Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Magosabb szinten Termelési Irta: dr. Földi Pál tanácskozások képzelések szerint 5.-3 millió­ra csökken... f Uj feladatokra készülnek Most kicsit pihen a külfej­tése« bánya. Szünetel a med- dőéitakarítás, javítgatják a gépeket, az üzem berendezé­sét. Aztán, március 14-től... megint teljes energiával dol­goznak. Mert ez a jelenlegi lassúbb ütem sem szender- gés. hanem csak a hagyomá­nyos nagykarbantartás, az újabb feladatokra való fel­készülés. Hogyan? Készülődés, újabb feladatok? Abban a bányá­ban, amelynek a sorsa, hogy úgymond: már beteljesedett? Napfényre érzéketlen és a rozs keresztezéséből származó gabonafajta —■ hazafi, Bács megyében élő nemesítő je, a növényben most a nap­fény iránti közömbösséget szándékozik kifejleszteni. Amennyiben ez sikerült, a triticale a jelenleginél is ver­senyképesebb lesz, mert így az egyenlítőhöz közel eső tá­jakon ugyanúgy, mint a kontinens északi területein, egy­aránt termeszt,helővé válik. A kísérlet biztató, hiszen feb­ruár elején minden mesterséges fény nélkül kalászol a növény a Duva-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet­ben Kecskeméten. (MTI foto — Király Krisztina) » i . . —— ................................................ *■ BO CS Ű — 12 millió tonnás az Idei szénprogramunk — magya­rázzák az üzem vezetői — alig kevesebb, mint eszten­deje. Nem olyan könnyű a? a búcsú ...! Gyümölcsöző melléküzemágak A „bánya” egyébként már régóta nemcsak bányaüzem. Nem, korántsem azért, mert ezek a Mátra vidéki bányá­szok annyira szabadulni akarnak a széntől —, hanem inkább amiatt, , hogy sokkal józanabbak, mintsem csupán a lignitre bíznák a jövőjüket» A széntermelés mellett megpróbálkoztak a különfé­le földmunkákkal is — ka­vicsbányákat, csatornákat kotornak. tereprendezésben segítkeznek — újabban pedig gáz- és olajcső-leíektetésse! foglalkoznak. Ügyes gépeik­kel Apcon, Kálban, Tarnabo- don, Aldebrőn, Ózdon, Kis- ' tokajban. Mezőhegyesen, Bé­késcsabán, Nagykőrösön, Százhalombattán dolgoznak, hogy csak néhányat említ­sünk a terjedelmes listáról. A szükség szülte ezeket a melléküzemágakat, amelyek idővel meggyökeresedtek az ecsédieknél, s ma már ugyan­úgy hétköznapjaikhoz tartoz­nak, mint a lignitíejtés. Vo­lumenük egyre számottevőbb, az idén már 82 millióval ré-. szel a 198 millió forintos tel­jes termelési programból. Ér­dekes, hogy például a csőve­zeték-építő részleg majdnem akkora feladatra vállalkozott az idén, mint a Mátraaljai Szénbányák ugyanilyen pro­filú önálló petőíibányai üze­me! Mindez jóval több már az egyszerű útkeresésnél. Mond­hatni: az ecsédiek megtalál­ták a jövőjüket. Ennélfogva pedig ha a lignitbányát be is zárják néhány év múlva, a bányászok üzeme — más megbízások alapján — to­vábbra is dolgozik, s öregbí­ti a Mátra vidékiek hírét, nOh vét.' . A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongj resszusa megvilágította a szocialista társadalom teljes felépítésének reális útját. A fejlődés jelenlegi szakaszá­ban az a legfontosabb, hogy sz eddig elért eredmények­re építve és népünk erőit még jobban tömörítve, ma­gasabb szinten folytassuk a szocializmus teljes felépíté­sére irányuló munkát. Ez főleg három feladat együt­tes megoldását jelenti. _4z egyik a szocialista gyenlőség megteremtése, a dolgozó osztályok és társa­dalmi rétegek közötti kü­lönbségek fokozatos csök­kentése, amely természete­sen csak hosszabb időszak alatt végbemenő társadalmi fejlődés útján érhető el. A szocialista egyenlőség fogalomkörébe tartozik min­denekelőtt a politikai jogok és lehetőségek terén megva­lósítandó társadalmi egyen­jogúság; a gazdasági érde­kek és az egyéni érvényesü­lés tekintetében az egyenlő lehetőségek biztosítása, a fa­lu és a város lényeges kü­lönbségének megszüntetése; a műveltségi színvonalban meglevő jelentős különbsé­gek fokozatos felszámolása, a szellemi és a fizikai mun­ka közti különbség _ lényeges csökkentése. Lényegében vé­ve a szocializmus a társa­dalmi gazdaság és az embe­ri jólét társadalma. Ezért a szocialista egyenlőség első­sorban a különböző osztá­lyok és társadalmi rétegek között a szocializmus alap­jainak lerakása után még meglevő gazdasági, életszín­vonalbeli különbségek foko­zatos megszüntetését jelenti. Ezzel összhangban az MSZMP X. kongresszusa szocialista előrehaladásunk egyik legnagyobb vívmányá­nak tekintette, hogy hazánk­ban a munkásosztály élet- színvonalának egyidejű emel­kedése mellett, a munkások es a termelőszövetkezeti pa­rasztok jövedelmi színvona­la országosan és átlagban már kiegyenlítődött. T udjuk azonban, hogy hazánkban az egyes családok jövedelemszintje között még nagyok az elté­rések. A munka szerinti el­osztás szocialista elvének érvényesítése során elkerül­hetetlen, hogy az egyes ága- isitok, munkaterületek dol­gozóinak átlagos keresete között eltérések legyenek. Az ágazatokon belül is szük­ségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák ke­reseti szintje között a szak- képzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől függően. A szakmákon belül pedig je­lentős kereseti szintkülönb­ségeknek kell lenni az egyes dolgozók jövedelmében be­gyakorlottságuk, rátermett­ségük, szorgamuk, munkafe­gyelmük, teljesítményük sze­rint. De a családi jövedel­mek közötti különbségeket fokozatosan csökkenteni keli. Ezt szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései, melyeknek fő célja továbbra is az, hogy a többgyermekes családok és az egyedül álló anyák fokozott támogatás­ban részesüljenek, és több segítséget kapjanak a mun­kaképtelen öregek. A szocializmus teljes fel­építésének másik fontos kö­vetelménye a folyamatos és dinamikus gazdasági növe­kedés. A javak bizonyos bő­sége nélkül nem tehetsége szocialista társadalmi rend szer. Az anyagi javak bősé­gét viszont a munka magas termelékenységével, intenzív gazdálkodással lehet tartó san biztosítani. Ezért a ter­melékenység növekedésének különösen nagy :■*«.-repe van u szocialista társadalom tel­es felépítésében. H azánk közepesen fej­lett, agrár jellegű or- usság volt a felszabadulás előtt. A szocializmus alap­jainak lerakása során ha­zánk fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező ipari ország­gá vált. A szocialista társa­dalom teljes felépítésének időszakában feladatunk a felhalmozás és fogyasztás olyan színvonalra emelése Magyarországon, hogy be­látható idő alatt az iparilag fejlett országok sorába ke­rüljünk. A felépült szocializmusban biztosítani kell az emberek alapvető anyagi és szellemi szükségleteinek zavartalan kielégítését a munka szerin­ti elosztás lenini elvének ér­vényesítésével. Az emb°r legfontosabb anyagi szük­ségletei a fejlődés alatt színvonalának megfelelő élel­mezési, ruházkodási és la­káskultúrából tevődnek ösz- sze. Az alapvető szellemi szükségletekhez pedig min­denekelőtt a művelődési és kultúráit szórakozási lehető­ségek biztosítása tartozik. A felépült szocializmus a ter­melés és a kultúra olyan színvonalát jelenti, amely biztosítja a vázolt emberi szükségletek tartós kielégí­tését. A szocialista társadalom teljes felépítésének harma­dik feladata a szocialista öntudattal rendelkező embe­rek új típusú közösségének létrehozása. Ennek érdeké­ben hatalmas tudatformáló munkára van szükség; meg kell tanítani, az embereket szocialista módon élni, dol­gozni és gondolkozni. A fejlett szocialista nép­gazdaság művelt, mű­szakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett a társadalmi élet irányításá­nak is cselekvő részvevői. Arra törekszünk, hogy az egyéni magatartás egyre jobban a • helyes közösségi szemléleten alapuljon. Ez jelentős mértékben a köz- ■ műveltség színvonalától függ. A közösségi etika és maga­tartás azonban nemcsak mű­veltségi kérdés. Szorosan ide tartozik a szocialista er­kölcsi normák ismerete és elfogadása is. Hazánkban az államélet a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése a szocialista társadalom teljes felépítésé­nek egy központi feladata. amelyet úgy kell megolda­ni, hogy erősödjék a közpon­ti hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek mun­kájának hatékonysága és egyidejűleg növekedjék a he­lyi szervek önállósága, a ta­nácsok önkormányzati tevé­kenysége, és mind aktívabb legyen a lakosság részvétele az állam- és társadalmi ügyek intézésében. A szocia­lista demokrácia azonban csak az állampolgári fegye­lem és felelősségérzet erő­södésével, a szocialista köz- gondolkodás fejlődésével j emelkedhet magasabb szint- j re. A szocializmus nem a ! napló pók és munkakerülők.-1 hanem a munkájukat becsű- j letesen végző és fegyelme- j zett emberek társadalma, j Ezért szükséges erősíteni azt j a közszellemet, amely nem | tűri el a fegyelmezstlense- j get, a közösség megkárosít- tását, a cinizmust és az ego­izmust, viszont növeli a szo­cialista módon végzett mun- I ka, a szocializmus ügye I iránti elkötelezettség becsü­letet és tekintélyét. A szo­cialista társadalom teljes felépítése során mind tel­jesebb mértékben teret hódít a szocialista erkölcsiség. amely megköveteli a társa­dalmi haladás iránti önzet­lenség és az áldozaíké* zség fokozott megbecsülését, ugyanakkor viszont a ha­nyag munka határozót., el- marao.iu'-asat. a Vér- -rköl- esöt sértő, a szocialista fej­lődést gátló jelenségek el­ítélését, M indez azonban nem feledtetheti, hogy a szocializmus teljes felépíté­sének idején részben, az ál­az Egri Dohánygyárban Megkezdődtek a termelési tanácskozások az Egri Do­hánygyár üzemeiben. A ta­nácskozások központi témái: az 1970-es esztendő eredmé­nyei és az idei év célkitűzé­sei, feladatai. A gyár 1971-es terve meg­haladja a 620 millió forintot, hogy a jelentős feladatot ma­radéktalanul teljesítsék, az üzemek kollektíváinak az ed­diginél is szervezettebben, s gazdaságosabban kell majd dolgozniuk. A gyár az idén ünnepli fennállásának 75. évforduló­ját, Dolgozói méltóképpen kí­vánják megünnepelni a nagy eseményt A szocialista bri­gádok értékes felajánlásokat tettek a költségek csökkenté­sére, a termelés növekedését 100 százalékban termelékeny­séggel kívánják megvalósíta­ni. A jubileumi ünnepségre ünnepi ankétokat találkozó­kat, műszaki vetélkedőket szerveznek. A gyár lelkes kollektívája elhatározta, hogy eredményes, jó munkával versenyt indítanak a szocia­lista vállalat cím elnyeré­séért. menet jellegéből fakadóan, részben pedig a tőkés világ hatására tovább él, sőt időn­ként felerősödik vagy újra­termelődik a burzsoá erköl­csi szemlélet számos eleme Például az utóbbi időben az új gazdasági mechanizmust is félremagyarázva és abban igazolást keresve, erőre ka­pott az individualizmus és az egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszon­szerzésre való törekvés, a spekuláció. Társadalmunk közerkölcsét azok a milliók határozzák meg. akik öntu­datosan dolgoznak a szocia­lista építés, a munka front­ján, nem pedig azok a keve­sek, akik úgy élnek sokkal jobban az átlagosnál, hogy valódi teljesítmény néikü1 húznak magas jövedelmet. Az ilyenfajta személyek ha­zánkban most jobban szem­betűnnek, mert a gazdasági ölet általános, fejlődésével számuk átmenetileg szaporo­dott, és hangjuk is megnőtt. Az MSZMP X. kongresszu­sán Kádár János elvtárs ezeket mondta: „A szocializmus az em­berért van; célunk, hogy az emberek jobban, kulturál­tabban éljenek, javuljon életük. Elutasítunk minden­fajta álszerénységet, aszké- tízmust. De ■ a szocializmus eszméivel s társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének el­burjánzásával és a visszás jelenségekkel nem békü- iünk meg.” Pillantás az ecsédi külfejtésre. ECSEDI Hazánk legrégebbi külszí­ni szénbányája — az ecsédi lejtés — felett kimondták az ítéletet: 1973-ban -bezárják az üzemet. Az idegen csak találgat. Nem kell már a lignit? Túl­ságosan . gazdaságtalan a ter­melés? Elegendő az egyetlen Visonta is? Tőmondat a válasz: tifogy a készlet. Pár esztendő, és ellobban az utolsó itteni tüzelőanyag is. Csckkenfefték a veszteséget A búcsú évei ezek. Milyen a búcsú... ? — Kálomista Imre üzemvezető előbb a legutóbbi tervidősza­kot idézi' irodájában. Az el­múlt őt év alatt közel 44 mil­lió köbméternyi földet, sze­net mozgattak meg Rózsa- szentmártön és Ecséd között, s másutt. Összesen több mint hatmillió tonna lignitet sza­badítottak fel a mélyből. Gépesítettek, keresték a 'legjobb megoldásokat, tudá­suk, erejük szerint iparkod­jak, s eközben a tonnánkénti 136,77 forintos termelési költ­séget 105,50-re szorították. Nem, szó sincs tehát vala­miféle- drágulásról, .fokozódó rossz eredményekről. Ellen­kezőleg: határozott javulás­ról tanúskodnak a különféle gazdasági . kimutatások. A hatvanhatos 50 milliós vesz­teség . tavaly már tizenhárom­ra apadt. Az idén — s ez már a jelen — pedig az el­(Foto: Kiss Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom