyon örülnek annak, ha elmegy hozzájuk és tájékoztatja őket a vállalati dolgokról. Hogy az igazgató és a párt- szervezet kapcsolata milyen? Sokat javult az utóbbi időben. Kezdetben nagy megértés volt, de aztán valami közbejött. Néhány elvi kérdésben állást foglalt a párt- szervezet. de ennek az állás- foglalásnak a végrehajtása nem következett be, Illetve csak vontatottan és csak részben történt meg. A párttagok közül néhányon ekkor feltéttől a kérdést: Minek hoznak ők határozatot? Egyeztetni kellett az elképzeléseket arról, hogy mit jelent a gyakorlatban a kői lektív vezetés és az egyszemélyi felelősség. Mi a he' efeüen a pártszervezetnek? Furcsa, de a szakszervezet egészen más körülmények között dolgozik. Egységbe fogja a tagságát, a bizottságban megtalálhatók az üzemrészek delegátusai, itt tehát a vállalati összefogás biztosított. Csak a párttagok nem élhetnek ezzel a szervezeti formával sajátos helyzetük miatt. — Az a vélemény, hogy kezdenek a helyükre kerülni a dolgok. Ha nincs is minden még hiánytalanul a helyén, de már elindultunk ebbe az irányba. Sokat változott a kapcsolat a pártszervezet és a gazdasági vezetés között az utóbbi időben. Azt gondolom, ez a folyamat nem zárult még le. A pártszervezet tagsága éa vezetősége mindent megtesz azért, hogy a kötelező elvek ne szenvedjenek semmiben sem csorbát nálunk —. foglalta össze a véleményét Margit Lajos. ★ A felettes pártszervek figyelmét nem kerülte el az, ami á vállalatnál történt és történik. Igyekeznek ők ls a kibontakozás útját lerövidíteni és minél simábbá tenni G. IViolnar Ferenc Kerámiaüzem Csatáron 1967-ben még kisebb megrendelésekkel dolgozott a Torna megyei építőanyag-ipari V. csatári kerámiaüzeme, az idén már 3 millió forintos megrendelést kaptak. Termékeiket, a híres Háry-kancsót, a sárközi mintás bokáját (kiskancsó), tányérokat, a budapesti Népművészeti és Háziipari Szövetkezet megrendelésére készítik, főleg exportra. "TW!?!* (MTI foto — Kozák Albert) A beszéd dallama Hogy a hangzó nyelvnek, a beszédnek ne csak jó zengése. hanem megfelelő visszhangja is legyen, tudatosan kell felhasználnunk a hang zenei magasságainak változásán alapuló beszéddallamot is. Ezzel kapcsolatban néhány hibára külön is fel kell hívnunk a figyelmet Gyakori, hogy az előadó, a felszólaló nem a középhang sávon, hanem magasabb fekvésben beszél, s így a hang magasságának változtatására nincs is lehetősége. Az egészséges fülnek szinte fájdalmat okoz a túlságosan megemelt hang s csak a dallamcsúcson futó melódia. Kerülnünk kell azt a hibát is, hogy csak a mondatok bevezető részét, szakaszát hangoztatjuk nagyon megemelt hangon, a többi részt pedig igen mélyre esett hanggal. Gyakran szüli ez a hiba az úgynevezett eldal- lamtalanított beszédet is. A dallamtalan, ritmustalan beszédnek gyakori oka az is, hogy az előadó, a felszólaló csupán értelmi jellegű s ereszkedő lejtésű kijelentő mondatokat használ, s nem ad szerepet a változatosabb dallamú kérdő, felkiáltó, felszólító s kívánó mondatoknak. Arról is sokan megfeledkeznek, hogy a beszédet kísérő minden érzelmi velejáró elsősorban a dallam változásaiban nyilvánul meg. Más-más dallam társul a nyugodt, a kiváncsi, a csodálkozó, a kételkedő, a türelmetlen, a fenyegető közlésformákhoz. Egyesek mégis as egyhangú, ereszkedő jellegű dallamot használják. Vannak, akik tudatosan társítanak eltérő dallamformákat az érzelmileg színezett beszédük erősítésére. A baj azonban az, hogy itt is hibás dallamformák jelentkeznek. Vannak, akik mondataik rendjében az egyhangú, ereszkedő dallamot úgy változtatják, hogy szinte minden mondatszakasz szavának utolsó szótagján felemelik a hang magasságát. Az eredmény: a túldallamo- sított s a modorosán éneklő beszéd. Tapasztalhattuk, hogy as alaphang alá eső dallam fáraszt, lehangol s mégis sokan szólalnak meg az átlagos beszédhangnál mélyebb hangon. Ha az előadó közlését elszemélytelenítette, közömbösítette, ludas benne nyekergö beszéde is: a beszéd dallama egyhangú, s nem kap szerepet benne sem a dallam, sem a ritmus változatossága. De gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy a közlés jellegéhez simuló dallam és ritmus valóban megnöveli a beszéd befolyásoló értékét és hatását Dr. Bakos József ÄVS\v\\\\\\\mV\\V^ V>^XVVVhXVXXX<\XVNXVVXSXXVSXN^XViXVXV»&\XXXVXXVXX\» A munkaebéd Szájtáti áhítattal szoktam olvasni az újságokban, hallgatni a rádióban a diplomáciai eseményeket. Nem az események miatt — vallom be ezt most és itt töredelmesen —, hanem a diplomácia nyelvezete, kifejezései miatt Ha megfeszülnék, se tudnék magamtól olyan pompás kifejezéseket kitalálni, mint amilyeneket nap mint nap hallhat, olvashat az ember a diplomáciai élet világából. Ezek között is messze a koktélparti, azazhogy a cocktail party és a munkaebéd vezet Az előbbiről eredetileg azt hittem, hogy olyasvalami, mint egy ultiparti, csak nem magyar kártyával játsszák és nincs benne piros hetes, hanem eredeti angol cocktaillal, ami olyan lehet mint a bridzs, csak még választékosabb. Ha már ugye a diplomaták csinálják. Aztán rájöttem, hogy a diplomáciai életben is isznak, csak hivatalosan kevesebbet, s az ott nem alkoholizmus, hanem a szemben álló felek álláspontjának köJcsönös és jobb megértésére irányuló fesztelen tárgyalási torma. Ezért nem lehet például Krapcsák Hugó, a 6545-ös italbolt törzsvendége sem diplomata: nincs ugyanis egyetlen pontma is nekem. Ebéd közben munkálkodni, munka közben ebédelnt mindkettőt választékosán, tartalmasán, s úgy tenni, hogy az az emberi szervezet és a társadalmi szervezetek hasznára legyen — erre csak a diplomaták képesek. Mert mit mondhat ja, ahol állni tudva, nemhogy álláspontja legyen, amit bárki is megismerni akarna. Különben is hiába akarná megismerni, mert Krapcsák ____liánt néz ki, ha r észeg, mintha józan, amv e utoljára 1928. március 26-án volt példa. Akkor született! Ám legjobban mégis a munkaebéd tetszeti és tetszik teszem azt egy favágó? „Gyere, komám, bekapjuk ezt a kis ebédet, aztán felmunkálkodunk tíz köbméter rönköt ...” „Bal kézzel eszel, jobbal csapolsz, fiam..." — így a martinász az újoncnak, akinek fogalma sincs, hogyan is fest egy munkaebéd a ko- knál ,T-vetjük, elnök elvtárs, ezi a kis százötven holdat, míg megebédelünk a vetőgépen” — így a brigádvezető, aki munkaebéden látja vendégül a szövetkezet elnökét. De félre a tréfával! A diplomaták a munkaebéden a világ sorsát vitatják meg. Előre-e, avagy hátra? Es mi van, ha a levest elsózták? Vagy mócsingos a hús? Arról nem is beszélve, ha uborkamártást szolgálnak fel panírozott makrélaszeletekkel, amitől, ha én diplomata lennék, rögtön hadat üzennék a felszolgáló félnek? Igen, mi van ilyenkor? Mert végtére ls a világ sorsát, ha már mást nem tehetünk, bízzuk a diplomatákra. Rendben van. De ne a szakácsokra! Azért mégiscsak idegesítő, hogy két szelet marhafelsál között aszerint döntsenek rólam, hogy rágós volt-e a marha, avagy ifjonti hév hajtotta fejét a mészáros bárdja alá. Követelem, hogy a diplomaták ne ebéd közben munkálkodjanak, s h'i munkálkodnál közben ne ebeaepje..zk. Különben is n legr 'yotí illetlenség evés közi .1 be szólni! (egrit *
