Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

(Kiküldött munkatársunk­tól.) Nem az volt a cél, és nem is lehetett, hogy a rendkívül nagy számú szak­ember bevonásával elké­szült koncepcióikat alapjai­ban változtassák meg ezek­ben a viták — bár még az is elképzelhető, hogy egyes kérdésekben éppen a viták alapján mélyebb változások is bekövetkezhetnek. Sok­kal inikább arról van szó, hogy: „hogyan”? A tézisek úgy fogalmaznak, hogy 145 —150 millió tonna acél. Tól-ig! Ennyi legyen a Szovjetunió termelése. A 145 millió tonna a tudomá­nyos kiszámítottság alapján már most reálisnak és el­képzelhetőnek tűnik, de ah­hoz, hogy a 150 millió ton­nát elérjék, ahhoz már a vitázók tudata, készsége, öt­lete, lelkesedése adja meg a „hogyan”-t Gondoljuk el, hogy Magyarország 1969. évi acéltermelése nem sok­kal haladta meg a — három millió tonnát. Ezerotszáz levél tani. Rendkívül imponáló számadat ez! Irányítás és számítógép­technika A másik hasonló és alap­vető probléma, amely a kongresszus Homlokterében áll majd és amely széles kö­rű vitára serkentett:, a vál­lalatok, az ipar koncentrálá­sának meggyorsítása és ezen 1 keresetül az irányítás töké­letesítése. Az u+óbbi években sok kísérlet történt külön­böző vállalatok egyesítésére, országosan mintegy 600 egye­sület jött létre. Ha meggon­doljuk, hogy a Szovjetunió­ban mintegy félszázezer na­gyobb ipari vállalat van, Szi­bériától. Moldováig, akkor el­képzelhető, hogy ennyi nagy ipari vállalatnak a közpon­ti irányítása hogyan válik mind nehezebbé, sőt a fejlő­dés ütemével párhuzamosan megoldhatatlanná is majd. Éppen ezért a téziseknek megfeleljen, a vitázók döntő kentő új nincs a számítógép­technika jlyen nagyarányú alkalmazásában, a reform — amely nemcsak az iparra, hanem a népgazdaság egé­szére vonatkozik, nyilvánva­lóan céljának megfelelően növeli az ipar koncentráció­ját, az ipar koncentrációja, már utaltunk rá, megkövete­li a korszerű irányítást, a korszerű irányítástechnikát. A reformtól nyílegyenesen vezet tehát el az út a kor­szerű számítógéptechniikához, természetesen az előbbi meg­előzve az utóbbit, a vezetés módszerei lehetnek közgaz­daságiak, adminisztratívak, mint például a szervezés ma­ga, és technikaiak, ahol a te­lefon szerepét , átveszi pél­dául a számítógép. — Ezt a három módszert eggyé akarjuk szervezni —, szögezte le Rumjancev pro­fesszor és rögtön hozzátette. — Ha bármelyiket elhagy­nánk> elkerülhetetlen lenne a Jellemző egyébként a dol­gozók aktivitására, hogy csak az Ekonomicseszkaja Gazét a egyetlen hónap alatt 1560 le­velet kapott konkrét, okos, tényszerű javaslatokkal — nem véletlen hát. hogy már­ciusi számának 24 oldalából 11 oldalt szentelt a lap a ja­vaslatoknak. Hasonlóan szé­les teret, kaptak a dolgozók levelei, tanácsai a legkülön­bözőbb rétegből, a Pravda, az Izvesztyija vagy a Trud hasábjain is. De hát voltaképpen melyék & azok a feladatok, amelyek előtt a Szovjetunió áll, s amelyeknek végleges megfo­galmazása, konkrét megsza­bása - gazdasági és politikai téren egyaránt —a Moszk­vában összeülő XXIV. kong­resszusra vár? Eredmény es A párt X. kongresszusa úgy értékeibe, bogy az elmúlt években állami és társadal­mi életünk jelentősen fejlődött; sikeresen haladtunk előre a szocializmus teljes felépí­tésének útján. Hazánk széles nemzetközi visszhangra is találó eredményeinek eléré­séhez — legfőbb törvényhozó és ellenőrző funkciójának betöltésével — méltóképpen járult hozzá az 1967—71. évi ciklusban az országgyűlés, amely 18 ülésszakban össze­sen 42 ülést tartott, lényegesen többet mint 'a korábbi képviselői ciklusokban. Torveny-elokeszito tevékenység A párt IX. kongresszusának irányelvei­vel összhangban az országgyűlés kiterjedt törvényhozó tevékenységet folytatott; 26 tör­vényt alkotott a'négy év alatt. Ezek közül kiemelkedik a Munka Törvénykönyve; a termelőszövetkezeti és a földtörvény; a sza­bálysértésekről, a találmányokról, a szerzői jogról, a népi ellenőrzésről, a szakmunkás- képzésről szóló törvények; választójogi tör­vényünk múlt évi módosítása, IV. ötéves tervünk, s végül a februári ülésszakon ho­zott tanácstörvény. A törvényalkotó munka azonban az el­múlt négy esztendőben nemcsak számsze­rűségében emelkedett, hanem elmélyülteb­bé, színvonalasabbá is vált. Az alkotott tör-* vények közül kilencet a bizottságok már előkészítésük folyamán, törvénytervezet for­májában is • megvitattak, s javaslataikat azokhoz megtették. A szabálysértűsekről ‘ szóló törvényjavaslat tervezetéhez például a jogi bizottságnak 33 módosító indítványa volt; ebből 22-t a kormány elfogadott, s a törvényjavaslatot már ezek felhasználásával terjesztette az országgyűlés élé. Hasonló módon sz illetékes parlamenti bizottságok kezdeményezésére a kormány 16 módosítást a termelőszövetkezeti törvényjavaslat, ötöt a föl dtörvényjavaslat, 14-et a Munka Tör­vénykönyve javaslata, 25 módosítást pedig , a tanácsokról szóló törvényjavaslat terveze­tében érvényesített. A kormány beszámolói i Parlamentünk demokratikus íejTöÖÉSsáre utal, hogy az állami költségvetés teljesítésé­ről szóló jelentés évről évre rendszeresen visszatérő tárgyalási anyaga lett az orszá g- gyűlésnek, amelynek politikai ellenőrző te­vékenységében mind nagyobb szeretjét kap a kormánybeszámoló is. A most zárult cik­lusban három alkalommal számolt be a Mi­nisztertanács elnöke az országgyűlésnek; a beszámolókat mindhárom alkalommal széles körű vita követte. Az elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok és a kormány mun­kája iránt kifejezésre juttatott hizalom je­lentős segítséget adott a további kormány­zati munkáihoz is. A plánom tanácskozásaiban a korábbinál négy esztendő Az országgyűlési ellenőrzés sajátos esz­közeként a most zárult ciklusban .is rend­szeresen éltek a képviselők interpellációs, jogukkal; összesen 32 kérdést terjesztettek elő. Ezek többnyire olyanok voltak, ame­lyek módot nyújtottak arra, hogy egyes negatív jelenségekre fokozottabban, felhív­ják legfőbb államhatalmi szervünk figyel­mét. A képviselők aktivitására különben jel­lemző, högy a 349. országgyűlési képvis > kpzül csaknem mindegyik felszólalt a né ■ - éves időszakban; a 42 ülésen összesen 557 képviselői felszólalás hangzott el. 201 ülés — 251 napirend A parlamenti demokratizmus erősödése kedvező feltételeket teremtett a bizottsági munka további kibontakozásához. A kép­viselők több mint.féle tevékenykedett vala­melyik bizottságban, s ezek emelkedő szín­vonalú tevékenységét a jó szakmai össze­tétel, s a képviselők hozzáértő, gondos fel­készülése biztosította. A bizottságok 201 ülést tartottak," 251 napirenddel; többet, mint ügyrendjük megalkotása óta bármelyik előző ciklusban. Munkájuk természetesen el­sősorban az pnszággyűléshez kapcsolódott; 150 napirendi pontjuk függött össze tör­vényjavaslatok, s az országgyűlés plénuma elé, került egyéb napirendi témák előkészí­tésével. A bizottságok eredményesen í kapcsolód­tak be a törvényhozáson kívül eső jogalkotó munkába is. Így — egyebek közt — megvi­tatták a sütőipar fejlesztéséről, a csökkent munkaképességűekről, valamint a szolgál­tatósokról tervezett kormányintézkedéseket. Sok saját kezdeményezésük is volt, mint­egy száz ilyen témát tárgyaltak meg négy óv alatt. Többek közt foglalkoztak fontos állami intézkedések végrehajtásának tapasz­talataival, meghallgatták miniszterek tájé­koztatóit, tárcáik munkájáról, s napirendre tűztek a lakosság életkörülményeivel, szo­ciális és kulturális ellátottságával összefüg­gő jelentős kérdéseket. így megvitatták — egyebek között — a termelőszövetkezeti ta­gok szociális és kulturális helyzetét, a la­kosság iparcikkekkel való jobb ellátásának feladatait, az egészségügyi ellátás javításá­nak feltételeit stb. Sok kérdést a helyszí­nen, az adott terület és problémakör leg­jobb szakembereinek bevonásával tárgyal­ták meg. A területi munka A megyei képviselőcsoportok — és ter­mészetesen a fővárosi is — jelentős és ered­ményes politikai munkát végeztek területü­kön. Az elmúlt évek tapasztalata azt is be­bizonyította, hogy a képviselők az egyéni választókerületi rendszer mellett sem nél­külözhetik az egész megye politikai, társa­dalmi, gazdasági kérdéseinek átfogó isme­retét; ezt pedig a képviselőcsoportokban A, számítótechnika, a tudós gépek szerepe hallatlanul meg­nőtt a szovjet gazdasági élet irányításában. A tervek sze­rint a jelenleginek négy-ötszörösére emelkedik a számító­gépek száma az ötéves terv keretében. A gazdasági reform — vagy ahogy a Szovjetunióban pontosabban nevezik: az új gazdasági tervezési rendszer —. gyakorlatilag másfél évti­zedes múltra tekinthet visz- sza.* Hazánktól eltérően itt folyamatosan éveljen át tér­tek és ‘ térnek át jelenleg is a vállalatok e rendszer meg­valósítására. Jelenleg már az ipari vállalatok 93 száza­lékai, a szovhozoknak több mint a fele, az egész közleke­dés és a posta már az új gaz­dasági tervezési rendszer szellemében és alapján dol­gozik. A most kezdődő új öt­éves terv rendkívül konkré­tan szabja meg a teljes át­térést a hatalmas szovjet or­szág minden ipari üzeme, ezen belül az e téren még el­maradt építőipar számára. Az elmúlt évek tapasztalatai, miután a termelékenység ép­pen a kétszeresére nőtt ed­dig, azt igazolják, hogy he­lyes volt az új rendszerre való áttérés, de azt is, hogy tovább kell javítani a szisz­témát, s alapvető feladat, hogy a reform mechanizmu­sa még erőteljesebben befo­lyásolja a technikai haladást. A technikai haladás megfe­lelő üteme rendkívül gyü­mölcsözően hat ki a %enység növekedésé.a. Már ^edig a tézisek er‘ Imében az ltj ötéves tervben i nemzeti .Jövedelem 90s?, v '-.’kát a ter­melékenységnek kel! biztosi­részének egyetértésével, áz ötéves tervben ezeknek a vóllalatókmak jelentős része összevonásra kerül: kevesebb vállalat, hatékonyabb irányí­tás, ésszerűbb tervezés és na­gyobb termelés Is. S ha már szó esett, mert kellett, hogy szó essen az irá­nyításról, rendkívül meggyő­ző volt, s egyúttal mór szin­te irigylésre méltó, ahogyan az irányítás, a vezetés és a számítógéptechnika „koope­rációját” hangsúlyozták min­denütt. a közgazdasági szak­emberek. Már eddig is jó né­hány ezer vállalat dolgozott központi- számítógéprend­szerrel. De éppen az irányí­tás koncentráltsága követeli meg, hogy a számítógépek száma három-négyszeresére emelkedjen, hogy gyakorla­tilag . a Szovjetunió minden jelentősebb ipari vállalata a belső tervezést, az . anyag­igényt, a szervezést, a tech­nológiát, egyszóval 'az irányí­tás minden kérdését korsze­rű számítástechnikai eszkö­zökkel oldja meg. — Jókat derülünk — mon­dotta Rumjkncev akadérfv k'us, —, amikor a nyugati s tó hasábjain azt olvas:, he - megbukott a szovj gaz ji reform, s mi volta­kép.en a számítógépekkel ebből a bukásból keresnénk a kiu at. Pedig semmiféle meghö-k­bukás. Komplex módszerek kellenekl ( Gazdagabb kirakatokat, magas életszínvonalat Aki figyelmesen, olvasta a téziseket, vagy olvasott e té­zisekről a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése mel­lett — a IX. ötéves tervben annyi lesz itt a beruházott érték, mint a két megelőző ötéves tervben együttvéve —, észrevehette, hogy a- B-szek- tor, az úgynevezett fogyasz­tási ipar gyorsabban fejlő­dik, mint a közgazdasági szakemberek által A-nak-ne­vezett köznyelvileg nehéz­iparnak nevezett ágazat. Ez az első olyan ötéves tere a Szovjetunió életében ahol en­nek az iparágnak a fejlődési üteme gyorsabb, mint a ne­héziparé. Aligha lehet letagadni meg a rosszindulatú szemlélődé­nek sem, hogy az elmük erekben a közfogyasztási ja­vak mértékében is kec ?5bb a fejlődés a Szovjet­unióban. (Folytatjuk.') Gyurkó Géza nagyobb saerepet kaptak nemzetközi kér­dések, a külpolitika problémái A külügyi bizottság maga is kezdeményezett és az or­szággyűlés elé terjesztett határozati javas­latokat az európai biztonság, valamint a>. kö­zel-keleti helyzet kérdéseiben. kapták meg rendszeresen. A csoportok négy év alatt 350 ülést tartottak, s munkájukhoz minden segítséget megadtak a népfrontbi­zottságok, a tanácsok, a helyi párt- és tö- megszeuvezetek. V. L. Lipcse, 1971 tavasza A Kelet és Nyugat kö­zötti legfontosabb világpia­ci központban 350 ezer négyzetméternyi területen, 67 ország részvételével nyüt meg március 13-án a Lip­csei Tavaszi Vásár. Az NDK városaiból és községeiből nap-nap után özönlő érdek­lődőkön kívül kilencven or- * szágból érkeznek látogatók szüntelenül az ipar nemzet­közi seregszemléjére. A vásár egyre újuló Jel­legét a mind korszerűbb szerszámgépgyártás, az au­tomatizálás, adatfeldolgozás, az elektrotechnika, a szállí­tó és megmunkáló berende­zések arányos jelenléte ad­ja. Nem messze a főbejárat­tól, 400 négyzetmétert fog­lal el a szovjet pavilon, amelynek jelszava —Atom­mal a békéért — kommen­tár nélkül is bizonyítja a testvéri nép gazdasági, po- 1." .>i törekvését. A ven«*1*­»ráláttál időznek a . , japán Expó *70-en c—..... . ' ■-'mutatott résnecs­1 jgye -jilo úcrzndezás előtt, mivel az elmés konst­rukció természetesen műkő-' dik is. Mellette nyilvánva­lóan még ssámos más ér. deáaességgel Is találkozhat a szemlélődő. Ilyen — többi között — például az A3—5 jelzésű, 8,5 kilogrammos mérőműszer, amely kiváló­an alkalmas különböző zárt testek levegőszennyezettsé- gónek megállapítására, Ä vásárváros szerszám- gépipari pavilonjában tartja premierjét az Erosimat D. elnevezésű szinkrop-forgá- csológép. Az egyik tervező­je Kovács László mérnök, aki kérésünkre szíves szó­val többet is elmondott az újdonságrab — E típus már minden tekintetben modernebb az elődjénél. Kis- és közép­méretű kivágó- és sajtoló szerszámok, süllyesztékek, mtüanyagsajtoló szerszámok üregeinek pontos, nagy fe- lülebsimaságú készítésére al­kalmas. Simító fokozatban acélélektródával is üzem­szerűen működik. A rendkí­vül kicsi, 3—5 százalékos eléktródafogás elősegíti a pontos munkát A gépet egyébként elláttuk automa­tikus mélységbeál 1 ítóval is, S ez a kívánt méret elérése­kor önműködően kikapcsol... Arai még lényeges: a hely­zetxnéter. Kedvező az irán­ta megnyilvánuló szimpá­tia, különösen biztató az NDK szakémbereinek tár­gyalása. Ügy tervezzük, hogy a Csepel Vas- és Fémmű­vek még a tavasz folyamán megkezdi a sorozatgyártá­sát. Változatlanul sok nézője akad a nyugati nagy cégek kiállított áruinak is. Közü­lük — véleményem szerint — főleg a Mercedes-Benz járművei, a FIAT. nehéz­gépei, a Bosch elektromos kisgépei, a belga Wanggyár számító- és irodagépei arat­nak nagy sikert. A Lipcsei Tavaszi Vásár március 23-án zárja a ka­puit. Minden jel arra vall, hogy eredményesen fejező­dik be, s a tíznapos nem­zetközi tapasztalatcsere új kapukat nyit a gazdasági együttműködésben, a keres­kedelemben, az iparban. Pataki Sándor sMpfiiífoütt. A 1971. március 19., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom