Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

) ií Statisztikai Hivatal jelentése 7 (Folytatás a 2. oldalról) nemcsak az autóbuszgyártás és -export, hanem a nemzet­közi kooperáció keretében készülő egyéb tartozékok ex­portja is nőtt. A műszaki fej­lesztést és az export növelé­sét szolgálták a gépipari vál­lalatok nemzetközi kooperá­ciós szerződései, valamint a licencvásárlások is. A beruházási jellegű gépek aránya az exporton bélül csökkent, a fogyasztási célú gépeli (háztartási villamos gépek, televízió, magnetofon stb.) termelését és exportját viszont fokoztuk. A közúti szállítás fejleszté­se érdekében jelentősen nö­veltük a tehergépkocsi-im­portot. A termelési folyama­tok automatizálása nemcsak a műszeripar fejlesztését, hanem az import növelését is szükségessé tette. ' A fogyasztási cikkek im­portján belül a személygép­kocsi, a rádió és a háztartási villamos gépek aránya csak­nem kétszeresére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a belföldi áruala­pot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és vá­lasztékára is. Az élelmiszer- importon belül nőtt a déli­gyümölcs, a nyers kávé és a kakaóbab aránya. Az im­port jelentősen gazdagította egyes élelmiszerek és élve­zeti cikkek választékát is. Az idegenforgalom fejlesz­tésére, az utazási lehetőségek bővítésére az elmúlt évek­ben újabb utazási irodák alakultak. Az elmúlt öt év­ben 46 000 szállodai férőhely és egyéb szálláslehetőség (kemping, fizetővendéglátó­hely , stb.) létesült, a jelen­legi összes férőhely több mint egyharmada. Beruházások 1966*-1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon szá^ roolva kereken 50 százalék­kal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 száza­lékkal többet, mint ameny- Tiyjt a terv élőirányzott. A beruházás gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. A ITL ötéves tervidőszak­ban megváltozott a beruhá­zások rendje. 1968-tól kezd­ve a tervszerű irányítás a nagy jelentőségű, népgazda­sági célú beruházások tekin­tetében továbbra is közpon­ti döntés alapján, más be- Ótóllalati, szövet-: kezet!) esetében közvetve, gazdasági szabályozók útján valósult meg. 1968 óta a beruházások fi­nanszírozásában a költségve­tési források csökkenése mel­lett fokozódott a vállalati alapok félhasználása és a hi­tel. 1970-ben a vállalati ala­pok a beruházási források­nak mintegy 40 százalékába hitéi több mint 10 százalékát fedezte. 1966—1970. években az épí­tési beruházások volumene 52 százalékkal, a belföldi gé­peké 46 százalékkal, az im­port gépeké 66 százalékkal emelkedett az előző öt évhez képest. , i. A^BERUHATASOK ALAKULÄSA 1966—1970 EVEKBEN Százalékos 1961—1965 évek megoszlás százalékában Hmt 40,8 143 Építőipar 2>5 179 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 19,2 173 Beállítás és hírközlés 13,4 150 Kereskedelem 3,4 153 Kommunális ellátás 20,7 141 összesen 100,0 150 képesség, foglalkoztatottság, életszínvonal Az 1970. ÓV végén az or­szág népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint 1965. év végén. Az 1000 la­kosra jutó természetes sza­porodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt 1966—1970. években csak­nem 750 000 gyermek szüle­tett, 12 százalékkal több; mint az előző öt évben; A halálozási arány emel­kedését a népesség öregedése idézte elő: 1965. végén a né­pesség 16 százaléka, 1970. vé­gén 17 százaléka volt 60 éves és idősebb. A csecsemőha­landóság csökkent; A III. ötéves terv idősza­kában 13 községet nyilvání­tottak várossá. Jelenleg 76 város van az. országban. 1970- ben a népesség 45 százalé­ka, 4 700 000 ember élt váro­sokban 300 000-rel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma a III. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel, 7 százalékkal nőtt és 1970. vé­gén meghaladta az 5 milliót. A III. ötéves tervidőszak­ban az aktív keresők száma a mezőgazdaságban valame­lyest csökkent, a többi nép- gazdasági ágban emelkedett. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK havi Átlagbére az állami szektorban, formt 1965 1970 1970 év 1965 év Állami szektor összesen 1715 2143 százalékában 125 Ezen belül: tear 1767 2127 120 Építőipar 1839 2341 127 Mező-, erdő- és vízgazdálkodás 1576 2127 135 Közlekedés és hírközlés 1743 2241 129 Kereskedelem 1572 1970 125 Nem anyagi ágazatok 1547 2122 137 A mezőgazdasági mu 1 í- ból szármáz:' pénz- r ot év alatt jelentr e . emeli’"'- liett. Ez egy rés a term értékesítés foké iásából t az értékesítési ni k emelk. déséböl. másrészt a tsz-al- halmazottak számának nö­egyre több szövetkeze* a végzett munka ellenértéké­nek nagy részét rendszere­sen havonta előlegfolyósítás formájában fizette ki a tag­ságnak. A parasztság jöve­delmének még ma is csak­nem egyharmadát kitevő sa­ját termelésből szármató fo­gyasztása a tervidőszakban lényegében nem változott. A lakosság reáljövedelmé­nek alakulását a munkából származó jövedelem mellett befolyásolják a pénzbeli és természetbeni társadalmi jut­tatások is. Az elmúlt öt év alatt a természetbeni társa- ralmi juttatások (ingyenes egészségügyi, oktatási, böl­csődei ellátás stb. egy főre jutó reálértéke kb. 25 száza­lékkal, a pénzbeli juttatá­soké mintegy 67 százalékkal emelkedett. A pénzbeli tár­sadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volta legszámottevőbb; 1966- ban gyermekenként havi 50 forinttal emelkedett a munkások és alkalmazot­tak családi pótléka. A terme­lőszövetkezeti tagoknál bő­vült a családi pótlékban ré­szesülők köre, és a jogosult­ság feltételei azonosak lettek az alkalmazásban állókéval. A családi pótlékban része­sülő családtagok száma öt év alatt 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pót­lék az 1965. évi 1,6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milli­árd forintra emelkedett. 1967- ben vezették be a gyermekgondozási segélyt, amely lehetővé teszi a mun­kaviszonyban álló anyák­nak, hogy 3 éves korig ma­guk gondozzák gyermeküket. 1970. végén 167 000 nő része­sült gyermekgondozási se­gélyben, és az év folyamán e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ld. , ni. ötéves tervben előirány­zott 14—16 százalékkal szem­ben. a reáljövedelem éven­kénti emelkedése az előző öt­éves időszaktól eltérően vi­szonylag egyenletes volt. A reáljövedelem-emelke­dés döntő mértékben a pénz­jövedelem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó nominális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelke­dett. Mivel fogyasztói árakis emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálérté­ke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A III. ötéves tervidőszak­ban a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó összes reáljövedelme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a pa­rasztságé több, mint 7 szá­zalékkal emelkedett, és az 1970. évi színvonal a mun­kás és alkalmazott népesség­nél 31 százalékkal, a paraszt­ságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. A munkás-alkalmazotti né­pességnél a reáljövedelem­növekedés legfontosabb for­rása a reálbér változása volt. Az állami szektorban a tél- jég munkaidőben foglalkoz­tatott munkások és alkalma­zottak havi nominális átlag­bére öt év alatt 428 forint­tal. 25 százalékkal emelke­dett; vekedéséből. s a részükre fizetett bérek emelkedő-- a.' Jött. A tsz-tagok a köz ga „bán végzett munká­én is több pénzt kaptak, min1 korábban és javadal­maz: ukban változást jelen­tett, hogy 1968-tól kezdve A* elmúlt 9t év alatt több­ször emelték a nyugdíjakat, elsősorban az alacsonyabb nyugdíjakat. A mezőgazda»á- ig termelőszövetkezeti tagok­ra vonatkozóan új nyugdíj- rendszer lépett életbe, amely lényegében megegyezik az al­kalmazásban állókéval. 1970. végén 1 453 000 személy ré­szére fizettek nyugdíjat, vagy járulékot, 300 000-rel többnek, mint öt évvel ez­előtt. A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 száza­lékkal nőtt és 1970-re 13,1 milliárd forint volt. A tervidőszakon belül részleges fogyasztói ármódo­sítás először 1966-ban volt. Ekkor emelkedett a hús és húskészítmények, a vaj, a tejtermékek és a tüzelő ára, valamint a helyi közlekedés díja. Egyidejűleg csökkentet­ték a zsír és szalonnafélék, valamint bizonyos ruházati termékek (ágynemű, kártolt, szövetek, szintetikus haris­nyák stb.) árát. Az élelmi­szerárak átlagosan 5 száza­lékkal, a fűtés-világítási ki­adások 8 százalékkal emel­kedtek. a ruházati cikkek ára 4 százalékkal, az egyéb iparcikkeké 1 százalékkal csökkent. 1968. januárjában olyan árrendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél le­hetővé tette a szabadabb ármozgást. Ez az árrendszer a központi árellenőrzés mel­lett az alapvető fogyasztási cikkek árának hatósági rög­zítésével, illetve maximálá­sával biztosította, hogy az általános árszínvonal ne emelkedjék az éves tervek­ben számítottnál nagyobb mértékben. Bizonyos cikkek áremel­kedése egyes rétegek —ala­csony jövedelműek. sok- gyermekesek, nyugdíjasok — számára az átlagosnál na­gyobb megterhelést jelen­tett i Egy lakosra jutó fogyasztás 'Az egy főre jutó fogyasz­tás 1970-ben 29 százalékkal volt nagyobb, mint Í965- ben. Az élelmiszerek fo­gyasztása öt év alatt az ösz- szes fogyasztásnál mérsé­keltebben, mintegy 17 szá­zalékkal nőtt és az összes fogyasztásnak q? 1965 évi 38 százalékkal szemben 1970- ben kb. 34 százalékát tette ki. A tervidőszak folyamán fokozatosan bővült az élel­miszerek kínálata: újfajta húskészítmények, tejtermé­kek kerültek forgalomba, szélesedett a konzervipari termékek, a lisztből készült termékek, a csokoládék és más cikkek választéka, nőtt a forgalomba hozott déli­gyümölcsök mennyisége stb. Gyors ütemben, évenként átlagosan 7—8 százalékkal emelkedett az élvezeti cik­kek — italok, kávé, dohány­áruk — fogyasztása. A lakosság fogyasztásán bélül leggyorsabban a ve­gyesipari cikkek fogyasztása emelkedett. A gyors növeke­dés mindenekelőtt a nagy­mértékű tartós fogyasztási cikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. — használatának tömegmé­retűvé válásából adódott. A hazai termelés és az import fokozása lehetővé tette, hogy a megélénkült keresletet nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is a korábbinál mágasabb színvo­nalon elégítsék ki. 1970-ben a háztartások több mint fe­le rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egyhar­mada hűtőszekrénnyel. A személygépkocsi-állomány öt év alatt 100 000 darabról 236 000 darabra emelkedett. néhány tartós fogyasztási cikk Állománya (100 háztartásra, darab) ■’ 1 •••*** ”• 1960 1965 1970 Mosógép 15 37 52 Villamos hűtőszekrény 1 8 33 Televízió 3 27 55 Személygépkocsi wa*. i 1 3 7 A kiskereskedelmi üzlet- hálózat, a foglalkoztatottak száma, a kereskedelem tech­nikai színvonala nem fejlő­dött olyan mértékben, mint a forgalom. Elmaradt az igé­nyek növekedésétől a szol­gáltatóhálózat fejlesztése és a szolgáltató tevékenység minőségének javulása is. 1970 végén az egészségügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 ezerrel több, mint öt évvel korábban, az orvosak száma 4000 fővel 23 500-ra emelke­dett, 10 000 lakosra 23 orvos jutott. Az utóbbi öt év folyamán több új kórház kezdte meg működését, valamennyi vi­déken. A bővítéseket is fi­gyelembe véve a kórházi ágyak száma öt év alatt csaknem 7000-rel gyarapodott és 1970 végén 84 500 db volt. Az 1970—71-es tanévben a különböző oktatási intézmé­nyekben, a szakmunkásta. lókkal együtt 1 800 000 fő ■ nult. Az általános iskolák!, beiratkozott tanulók szán., — a 6—14 éves korú gyere­kek számának csökkenés ? folytán — majdnem 300 ÖC ) fővel kevesebb volt az öt 6 vei ezelőttinél. Á középisko­lák és a felsőoktatási intéz- mények esti és levelező ta­gozatán is csökkent a tanu­lók száma. A színházlátogatások szá­ma kismértékben, a mozilá­togatásoké jelentősen csök­kent. A mozielőadásokra 1966—1970 években mintegy 450 millió jegyet adtak el, 140 millióval kevesebbet; mint az előző öt évben. A művelődési szokások változásában nagy szerepe volt a televízió gyors terje­désének. A televízióelőfizetők száma 830 000-ről 1970 végéi» ig 1 800 000-re, az 1000 lakos­ra jutó előfizetők száma 82-, ről 1971-re emelkedett. A te-i levízió heti átlagos adáside­je 1965-ben 40 óra, 1970-ben 51 óra volt 1^70-ben kísérle­ti jelleggel megkezdődött a színes televízióközvetítés is. Az öt év alatt kiadott ■vek száma 23 300, pél ■ima 236 millió volt i ' "-ő ötéves idős khes •> művek szám-. llOO a példányszám 21 millió­val emelkedett Budapest, 1971. március 20 I Péntek esti külpolitikai kommentárunk Hadifogoly a 456-o& | magaslatról RAN VAN DÚC, a saigoni rezsim hadseregének őr­nagya majdnem az utolsó pillanatban: csak február 5-én tudta meg — pedig már régen folytak a számára isme­retlen célú előkészületek —, hogy három nap múlva 8-án indul az új hadművelet, s célja Laosz. Ö maga is már az elején úgy vélte: ez minden ko­rábbinál veszélyesebb hadművelet lesz. Katonái közül i sokan így gondolták, s mindjárt le is vonták a konzek­venciát: már útközben száz katona eltűnt, pestiesen szói­vá: lelépett. A TÖBBI? Keservesen megbánta, hogy valaha is át­lépte Laosz határát, még ha nem is önkéntesen tette. Vagy sikerült idejében és épségben felkapaszkodnia 4egy — hazafelé, Dél-Vietnamba tartó —, amerikai helikop­terre, vagy otthagyta a fogát Laosz földjén, vagy pedig fogságba esett. Miként Ran Van Dúc őrnagy is, február 25-én: a 456-os magaslaton esett a népi erők fogságába, s most sajtóértekezleten mondta el mindazt, amit fen­tebb idéztünk. Ezen a konferencián nemcsak a Thieu-re- zsim katonái moráljának igen alacsony színvonaláról szólt, de arról is, mennyire meglepték öt a felszabadító erők oldalán szerzett tapasztalatai. Azok ágyúinak nagy kalibere és pontossága, azok harckocsijai (korábban nem is tudtak róla, hogy a felszabadító erők rendelkeznek ilyen harckocsikkal) és általában: a felszabadító erők öszehangolt katonai operációi, a harcosak töretlen küz­dőszelleme. MINTHOGY a dél-vietnami őrnagy immár 22 napja hadifogságban van, személyes tapasztalatból nem is tud­ja, milyen sokat romlott azóta az utóbbi három hét alatt is a hadihelyzet Laoszban, saigoni—washingtoni szempontból. A visszavonulás tényét most már sem a Pentagon, sem a saigoni rezsim nem tudja tovább ta­gadni, ha próbálnak is ezzel kapcsolatban „tervszerű elszakadásról”, meg „pihenési szünetről” beszélni. A me­móriánk jól működik: emlékszünk, amikor elkezdték a laoszi hadműveleteket, még arról szónokoltak, hogy má­jusig ott maradnak és addig elvégzik feladataikat. A vi­lág közvéleménye előtt most már nyilvánvlóvá vált: i messze még a május, de már erősen visszavonulóban > vanak, s ami ennél is fontosabb —r, nem végezték el ki- < tűzött harci feladataikat, Laoszban siker helyett kudarc < várt rájuk. $ rvW\AAAA/\AAAAAAftWVVVVWSrArAVWV>AAAő/WWWWWNAAAAAAAAAAVy Balra tolódás?... Egyelőre ezt semmiképpen nem mondhatjuk a Skandi­náviában lejátszódó belpo­litikai eseményekről. A mozgás, a baloldali erők ak­tivitása nagy, ahogy az utób­bi hetek híreiből olvassuk, s ez különösen a norvégiai események kapcsán érde­kes. Egy azonban tény, s le kell szögeznünk, hogy az északi államok specifikus helyet foglalnak el napja­ink történelmében. Három királyság: Dánia, Svédor­szág, Norvégia és két köz­társaság, Izland és Finnor­szág. — ez Skandinávia ke­resztmetszete, de nem ez Skandinávia lényege. Az északi népek a történelem folyamán megtanulták, hogy a hagyománytisztelet, a ha­gyományokhoz való ragaszko­dás náluk milyen előnyök­kel jár, s ezek az előnyök a gazdasági, a belpolitikai életben nem kis jelentőség­gel bírnak. Állandóság — így jellemezhető, az álta­luk oly nagyrabecsült álla­pot, mely az életszínvonal­ban a mai napig is jelentős eredményeket produkált. S ehhez hozzájárul természe­tesem az is, hogy a skandi­náv államok más európai országokhoz képest minimá­lis veszteségeket szenved­tek. De: akár királyságról, akár köztársaságról van szó. a kor eszméit az állandó­ság nem zárhatta ki a ha­táron túlra, s így a szocia­lista eszmék, elgondolások, az ezekkel kapcsolatos gaz­dasági és politikai akciók egyre nagyobb szerepet kap­tak. Hatalom kérdése? Skandináviai utazásom so­rán egy norvég egyetemistá­val beszélgettem. Mint mond­ta, csupán szimpatizánsa a kommunista mozgalmaknak, de ő maga, és a fiatalok nagy többsége baloldalinak vallja magát. Ez a beszélge­tés körülbelül fél éve zaj­lott le. Elmondta, hogy tíz évvel azelőtt a haladó pár­tok nagy vereséget szenved­tek, s újra kellett szervezni a mozgalmat. Abban az idő­ben — az elmúlt év júliu­sában — már bizonyos erőt képviseltek. Kérdeztem, hogy mi a céljuk? Egyszerű vá­laszt kaptam: megdönteni a kapitalizmust, a kisebbség uralmát, és megteremteni a szocialista társadalmat S most olvashatjuk, hogy a kormányalakítási huzavo­na után az új norvég mun­káspárti kormány — mely kisebb megszakítással 1965 előtt harminc évig kor­mányzott — javasolta, sőt bejelentette, hogy a VDK- val diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni. A lépés me­rész, hiszen egy N ATO-tag- országról van szó, s az VSA máris bejelentette sajnálko­zását e szándék miatt. De van egy figyelemreméltó momentum, hogy bár Dánia is tagja a NATO-nak (ahol az elmúlt hónapokban a kormányzat szempontjából kellemetlen belpolitikai ese­ményekre került sor), az északi államok között sok és nagy a hasonlóság és az összetartás. A Finn Béke- harcosok Szövetségének fő­titkárnője Mirjam-Vire Tno- mineu egy interjú során ezt a szövetséget tartotta a legfontosabbnak — NORD­IC ALOTT A —, mely az összetartás erejére támasz­kodva — s ebben elsősor­ban a haladó erők a mérv­adóak -1- alkalmasak arra. hogy egyesüljenek Európa haladó erőivel. Manapság a haladást leghatározottabban a finnek szolgálják Skandi­náviában (s annak ellenére, hogy az utóbbi napokban itt is kormányválság történt — bár ez a válság a jelek szerint korántsem olyan súlyú, mint a norvé­giai), ha csupán az európai békekonferenciái szorgalma­zó tárgyalásaira, kezdemé­nyezéseire gondolunk. A skandináviai egység megerő­sítésének folyamata ötvöző­dik most az európai haladó erőkhöz való csatlakozás kezdeti lépéseivel, melyben kiseób-nagyobb jelentőségű akciók — belpolitikai akci­ók elsősorban! — adják a hangot. Határozott balrato- lódásról azonban korai len­ne még beszélni. Egyelőre nem várunk cso­dákat: mindenesetre a VDK norvégiai elismerésére, a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére szóló kormányja­vaslat a haladó erők egyre nagyobb nyomását jelzik, s ez nem állhat meg csupán egy Távol-keleti nép sza­badságharcának elismerésé­nél, támogatásánál.., 1. Kátai Gábor „—iir».. ..I * Utópiának tűnik minden] hiszen a sajátosságok figye­lembevétele megfontolt, meg­gondolt lépések megtérésé­nek egész sorát kívánja ez. 19~L március 20., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom