Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

Tovább erősíti nemzetközi kapcsolatait a Magyar Nők Országos Tanácsa Erdei Lászlóné nyilatkozata A Magyar Nők Országos Tanácsának ez évi feladata­iról, célkitűzéseiről nyilat­kozott Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. — Ma elsőrendű felada­tunknak tekintjük, hogy napirenden tartsuk, beható­an tanulmányozzuk, elemez­zük a nők alapvető társa­dalmi kérdéseit; tapasztala­taink alapján ajánlásokat, ja­vaslatokat dolgozzunk ki, s ezeket eljutassuk a kor­mányhoz és az illetékes tár­sadalmi szervezetekhez. A nők alapvető társadalmi problémáinak körébe soro­lom mindenekelőtt a nők po­litikai és • kulturális színvo­nalának alakulását, közéle­ti aktivitását, számarányuk­nak megfelelő részvételét az állami és társadalmi veze­tésben, élet- és munkakörül­ményeik fejlődését, az egyen­lő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényre juttatását, s a nők kettős hivatását könnyítő szolgál­tató hálózat fejlesztését. Az Országos Nőtanács fel­adatának tartja, hogy ki­fejtse véleményét a csalá­dokra, áz anyaságra és a nő-, védelemre vonatkozó jogal­kotásban, a gazdasági és szociálpolitikában, valamint a gyermek- és ifjúságneve­léssel összefüggő pedagógiai kérdésekben. — Ezek szellemében fel­mérést végeztünk a női egyenjogúság és a gyermek- védelem hatályban levő tör­vényeinek gyakorlati alkal? mazásáról. A kormány az idén napirendre tűzi az 1013-as rendelet végrehajtá­sával kapcsolatos tapaszta­latokat. Az MNOT a valósá­gos helyzet feltáráséhoz ada­lékgyűjtéssel járul hozzá. Részt veszünk a távlati tervezési bizottság munká­jában, hogy a 15 évre szóló távlati tervben — ismerete­ink alapján — megfelelő súlyt kapjon a női munka­erőhelyzet alakulása, az óvo­dai és bölcsődei hálózat ki­építése, a háztartások ellá­tottsága és a szolgáltatások fejlesztése. — Az MNOT mind a múlt­ban, mind a jövőben is fon­tos tevékenységet fejt ki a nemzetközi fórumokon. Igyekszik eleget tenni a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagságával já­ró kötelezettségének, to­vábbfejleszti és szélesíti kapcsolatait mindazokkal a haladó nőszervezetekkel, amelyek a nők egyenjogúsá­gáért, a gyermekek újabb életéért küzdenek, Szolidaritásra mozgósí­tunk, gyűjtési akciókat szer­vezünk a hazájuk független - ■ságiért és békéjéért küzdő, elnyomott népek, a hábo­rúban szenvedő anyák és gyermekek megsegítésére. Az idén iá folytatjuk a korábbi években igen hasz­nosnak bizonyult találkozó­kat a szocialista országok nőmozgalmainak képviselő­ivel idehaza és külföldön hogy kicseréljük tapasztala­tainkat. A közeljövőben pél­dául Pozsonyban kerül sor ilyen eszmecserére a. cseh­szlovák nőmozgalom vezető­ivel. Ugyancsak a közeljö­vőben kéttagú nőküldöttség utazik Vietnamba. (MTI) Télen is év'H Téliesített körülményéi: körött építik tovább Kiskörén a Tisza II. vízlépcsőt. A 30. köbméter/óra icljesiimínyü fél­automata batonrpj&r a hideg időjárásra rendezkedett be. melegen tartja a vizet és ez ada­lékanyagokat és ug~’ melegen viszik a helyszínre a szál'ítótartá'yokba töltött betont. Képűnkön: Az erőmű pillérei, háttérben a betongyár. (MTI foto: Kunkovács László felvétele.— KS) Hetekig tartó párbeszéd a gyöngyösi járásban Megismétlődő kívánságok, nem mndig kedvező vá aszok A taiu is közeledni akar a lehetőségekben a városhoz Ha a már eddig lezajlott •találkozások mérlegét akar­juk elkészíteni, ami hűen tükrözhetné a ho.sszadalmás párbeszéd hasznát, azt mondhatnánk: a gyöngyösi járás községeiben is egyre sürgetőbben kérik a fogyasz­tási szövetkezetek . tagjai a minél jobb ellátás biztosítá­sát. . Például! Legyen elegendő zöldség és gyümölcs «a köz­ségi üzleteikben, pavilonok­ban. A hentesnél ne csak elvétve lehessen húst kapni, hanem* rendszeresen. A leg­újabb növényvédő szerek jussanak el a falusi boltokba is, ne kelljen azokért a vá­rosba utazni. Nincs biztosít- /a a háztáji gépekhez szük­séges alkatrészek beszerzése. Gyakran filléres dolgok hiá­nya miatt nem lehet hasz­nálni a háti permetezőt. És ;obb üzletet kérnek és kul­turáltabb szórakozási lehető­ségeket: presszókat, büféket, éttermeket. Az eddig megtartott rész- közgyűléseken majdnem olyan felszólalások hangzot­tak el, mint amilyeneket ál­talában a városban lakók is emlegetni szoktak. A kíván­ságok egy része már meg­ismétlődik, évekre visszame­nően is ott szerepelt a na­pirenden. Egy részük külö­nösebb intézkedést sem igé­nyel: elegendő, ha a helyi üzlet vezetője odafigyel arra. A másik részük aligha old­ható meg. Ho'gvan legyen mindig elegendő zöldség é£ gyümölcs a falusi üzletekben, ha nem termelnek eleget a közös gazdaságok sem, a háztáji földeken sem. A hús­kérdés talán még ennél is nehezebb. Kevés a pb-gáz, az olajkályha. Falun is, vá­roson is. Mit mondjon ilyen megjegyzésre a fogyasztási szövetkezet vezetősége? Jól tudják azonban a ta­gok, hogy a fejlődé’* nem elég csak várni, azt sürgetni is kell. Ezért a már több mint húsz alkalommal lezaj­lott tanácskozásokon (lénk érdeklődés volt tapasztalható a tagok körében. Várhatóan így lesz a most sorra kerülő gyöngyösi részközgyűléseken is. Meg kell említeni mén (sgy érdekes kezdeményezést. A "hagyrídelek elhatározták, hogjT az esedékes vásárlási visszatérítésről és részjegy- kamatukról lemondanak, az ezt kitevő mintegy ötven­ezer forintjukét .odaadják az . új üzlet megépítéséhez. A Gyöngyszöv részközgyű­lésein kialakuló párbeszéd mindenképpen haszno3, se­gíti a szövetkezet vezetőit és a tagságot az érdekek felmé­résében és egyeztetésében. Segít a szövetkezeti tagság életének jobbá tételében. (—ár) „1171-es célMtfizésüsk: eredményes munkával bléráemeSni az éiiizent című” Beszélgetés Piibula Nándorra’, a Visontai Thorez líültejiéses Bánya vezetőjével Bányaüzem vezetőjé­Kevés az olyan nagy gaz­dasági beruházás, ahol a fejlődés olyan egyenletesen ívei felfelé, mint a Thorez Külfej téses Bányaüzemn él. Ahol alig tíz évvel ezelőtt meg szántóföld, szőlő volt, ma az ország legnagyobb-, külszíni bányája dolgozik.’ Mégpedig évről évre eredmé­nyesebben. A múltról, a jelenről, az eredményekről és a felada- . tokról beszélgettünk Pribula Nándorral, a Thorez Külfej­Tízéves az e?ri •3 Dobó Tsz — ■ ge^dokkal Az IDüú-es esztendő a me­zőgazdaság szempontjából szinte ideálisnak bizonyult, az időjárás nagyban segítet­te a kiugró terméseredmé­nyek elérését. Aligha gon­dolta akkor valaki, hogy a ‘következő év a belvizek, ár­vizek, a szakadatlan esők éve lesz — mintha az időjárás meggondolva magát, . mind­azt vissza akarta volna venni, amit előzőleg adott. Az egri Dobó Termelőszö­vetkezet közelmúltban meg­tartott jubileumi zárszám­adó közgyűlésén is egyik fő téma volt a rendkívüli idő, amely — minden túlzás nél­kül — hihetetlen gondokat okozott a közös gazdaság­ban. Annak ellenére, hogy a szövetkezet vezetősége már az év első felében külön in­tézkedési tervet készített a nehézségek leküzdésére, a gondok enyhítésére, a taka­rékos gazdálkodásra, nem sikerült minden problémát megoldani. A közös gazdaság fő pro­filja a .szőlőtermesztés; s kü­lönösen az jelentett nagy kiesést, hogy a tervezett szőlőmennyiségnek csak két­harmada termett s mázsával kevesebbet (eh , tett leszedni a tőkékről. A kedvezőtlen idő következté­ben a minőséggel is /baj volt, ez újabb pénzkiesést okozott. Ugyancsak áz időjárás ro­vására írhatók a növény­termesztés rendkívül ala­csony produktumai. Felmerül a kérdés — mi­ként lehet ilyen nagyságren­dű kiesést más vonalon pó­tolni, behozni. Nem köny- nyen — mint ezt a közös gazdaság vezetői, tagjai hangsúlyozták —, hanem csak szorgamas munkával, öszefogással, a belső tarta­lékok feltárásával. helyzeten az változta­tott, hogy az állattenyésztés — ha nem is nagy mérték­• ben —• fejlődött, s ezzel párhuzamosan az árbevétel is növekedett. Különösen jö­vedelmezőnek bizonyult a tenyésztojások termelése és értékesítése. * S még érdemes egy dol­got tanulságként megemlíte­ni, a Dobó Termelőszövetke­zetnek, mint szőlőtermesztő gazdaságnak igen nagy biz­tonságot nyújtott az ipari, kereskedelmi jellegű kiegé­szítő tevékenység. Az ipari tevékenységből, származó ár­bevétel — csemetefa-védő- rácsot, hordót készítenek a szövetkezetben, építőipari tevékenységet folytatnak — közel hatmillió forintot tett ki. A városban működő két vendéglátóipari egységük is haszonnal zárta az eszten­dőt Az állattenyésztés, a megfe­szítő üzemágak biztonságo­sabbá tették a gazdálkodást, mindamellett, hogy a tag­ságnak munkát is biztosítot­tak. Mindez, párosulva a takarékos gazdálkodással, lehetővé tette, hogy a közös gazdaság az előző évhez ha­sonló szinten biztosítsa a tagság jövedelmét, Amikor a beszámoló során Cseh István szövetkezeti el­nök bejelentette, hogy , a1 munkaegység értéke hatvan forint, s az egy dolgozó tag­ra jutó jövedelem megha­ladja a 18 ezer forintot, a szövetkezet- tagjai lelkesen tapsolni kezdtek. Ezzel el­ismerték a vezetőség mun­káját s ugyanakkor kifejez­ték, hogy tisztában voltak az év folyamán felmerült ne­hézségekkel. A taps a ne­hézségek leküzdésének szólt. A jövedelem szinten tar­tásának a Dobó Termelő- szövetkezetben . talán na­gyobb jelentősége van, mint máshol. A tagság átlagélet- kora ugyanis 65 év, most például közel ötvenen men­tek nyugdíjba. Nyilvánvaló, hogy mindenki azt szeretné, ha kedvező nyugdíjat kapna, hiszen ezért dolgozott szor­galmasan. | Ez pedig alapve­tően a keresettől függ. A nehéz esztendő ellené­re, ha gondokkal kellett is megküzdeni, eredményes volt a szövetkezet tagjainak, ve­zetőinek munkássága. Tíz év­vé! ezelőtt — mondta az el- — csak a szőlő, a föld a tagság munkaereje volt idott az induláskor és a re­mény, hógy jobb és szebb életet teremtenek. Ma a szebb élet már nem csupán remény, hanem a minden­napok gyakorlata. Még ak­kor is, ha időnként gondok­kal, nehézségekkel kell meg­küzdeni. ®mposi) téses. ved.. — Hogyan sikerült ' as 1970-es esztendő feladatait teljesíteni? — Eredményeink szépek. Bár az első teljes szénter­melő évünk volt 1970, ennek éllenére a tervezett 1; 100 000 tonnás tervünket 500 000 ton­nával túlteljesítettük. Én úav érzem, hogy minden túlzás nélkül mondhatom: egy lel­kes, munkában kipróbált kollektíva áll a szép siker mögött. Nem egy könnyű esztendő volt, ezért is örü­lünk az 500 000 tonnás rá­adásnak. — Milyen feladatot kell megoldani a bányának 1971- ben? — A széntermelés 2 700 000 tonnával szerepel a prog­ramunkban. De figyelembe véve a tízszázalékos tole­ranciát, ez a szám akár há­rommillió is lehet. A letaka­rító üzemtől 11 millió köb­méter föld lptakarjítását és' elszállítását várjuk. _ Nem lesz kissé- feszített ez a terv? — Nem lesz könnyű, de én úgy érzem, sikerült cél­kitűzéseinket megvalósítani. Elsősorban a gépparkunkon múlik a számok valóraváltá- sa. — Ha már a számoknál tartunk: összességében hány forint az üzem 1971. éves árbevételi terve? — Ennyi még soha sem volt: nem kevesebb, mint 278 millió forint. — Három évvel ezelőtt részüzemekre osztották a Thorez bányát. Azt minden­ki elismerte, hogy az egyre nagyobb feladatnak csak úgy lehet eleget tenni, ha kor­szerűsítik a termelést, s ve­le párhuzamosan a vezetést is. Visonlán most megint hal­lani olyan hanngokat, hogy újabb változtatásokra kerül majd sor. — Valóban így van. A há­rom évvel ezelőtt elkezdett átcsoportosítást tovább foly­tatjuk. Például a nagyobb irányítási jog megkívánja, hogy a gépészet főnöke fé- mérnökhelyettesi beosztásban és hatáskörrel rendelkezzen. Továbbá: bat több telepen szenelünk, akikor a marótá*- csás kotrógépek ne csak a meddőt takarítsák, hanem szenet is termeljenek.' EbbőJ pedig az következik, hogy a lefedés és a széntermelés egy kézbe, egy irányítás alá kerüljön. Felülvizsgáljuk a nagyműhely, illetve az ötös üzem munkáját is. Terveink szerint a karbantartás, a tank az üzemeltetőhöz kerül. Az elmondottakon kívül felül­vizsgáljuk az egyes osztályok munkáját, tevékenységét is. Meghatározzuk, hogy milyen munkakörben milyen szák­képzettséggel rendelkező dolgozó, vezető szükséges. Ez az első lépés. iFelmériük, hogv mii ven káderállomány- nyal rendelkezünk és igyek­szünk mindenkit olyan mun­kakörben alkalmazni, ahol sznkkórvzettségétt tudását ma­ximálisan karrfatoztathatja maki. Tévedés ne legyen; nem leváltásokról van szó, hanem mindenkinek igyek­szünk megkeresni a helyét. — összességében: reális­nak te.rtia-e az üzem 1971, éves terveit? — Reálisak és teljesíthe­tők. Ehhez persze a ‘tava­lyinál is jobb. szervezettebb munkára, nagyobb lelkese­désre van szükség. Reméljük színes, le-indületes munka- versenv bontakozik ki majd az üzemekben. Igyekszünk megoldani a s^gédvénesítést, tovább növeliük gépparkun­kat. s igyekszünk megszün­tetni az alkatrészhiányt. Csak így biztosíthatjuk a fo­lyamatos t<—melést, a lendü­letes munkát. — Hz lói értesültünk, az üzem 1971 -es tervei között szerevei az élüzem cím el­nyerése is. — Valóban így van, ered­ményes, értékes munkával szeretnénk kiérdemelni a megtisztelő címet. Rajtunk múlik, üzemeinken, az egyé­neken, a kollektívákon. Én úgy érzem, ez. az üzem ké­pes feladatait teljesíteni, ak­kor pedig az éliizem cím sem marad majd el... Létezik János . VPfSÍiÍJtfít! 1971, lebraáff p&otófe

Next

/
Oldalképek
Tartalom