Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

I A századik esztendő Százesztendős születésna­pot köszönteni jöttem Leski József főtisztelendő úr ágya viellé. — Ma is fent járnék. Csak atz a lépcső. Csak az a bot­lás...! Fehér párnák közt fekszik. Homlokát kendő takarja. Ar­cán halovány pirosság. A szája beomolva. Szemét meg körös-körül egészen benőtte az öregség. Igen, öregség. „A kihunyt halánték ürege”, az „ütőerek alkonya”. — 1871. február 13-án szü­lettem Ungvárott. . Kerek százesztendős. 100. 'Már maga ez a szám elfogó­dottságot teremt az ember­ben. Hogyne, hiszen ez a kék szemekkel rám pillogó öreg idők nagy tanúja. „Idők atyja”. Egy teljes évszázadé. Mintha emberen túli volna a pillantása, és immár a hal­hatatlanság üzenne általa. — Szí^n''ártómester volt az apám. Édesanyám házbeli. Nagy küzdelem között nevel­kedtem. Rászorultam a taná­raim irgalmasságára. Csendesen néz. Mintha tiszta halványkék kályha- cserepei ültettek volna az arcába. — 1890. július havában érettségiztem. Két tárgyból polt a jegyem jó, a többi je­les. Eszes volt, okos, de sze­gény, mint a templom egere. És lett belőle a templom panja. ki morzsát vetett az ínereknek. Fannak lenni, sze­gény ember fiának ez volt a pjutgy karrier1894. június 77. a pappá szentelés dátu­ma, miután az egri teológiai főiskolát summa cum laude bevégezte. Állomásai: Sajó- várkony, Borsod-Harsány. Szüntelen malomkövekbe üt­között a szegények papja. A malomkövek őrölték, koptat­ták, hogy simulni tudjon lágy alkalmazkodással. Ke­ménynek megőrizte magát. A gyarlóságot nem tűrte, meg a böjtnek hirdetett zsíros dőzsölést. Olyan helyet je­löltek hát számára, ahol „kü­lönös bírálatával” nem lehet ártalmas. Könyvek közé dugták. Az egri főegyházme­gyei könyvtárnak 22 éven át volt vezetőbe, 1913-tól nyugalomba helyezésének évHg. 1935-ig. Kutatott, gyűjtött, adato­kat cédülázott . És írni kez­dett. Kezdett? Egészen pon­tosan már fiatalabb korá­ban elkötelezte magát a tu­dományos kutatásnak, s e felderített, feldolgozott ada­tokat írásba foglalta, publi­kálta. Szinyei „Magyar írók élete és munkái” VII. kötetében (1116. old.) igen elismerően írt az akkor (1900) huszon­kilenc éves, reverendás liteá- tor munkásságáról. Itt olvas­hatjuk róla, hogy Sajóvárko- kony, kánián korában, isko­lai népkönyvtárat alapított. Több lármák, folyóiratnak volt bolső munkatársa (Ung­vári Közlöny, Kelni ttbj. Megírta Ung megye monog­ráfiáját, elkészítette szülő megyéje irodalmának bib- liograflkus áttekintését, Ka­zinczy András életét „költe- m'myes maradványainak méltatásával”, s ki tudná fel­sorolni irodalomtörténeti ta­nulmányainak mindenik da­rabját. Két tanulmányt szen­telt Dayka Gábornak, az eg­ri papköltőnek, szobrot köve­telve a magyar szentimenta- lizmus lírikusának. (Hol ál­lítsuk fel Dayka Gábor szob­rát?) írásai alá álnevet tű­zött: Malleus, Vasfejű, Könyvmoly, Lőrincz, Laelius, Memnon stb. Itt ülök a Kovács János utcai ház szobájában. Tágas szoba; tompa és sejtelmes bútorfények. Ódon, öreg bú­torok. De ebben a szobában nem a tárgyak, az ember a legöregebb. Csak könyvei kö­zött találni nálánál matuzsá­lemi korúbb darabot. Ottho­nában is ritkaságokat, re­mekműveket. értékes fólián- sokat gyűjtött egybe. És nemcsak gyűjtötte a könyve­ket, el is olvasta mindet. Csak írót. címet mondj, s 6 megnevezi, hányadik polcon leled. Memóriája romlatlan. A szeme azonban már meg­gyengült, s aki kérdez, le kell hajolnin hozzá, bele- fcfoMtwi a fűiébe. Könyvekről mesél. („Ezek tették igazán gyönyörűvé az Hetemet..."í ánáI nee&t hogyan kellett hadakoznia, még a könyvtárban is, hogy ne csak a holt betűk poro­sodjanak körülötte, de a bennük halmozott tudás és ismeret szolgálja az embert, az életet. — Az érsekség arra töreke­dett, hogy csupa régiséggel legyenek tele a polcok. Én a püspöki könyvek közül elado­gattam a fölös darabokat és vásároltam a pénzen friss könyvöket. Szegény volt az anyag magyar irodalomból. Én valami keveset gazdagí­tottam rajta. És visszasze­reztem azokat az értékes ős­nyomtatványokat, könyvésze­ti kincseket, amelyeket elő­döm az antikváriusokhoz hurcolt titokban ... — Mi volt élete legna­gyobb öröme? Sokáig, hosszan gondolko­dik. — Nem voltak nagy örven­dezések az életemben. Sokat hadakoztam. Mindig a felső­séggel. Az érsekséggel. A kö­vér papokkal. Könyvek miatt is hadakozni kellett, fiam... Egypercnyi szünetet tart Észrevételen mosoly önti el arcát. — Annak azért örülök, hogy akikkel hadakoztam, akik életemet keserűségekkel igyekeztek kurtítani, már mind nem élnek. Kimentek az időből. Én túléltem vala- menr.yiüket, megadatott né­kem ez a gyönyörű elégté­tel. Nincs már dolgom sen­kivel és semmivel... Elül­tettem a magokat. Mehetek.. Patak» Dease EGYENJOGÜSAQ (Bán Zoltán — Eger — felvétele: 4 ponti Közös erővel Orvosi reitiierSV és nsirtlilt épi enek Tarnabotton A közös összefogás már többször szép eredménnyel járt a kis községben, Tarna- bodon. Most újabb terv megvalósításán fáradoznak a község és a termelőszövet­kezet vezetői: új orvosi ren­delőt és egy iskolai napközi otthont építenek fel ebben az évben. Még a tervezőasztalon fekszenek az új létesítmény rajzai, de máris megindult az anyagi erők összevonása. A helyi termelőszövetkezet hozzávetőlegesen 6—700 ezer forinttal, a községi tanács pedig 100 ezerrel járul hoz­zá az építkezéshez. Ügy ter­vezik, hogy egy külön fel­nőtt és egy gyermek szak­rendelőt hoznak létre, ahol biztosítani lehet a gyógyító munkához szükséges alap­vető feltételeket. Az épület többi részében egy úgyneve­zett zsibongót, tanulóhelyisé­get, konyhát és étkezőhelyi­séget alakítanak ki, ahol az iskolás gyermekek ellátásá­ról, napi háromszori étkez­tetéséről gondoskodnak majd, amíg szüleik a ter­melőszövetkezetben dolgoz­nak. Gondoltak a tisztálko­dási lehetőségek megterem­tésére is: bevezetik a vizet, s zuhanyzót, fürdőt használ­hatnak majd a játszástól ki­izzadt, poros kézzel, lábbal érkező gyermekek. A tervek szerint a kivite­lezést a termelőszövetkezet építőbrigádja végzi, s a konyha üzmeltetéséről is a közös gazdaság gondoskodik. Az épületet előrelátható­lag júniusban adják át Mmlm H WSL, február li, vasáraag .CIGARETTASZÜNET A ZEBRÁN" (Gömbös Dezső — Kisköre — felvétele: « ponti Mit szavatol a szavatosság...? Az újságíró is vásárló s a téma olykor nem az utcán, hanem a pulton hever, amelyért csak oda kell nyúl­ni. Így történt a napokban is, amikor az egyik egri ABC-áruházban tíz deka tormát vásároltam. Néztem a kis műanyag doboz oldalá­ra ragasztott címkét, ame­lyen az előállító érsekcsanádi Búzakalász Mg. Tsz cégjel­zésén, a fogyasztói áron és az áru megnevezésén kívül jól olvasható volt ez is: „Szavatossági idő lejár 1969. május 10-én.” Csökkent értékű áruk — eredeti áron . .. — Sajnos az eset nem egyedi jelenség — tájékoz­tat Pál István, a Heves megyei Tanács kereskedelmi felügyelőségének munkatár­sa. — Szúrópróbaszerűen ta­valy is megvizsgáltuk több élelmiszer, fűszer- és édes­ségboltban a szavatossági idő betartását, s igen komoly hibákat tapasztaltunk. Gyön- gyössolymoson a szövetkeze­ti élelmiszerboltban, Péter- vásárán a 18-as vegyesbolt­ban, Gyöngyösön a 2 104-es számú ABC-áruházban pél­dául -bírságolásokra is sor került: lejárt szavatossági idejű kávét, desszertet — a figyelmeztetés ellenére — nem a leértékelt, hanem az eredeti, teljes áron hozták forgalomba. — Leértékelt áron minden lejárt szavatossági idejű áru forgalomba hozható? — Természetesen nem. A szabályos eljárás az, ha ®lyan élvezeti cikkről van bzó, amely — ha a szavatos­sági ideje le is jár — nem romlik meg, mint például a pörkölt kávé, hogy lecsök­kent élvezeti értékének ará­nyában kell a fogyasztói árát is mérsékelni, s úgy szabad továbbra is árusítani. Van­nak viszont az élvezeti cik­kek, édességek között olyan áruk is — töltelékkel ellátott csokoládék különböző desz- gcsertek —, amelyeket a bolt­vezetőnek és az ellenőrnek fel kell bontania, megízlel­nie, s amennyiben még él­vezhető az íze, csökkent áron az is eladható. Ugyan­ez vonatkozik a különféle hús- és zsíros konzervkészít- ményekre is, a vitás eseteket kivéve. Ha például nagyobb tömegű lejárt szavatossági idejű árukról van szó, azo­kat mintavétel végett fei kell küldeni a KERMI-hez. Hogy a vásárló el ne igazodjék...? Röpellenörzósre indultunk az AKF felügyelőjével Eger­ben. Az Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat Kapás ut­cai boltjában tiz perc alatt találtunk hat csomag Rió- kávét, amelynek két napja, hat csomag másodosztályú kávét, amelynek egy hónap­ja, két csomagot meg olyat, amelynek három hónapja le­járt a szavatossági ideje. Három doboz meggydesszert­ről pedig kiderült, hogy már s FŰSZERT eleve a szava­tossági idő lejárta után szállította ki a boltnak. (Hasonló esetet tapasztaltunk a 38-as szövetkezeti ABC- áruházban is...!) Bőven találtunk olyan üveges, fémdobozos kész és félkész ételeket is, amelyek árucímkéiről nem lehetett kideríteni, hogy mikor ké­szültek, vagy mikor jár le a szavatossági idejük. A Buda­pesti Konzervgyár sóletjé­nek sem gyártási ideje, sem a szavatossági ideje nincs feltüntetve. Aztán akad olyan „szellemes” megoldás is, mint a Békéscsabai Kon­zervgyár „Karfiol sóslében’' elnevezésű készítménye, amelynek árucímkéjén éke­sen feltüntették: gyártási idő 1970”. — Ezeknek egy év a sza­vatossági Idejük — mond­ja a boltvezető. — E szerint, ha például 1970. januárjában készült, már lejárt — Mondhatjuk úgyis, hogy decemberében készült — tré­fál a boltvezető — és igaza van... Vannak azonban olyan címkék is, amelyek — az el­lenőr kifejezésével élve — „rejtjelesek”. Ez azt jelenti, hogy különböző bonyolult szám- és betűjelekből — aki ismeri ezeknek a „rejtjelek­nek” az ábécéjét — megfejt­hető, hogy mikor készült, s meddig szavatolják az áru veszélytelen, élvezhető fo­gyasztását — Sajnos nem mindegyi­ket tudom megfejteni — mondja a boltvezető. — Hogyan fejti meg akko. a vásárló...7 GyorseTlenőrzésflnk, ■ az AKF általános tapasztalata megegyezik: a lehető legna­gyobb a zűrzavar. Ez első­sorban abból adódik, hogy nem egységesek, közérthetők az árucímkék a gyártási és szavatossági idővel kapcso­latban. Értesüléseink szerint az Országos Szabványügyi Hivatal ezekben a napokban kezdi vizsgálni az árucímké­ket s így remélhető, hogy azok rövidesen egységesek, közérthetők lesznek. A kereskedelmi vezetők­nek, népi ellenőröknek egy­aránt gyakrabban kellene — főleg kis községekben, peri­fériákon — vizsgálniuk a szavatossági idő betartását, hogy ne fordtühasson elő a vásárlók megrövidítése a csökkent értékű áruk teljes áron való árusításával. Rom­lott áruk eladásának megelő­zéséről nem is szólva... Faludi Sándor Pályázati felhívás A Heves megyei Múzeum«* Igazgatósága az 1971. évi XIX. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtópályázat részeként megyei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot hirdet. A pályázatnak ifjúsági és fel­nőtt tagozata van. A pályamun­kát megyei és országos szinte* bírjálják el. Pályázhatnak ón- kentei gyűjtők és gyűjtőcsopor­tok (szakkörök, kollégiumi gyűjtöközösségek, úttörő egysé­gek stb.), néprajzi és nyelvjá­rási tárgyú, nyomtatásban még meg nem Jelent eredeti helyszí­ni gyűjtést tartalmazó pálya­munkákkal. Ajánlott pályatételek: L Egy falu hitvilága, Bépl gyógyászata *. Egy falu társadalma, I. Egy falú mezőgazdasági Szo­kásai, hiedelmei, I. Egy falu nyelvjárási anya­gának összegyűjtése (föld­rajzi név, ragadványnevek, szólásmondások stb.), S. Egy falu fvagv egy vidék) anyagi, szellemi, társadalmi) kultúrájának bármelv tágabb vagy szűkebb tárgvköre. A pályázati kérdőíveket, a vá­lasztott pályázati téma kidolgo­zási útmutatóját, valamint a pá­lyamunkákhoz mellékelendő sze­mélyi Iarfot a Dobó István Vár­múzeumtól lehet Igényelni. Nagy terjedelmű kérdőív ese­tén (pl. a néphit-b^rdöfv) elég csak a téma egy részének föl­dolgozása, Illetve egy kérdéskör minden oldalról történd részle­tes megvilágítása. Ifjúsági pályázók a fenti pA- Jyatételek mellett a részletes pá­lyázati felhívásban (megjelenti Gárdonyi Géza diáknapok, Eger, 1971. programfüzetben) felsorolt ajánlott pályázati tételek vala­melyikét la választhatják kidol­gozásra. A pályamunkákat két példány­ban kell beküldeni az egri Do­bó István Vármúzeumba. Bokúldésl határidő: az Ifjúsági tagozatban: 1971. április 10. a felnőtt tagozatban: 1971. szep­tember 1. Az Ifjúsági tagozat megyei páljadIJai: I. dfj: 300—500 forint, H. díj: 900—300 forint, IU. dij: 100—200 forint. A ’felnőtt tagozat megyei pá- lyadljai: I. d(j: 1000 forint, II. d(j: 700 forint, HL díj 5*0 fo­rint. A dijat nem nyert, dicséretes pályamunkák pénz-. Illetőleg ; könyvjutalomban részesülhetnek, j A díjfokozatokon belüli díjak j összegét a bíráló bizottság a j pályamunkákat rangsorolva ha- . tárözza meg. Jogában áll a pá­lya dijakat visszatartani, illetve megosztani. Eredményhirdetés megyei szín ten: Az Ifjúsági tagozatban a Gár­donyi Géza diáknapodon, a fel­nőtt tagozatban az 1971. évi ok- tóSeri múzeumi hónap kereté­ben. A kivátó eredményeket elérő pályaművek, újabb bírálat után, részt vesznek az orszátros pályá­zaton is. Országos eredményhir­detés előreláthatólag 1971. év végén lesz. A pályázni óhajtók bővebb fel­világosításért és útmutatásért — a pályázati témáink meelelő’ésé- yel — fordultának a megyei mú­zeum! Ifirazgatósághoz. (Eger. Dobó István Vármúzeum.) 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom