Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
/Memento... KOSSUTH «.SO Áriáit. 8.51 Rádióegyetem. 9.16 Ecsédi lakodalmas. 19.03 Zenekari hangverseny. 11.31 Mozart: Esz-dúr vonósötös. { 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.« A válaszolunk hallgatóink- ! nak különkiadása. 14.1* Semmit nem felejtünk.., 14.39 Népdalgy ü j tó úton Kodály nyomában. 15.10 Munka közben... 10.05 Fúvószene. 16.11 Kamarazene. 10.39 Legkedvesebb versekről. 17.15 Népi zene. 17.35 A 04, 05, 07 jelenti. 13.00 Operacsillagok — operaslágerek. 18.30 Slágereinkből. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Bánki Dezső zongorázik. 20.08 Közv. az Irodalmi Színpadról. 20.56 Énekegyüttesek műsorából. 21.30 Nóták. 23.20 Esküdtszéki tárgyalás. Zenés komédia. 23.00 Tánczene. 23.30 Kamarazene. 0.10 Könnyűzene. , PETŐFI 8.05 Régi melódiák. 9.25 Régi muzsika. 11.50 Magánvélemény közügyekben. 32.00 Könnyűzenei híradó« 12.33 Lalo. spanyol szimfónia, 13.03 Pécsi stúdió. 13.20 Operarészletek. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig... 18.10 Kókai: Rapszódia. 18.18 Tolnai L.: Eladó birtokok. 1 Rádióváltozat. 19.05 Holnap közvetítjük . ^ 19.35 Riport. 20.28 A MÁV Szlmf. hangversenye, 21.28 Riport. 21.43 Wagner: A Watkün Részletek. 22.05 Virágénekek. 22.20 Nagy magyar orroaoh 22.30 Romantikus zene. 23.15 Kórusművek. 22.30 Kemény—Daláé: Tavasa a télben. MAGYAR 9.» Iskola-tv. 17.08 Hírek. 17.15 A halál küszöbén. Magyarul beszélő lengyel rövidjátékfilm. 17.40 Zenei Figyelő. 18.25 A készülő ifjúsági törvényről. 19.15 Esti mese. 19 30 Tv-hiradó. 20.00 Forsyte Saga. 8. Vénas3ZO- l nyok nyara. 20.50 Beethoven, 1970. 21.15 Szülök, nevelők, egymás közt... 21.55 Tv-hiradó. 22.05 Műkorcsolyázó VB. (Férfi szabadgyakorlatok,!) 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 6 es 8 órakor A bostoni fojtogató Színes, amerikai bűnügyi film. (Felemelt helyárak i) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár— NSZ—spr nyol—olasz- perui film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Szabálytalan ötpercek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A skarlátruhás nő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy férfi, aki tetszik nekem FÜZESABONY Kis lovag I—n. §Tnhäi Egerben, este 7 órakor; PÉNTEK RÉZI (Bérletszünet) ÜGYELET Egerben: » órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Hnszky utcai rendelőben (Telefon: u-10.) Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca él. szám alatti rendelőben. (Telefon; 17-27.) Az egri 14. gyalogezred pusztulása a Don-kanyarban 1. „Nincs hátra, csak előre van!" A MAGYAR NÉP történetének egyik legszörnyűségesebb szakasza az volt. amelynek során a Hitlerrel szövetkezett Horthy-rendszer, önző osztály érdekeiktől hajtva, a Szovjetunió ellen fegyverbe állította s a végtelen ukrán mezőkön akaratuk ellenére harcba vetette Most 27 esztendeje annak, hogy a német és fasiszta célok oltárán — 1943. telén —. feláldozták a 2. magyar hadsereget, elérkezettnek látjuk végre az időt, hogy a levéltári adatok rideg valóságának tükrében, olvasóink elé tárjuk szűkebb hazánk „házi ezredéinek, az egri 14. gyalogezred tragikus pusztulásának szívszorítóan igaz históriáját.. s A nép árulói álnok rendszerességgel készítették elő az utat a na-’v „keresztes hadjárat”-hoz. Werth Henrik vezérkari főnők 1941. június 14-én azt közölte Bárdossy miniszterelnökkel, hogy „Oroszországgal szemben... gyors sikerre számítunk. „:. Magyarország részvétele is igen rövid ideig fog tartani..., néhány hét múlva a magyar haderő leszerelésére számíthatunk. E háborúban részt kell vennünk!” Majd néhány nap múltán a berlini magyar katonai attasé azt jelentette Werthnek, hogy „óvatosabb becslések a háború befejezéséig 3 hónappal számolnak,. s* 1941. június 27-én Bárdossy bejelenti a parlamentben a hadbalépést a Szovjetunió ellen. S az események rohamléptekkel követik egymást ... Az egri gyalogezredet fényes ünnepségek keretében indították útnak a frontra A katonabanda egyik pattogóbb indulót fújta a másik után. A törzstisztek lenéző megvetéssel nézték azokat, akik sírva-zokogva vettek búcsút szeretteiktől. 1942. JÚNIUS 20-AX írtak azon a napon, amikor beva- gonírozták az ezredet, hogy a hitleri célok érdekében az ágyúk, a Sztálin-orgonák és a golyószórók gyilkos torka, vagy éppen a T 34-esek mindent elsöprő hernyó talpa elé hajtsák és parancsolják. Hed- ry Lőrinc főispán az ünnepség díszszónokaként ígv harsogta fasisztaízű gyalázkodó uszító szózatát: „Ti ott az idegen orosz földön nem idegen érdekekért fogtok harcolni. hanem azért, hogy házatok ne legyen romhalmaz és a ti gyermekeitek ne legyenek csavargó, rongyos koldusok. Ha mind ott kint látni fogjátok azt a pusztítást, amelybe Oroszországot a szovjet döntötte. .. akkor erős elhatározás kél szívetekben, hogy ezt a poklot, ezt a sorsot, ezt a nyomort elhárítjátok a magyar nemzetről!...” Az ezredparancsnok „az ünnepélyes pillanatban” arról harsogott „hogy ... Eger város falai közé győztesen, dicsőségesen fogunk visszatérni .. + A 2. magyar hadsereget 290 ezer emberből szervezték meg, s parancsnokává Horthy kegye vitéz Jány Gusztáv vezérezredest nevezte ki. — Az egri ezredet messze a Don nyugati előterében rakták ki, s csak embertelenül súlyos gyalogmenet után foglalhatta el állását. Egy vezérkari jelentés szerint az emberek „agyonha iszol tan és leharcolva” kezdték meg az 1942. augusztus-szeptemberi ún. „hídfőcsaták”-at. A 14. gyalogezred a 23-sal egyetemben a IV. hadtesten belül, a 20. könnyű hadosztályba osztották. Az ezred parancsnoka Mike József ezredes volt. de az egriek adták a hadosztályparancsnokot is, vitéz uzoni Kovács Károly vezérőrnagy személyében. Siót a hadosztály vezérkari főnöke is egri űriemben: lovag Kern Károly vezérkari őrnagy lett. MAR A NYÁRI támadásokba parancsolt ezred véres veszteségeket szenvedett. Éppen a 20. hadosztály került erős szórásba, s akadt olyan nap, melyen 1400 embert vesztett! A gyilkos csatározások nyomán — mint lovag Kom jelentésében olvassuk —. vitéz uzoni Kovács egri vezérőrnagy ideggyengeséggel kórházba vonult —, de azért kitüntetést kapott! A német és magyar hadvezetés szeptember 9-én erőfölénnyel indított támadással kívánta felszámolni a Don nyugati partján szovjet kézen levő veszélyes úrivi hídfőállást. A hadműveletet Langerman német páncé’os tábornok tervezte és vezette, s parancsnoksága alá rendeltek öt magyar hadosztályt. közte az egri ezredet is —. mely azután a teljesen eredménytelen harcokból rendkívül súlyos vérveszteséggel került ki'. A nyári-őszi hídfőcsatákban a hat magyar hadosztály 1942. októberéig 30 ezer embert vesztett halottakban és 'Sebesültekben! Az egri ezredet magába foglaló 20. hadosztály lövegállományának 40 százalékát vesztette el. De a stratégiai- j lag rendkívüli jelentőségű urivi hídfőállás szovjet ké-1 zen maradt! Ilyen Jpagikus nyitánnyal j indult a 14. gyalogezred j 1942—43. telének. A megőr-! zött levéltári iratok arról ta- j núskodnak hogy a katoná- j kát kellő tartalék híján túl- j erőltették. Az őszi esőzések.j a feneketlen sár. rend pedk" a hatalmas havazás és a 30 j —40 fokos hideg szinte leküzd- j hete11 on akadályt jelentett j Az állások zöme fűtetlen, vi- j zes. hide" volt. zavarttá vált az éle'mezés és a ruhaellátás j is. Befagytak a fegyverek Ilyen helyzetben. 1942. de- j cember 27-én bocsátotta ki vitéz Szombathelyi vezérez- 1 redes, a honvédség vezérkari | főnöke, hírhedt parancsát- „ ... a Legfelsőbb Hadúrunk . elrendeli, ellenséges tárna- ‘ dás esetén a saját állásokat i cs támpontokat feltétlenül í tartani kell. Visszamenni í senkinek sem szabad. Nincs■ hátra, csak előre van!...” j DE MINDEZZEL ALL a ri- j deg valóság. Vitéz Kovács , Gyula vezérkari ezredesnek, j a 2. magyar hadsereg vezér- , kari főnökének egy jelenté- j sében olvassuk: ..... A kivo- J nult hadsereg, és valószínű- • leg maga az anyaország sem látta tisztán e háborúnak és e háborúban való részvételünknek cél1 át. értelmét... Nnw hiba, hogv nem gyűlöljük sem a bokevizmvst. sem ezen keresztül az ellenségünket, az oroszt. Gyűlölet nélkül nem lehet követelni rámenést, szívósságot, kegyetlenséget ... A kivonult hadsereghez heh ivottak zöm" a nincstelenek, parasztok és kisemberek tömege. A mai t felvilágosodott légkörben ennek kihatását nem szabad lebecsülnünk, ha nem akarunk a tűzzel játszani... Minden eszközzel azon keli lennünk, hogy az ellenséget katonáinkkal mély édesen meg tudtuk gvűlöltetni ... Feltűnő, hogy a harcos nem bízik a fegyvereiben... A korszerű harceszközök hiánya, vagy eléztelensóge nyomasztóan nehezedik a kivonult hadseregre... Hiányoznak a magyar hadseregben a korszerű háború hatalmas fegyverei ... Gyengék vagyunk...” Sugár István (Folytatjuk.) Szederkénypusztáról A megye legészakibb területén dolgozó közös gazdaság. a szederkénypusztai Béke Tsz is megtartotta ez évi zárszámadó közgyűlését. A vezetőség beszámolóját Murányi Gábor, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette elő. A növénytermelésben és az erdőgazdaságban nem tudták teljesíteni bevételi tervüket, de a többi termelési ágazatokban Igen eredményes volt az esztendő. A 12 és fél millió forintnyi termelési érték több mint háromnegyed része a melléküzem- ági tevékenységből származik. Az éves tiszta vagyon növekedése meghaladta a kétmillió forintot. Ebben a szövetkezetben az átlag életkor 33 év, a fiatalok szívesen jönnek a közös gazdaságba, mert megtalálják számításukat. Az egy napra jutó jövedelem a tsz-ben 110 forint, egy munkaegység értéke 65 forint. A tagság, a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját elfogadta. Nagy József Párádról Megtartotta küldöttgyűlését a Parádi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. A küldöttgyűlésen részt vett Gubán Dezső, a járási pártbizottság első titkára és Hegyi János, a járási tanács elnöke is. Vendégként megjelentek a környékbeli gyárak és tsz-ek vezetői is. Zachar Gábor, az ÁFÉSZ elnöke számolt be az 1970. évi eredményről és az ezt megelőző évek munkájáról. A kiskereskedelmi áruforgalom évente 3 százalékkal emelkedett, a vendéglátóipari forgalom szintén növekedett. Az áruellátás az elmúlt években javult ugyan, de nem volt zavartalan, különösen a zöldségellátásnál voltak problémák. Összegezve az elmúlt évi munkát, megállapították, hogy jelentős fejlődés tapasztalható: a tiszta nyereség 400 ezer forinttal növekedett az előző esztendőkhöz képest. A felügyelő bizottság elnökének beszámolója szerint javult a rend és a tisztaság, de van még tennivaló a vagyonvédelemben. A községek küldöttei tolmácsolták a községük kérését. A 15 tagú igazgatóság élére ismét Zachar Gábort választották. \«X\\\\\\V\%\V\\V.NN\>M(VIBUIBNMMiMNÍNNCM9N9K«4&VNK ^\\\^VA\X\V.\\\VA\\W\VOTWPK'\\> ,\\\\\\> ,\\\\\\\\\\\\\\\\\ ,\\\\\v v wwwwv v Aprófa — — Remek üzletem van a maga számára — súgta titokzatosan Hagymási, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelentkezni. — Mi lenne az? — kérdeztem mérsékelt lelkesedéssel. — Faúzlztet csinálunk. Vevő lesz annyi, mint veréb a fán. Csupán irodahelyiségre van szükség, ahol a rendeléseket és a pénzt felvesszük. — De hol veszünk árut? Hagymási Rezső fölényesen legyintett: — Nézze, a faüzlet olyan, hogy az eladó sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiányozhat 15 . százalék, természetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő számítva... — Ab Bakony? — Vagy ab Monostor. Elvégre szállíthatunk mi a monostori zölderdőből is... A lényeg az, hogy a rendelt mennyiségből mindenekelőtt leszállítjuk az apadást. Aki egy mázsát vásárol, az kap 15 kiló súlyhiányt, aki két mázsát vesz, annak 30 kiló 1 hiányt küldünk és így tovább... SS úyű történik kancsóban majd, hogy a súlyhiányról átvételi nyugtát állítunk ki és azt a vevő aláírja... — Akkor jó — vetettem közbe. — Már attól tartottam, hogy a hiányt triciklin kell küldenünk és akkor mási. — A friss vágású /á-> nak 35—40 százalék a nedvességtartalma ... Vegyük a jobbik esetet, azaz a nekünk jobbik esetet, amikor is elküldünk a vevőnek minden mázsából 40 kiló vizet... — És gondolja, hogy az elég meleget ad majd? A nedvességnek tudtommal alacsony a kalóriája... költségünk lesz rá ... De mi lesz azután? — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Hagy— Már megint milyen butaságokat beszél! — för- medt rám Hagymási. — A fontos az, hogs 15 kiló meg 40 kiló, ez már összesen 55 kiló fa. — Fa? — kérdeztem nem is titkolt kétkedéssel. — Igenis: fa. Bükkfa vagy akácfa, ki milyet rendelt. — Most az a kérdés még, hogy hasábfát, vagy aprított fát szállítunk? A nagy üzletember rám bámult: . — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordóban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsóban. Az alágyújtóst pohárban... — Ez csak részletkérdés. A lényeg az, hogy már csak 45 kilogramm fával tartozunk. — Es azt hogy szállítjuk le? — aggályoskodtam. — Várjon! Nagyon jól tudjuk, hogy házhoz szállítás közben is elhullik valami, meg aztán a kocsikísérők se tesznek hozzá... Ez is kitehet 15 százalékot... Ha ezt is számításba vesszük, akkor már csak 30 kiló van hátra... — És azzal mi lesz? — Semmi — mondta Hagymási. — Azt már nem is kell leszállítani... — Miért? — Mert 30 százalék haszon megillet bennünket Hava* Fareuc A küldöttgyűlés megerősítette funkciójában az előzőleg megválasztott nőbizottságot is, melynek elnöke Józsa De- zsöné lett Gembiczki Béla Füzesabonyból Sikeres esztendőt zárt a Füzesabony és Környéke Vegyes Kisipari Szövetkezet. A Herbária kultúrtermében t r- tották meg a tisztújító k>" gyűlést, melyen képviselte .3 magát a járási pártbizotts ; e, a járási és községi tanács, valamint a KISZÖV is. Az elmúlt négyéves időszak alatt jól dolgozott a szövetkezet. Amíg 1967-ben 8 millió 997 ezer forint volt az árbevétel, az 1970. évi már meghaladta a húszmillió forintot. A szövetkezet 11 részlegében négy esztendő alatt 182 százalékkal emelkedői t a foglalkoztatottak száma. Egyes részlegei például a panelüzem, a megyén túlra is szállít. A szövetkezet tagjai a beszámoló jóváhagyása után megválasztották új vezetőjüket. Kedves színfoltja volta közgyűlésnek, amikor Bocsi Sándort, az építési részleg dolgozóját elbúcsúztatták. Nyugalomba vonulása alkalmából egy karórával ajándékozták meg és pénzjutalomban részesítették. Szigetvári József Tiszancrncrrói Nagy gondot okozott a termelőszövetkezetben a hóolvadás után a magas talajvízszint. Nagy területet belvíz borított. Az elmúlt hetek száraz Időjárása segített és a tagság is mindent megtett a belvizek leeresztésére. Már van eredmény, egyes területeken szikkadt a talaj és már eddig mintegy 120 hold mák vetését végezték el. Az őszi kalászosokat repülőgépről műtrágyázzák, 650 holdon már elvégezték ezt a munkát. összesen mintegy 2500 holdon végeznek repülőgéppel fejtrágyázást. Megkezdték a zöldborsó és a tavaszi árpa vetését, és a talaj előkészítését a cukorrépa alá. Marsalkó János Ecsédről Megtartotta küldöttgyűlését az ecsédi fogyasztási szövetkezet. A küldötteket a rész- közgyűléseken választották meg. A tagság, melynek 81 százaléka vett részt a rész- közgyűléseken, már ott is nagy segítséget nyújtott a vezetőségnek javaslataival. 95 küldött részvételével tartották az értekezletet, melyen Király István, az igazgatóság elnöke számolt be az 1970-es év eredményeiről és az 1971- es célkitűzésekről. 1970-ben 959 ezer forint nyereséget értek el, több mint 175 ezerrel többet az előző esztendőnél. 1971-ben a szövetkezet 538 ezer forintot fordít fejlesztésre. Építenek egy korszerű élelmiszer-háztartási boltot és létrehoznak egy tüzelőolajkutat is. A bisztróban a nyár kezdetére fagylaltárusító helyet is létesítenek. A beszámoló elfogadása után újjáválasztották a kilenctagú igazgatóságot és öttagú felügyelő bizottságot is választottak. A küldöttgyűlés befejezése után az igazgatóság megvendégelte a résztvevőket. Nagy Piroska rMwümsJsp 1971. február S&». «aütSrém JüűbW ÍeWífe
