Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

£ 'S" Hadié KOSSUTH tat Attak. un Idő ék n»ít *■ »JS Népi muzsika. Műn RAdlóegyetcm, lUi zenekari munka 1ZJ» KI nyer mai 12J0 UelMlakoktéL iUt A KISZ a bM fiatalokért. VUm A magyar ki i un ....... t örténetéből. MJé Bánk bán. Bád n.ll Kórusfelvételek. UJJ operettrészletek. HM Brahms: K űrt trió. UM A párizsi kommfkn évfordulóján, tun Szórakoztató team US verbunkosok. Mill Erkel: Hunyadi 3 fetv opens. PETŐFI UM Magánvélemény körű gyekben, fim Könnyűzenei bfe njo As «6 népdal. tz.40 Miskolci stúdió. tUB Schumann: DL Kettőtől — hatig . — Zenés délután. sa«a Bádlőegyetem. UM Falttól esték, (kát Az Ifjúsági I Ut Táncdalok. Bum Lemezgydjtdk perce. »UNagy BM Nóták. ZSOS Bzch-n MAGYAR •Jé bdco!a-*k KJ0 Hírek. 17.35 NemzellcOn _ lé.03 Vendégasztal. 18.40 A párizsi leoti—wai Emlékraüsor. 13.16 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Forsyte Saga-serosal* U. rész: Pókhálóban. 20.90 Kék fény... 21.50 ű] arcok rivaldafényben. 32.38 Tv-híradó. POZSONYI ».SO A partial kommOnt 10.40 Fúvószene. 17.20 Táncdalok. 19.00 és 21.50 Tv-hfradki 19.30 Dalok. 20.15 Kockázat. 4. rész. §Tmhai Egerben, este 1 DINASZTIA (Moliére-bérlefl EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) t 3, fél 6 és 8 órakor Vihar délen színes, szinkronizált amerikai film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Marie szeszélyei Színes, szinkronizált franica film vígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Idegen a cowboyok között I—II. rész. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Családi fészek HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bostoni fojtogató (Felemelt helyárakkal.) FÜZESABONY Szerelem ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek Aggéi 7 óráig, a Bajesy-Zsilinsz- utcai rendelőben. (Telefon: ' >10.) Rendelés gyermekek ré- fe-e ír. Gyöngyösön: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám aiatti rendelőben. (Te­tetett: 17-JK.) Az első népképviseleti országgyűlési képviselőválasztás 1848'ban Egerben NAPJAINK a közelgő vá­lasztások, a képviselői és ta­nácstagi jelölő gyűléseikkel, illetve azok előkészületeivel telnek el. A készülődés köze­pette. lapozzuk fel az Orszá­gos Levéltár egyik fondfcso- móját, hogy visszaidézzük az 1848-as, az első népképvise­let alapján megejtett követ­választást. Az 1848-as forradalom egyik jelentős, korszakalko­tó vívmánya volt a törvény előtti egyenlőség deklarálá­sa. így az ennek szellemé­ben fogant választójogi tör­vény (1848. V. te.) forradal­mi változást jelentett a rendi képviselettel szemben. Addig ugyanis a főpapok, főneme­sek személy szerint, a köz­nemesség pedig követei út­ján vett részt a diétán, míg a nemzet többségét képező jobbágyságnak egyetlen vök sa sem volt. Ma már mindenki termé­szetesnek tartja, az általá­nos, titkos választást, pedig ez a demokratikus vívmány hosszú forradalmi közdelem eredménye. 1848-ban az álta­lános választójog követelésé* ig még Kossuth Lajos aeta jutott el. egyedül Madarász József Indítványozta az utol­só rendi országgyűlésen, hogy „legyen minden magyar választó, ki az ország védel­mére öaszei rátok és szolgá­lattal tartozik." Ezért külö­nösen jelentős Heves várme­gye bizottmányának 1848. április 1(M állásfoglalása, mely szinte az egész ország­ban egyedülállóan, közgyűlés ' el határozatban mondta ki: Jti megye minden polgárának rang és osztálykülőnbeég néL leül, szavazati jogot kívá­nunk adni," Az 1848-as választójog! tör­vény mégiscsak a liberális nemesség osztályfelfogásait követte. így a cenzus hatá­rai közé szorította a válasz­tójog megadását Választójo­got csak a 20. évet betöltött férfiak kaptak, ha legalább 300 forint értékű hArmi. vagy földingatlannal rendel­keztek, melyek tőkéje éven­te 100 forint biztos jövedel­met hozott A jövedelemká- mutatástól a tanárok, tudó­sok. ügyvédek, gyógyszeré­szek stb. esetében eltekintet­tek, E CENZUSOK VÁLASZ­TÓJOGI TÖRVÉNY végül is azt eredményéibe, hogy Eger város 18 582 lakosából 2062 összeírt választó volt, vagyis a lakosság 11,09 százaléka kapott lehetőséget a politi­kai állásfoglalásra, a szava­zók összeírását háromtagú összeíró-bizottságok végezték a fertálymesterek segítségé­vel, majd a névjegyzéket ki' függesztették a városházán. A népképviseleti ország- gyűlésre a Követválasztást 1849. június 26-ra tűzték ki Egerben A választást meg­előző napokban élénk politi­kai szócsaták színhelye volt a város, Az egri líceumi nyomdát elhagyta egy radi­kális röpirat. mely arra buz­dította a polgárokat, hogy „ne válasszanak meg képvi­selőnek nemes embert, mert az nem ért ahhoz, hogyan kell megtartani a szabadsá­got" Ezért a választás ide­jére 100 lándzsás és puskás nemzetőrt készenlétbe he­lyeztek a zavargások meg­akadályozására. így 1848. Június 28-én az egri választás különösebb rendzavarás nélkül zajlott le. A 2062 választó „közfelkiál­tás útján, ellenjelölt nélkül" a forradalmi beállítottságú nemzetőr-ezred est, Csáky Sándort választotta meg or­szággyűlési képviselőjének. A választást a független fe­lelős magyar kormány hiva­talos lapja, a Közlöny Is örömmel üdvözölte mint fris: „Csiky Sándor a kormány­hoz hű kitartó csatlakozása miatt, már nem egyszer tá­raadtatott meg hírlapok út­ján, de ez öt semmi esetre sem fogja azon útról elve­zetni. amelyre oly határozot­tan lépett." A 48-AS VÁLÁSÉT ÁSOK lényegében az ellenzéki libe­rális nemesség győzelmét hozták. Az a réteg diadal­maskodott, mely a kormány többségét is alkotta: a volt ellenzéki arisztokrácia és a birtokos nemesség koalíciója, melynek jobboldalán Batthy­ány Lajos, baloldalán Kos­suth Lajos állott Az egriek méltán lehetnek büszkék, mert bizalmukat Csiky Sán­dor meghálálta és a képvi­selőház legradikálisabb tag­jainak számát gyarapította. Petőfi 48-as intő szavai ma is elkíséri képviselőinket: „Legyen munkátok olyan nagy, oly szerencsés / Hogy bámulatában, majd ha látni fogják / Megálljon rajta a világ szeme, / A bennlakó­kat vallja boldogoknak / És istenítse, akik építették! Sebestény Sándor Munka után — este — Vitalij Albertovics Pjatkin hazaérkezett. Alig ért be a lépcsőházba, máris vészjósló jajveszékelés ütötte meg a fülét: — Segítség! Rendőr!. .1 Vitalij Albertovics össze­rezzent és megigazította a szemüvegét. A lépcsőház tel­jesen kihalt... Aktatáskáját magához szorítva Pjatkin hármasával szedve a lépcső­ket rohant felfelé. Ez alatt a lélegzetelállító ordítozás dermesztő hörgés- sé változott. A harmadik emelet elő­csarnokában a hangok már egészen közelinek tűntek. Hirtelen asszonyt visítás töl­tötte meg a lépcsőházat... A 25-ös égők homályos fényé­ben feszesen zárt négy aj­tó, a 10-es, a 11-es, a 12-es, a 13-as számai csillogtak. A női sikolyt erős fórfibass- szus nyomta el; ezt testek földre huppanásának a ,mo­raja és erős csörömpölés kö­vették. Ennek ellenére ne­héz volt eldönteni, hogy mindez melyik lakásban is történik. Vitalij Albertovics szeme a 11-es számon akadt meg. Előtte a lábtörlő ösz- szegyűrtnek látszott, és fél­re volt rúgva az ajtó elől. A Főzni tanulnak az amerikai háziasszonyok iir már második alkalommal rendezi meg főzőtanfolyamát az angol fővárosban élő ameri­kai feleségeknek az angol nőklub tagjainak. Egyhetes magyarországi tartózkodásuk alatt minden nap más-más szálloda konyhájában tanulják a speciális és magyaros ételek ffc zését. A tanfolyam végén szigorú zsűri előtt vizsgát tesznek, tételeket húznak, írásban dolgozzák ki a feleletet. A sikeres szereplésről a Magyar Szakács és Cukrászszövet- J80 díszes oklevelével számolhatnak be otthonukban. _____ _____._í _ (MTI foto — KS) S ándor - József - Benedek Egyik Ismerősöm — toö­fbrgató ember — szinte szá­mon kérte tőlem a rossz idő­járást Mondván: „Bezzeg, amikor én tizenéves voltam, térdnadrágban (az volt a divat), kis kabátban siet­tünk a március KM ünnep­ségre." Megvolt rá a vála­szom: „Tizenéves koromból én is emlékszem egy már­cius 15-re. Akikor sárospa­taki diák voltam, az ünne­pély utón féllábszárig érő hóban sétáltunk a Rákóczi úton." Hát ilyen is volt T.niw magam is hajlok arra, mintha az utóbbi egy­két évtized alatt a tél már­ciusra is áthúzódna. De nézzük az ellenérveket A meteorológiai tavasz ugyan március 1-ével veszi kezde­tét de a csillagászok ahhoz ragaszkodnak, hogy a ta­vasz március 21-ével kez­dődik. Mit jelent ez a dá­tum? Földünknek a Naphoz viszonyított helyzetében lé­nyeges változás áll élő ek­kor. A Nap körül keringő Föld tengelye a pályasíkjá­hoz képest 66 és fél fokos szöggel hajlik. De keringés közben a tengely önmagá­val tartósan párhuzamos marad. Így aztán hol a dé­li, hol az északi pólus for­dul a Nap felé. Március 21-e az a nap, amikor a déli pó­lus elfordul, az északi pe­dig a Nap felé kezd hajla­ni. Ez a helyzet szeptember 23-ig tart Ezen Idő alatt az északi félgömb kap több meleget, a nappalok mind hosszabbak, az éjszakák rö- videbbek lesznek, a napsu­garak beesési szöge is ma­gasabb ez a nyári félév, csillagászati szempontból, így érthető meg, hogy már­cius 21-e, a tavaszi napéj­egyenlőség után jogosan várható a melegebb időjá­rás. De ezen március első felére úgy emlékezünk majd vissza, mint egy elkésett té­li hónapra. Ha pontosan kiszámíta­nánk 1971. január, február és március első» féle közép­hőmérsékletét akkor azt ta­lálnánk, hogy e hónapok szerepet cserélték. Tulaj­donságaikat tekintve így kö­vetkeztek: február, március január. Nagyon visszavetette a növények fejlődését, a tava­szi mezőgazdasági munkát ez a kései tél. Az Egri Sző­lészeti Kutatóintézet me­teorológiai állomása e hó 13- án mínusz 9,6 fokos hide­get jelzett, 3-án mínusz 9,5, 5-én mínusz 8,8 fok volt Vegyük csak elő ennek a századnak a meteorológiai adatait ami Egert illeti. 1901. és 1960. között 10 eset­ben fordult elő, hogy márci­usban mínusz 10 fokos, vagy ettől még alacsonyabb hő­mérsékletet mértek. 1940. március 3-án reggel mínusz 15,6 fokra süllyedt a hő­mérő higanyszála. Inkább abban állapodhat­nánk meg, hogy éghajla­tunkra jellemző a március­küszöbön. Pjatkin itt senkit sem látott. A fürdőszoba nyitott ajtaján betekintve va­lamiféle ruha volt látható, a csapból pedig a víz ömlött a padlóra. A WC feltépett aj­G. Jablonszkij i Önkéntes detektív zárban egy elhajlított kulcs éktelenkedett... Az ajtón belül haldoklott az áldozat. Vitalij Alberto­vics öntudatlanul nyomta meg a csengő gombját, de a csengő hangját nem hallotta. A kulcs meg se mozdult az angol zárban, öklével verte az ajtót, de arra sem reagált senki. Bent viszont eget ren­gető gyermekorditás hallat­szott Vitalij Albertovics ledobta az aktatáskáját a kőre, hát­ralépett és vattával, teljes erejéből nekiugrott az ajtó­mik, s vele együtt esett be a táján ott éktelenkedett a le­feszített tolózár. A konyhá­ban a tűzhelyen egy lábas­kában már odaégett az étel, amelyből szemet, torkpt ma­ró füst áradt. A bent folyó gyilkosság, a jajgatás, a hör- gés zaja a hall zárt ajtaja mögött hallatszott. Vitalij Albertovics össze­szorított foggal és ököllel tört be a hallba. A látottak villámcsapás­ként hatottak rá ... A kékes­rózsaszín félhomályban áll­va, ülve, fekve hat ember volt látható. Egy négyéves körüli‘ halálra rémült gyer­mek könnytől maszatos arc­cal bámult ki a francia ágy alól. Minden tekintet merő­en szegeződött a televízió képernyőjére.. I Ott a gengszterbanda ép­pen a nyomokat igyekezett eltüntetni. Eszeveszett gépko­csi} ék-nyikorgás hasított a zajba. A detektívfelügyelő áfekete esőkabátban közele­dett egy állig félfegyverzett banditához. Az összecsapás döntő pillanata közeledett... Amikor a képernyőn meg­jelent a „Vége az első rész­nek”, a senki által, észre ne m vett Vitalij Albertovics Pjat­kin halkan kisompolygott a 11-es számú lakásból. A lép­csőházban felvette aktatás­káját, lábaiban gyengeséget; reszketést érezv elindult la­kása felé.., (Fordította: Styér Imre) ra is áthúzódó télies időjá­rás. Hiszen a regula is ar­ra utal, hogy — Sándor— József—Benedek, zsákban hoznak meleget. Arra lehet ebből visszakövetkeztetni, hogy évszázadokkal előbb is ezen napok táján enyhült meg az Idő. E melegvárást 4 napra széthúzta a népi megfigyelés. Mi pedig a fen­ti magyarázatot tudjuk ad­ni. Mit mesél a népies regu­la, miért késik a meleg? Egy Szeged környéki száj- hagyomány ezt tartja: Szent Péter- figyelte az embereket. Látta, nem dolgoznák. Bi­zonyára fáznak. Szól Sán­dornak: Menj fiam, tolta meg egy zsákot meleggel és vidd le a Földre. Sándor a zsák meleggél lesietett az emberek közé. De először nem találta őket, mert a hi­deg elől az „italboltba” húzódtak, ö is odaszorult. De a zsákot elfelejtette ki­oldani. Csak nem jött a me­leg. Az emberek még min­dig nem dolgozhattak. Menj, fiam, József, nézd meg, ho­va lett Sándor? Meg is ta­lálta az említett melegedő­ben. Ö is megfeledkezett a megbízatásáról. Egy napi várakozás után Benedeknek is jönnie kellett a Földre. <5 egyenesen a zsákot kereste, kioldotta, a meleg kiáram­lott, s az emberek is előbúj­tak és munkához láttak. Igen, hiányzik a meleg. Nem elég, ha csupán a nap­fény éri el a talajt, annak át is kell melegednie. A magvak csírázása általában akkor indul meg, ha 20 cm mélyen 5—6 fokra meleg­szik fel a talaj. Régebben is segíteni igyekezett ezen a növénytermelő. Hogyan? Előmelegítéssel. Egy példa: Somogybán, mielőtt a hagy­mát a földbe dugnák, előző­leg halomba öntik, bő szok­nyás menyecskék ráteleped­ve melegítik át. Ma már ezen is segítenek, műanyag­fóliákkal védik meg a hi­degtől a fiatal hajtásokat. De a Nap melegére ebben az esetben is szükség van. Egyébként a tavasz kez­dete március 21-én, 7 óra 38 perc, középeurópai idő szerint, mely pillanatban a Nap valahol éppen az egyenlítőre süt merőlegesen. (Zétényi) 1971. március 18« csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom