Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok, 8.44 A hét műsorából. 10.05 Nyáron nagyon meleg van... Rádiójáték. 10.58 Zenekari muzsika. 12.30 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél, 13.55 Jegyzet. 18.05 Kóruspóditxm. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.30 Csak fiataloknak! 10.08 168 óra. 17.30 Thyl Ulenspleg«#. 18.04 Cj lemezeinkből. 15.25 139-660... Az automata közönségszolgálat. (2.25 Táncoljunk! 9JB-ZM Melódiákok*«. PETŐFI MM9I zene. (.20 OperettrészleML (.15 Borodin: IX. eztarfönS*- M» Válaszolunk hallgatóinknak! ■Út Könyvszemle. 12.00 Operarészletek. 13.09 Francia szerzők müveiből 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosok a mikro tok előtt. MJW Bach: h-mon azvtt 15.30 Falvakban, mezókíaw 16.05 Operacsillagok — operaslágerek. MAS A csodatevő bangJlMfc 17.31 Az élő népdal. 1731 Saljapin énekel. 17.46 Egy hír a mikroszkóp alatt. UJ0 A Pajtás rejtvény játékának döntője. 1»M Weber: A bűvös vadász. Háromfelvonáaoa open. 21.53 Hírlapolvasó. 22.39 Hárfa- és gitármuzsika, 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR SOS A tv ooKtHad tanfolyama. #.3ü A Forsyte Sasa, 4 Döntések. S0.16 Eiportfiiin. 10.35 Zenés olasz fflan. 13.58 Tátra Kupa. Hemaelkű« álverseny. 15.30 Tárlatról — tartatra ,. 3J5JÚ Egy év kilenc napja. Magyarul beszélő szovjet íüm. SS.® Antenna. 13.35 Hírek. 18.30 Twist Olivér. *. véss. 18.55 Mai szovjet lila. 10.15 Cicavízió.. . 19.30 Tv-hlradó. 30.00 A veréb Is madár. Magyar film. St.20 Fekete—fehér Mtnstna* show. 22.00 Tv-híradó. 22.10 Reklámrevű. 22.20 New York árnyai. Amerikai film. EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telefon: 22-33) vnfjfldáfvsk kezdete du. M 4 és este fél < órakor. Spartacus Kétrészes, színes amerikai film. (Dupla helyárak.) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Előadások kezdete fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A bosszúállók újabb kalandjai Szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Felszabadítás (Mérsékelt helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Idegen a cowboyok között (Dupla helyárak.) HATVANI KOSSUTH Közjáték FÜZESABONY Huszárkisasszony PETER VAS ARA: Bún és bűnhődés. I—II. (Dupla helyárak.) Egerben, délután fél 4 órakor- PÉNTEK R.ÉZI (Móricz ifjúsági bérlet) Este 7 órakor: PÉNTEK RÉZ! (Katona-bérleti Hagyományok, népszokások Egerbocs, Hevesaranyos és Mátraballa ragadványnevei A Nyelvtudományi Értekezések 70. számában érdekes tanulmány látott napvilágot Egerbocs, Hevesaranyos és Mátraballa ragadványnevei címmel, melyről különlenyomat is készült azok számára, akiket érdekel e szűk hevesi tájegység ragadványneveinek története. A tanulmány szerzője Pelle Bélárié, megyénk honismereti mozgalmának egyik megalapítója és jelenlegi vezetője, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárnője. A néhány oldalas értekezés a három — Heves megye északi részén fekvő és egymással határos — község általános jellemzőinek, a palóc nyelvjárásnak, a szokásoknak és a névadási módnak tipikusan azonos helyzetéből indul ki. Ezt követik aztán az Egri Állami Levéltárban, valamint a vizsgált nyelvterületen végzett kutatások tapasztalatai, megfigyelései. A levéltári adatok alapján megállapítható volt, hogy például Hevesaranyoson az 1711—1760 között végzett jobbágyösszeírások idején szilárdultak meg, majd a XVIII. században egyre gyakoribbak, .jellemzőbbek lettek az úgynevezett ragadék- nevek, melyek — mint a helyszínen kiderült — még ma is élénken élnek a falusi környezetben. Ezután kerül aztán sor a XX. századi ragadványnév-rendszer ismertetésére. s mint kiderül, az egri járás községeiben a családnevek 80—90 százalékához még ma is egy vagy több ra- gadéknév tartozik. Ezt több példával igazolja a szerző, amikor az apa, az anya, a férj, illetve a feleség neveiből lett falusi név, azaz közhasználatú ragadék- név sorrendiségét, mai formáját taglalja. Végezetül pedig felteszi s meg is válaszolja a napjainkban már többször felmerült kérdést: mi lesz a sorsuk a ragadék- neveknek...? Peile Béláné tanulmánya hasznos segédanyag mindazok számára, akik e három község névanyagán keresztül egy nagyobb tájegység névadási szokásait, módját kívánják kutatni, feldolgozni, ■ bemutatni... (szilvás) Megjelent Nemzetközi Szemle februári száma A folyóirat ez alkalommal négy kérdéscsoportra irányítja olvasói figyelmét. Az SZKP XXIV. kongresszusa előtt a Szovjetunió Európában betöltött szerepével foglalkozik Monori István. A. Szidorenkotól, a Szovjetunió geológiai miniszterétől közöl egy beszámolót arról: milyen ásványi kincseket rejt a föld méhe a Szovjetunió európai részén? Dokumentumokkal világítja meg a lap a lengyelországi eseményeket. Külön cikkcsoport foglalkozik az egyház politikai szerepével, azúttal elsősorban spanyolországi viszonylatban, ahol a kormányra döntő befolyást gyakorol „Isten ötödik hadoszlopa”, az Opus Dei szervezete. Gö- möri Endre egy másik tanulmányban az Opus Deinek a hagyományos francoista párthoz, a Falange-hoz való viszonyát elemzi. Egészen más vonatkozásait tárja fel a keresztények és a politikai kapcsolatának az az interjú, amelyet George Marchais, az FKP főtitkára adott a Croix című lap munkatársainak, a kommunisták és hívők párbeszédéről A lap folytatja Marxizmus és futurológia cím alatt a tudományos jövőbe látás és prognosztikai problémáinak kritikai taglalását, s ezzel kapcsolatban ismerteti Lukács Györgynek a L’Bspresso című olasz lapban megjelent interjúját, Napóleon és a matematika címmel. Cikket közöl a Guineában élő magyar profesz- szor, Marton Imre tollából a legutóbbi Guinea-ellenes invázió okairól és arról: miért, hogyan sikerült a támadók terveit meghiúsítani. Immár állandósuló vita rovatában ezúttal a folyóiratban egy korábban megjelent cikket. Chrudinák Alajos „Az EAK belpolitikai helyzete” című írásával száll vitába Makai György, aki az osztályok és az osztályharc egyiptomi problémáiról fejti ki egyéni álláspontját. A vadászat vége — és a fácánoké is. (MTI foto — Karáth Imre) Automata vagonkapcsolás — Európa-szerte A vasúti kocsik össze- és szétkapcsolása sok baleset forrása. Műszaki szempontból sem töl Hetes ez a vonó- horoggal és csavarkapoccsal történő összeillesztés. Nem beszélve a munka lassúságáról ... Európa vasútvonalain a kocsik jelenleg is főleg a hagyományos csavarkapoccsal vannak felszerelve. Még a vasút kezdetén alakult ki ez a kapcsolása forma és sajnos Európa őrzi a „tradíciót”. Nem így azok az államok, amelyekben a vasút nagymérvű elterjedése erre a szándékra esik. A Szovjetunióban, azUSA-ban, Koreában, Japánban és Kínában már nem ismerik a csavarkapcsos megoldást, és ismeretlen a kocsirendezők veszélyes és megerőltető munkája is. Európában viszont jelenleg körülbelül kétmillió vasúti kocsit kapcsolnak össze, illetve szét kézi erővel. A második világháború után jelentősen nőtt a vasút gyorsasága és egyre nagyobb teherbírású vagonokat építettek. Minden fejlődött: a gőzösök kiszorultak, önműködő jelzőberendezések parancsolnak, csak a kapcsolási mód maradt a régi. A hatvanas években az európai országok elhatározták, hogy közösen fejlesztik ki a modern kapcsolási eljárást. Ehhez megfelelő kutaNZíTUN Még pár nap és betöltőm a kilencven- hármat, de oly remek erőben, hogy egyelőre dalolászva töröm a követ az országutakon, havi ötszázért. Jenő bátyám már sokszor hívott, kövessem példáját, legyek buszvezető, de én jobban kedvelem a kőtörést, a szeszélyes időjárást, az országúti miniszoknyákat, ahogy> pajkos, hetven körüli kislányok csípeje körül libegnek. Ma nagyon jó napom van, mert kellőleg megdicsért tizenöt esztendős munkavezetőnk és az éjjeli műszak után keringőzve tértem meg otthonomba. Falábú házfelügyelőnk kissé irigyelhette jókedvemet, mert hallottam, amint ezt mondja: — Már megint ivott a vén boroshordó. Hát ez tévedés. A mámorító hajnali napfény részegített meg és az a látvány, hogy szeretett kis- unokám, a rovottmúltú Lajoska már várt rám ajtóm előtt, s karjait tárta: — Nagypapili! Pontosan egy hónapja, hogy nem láttalaki Mint harangocska csendült fülembe Budapestről kitiltott kisunokám, Liliké édes hangja: — Éppen egy hónapja, hogy nem láttalak, öreg fiú! Felszöktem hozzád, mert nélküled nem élet az élet! Belém karoltak és beröpítettek a szobámba. Liliké a cipőmet húzta le, Lajos- ke. a kabátomat s hogu el ne gyúródjék, azon nyomban magára öltötte. Míg aranyos unokáim a kedvemet keresték, beállított Pe- cér Róbert, szeretett körzeti orvosom. — Élünk még? Élünk még? — fogta meg pulzusomat a drága lélek. — Pontosan egy hónapja nem volt szerencsém önhöz. Szeretteim felfalták a reggelimet, s persze, Pecér doktor se kínáltatta magát különösebben. Bement a spájzba és bekanalazott három üveg szilvalekvárt. Érkeztek még: Döme, régi kenyerespajtásom a lóvcr- senytérről, aztán Stefánia, múlt századi szerelmem, de benézett Sóskifli Sándor, kiváló szomszédom is, aki általában köszönteni sem szokott. — Pont egy hónapja, hogy nem láttunk! — mondták egyöntetűen. A meghatottságtól szólni sem bírtam. Mint élőkép ültünk negyed tizenegyig, mikor is beállított Soma, a postás. A rend ekkor felbomlott. Pecér doktor buzgón vizsgálni kezdett, Sóskifli szomszéd a balomat, Döme kenyerespajtás a jobbomat rázogat- ta. Stefánia ajkon. Lili unokám kézen. Lajoska unokám pedig térden csókolt. — Na, milyenek vagyunk hozzád? Soma, a postás, mérgesen morgott. — Csendet kérek! Szeretném átadni a bácsi nyugdíját...! Darázs Endre tási, fejlesztési összeget is rendelkezésre bocsátottak. Az Európában közlekedő kétmillió kocsi felszerelése központi ütköző- és vonókészülékkel, a számítások szerint kétmilliárd dollárba kerüL Nemrégiben a Közös Vagonpark budapesti tanácskozásán módom volt erről is beszélgetni a tagországok képviselőivel. A szocialista országok vasúti együttműködésének szervezete — az OSZZSD — szintén napirendre tűzte ezt a témát. A legtöbb országban —és ez is az előkészületekhez tartozik — az újonnan épített kocsik alvázát már úgy alakítják ki, hogy azokba — amikor lehetővé válik — az önműködő kapcsolókat egykettőre beépíthessék. Az önműködő kapcsolókészülék mMlspdés! elve nagyon hasonlít a játékvasútaknái ismert kapcsolókhoz... A vasúti kocsik a rendezőpályaudvaron tolatás közben odagurulnak a többi vagonhoz és a két összetalálkozó kocsi önműködő kapcsolója az érintkezéskor működésbe lép... A zárak eltolódnak és ütközés után azonnal újra visszazárulnak. így emberi kéz érintése nélkül tökéletesen összekapcsolódnak ... A gyorsított tempó mindenkit többre kötelez. Ügy állapodtak meg előzetesen a nemzetközi vasúttársaság tagországai, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő vagonokat szinte , percnyi pontossággal, egyszerre kell átszerelni a kontinensen. Bán. János A tárgyalóteremből: A Kék fény-beli mérnök két évet kapott — A tsz vezetőinek rágalmazása rossz üzletnek bizonyult Hetekig tartott, mire a károsultakat a bíróság meg tudta hallgatni, annyian voltak. De az is ritkán fordul elő, mint ami ebben a bűnügyben megesett, hogy a bíróság kénytelen volt másmás városban tartani a tárgyalást, mivel Till Gyula szinte az egész ország minden részét bejárta és mindenütt pénzt csalt ki az emberektől. Kalandjainak a végére a Kék fény tett pontot. Aztán a Gyöngyösi Járásbíróság dr. Nagy-Kálózy Béla tanácsa előtt kellett felelnie bűneiért. Till Gyula még a második világháború előtt ment ki az országból, előbb Ausztriában, majd Nyugat-Németország- ban telepedett le, mert — saját szavai szerint — a németek elől menekült, hiszen maga is sváb családból származik. Kétségtelen, hogy a határainkon túl igyekezett eredményeket felmutatni. Elektromérnöki képesítést szerzett, majd a Siemensművek alkalmazásába került. Többször megnősült. 1969- ben hazajött, elhelyezkedett az egyik miskolci cégnél, mint tervező mérnök. Megismerkedett egy nővel, akit később feleségül is vett, miután az első csalásokat már elkövették. 1970 áprilisától augusztusig tartott a „víg élet”, aztán következtek a rendőrségi kihallgatások, majd a bírósági tárgyalás. Till Gyula precízen. mérnöki alapossággal sorolta fel, melyik községben, kitől, hány forintot kért azzal, hogy pillanatnyi pénzzavarban szenved, dehát — mondta — a mérnöki állás Jövedelméből és a N”us£at- Németarazágbóil várt pénzből könnyedén visszafizeti maid a kölcsönt. Ebből azonban nem lett semmi. A járásbíróság két évi szabadságvesztésre ítélte Till Gyulát és mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a köz- ügyektőL Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Till Gyula őszinte és feltáró jellegű vallomást tett, büntetlen előéletű volt. Az elítélt az ítéletet tudomásul vette. A másik ügy, amit szintén dr. Nagy-Kálózy Béla tanácsa tárgyalt, kezdetben csak felelőtlen pletykálkodásnak tűnhetett. A gyöngyösoroszi tsz-ben Sz. Sz.-né és Sz. Z.- né azt mondták, hogy a szövetkezet vezetői azért vásárolták maszektól a műanyagüzem gépét, mert ebből hasznuk származott. És hogy lopnak is. A pletykálkodásnak tetsző kijelentés megrontotta a hangulatot a termelőszövetkezetben. Ezért voltak kényte-, lenek az érintett, vezető be-; osztásban levő személyek a bírósághoz fordulni, hogy az marasztalja el rágalmazásért a két asszonyt. A bíróság a tanúk kihallgatása után a vádat bebizonyítottnak látta, ezért a két asszonyt elítélte: Sz. Sz.-né két hónapra és nyolcszáz forint megfizetésére, Sz. Z.-nét pedig két hónapra és ezer forint megfizetésére ítélte. A büntetést a bíróság felfüggesztette. A két asszony fellebbezett az ítélet ellen. (-ár) 1971* február 13.« szombat \
