Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

RtfUlp KOSSUTH UtUnyok, ai %M Népdalok. 941 Donizetti: Egylelvonáaos rtgopem. Remarque: A három baj társ. Bádióváltozat. Zenekari művek. 12J» Zenei anyanyelvűnk. 12J0 Melódiákoktól. 13.« jegyzet. Kórus pódium. Külpolitikai flgycK, Ül Zenei OJság. Csak fiataloknak! Kis magyar néprajz £ 168 óra. A szökevény. BMá> komédia. Bartók: As t. ée 18 Te csak b Rádiójáték. Irodalmi műsec. 22.20 Táncoljunk! Melódiákok80. PETŐFI 12-30 13.03 13.30 14.00 15.00 13.31 KJ0S 17.20 17.45 18.10 19.00 20.» 21.03 21-35 21.50 22JS3 »» Fúvószene. Válaszolunk hallgatóinknak* Könyvszemle. OperettkettósOk. Paganini-müvek. Riport. Irina Arhipova Napraforgó. Brahms: Kürttrió. Falvakban, mezőkön, és 17.00 Közvetítés a Videoton—Bp. Honvéd labdarúgó-mérk.-rőL Népzenei Magazin. Lemezmúzeum. Különös keresztelők. Kíváncsiak Klubja. Casals és Rah many hl eV lemezeiből. Ki volt Virág Ferenat Nóták. A finn iparművészet*®. Könnyűzene. Körmendi Klára zongora estje. Két MAGYAR 0.38 10.00 Sanzonról ­A Forsyte Saga-soroaat, 1L Pókhálóban. Kék fény .., Ne zavarjon, fcérenr! Magyarul beszélő NSZK: film Közvetítés a Videoton— Bp. Honvéd labdarúgó­mérkőzésről. Twist Olivér-sarooat. & Riportműsor. Hírek. Forradalmi ifjúsági napok. 1. Csillik Andrásnak, a KISZ bp-i titkárának kö­szöntője. Dok.-összeállltás a Tanácsköztársaságról. Cicavízió ... Tv-híradó. Egy magyar nábob. Magyar film. Margittay Áági műsora. Tv-híradó. Emlékezés Bartókra. POZSONYI 11.25 Dalműsor. 14.55 ZVL Zilina—Dukla Praha labdarúgó-mérk. 19.00 és 21.30 Tv-híradó. 21.00 Történetek egy „jobb társaságból”. 21.40 Szombat. (Régi cseh film.) W.50 14.58 SL25 ».25 17.50 1*8.30 18.35 19.15 19.30 20.00 21.30 21.55 22.05 Vihar Délen Amerikai film A film az amerikai Dé­len játszódik, ott, ahol a fehér és fekete közösség tagjai régi előítéletek rab­jaiként élnek-tipródnak egy­mással, egymás mellett és egymás ellen. A bőrszíne­ken Innen és túl, emberi indulatok csapnak itt össze, a jogot úgy forgatják és mérik, ahogyan a bőr szí­ne változik. Olykor tisztes­séges emberek is megbotla­nak, vétenek az emberi lei- kiismeret ellen és olyat cse­lekszenek. ami végül is egy sor tragédiát indít el. Csak kell egy erőszakosabb és gátlástalanabb kalandor és máris felbolydul az a lát­szólagos nyugalom, ami olyan varázsos képletté emeli az európaiak szemé­ben Amerikát, az Államo­kat Henry Warren ez az erő­szakos ember a filmben, amely K. B. Silden regé­nyéből íródott. Fiatal, csi­nos zenész, aki benősül a gazdag déli családba. A pénz szagától megszédül. Egyik tisztátalan üzlete a másikat éri — éppen a há­ború utáni forgatagban va­gyunk —, míg személyes kapcsolatait is bántania kell a nagy terv, a nagy pénz érdekében. Kis farmerek becsületes világa ellen tör, akiknek csak annyi a vét­kük, hogy létükkel állnak útjába a gátlástalan fickó­nak. S ha vagyonról van szó, kell egy jogász is, aki ,A helyére teszi” a tulajdon­jogot és a bizonyítékokat TŰI a külső cselekménye­ken: az embereik a családi életen belüli őszinteségeikkel és hazugságaikkal vallják meg igazán, hová is akarnak eljutni, mennyit is érnek azon a bizonyos láthatatlan serpenyőn megmérve. Otto Preminger rendezői elképzelése a regény film- revitelével csak egy lehe­tett: a film eszközével meg­mutatni a másik Amerika arcát azt amit a sajtóban, a rádióban és a televízió­ban bizonyára másképp mu­tatnak be az amerikai át­lagpolgárnak. m'n! ahogyan itt látszik. Preminger apró­lékos műgonddal végigkísé­ri Henryt hossza bh rövidebb útjain, Juliet, Radet, Lant Hőset, a bírót, Purcellt, hogy lássuk: az arcizmokban ho­gyan kap fényt és árnyékot minden szenvedély, minden elfogultság, s hogyan érzik egymás között és önmaguk­ban is a veszélyt mielőtt cselekedni akarnának. A bí­ró kimondott szavai szerint is „a nemzet elárulása" az, ha egy ügyvéd képviselni meri a négert, és a per- bukta tóin fenn nem akadva végül is hozzásegíti a jám­bor farmert adott igazának érvényesüléséhez. Mekkora kálváriát kell végigjárnia Julie-nak, az Íráson és a belső vádakon keresztül, amíg felismeri férjében ab elviselhetetlent? Mennyise modell és típus Henry Wap­pen, a pénzért, a lehetősé­gért mindent kockáztató fiatalember, aki teljes csőd­je láttán mákonyosan haj­togatja önmaga biztatására: Kaliforniába kell menni, ott minden lehetséges. Hát­ha a jogot ott is úgy mérik, mint esetünkben Purcell bíró, akkor valóban min­den lehetséges! Es ezt az igaztalan amerikai igazságot tárja nézői elé a világhírű művész, Otto Preminger eb­ben a filmben. Henry Warrent Michael Caine alakítja. Az első je­lenetekben sem arcán, sem a mozdulatain nem találunk ellenszenvre okot, talán a ruháik színeiben, amiket hord, akad meg a szemünk, de mondatai egyre elvisel­hetetlenebbek lesznek, s ahogy sima stílusában a leg­váratlanabb hangulatokat és pillanatokat használja fel céljai érdekében, rádöbbe­nünk a figura aljas és vá­sári voltára, ízléstelenségére és hazug tartalmára. Ezt csak nagy színész tudja el­játszani ilyen fiatalon. A lelki válság érzékelte­tésében nagyszerű portrét rajzol Julie-ról Jane Fonda. Az anyai szeretet villózá- saiban éppúgy hatásos, mint ahogyan pontosan és hite­lesen tárja elénk szerelmes asszonyként azt a kiszolgál­tatottságot, amely Warren- ber. köti. Burgess Meredith a bíró szerepében magatar­tást valósít meg, amely élet­formát és üldözőttséget je­lent a feketéknek ebben az egyébként demokratikus or­MUton Kramer képei plasztikusan ábrázolják az életstílusok különbözősége­it A színek jellembeli uta­lások is, akár a házakra, akár a térbei sóikre, vagy a bútorzatokra gondolunk. Ha feljegyezzük 1966-ot,a film gyártási évszámát ért­jük csak igazán, hogy miért is voltak forróak a nyarak egy-fcét esztendővel ezelőtt az Államokban. <farkaiij Zenei Figyelő (Kedd, 18.00): A Tv Zenei Újságja első­ként Bartók Béláról emléke­zik az adás, születésének 90. évfordulója alkalmából, majd bemutatja Peter Maag sváj­ci karnagyot, aid most sze­repelt először Budapesten a Zeneakadémián. Verdi Simo­né Boccanegrá iának új sze­reposztásban történt felújítá­sáról is képet ad az adás az Erkel Színházból. Ugyancsak filmillusztrációval számol be Bäher Mihály zenekari hangversenyéről, valamint a Liszt-kamarazenekar matiné- sorozatáról. Helyszíni ripor­tot sugároz a rádió 1-es stú­diójából, a Bartók műveltsé­gi versenyről. Végül Liszt Esz-dúr zongoraversenyét hallhatjuk Lev Vlaszenko zon­goraművész és Arnold Katz karnagy vendégfelléptével. Jégk oron g-vi I ág- bajnokság 1971. Bemben március 21-től áp­rilis 3-ig küzd a világbajno­ki címért ax A-csoport ha£ résztvevője, s a tervek sze­rint a televízió minden mér­kőzést közvetít. Az új lebo­nyolítási rendnek megfelelő­en a csapatok kétszer talál­koznak egymással (oda-visz- szavágó alapon), s eldől, hogy a Szovjetunió egymás után kilencedszer is meg tudja-e szerezni a világbaj­noki címet Minden bizony- nyál ebbe csak Csehszlovákia és Svédország csapatai szól­hatnak bele (Kanada ugyan­is már másod ízben nem sze­repel az A-csoport küzdel­meiben). Albert Maltz: A Morrison-ügy (Vasárnap, 15.35): Tv-játék, 1967 tavaszán mutafla be e televtóó az amerikai író tv-játékát ami megtörtént eseten alapul Az író maga csak stíláiris javí­tásokat végzett azon a jegy­zőkönyvön, amelyet 1948-ban készített az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bi­zottság egy brooklyni hajó­gyári munkás ügyében. Egyébként a publicisztikai dráma műfajába tartozó da­rabhoz az írónak személyes élményei is voltak: a hábo­rút követően őt is megidéz­ték a hírhedt bizottság élé, s nem sokkal utóbb börtönbe is zárták. Hazájában azóta se adják ki műveit. A két fő­szerepet Nagy Attila (Morri­son) és Mensáros László (Butler) alakítja. A. Gy. dotty0t* Peti Petit úgyszólván pályás kora óta ismerem. Amikor négy éves volt, meghívtak a születésnapjára. A tortán négy szál gyertya égett és mi Peti egészségére ittunk. — Nézd meg a fiamat! — büszkélkedett a papa. — Ebből lesz aztán ember, pajtás. En nevelem a saját elgondolásom szerint. Szóval jól éreztük magunkat a születésnapon Peti kivé­telével. ö ugyan beugrott átvenni a gratulációkat és az ajándékokat, de néhány perc múlva már elnyelte az ulca. Kétszer, háromszor próbáltak utánanézni, de később vala­mennyien belenyugodtunk, hogy ünnepelt nélkül kelt meg­ütni a születésnapot. Tatán egy hete találkoztam megint Petivel. Alig ismer­tem meg, úgy megnőtt a betyár. Téglával csiszolt farmer­nadrágot viselt és akkora hajat, mint egy lány. — Szervusz Peti! — köszöntem rá nagy ovációval. Rámnézett, végigmért úgy a szeme sarkából és azt mondta: — Péter, ügy jobban szeretem.U Fegyelmezetten bólintottam. — Itthon van édesapád? — Fenn van az öreg, de nyomás, mert hamarosan kug­lizni indul.,. Kettesben beszélgettünk. Irma túlórázik az üzemben. — És a fiad? Rántott egyet a vállán, azután, mint akinek minden mindegy ezt mondta: — Nagy strici. Fut a nők után és az istennek sem vár- gatja rövidebbre a haját. — Azt mondtad, saját nevelés lesz..: Péter kezében megállt a pohár. Hosszan bámult maga elé, aztán egy hajtásra fenékig itta az italt. — Hát mit gondolsz? Lehet ezeket manapság egyálta­lán nevelni? Egyszerűen nem lehet. Nem engedik magukat. Ügy vannak, mint a vad ló, ugrálnak, ficánkolnak és az istennek nem engedik hátukra rakni a nyerget. — Azért azokat is betörik... Csengettek. Irma érkezett. Tényleg a régi szeretettel fo­gadott és csak akkor lett komor az arca, amikor bekapcso­lódott a beszélgetésbe. — Petiről van szó? — A fiadról, — villant Péter arca és arcán ideges vil­lámok cikáztak végig. — Huligán. Érted? Huligán lett belőle. Félévkor négy­ből bukott, két hete pedig belekeveredett valami marha-, Ságba. — Csák nem valami? — Pornográf képeket árultak pénzért és elkapták őket Gondolhatod milyen kellemes volt a rendőrségen. — ön az édesapja kérem? Neve? Foglalkozása? Beosz­tása??? Irma elsírta magát Felugrott, átszaladt zsebkendőért a másik szobába. — Tudod, most már minden rendben lenne. Péternek jó beosztása van, szeretik, becsülik az emberek, én is most kaptam az üzemben fizetésemelést. És most az a gyerek. Az apja néha begorombul és úgy megpofozza, hogy orrán is elindul a vér. Semmi sem segít... Hazafelé indulok. Alighogy kiérek a ház kapujári, egy ütés éri a fejem. Nagy ívben száll a kalap, homlokomról gellert leap egy keményre pumpált hármas foci. — Meg mernék rá esküdni, hogy Péter volt — mentege­tőzött a házmester és udvariasan leporolta a meggyötört kalapot Szalay István Portié Nowo EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. 3, fél 6 és este 8 órakor Vihar délen Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakot Marie szeszélyei Színes, szinkronizált francia film víg játék GYÖNGYÖSI PUSKIN Idegen a cowboyok között I—II. rész. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Családi fészek HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bostoni fojtogató (Felemelt helyárakkal) HATVANI KOSSUTH Az elítéltek kastélya HEVES Dajkamesék hölgyeknek FÜZESABONY Szerelem PÉTERVASÁRA „I” akció Egerben, este 7 őrako DINASZTIA ifcatona-bérlet.) yeyfLEi Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bájcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: il-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügye­letén (Bájcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától' kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Gyöngyösön! szombaton 14 órától hétfő reggel 7 ó^áig, Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasúr- «np délelőtt 10 órától 12 óráig, Poskén utcában. (Telefon: •mbar.: szombaton 1? 'rá- fö reggel 7 óráig. -> **en- • ‘'eiban. /Te’efé- ' 1 > ' 's gyermekek *• :'V • oi-orvosj ügye1«?* v • .»•♦•»nn •m-A-rendelésén. (Tele- , >n; 10-04.) A vándorló hímzo-assxony Pedagógusfeleség, Eiben Imrénének hívják. Ismerte­tőjele: szereti a népművé­szetet, szinte mesteri fokon hímez kalocsai párnát, sár­közi futót, buzsáki kendőt. Ért ahhoz is, hogy tudomá­nyát átadja másoknak, ma­gához hasonlóan megszeret­tesse velük ezt a nem oly költséges időtől'ést, mely ki- nél-kiné! haszonnal is jár­hat. Szajlán él Eiben Imréné, de otthona az egész kör­nyék. Legutóbb Szentdomon­koson és Tarnaleleszen vezet­te a nöbizottságok által szer­vezett hímző tanfolyamokat, melyeknek a két községben száz résztvevője volt. No­vember óta minden héten, s hóban, fagyban pontosan át­járt Szajláról Leleszre, Do­monkosra, hogy eredmény­nyel záruljon a kurzus. Mun­kássága kicsit hadüzenet, sa giccsnek szól, hiszen akik okos fejtegetései, ügyes mód­szerei nyomán megismerked­nek hazánk különböző tájai­nak népi díszítő elemeivel, a kalocsai, sárközi motívumvi­lággal, aligha akasztanak töb­bé csókolózó galambpárral cikornyás falvédőt otthonuk falára. Ezek jogán dicsérték öt annyian, mikor Leleszen jár­tunk. Meg azért a szép ki­állításért, amely a két köz­ségben a hímzőkor asszonyai­nak munkáiból nemrég le­zajlott. Ahogy elnéztük a színpompás térítőket, párná­kat, garnitúrákat, s olvasgat­tuk készítőik nevét, az volt az érzésünk: mate minden háztól kikerült egy-egy da­rab. Ezt bizonygatta a szent- domonkosi nőbizottság titká­ra, Rozgonyi Imréné is, fel­említve, hogy április 4-én, felszabadulásunk ünnepén közös kiállítást rendeznek Tarnaleleszen mindazok a nőbizottságok, amelyek a fá­radhatatlan pedagógusfeleség munkája nyomán bonyolítot­tak le hímző tanfolyamokat az utóbbi években. Befejezésül csak annyit: Eiben Istvánné most sem pi­hen, nem ül babérain. Pé- tervásárán vezet újabb tan­folyamot, hogy ez a község is bekapcsolódjék terméke­nyítő munkásságának ható­sugarába. Sok hasonló asszonyra len­ne szükség Hevesben! (moldvay) Űj kerámiai anyagot és fes­tékanyagot kísérletezett ki egy lengyel 'származású szob­rászművész, a Pécsett élő Nowotarsky István. Az anya-' got szellemes szójátékkal No- wozinnak keresztelte el: csa­ládnevének kezdő szótagja ugyanis lengyelül újat jelent. Évek óta kutatott új formá­zó és színező anyag után, mígnem fáradozása és a vé­letlen eredményre vezetett. Az új anyag Könnyen for­málható és a kész tárgyak tulajdonságai hasonlóak a porcelánéhoz: szép fénye van, meglepően kemény és csen­gő hangot ad. A festékanya­got négy színben állította elő és 400—500 Celsius fokos hőmérsékleten égeti rá a ki­formált tárgyra. A munkát tovább folytatja újabb szí­nek, színárnyalatok kikísér­letezésére. Képür kön: Néger diák poTÍ'’éjat. mintázza Nr wotarsKy Iswán. (MTI-fpto — Bajkor József felvétele— KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom