Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Moldvay Győző: Á piramisok árnyékában VI. KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9.00 Harsan a kürtszó! 9,35 Lendvay: A rendíthetetlen ólomkatona. 10.05 Scarlatti: A becsület diadala. 3. felv. opera. 11.36 Zongoraművek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Üj Georgikon. 14.00 Csajkovszkij: Diótörd. 14.23 Mesejáték. 15.10 Rádióiskola. 16.28 Lakáshelyzet 1971-ben. 16.48 Az élő népdal. 17.20 Az Alekszandrov-együttes műsorából. 17.35 A legújabb termelőerő. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Bartók: Hegedűverseny. 20.05 Népdalfeldolgozások. 20.35 Lemezek közt válogatva. 21.03 Kilátó. 22.20 Századunk mesterműveiből. 23.04 Tánczene. 23.50 Áriák. 0.10 Toronyzene, PETŐFI 8.05 Hallgassuk együtt! 9.00 Operettrészletek. 11.45 Elbeszélés. 12.00 Barokk zene. 13.03 Törvénykönyv. 13.20 Operafelvételekből. Kettőtől — hatig .. • 18.10 Rádióegyetem. 18.35 Hangverseny. 19.20 Nóták. 20.23 Ifjúsági Rádió. 20.58 Muzsikáról fiataloknak. 21.31 Riport. 21.51 Könnyűzene. 22.15 Az óvodától felfelé. 22.30 Szórakoztató zene. 23.15 Kórusmű. 23.30 Népdalok. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.28 Hírek. 17.35 Tapsifüles. 18.20 Pályaválasztási , tanácsadó. 18.50 A szovjet hadsereg napja. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szabálytalan nyelvtan- • óra. 21.25 A muzsika ifjú követel. 21.55 Tv-híradó. POZSONYI 9.25 A korompai lázadás. 19.00 es 21.35 Tv-híradó. 20.40 Az Alekszandrov-együttes műsorából. 21.10 A világ nagy vasút jajt sorozat. 21.55 Álarcok és tánc. Luxor. Karnak. Theba. Valaha három nagy várós volt. Romjaikból ma is kirajzolódik, miként éltek, dolgoztak jó pár évezreddel ezelőtt Egyiptomban. Kezdjük sétánkat a luxori templommal! ■ Eredetileg a kamaki templomvidékhez tartozott és az újévi ünnepek céjaira emelték. A nagytemplom középső portálja súlyosan megsérült, s hiányzik az egyik vörös gránitból készült obeliszk is. Párizsban a Place Concordon áll most, ahová még Napoleon vietette. A karnaki óriási Ámon- templomot III. Ámen Hotep. fáraó építtette, 15 méter magas szobra ott áll a bejáratnál Tyi társaságában. Az utókor ezeknek adta az „éneklő Memnon” nevet, mert napfelkeltekor különös hangokat hallatnak, akárcsak az obeliszk, mely a szent skarabe- uszt ábrázoló szobor társaságában feleszik a fáraó egykori titkos tavának partján, s ha megpaskolja az ember: zenélni kezd. A Nílus . nyugati partján, szemben Karnakkal és Luxorral: Theba fekszik. A fáraók sírjait találni itt. Egyik sirlejárat mellett a másik, hegy és völgy között pedig a királyok temetkezési templomainak maradványai. Szóltam már e helyről, melyet Királyok völgye néven ismernek az arabok. Nem mesz- szire innen, a Biban el Mu- luk szomszédságában található a Biban el Hareem is, ahová a fáraók feleségeit, nő- hozzátartozóit temették hajdanán. Megnéztük II. Ramzes leányánalc. Amonchopeshfu hercegnőnek a sírkamráját. Visszatetszést szült bennünk, szinte riasztó volt a látvány, mikor a hercegnő szarkofágja mellett fölfedeztük kisgyermekének vitrinbe helyezett múmiáját is. Nem messzire esik e völgyektől az óriási kiterjedésű Ramaszeum, mely a fáraók palotája volt. Egykori fényét, hatalmasságát hűségesen érzékelteti a hatvanhét évig trónon levő> II. Ramszesz ezertonnás fekvő szobra, mely fölé erkéllyel ellátott kis házat emeltek, hogy jobban körülcsodálhassa az idelátogató sok ezer külföldi turista. Sok sírkamrát felemlegettem már Nem éi'dektelen. ha jobban leírom egynek a belső elrendezését. A sírkamrákba vezető első traktur a folyosó, melynek falát hieroglifák, a halott életét bemutató rajzok díszítik. Kezdetben festették ezeket a falra, később a XIX. dinasztia idején azonban már változott a technika és dombormű formájában jelentek meg a történések a folyosó- falon. majd magának a sírkamrának a falán és a meny- nyezetén is. A legvégső terem közepén helyezték el általában a múmiát, kőszarkofágban. A szarkofággal szemben, a falban. mélyedés található az* eltemetett fáraó szobrával, hogy feltámadás esetén a halott szelleme abba költözzék. A temetkezési helyekhez két mellékkamra is. tartozott. Egyikben a fáraó használati tárgyait helyezték el, kezdve a gyermekkor játékain, befejezve azzal az asztallal, melyen testének balzsamozását végezték. A másik kamra minden esetben éléstár volt, megtöltve ételekkel, korsó italokkal, hogy a halottnak ne kelljen szűkölködnie az ilyesféle javakban. A Királynők völgyében 79 sírt találtak, s mindegyiknek a kiképzése megfelel az imént adott leírásnak. De ha összevetjük őket a Királyok völgyében talált fáraósírokkal, kiderül, hogy a hölgyeket jóval kisebb sírkamrákban helyezték nyugalomra, mint férjeiket. Elég kimerítő volt a kirándulás. amit a két temetkező völgyben tettünk. Jólesett utána egy pohár hűsítő ital a Savoy-étteremben, amely kiindulóhelye minden ilyenféle kirándulásnak. Itt, a Savoy klubjában ültem le beszélgetni egy kedves, szolgálatkész arab lánnyal, akit Helma Gümei néven mutattak be, s akiről nagyon hamar kiderült, hogy ereiben magyar vér csörgedez. Anyai nagyapja volt magyar, s a két háború között hagyta el hazáját. Az alig húszéves Helma valóságos nyelvzseni. Arabul, angolul, franciául, törökül, németül olaszul beszél, csak magyarul nem tud egy kukkot sem. Tanítónő, egyben pedig a Lótus Utazási Iroda tolmácsnője. Hogy a szakmánál maradjunk, tőle elsősorban az egyiptomi közoktatás helyzete felől érdeklődtem. — A ml kormányunk a forradalom óta igen nagy súlyt helyez a kötelező iskoláztatásra, legalábbis arra, hogy minden állampolgár megtanuljon írni és olvasni —, mondotta Helma Gümei. — Elvben már be is vezettük a négyosztályos alapiskola kö- telezőségét. Elvben, mert ezt a tervet a mi viszonyaink között, mikor ezrével találni szétszórtan tíz-tizenöt sárkunyhóból álló sivatagi települést, bizony nehéz lesz rea- • lizálni. A kormány elszántságát bizonyítják azonban a gazdasági tényezők, amiket rögtön vázolok. Amíg például az 1953 és 1963 közötti tíz év során négyszázmillió font szolgálta Egyiptomban a közoktatást, 1969-ben, egyetlen év alatt nyolcvanmilliót költöttünk az arab gyermekek nevelésére. Később elmondotta tanítónő Ismerősöm, Hogy gondolnak a televízió iskola jellegű adásainak fejlesztésére is Egyiptomban, s ez nem megvetendő fegyver. Ugyanis tíz év alatt, mióta televíziós adás van Egyiptomban, közel egymillió készülék talált gazdára az arab családok körében. Igen sokba kerül az egyiptomi államnak az ipar, kereskedelem. mezőgazdaság szakembereinek kiképzése. \Két egyetemük, mely Kairóban és Heliopoliszban működik, nem tudja kielégíteni a szakember-szükségletet, márpedig Európa nyomába akarnak szegődni mindenképpen. Éppen ezért sok fiatalt küldenek állami ösztöndíjjal Európa és más kontinens egyetemeire. Hazánkba, Magyarországra is jut az arab if jakból, akiknek a négyosztályos alapiskola után még hét évet kell középiskolába járniuk. Ebből a hét évből két esztendő olyan, amikor gyakorlati munkát végeznek érdeklődési körüknek megfelelő munkaterületen. A négyéves alapiskola Egyiptomban ingyenes, s ez már a forradalom egyik vívmánya. Később tanulmányi eredményüktől függően fizetik a középiskolai tandíjat a gyermekek szülei. Ami még ide tartozik: panaszkodnak egy kicsit az egyiptomi pedagógusok. Nem a gyerekek csintalansága, rossz munkakedve, nemtörődömsége miatt, hanem a fizetést találják alacsonynak. Valljuk be. a havi 20 font nem is sok. Egy jó szövetruhát nem lehet belőle csináltatni. A privát oktatás azonban arab barátainknál is divat, úgy hallottam. így valószínűleg, átmeneti jeleggel, megoldják ezt a problémát. (Folytatjuk) EGRI VÖRÖS CSILLAG ' (Telelőn: 22-33.) Délután fél 6 és éste 8 órakor Tájkép csata után Színes lengyel fiim. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Mr. Zéró három élete Színes, szinkronizált angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN Bostoni fojtogató (Felemelt helyárak.) GYÖNGYÖS l SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kreml toronyórája HATVANI KOSSUTH Velem nem, asszonyom HEVES Én vagyok Jeromos •FÜZESABONY Olscn bandája üryeilet Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Telefon: il-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) íLOÍLfiáfiá^&t MILÁNÓ Tina asszony ismét új ruhával állít haza. — Rendben van, fiam. — mondja Giuseppe, a férj —, de ebben a hónapban már három új ruhát vettél. Tina asszony vállat von: — Mit tegyek, Giuseppe? Nem tudtam ellenállni az ördög kísértésének. — Ugyan, fiam, miért nem fordítottál hátat az ördögnek? — Igazad van, Giuseppe! Hátat fordítottam, de akkor azt mondta: — Hátulról még sokkal jobban áll!... BUKAREST Tiberiu, a tízéves kisfiú, 50 lejjel érkezik haza. — Nézd csak, apu, mit találtam az utcán! A papa szigorúan megnézi a pénzt, azután fiát: — Biztos, Tiberiu, hogy ezt ixUaki elvesztette és te találtad? Mire Tiberiu büszkén: — Persze, hogy biztos apui Láttam a bácsit, aki kereste!... PRÁGA A mosodában felháborodott férfi kiáltozik: — Micsoda? Jól értettem? Elvesztik az ingemet, s még azt akarják, hogy fizessem ki a mosást? A kiszolgálókisasszony bájos mosollyal válaszolja: — Természetesen, kedves vendég! Hiszen előbb kimostuk és csak azután veszett el... BECS Az ifjú házaspár bejáratja az új gépkocsit. A motor egyszer csak bedöglik. — Ezek az átkozott gyertyák! — mérgelődik a férj. — Ez természetes, drága Gustavom — jegyzi meg Luise asszony. — Hiszen erős szél fúj... BELGRÁD A cipőüzletbe vevő érkezik reklamációval] — Egy pár cipőt vettem itt tegnap, de olyan kényelmetlen és durván kidolgozott, hogy egyáltalán nem tudom hordani! A kiszolgáló enyhe rezig- nációval nyugtatja az izgatott férfit: — Mit panaszkodik annyit, uram? Magának csak egy pár ilyen cipője van, de nekünk négyezer!... LONDON Azt mondja az előkelő borbélyszalonban Sir Cu- ningham: — Rémesen kopaszodom, Willy. Mondja, mit csináljak, hogy ne veszítsem el minden szál hajamat? Lehet ez ellen valamit tenni? A kitűnő fodrász odasúgja a vendégnek: — Nagyon egyszerű, sir! Gyűjtse össze őket egy üres dobozban!... PÁRIZS Monsieur Genevoix levelet küld főnökének. Monsieur így készül a könyv A világon évente 200. ezer könyv és 80 ezer időszaki kiadvány lát napvilágot. A XV. század közepétől — amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást — 1800-ig 3 millió féle könyv jelent meg. Az utóbbi másfél száz év alatt több mint 12 millió! A fába, agyagtáblákba, papirusz-, vagy pergamentekercsekre vésett, rajzolt betűk, mondatok. Míg Európában kolostorok mélyén papok, apácák másolták a kódexeket, Kínában már táblanyomatokat készítettek, a XI. században már felfedezték a szétszedhető — égetett agyag, majd fa’oe- tűt. Fémbetűket 1390-ben használtak először Koreában. Aztán Európában is felfedezik a betűöntést, és a szedésnyomást. Lichtenberg, német író szerint — „az ólom jobban megváltoztatta a világot, mint az arany, a betűszekrény pedig még inkább, mint a puskagolyó ólma”. Hangosan kopogó gépek, betűkké, sorokká olvadó ólomtömbök, íestékes kezű., visszeres lábú nyomdászok. Oldalak, ívek. Nyomják, hajtogatják, borítóba kötik. Könyv — egy. száz, ezer. Te le betűvel, szóval, gondolattal. Lírával, vagy tudománnyal. Az Egyetemi Nyomdában könyveket, időszaki kiadmányokat, folyóiratokat, . lapokat nyomnak. A Műszaki, a Közgazdasági, a Jogi, a Medicina, a Kossuth, a Móra, a Zenemű, a Tankönyv Kiadótól özönlenek ide a kéziratok. (Nálunk kevés a nyomda, még kevesebb a korszerű nyomda. Kapacitásuk évekre előre lekötött.) A megrendelő — a kiadó — részletes gyártási utasítással küldi nyomdába a kéziratot. Előírja, hogy milyen alakú, hány oldalas, mekkora példányszámú könyvet óhajt. Milyen papíron, milyen betűtípussal nyomják, milyen borítóba kössék. Iroda az emeleten. A programozók, a gyártás,szervezé- si osztály anyag- és munkaanalízist készít, műhelyek részére dátum és munkaóra szerint beosztja a feladatot. Aztán hol a nyomdai létszámhiány miatt, máskor a szerzői korrektúra késésp, vagy időközbeni változások miatt átprogramozzák. A gépterem kicsi és hangos. Pedig itt korszerű gépen dolgoznak. A monotyr. szedőgép billentyűin gyakorlott mozduia’ okkal kopognak az ujjak. Betűk helyett lyukat üt a gép. A perforált tekercsek másik gépre kerülnek, amely a szalagtól vezérelve, kiönti — most már ólomból a megfelelő betűt. A monotyp szedőgépen a bonyolultabb, finomabb, igényesebb munkák it szedik. A linotyp s/.edógép gyorsabb, //////////////////////////////////////// Tharaud-nak a következő szöveggel: „Kedves uram, mivel feleségül veszem Yvonne kisasz- szonyt, kérem, hogy a nevezett hölggyel minden intim viszonyt szíveskedjék megszüntetni!” A főnök elolvassa a levelet, azután így válaszol: „Elolvastam körlevelét, s bízom benne, uram, hogy kollégáim hozzám hasonlóan méltányolni fogják kérését ...” BERLIN A vállalatnál megtudják, hogy a kedves, régi takarító- néni ötvenéves lesz. Elhatározzák, hogy megünneplik ezt. Szólnak is a néninek, hogy egy kis megmelékezést tartanak a tiszteletére. / — Egy csudát! — hárítja el. — De Camilla néni, miért olyan szerény? Ilyen felejthetetlen szép napot meg kell üm\epelni! — Hogyne, hogy aztán másnap majd győzzem kitakarítani a kultúrtermet!... összeállította: Révész Tibor soronként mindjárt ólomba szedi a szövegel. (Regényeket, folyamatos, ábrák nélküli írásokat szednek vele.) Ez a matematikai osztály. Az asztalok mellett, között félig kész szedések; tengernyi betű. Gondosan rendszerezve, ok o-elölve, hová tartoznak. Mégis — el sem tudom képzelni, hogy találnak itt meg valamit. Nevetnek. Nem is tanácsolnák, hogy kívülálló hozzányúljon! A monószedé-sbe kézzel szedik be a bo lyólult, matematikai képletek, műveletek s< rait, táblázat ,kai állítanak össze. Angol, francia, orosz, magyar sorokba illesztik az emeletes képieteket, jeleket. Feszülten figyelnek. Egy oldallal egy napig is foglalkoznak. Azt mondják, nemcsak figyelem, intellektus is kell a munkájukhoz. A hosz- szú teremben csűr» érettségizett nyomdász áll az asztalok mellett. Panaszkodnak: — Harminc éve vagyok nyomdász. 2600 forint a fizetésem. Nem mondom, túlórával több is összejön. De meddig lehet ezt bírni? A másik: — Nézze, alig van köztünk fiatal. Fed’g az elmúlt években 300 tanulót képeztünk ki itt. Jó, ha 10 maradt belőlük a szakmában. Elmentek máshová. Több pénzért. Kis pédányszámú, munka- igényes egyetemi tankönyvek. Matematikai, fizikai, kémiai kiadványok. Mondják, neves tudósok, profesz- szorok gyakran ideállnak a nyomdász mellé. Nézik, követik, hogyan válik könyvvé a kézirat. Korrektorok ellenőrzik, olvassák össze a levonatot az eredetivel. A javított szedést oldalakba tördelik, formába zárják, előkészítik a nyomáshoz. A magasnyomású gépen Kertész Erzsébet Elizabeth című regényének lapjai nyomódnak. A gép óránként kétezer-ötszázszor fordul. Gép hajtogatja, s rakja ösz- sze ívenként a könyvet. Azelőtt összehordónők gyalogoltak naponta vagy 10—15 ' kilométert. Most gépre adagolják, s ellenőrzik a könyv gerincén — ahová olyan jelet nyomtak előzőleg, hogy könnyen észrevehető legyen — egymás után következnek-e az ívek? Cérnafűző gépen fűzik, ragasztják, gömbölyítik a könyvtestet. Kézzel, vagy géppel szabják, formálják a borítót. Amott, a sarokban a „póninak” nevezett svájci gép az ívekben összehordott könyv szélét levágja, ragasztja, a borítót rárakja — egy fordulat alatt. Az Egyetemi Nyomdában évente 3 ezer tonna papírból készül könyv. Majd ötszázféle könyv, kiadvány, köztük 80—100 féle tankönyv. Kádár Márta äMkm© 1971. február 23., kedd
