Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Az iOiä-as nyomában 13. oldalon) Sorsok, dolgok, emberek (4. oldalon) Utazás. Baltikumba (5. oldalon) A MERKUK-iól ieientjfik (8. oldalon) vuc ftOCrrftttTAf .............................»«n , NÉpüjstűi A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANACS NAPUAPiA XXII. évfolyam, 31. szám ARA: Ml FlllfR 1971. február 6., szombat „Hosszú ideig tartott, de megérkeztünk" Shepard és Mitchell a Hold felszínére lépett Alan Shepard, az Apollo 14. parancsnoka, a Tra Mauro kráter felszínén. A holdbéli táj, — földbéü. Képünk még az Arizona államban lévő kísérleti telepen készült, ahol az Apollo 14. űrhajósai készültek a holdprogram végrehajtására. HOUSTONI Pénteken kSzép-earópal idő szerint 16.00 órakor a ív­nézők millióinak szemeLáttá- ra Alan Shepard és Edgar D. Mitchell — az űrhajózás történetében ötödiknek és hatodiknak — a Hold felszí­nére lépejt. A Holtra lépés közel egy órát késett, mert Shepard speciális nyomású űrruhá­ján, amely a Holdon járás­kor a szükséges oxigént és a a kétoldalú rádiókapcsolatot biztosítja a Földdel, kisebb hiba keletkezett A parancs­nok ellenőrizte a rádió mű­ködését és kiderült hogy őt hallják ugyan a houstoni űrközpontban, ő viszont nem hallja a válaszokat A földi irányítók ezután Mitchell közvetítésével adtak utasítá­sokat Shepandnak. Egy áramkörmegszakító rossz be­állítása zavarta a kétoldalú rádiókapcsolatot. A hibát ki­küszöbölték. Shepard, aki közel egy év­tizeddel ezelőtt az első ame­rikai űrhajós volt, 15 óra 54 perckor érte el a Holdat és jelentette a központnak: ,,Hosszú ideig tartott, de megérkeztünk”. Társa, Mit­chell hat perc múlva csat­lakozott hozzá. Az Apollo 14. két Holdra szállt utasa a holdkomp lam- dolási színhelyének rövid szemrevételezése után kis, kétkerekű targoncát emelt ki a holdkompból. Az Apollo 14. Holdra szállt űrhajósai, Shepard és Mit­chell kiszemeltek egy kisebb magaslatot az Antanestől mintegy 180 méterre és oda szállították a különböző megfigyelő műszereket. Shepard húzta a kétkere­kű járművet, mögötte pedig Mitchéll haladt azokkal a műszerekkel, amelyek már nem férték rá a riksára. A Jármű kerekei, mint a hátul haladó Mitchell jelentette, két centiméter mély nyomot hagytak a finom holdoorban. A Hold jóval csekélyebb gravitációja méretes, hogy a tárgyak sú­lya a földi viszonyokhoz ké­pest hatszor kisebb — az űr­hajósok alaposan elfáradtak az enyhén emelkedő lejtőn. Háromszor is megálltak pi­henőt tartani. Mitchell meg is jegyezte: ,,Ez a csomag ne­hezebb, mint vártam”. Az űrközpont kérdésére közöl­ték, hogy a kétkerekű jármű viszont eddig nagyon jól be­vált, könnyen guruk Holdsétájuk közben közöl­te a houstoni irányító köz­pont, hogy a Holdra lépés majdnem egyórás késése mi­att, a tervezett időpontnál harminc perccel tovább ma­radhatnak a hold'-ompon kí­vül. Az első holdséta után tízórás alvás következik. Első színes közvetítés a Holdról Az első színes tv-kőzveü- tés a Holdról magyar idő szerint 15.54 órakor kezdő­dött: Az Antares külső bur­kolatához rögzített kamera előtt feltűnt a holdkomp utolsóelőtti lépcsőfokán álló Alan Shepard, amint az utolsó lépcsőfokra teszi a lá­bát, majd rugózó-lengő moz­dulattal ráhuppan a Hold felszínére. Miután Shepard ellebegett a kamera látószögéből, Mitchell űrhajós rugózott le a lépcsőn. Ezután néhány perces szünet következett a tv-adásban, amíg a kamerát leemelték a holdkompról és tőle mintegy tizenöt méter­nyire, háromlábú állványon ismét rögzítették. Ekkor tűnt fel először „színesben” a Hold felszíne. Színes közve­títést a Hold körül keringő űrhajóról már korábban is sugároztak, de az égitest fel­színéről még nem. Az Apollo 11 utasai csak fekete-fehér közvetítést adtak, az Apollo 12. színes tv-kamerája pedig néhány perc alatt elromlott. A látottak alapján aligha­nem tovább vitatják majd, milyen színű is voltaképpen a Hold. Az első képek legin­kább a „sajtelmélet" híveit látszottak igazolni: a holdta­laj először rockfortra emlé­keztető penészes zöldes-szür­kés színekben jelent meg a képernyőn. Később a kamerát a rend­űéül kozelissak térné hotrtr wontra irányítoitt/tk: az égbolt csaknem koromfekete hátte­réből borotvaéles vonallal elváló holdfelszín a látóme­ző középtáján vakítóan fe­hérnek, a kép széleinél pedig halványsárgának látszott. A sárgásfehér ragyogásból ttt- ott sötétbarna foltokként je­lentek meg azok a repedések és sziklanyergek, amelyekből a tudósok reményei szerint a korábbi leleteknél sokkal „öregebb” o Hold kialakulá­sával megközelítően egyidős kőzeteket lehet majd „kiter­melni". Dr. Timor Mátyás fogadta a u^oszláv kü kereskedelmi minisztert Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se pénteken fogadta Muha- med Madzsics. jugoszláv kül­kereskedelmi minisztert, aki a magyar—jugoszláv hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény aláírása alkalmá­ból tartózkodik Budapesten. A megbeszélésen, amelyen részt vett dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter, érintették a két ország gaz­dasági kapcsolatai fejleszté­sének több kérdését Jelen volt Géza Tikvicki, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. Uiést tartott Egerben az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bi­zottsága tegnap Oláh Györgynek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökle­tével ülést tartott A megyei pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését, a pártvezetőség-választá- sok és pártértekezletek tapasztalatairól, az alapszervezeti taggyűléseken és pártértekezleten elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról. A jelentést dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára terjesztette az ülés elé. A megyei pártbizottság titkárainak előterjesztésére a megyei pártbizottság határozatot hozott a párt- bizottság mellett működő pártépítési, agitációs és propaganda, a, gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai, valamint az ifjúsági munkabizottság feladatkörére, mun- kamód'zereire és összetételére. A megyei pártbizottság megtárgyalta és elfogadta 1971. évi munkatervét, majd Oláh György tájékoztatója és zárszava után befejezte munkáját (Tudósításunk a 3. oldalon.) Ifa^xÜKliűix millió forint árvédelmi müvekre Az Országos Vízgazdálko­dási Bizottság pénteken ülést tartott, amelyen megtárgyal­ta az 1970—71. évi ár- és bel­vízvédekezésről, a helyi víz­kárelhárításról és a vízügyi alapról előterjesztett tájé­koztatókat, továbbá a Sza­mos menti árvíz sújtotta te­lepülések ivóvízellátási és csatornázási beruházásairól összeállított beszámolót. A tájékoztató szerint ta­valy az árvízvédelmi művek karbantartására és erősítésé­re 446 millió forintot fordí­tottak, s az idén mintegy 620 millió forintot irányoztak elő. A bizottság tudomásul vette azt a jelentést, amely szerint a korábbi döntések­nek megfelelően erősítették a magyar vízügyi szervek kap­csolatait a szomszédos álla­mokkal az árvízvédelmi és hidromateorológiai előrejelző szolgálat kiszélesítése érde­kében. Az Országos Vízgaz­dálkodási Bizottság a belvíz- védekezéssel kapcsolatban megállapította, hogy a bel­vízvédelmi főművek és a szi­vattyútelepek állapota kielé­gítő, de továbbra sem megfe­lelő egyes tanácsi kezelésben levő vízrendezési müvek és belterületi csapadékelvezető csatornák karbantartása. Ha­sonlóképpen hiányosság mu­tatkozik jó néhány termelő- szövetkezet és az állami gaz­daság kezelésében levő bel­vízlevezető csatornánál is. A lakott területek vízrendezési munkálatait több helyen, el­sősorban Hajdú-Bihar, So­mogy, Tolna, Vas és Borsod megyében fejlesztették, a ví­zi társulatok jelentős segítsé­gével, közreműködésével. A Szamos menti árvíz súj­totta települések ivóvízellá­tási beruházásairól szóló je­lentés alapján megállapítot­ta a bizottság, hogy a múlt év végéig — alig 5 nőnap alatt — 68 000 méter hosszú vízvezetéket, 14 víztornyot és 15 községi vízmüvet építet­tek. Nagy elismeréssel emlé­keztek meg arról a hatékony együttműködésről, amelyet mintegy 35 vállalat és külön­böző szervezet alakított ki a Szamoshát vízművesítésének fejlesztésére. Így a múlt év végéig átadott új létesítmé­nyek már 16 000 Szamos menti lakos vízvezetékes ivóvízellátásáról gondoskod­nak. Az idei program szerint további négy községben épí­tenek vízmüvet, Győrtelek és Géberjén községben bővítik a tavaly üzembe helyezett vízműveket, s kiegészítik a fehérgyarmati csatornaművet és a szennyvíztisztító telepet. Ezenkívül még az idén to­vábbi 13 szamo6háti község­ben létesítenek egészséges ivóvizet szolgáltató közkuta- kat Zárszámadó közgyűlés Nagytályán Nagyobb munkafegyelem* jobb termelésszervezés mellett eredményesebb évet zártak volna Nagytályán, a Viharsarok Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet pénteken délután tartotta zárszámadó közgyű­lését, amelyen a község, a járás vezető testületéinek képviselőin kívül megjelent Februárban összeül a népfront országos tanácsa A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége pénteken ülést tartott. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Bu- gár Jánosné főtitkárhelyet­tes előterjesztette a titkár- , ság javaslatát azokra a fel­adatokra vonatkozóan, ame­lyek a népfrontmozgalom előtt állnak a párt X. kong- reízusa határozatainak meg valósításában. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a népfrontmun­ka különböző területeire vo­natkozó javaslatot, s úgy ha- tóroaotti bogy, git wvp*»5á»3* minden népfrontbizottság­nak. Fölkéri e testületeket, hogy a helyi adottságok alapján határozzák meg a tennivalókat. Ugyanakkor az országos elnökség úgy döntött, ,hogy napirendre tűzi a nép leg­szélesebb rétegeit érintő tár­sadalmi kérdéseket, megjelö­li a megoldásukat előmozdí­tó népfrontfeladatokat. Bencsik István főtitkár javaslatára az elnökség úgy határozott, hogy február 18- ra összehívja a Hazafias Méaironi Országát Tanácsa. és felszólalt dr. Tamás Lász­ló, a megyei pártbizottság titkára is. A vezetőség beszámolóját Kolozsvári József tsz-elnök tartotta, aki hangsúlyozta, hogy az eredményeket nagy­ban — sajnos hátrányosan — befolyásolta az elmúlt esz­tendő kedvezőtlen időjárása. Elmondotta azonban azt is, hogy nagyobb munkafegye­lem és jobb termelésszerve­zés mellett eredményesebb gazdasági évet zárhattak vol­na. A problémák ellenére még­is sikerült elérni a tervezett eredményt. Egy munkaegy­ségre 42 forintot osztanak, ami azt is jelenti, hogy az egy tízórás munkanapra jutó átlagjövedelem 71 forint — egy forinttal több, mint ta­valy. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a termelőszöve* kezet vezetősége - - mivel tagság nem jelent meg keilt létszámmal — kénytelen volt idegen munkaerővel, napszá­az átlagjövedelmet csökken­tette. Sokat fejlődött a közös gazdaság az utóbbi években: amíg 1968-ban még 12 millió 774 ezer forint volt a közös vagyon, addig 1970-ben már meghaladta a 16 milliót. A hozzászólásokból —, amelyek kritikusak voltak — kicsendült: igénylik a nagy- tályai tsz-gazdák is a körül­tekintőbb termelésszervezést, a nagyobb munkafegyelmet. Dr. Tamás László is ennek a jelentőségét húzta alá hozzá­szólásában, utalva arra, hogy a munkafegyelem, a jobb termelésszervezés eredmé­nyei például egyértelműen kimutathatók a szomszédos, andomak tályai tsz múlt évi témyszámai között — Pedig Andomaktályáa sem jobbak a földek, ott sem •olt kedvezőbb 1970-ben az iőjárás — hangsúlyozta a negyei pártbizottság titkára. A közgyűlés a termelőszö­vetkezet elnökének zánuav&- irt ásá

Next

/
Oldalképek
Tartalom