Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban PÉNTEK RÉZS A most bemutatott darabot a szí alap modern zenés rnesenek hirdeti. Török Rezső regényét Zoltán Pál állította színpadra; verseket trva a prózai szöveghez musicallé alakította át. A farsangi hangulatban élő néző valóban várja a humort, azt a jókedvet, amely ezekben a hetekben szilveszter és farsang között mulatságokhoz vezet. De mulatság-e ez a Péntek Kézi — a színházban? A két világháború között megjelent regény — an- aak a kornak a levegőjében és körülményei között — bizonyára jó szórakozást adott. Az idősebb generáció emlékezik még Török Rezső regényeire. színdarabjaira, amikből filmet is csináltak, mert az író akkori, könnyed humorral, szellemesen csipkelődött, nevettetett, ötleteivel a kor igényét csomagolta be és azt adta a közönségnek. ami akkor kellett. A »Kellemes ember hangján és derűjével nevetett és nevettetett ötleteit — minden alkotása egy-egy ötlet remek ssoerfcesztésű tálalása — némi romantikával, itt-ott SBentim entali zmti s s al öltöztette fel. Törők Rezső Péntek Rézi- je — ha már meséről van .szó, maradjunk hasonlatunkkal is a témakörben — nem Csápkerózsilia. Nem örökli- _• ;iú. S ahogy most, pár évtizedes alvás után Zoltán Pál felébresztette őt, nem látszik életerősnek. Ráncai is akadnak szépszerével. A könnyű múzsa ruhája is gyűrött. Péntek Kézit ki is .kellett emelni saját környezetéből és gyorsan levinni az olasz ég alá, Rómába, mert ott még el lehet hinni az aranyifjút, az árvalányt, az égből pottyanó milliókat. Igaz is, hirtelen támadt milliók! A cselekmény hátterében a péng csörög, az előtérben a vékonyka mese arról a tizenhat éves lányról, aki légies érzelmekkel epekedik a fiatal orvos után, akinek végül is képtelen bukfenccel a lakásán terem. Eddig a bukfencig az orvos még nem is sejti, milyen közel áll benne és általa a megoldás élete nagy rejtélyére: itt van ez az ázottan- esetten beeső-becsapódó kis veréb és akkor vége a lumpidőknek, a hitványságoknak, a gondtalanságnak, az adósságoknak. Ügy érezzük, hogy ’a mai dramaturgia azért nyúlt ehhez az akkor, a két világháború között sikert jelentő íráshoz, mert a humort akarta belőle átszippantani a mai közönség számára. De az írás, a történet logikája, levegője az akkori kor levegője és logikája — volt. Török Rezső humora, érzelmei és érzelgőssége akkor sikert hoztak, ma — kétkedve fogadjuk. És ebben a megzenésített mesében úgy és annyira, olyan írói rangon és szenvedéllyel nincs szó szerelemről, amiért fel kellene támasztani és színpadra küldeni Péntek Rózát. Ettől az elmúlt érzelmi világtól olyan felemás aztán, ami a színpadon történik. A tegnapi írói ötlet és romantika Horváth Jenőtől mai muzsikát kapott és ez a mai zenei stílus és fogalmazás nem 'tud azonosulni a szöveggel és a szereplők alkatával. Az olasz környezetbe telepítés Is felveti a stíluskérdéseket, amelyek már a fel- és átdolgozásnál is gondot okozhattak a dramaturgnak. Hegedűs László rendezésénél ismét megállapíthatjuk, amit már évek óta elmondhatunk a színház munkájáról: lelkiismeretes és alapos előkészület után, a színház értékét és szeretetét bizonyítva készül el minden bemutató. Ennek a mesejátéknak sincs olyan részlete, ahol a rendező ne törekedett volna a színészgárdához mérten mindent kihozni — a siker érdekében. így aztán a rendező a játékmester elgondolásain túl kacsingatott a revü irányába is, hátha a fény, a tánc, a tenyérnyi színpadon produkálható luxusruhákban és tálalásban feledteti Péntek Rézi tegnapi származását. Nem Hegedűs Lászlón múlott, hogy nem egy harsogóan egészséges és félhangoló mesével lettünk gazdagabbak, noha ez a műfaj a felnőttektől sem idegen. A színház a műfaj korlátáin belül legjobb erőit vonultatja fel. Kopetty Lia elhiteti velünk a tizenhat éves kislány epekedését és ízléssel elkerüli a szentimentális részleteket, néhány okos fintorral. Géczy József érettebben jött Vissza a társulathoz: szerepét énekben és játékban meglehetősen szűkre szabta a dramaturg és főhős létére elég kevésszer kell a színen lennie. Makay Sándor ügyvédje és Lenkey Edit a vénlány tanár szerepében telitalálat. Komáromy Éva revü- sztárja, Virágh Ilona Rosi- tája jó epizódalakítás. 01- gyai Magda, Kanalas László. Egervári/ Klára. Fekete Alajos és Márffy Vera saját szintjükön vesznek részt a játékban. A színház fiatal erői is komoly szerepeket .kaptak ezen a bemutatón. Unger Pálma, mint Rézi barátnője, Pásztor Mária, mint a pettyes besúgó és Héczey Éva. mint szerelmes bajcsinál o üdébbé tették a játékot. Suki Antal díszletei a sok színre bontást is bírták és nem rajta múlott, hogv a széthúzó rendezői igényeket alig győzte leleményességgel egy behangolni. Greguss Ildikó jelmezei merészek voltak és dekoratívak. Fodor Antal koreográfiája mozgalmas és modern, talán még több sem ártott volna belőle. Az egri színház méretei nem bírták a nagy hangerőt. Kalmár Péter karmesternek rá kell „hangolnia” együttesét ezekre az arányokra, az énekesek érdekében is. Mert hisszük, hogy az ütőhangszereket is lehet — sőt kell — mértéktartóan kezelni. Farkas András Kompozíció Bocs Gyula, fiatal szobrászművész elhatározta, hogy a 440 méter magas Szársomlyó hegy elhagyott kőfejtőjében hatalmas szoborcsoportokat és barlangrendszert farag ki. Tervei szerint a nagyszabású munkákkal csak hosszú évtizedek múltán lesz kész. (KS-foto — Esztergály Reve felvétele) Több tucat új külföldi film a mozikban Több tucat új külföldi játékfilmet vásárolt a magyar filmátvételi bizottság. A bemutatásra váró alkotásokról tájékoztatták az MTI mun- katársát. A legújabb csahszlovák filmtermésből hét játékfilmet vettek át. Köztük van Ester Krumbachová színes, szélesvásznú komédiája: az „Ördög mérnök halála”, szellemes, kamara jellegű alkotás egy mérhetetlen étvágyban „szenvedő” mérnökről. „A szent bűnös” ugyancsak színes, szélesvásznú film: musical comedy. M. Holly rendező alkotása „A réztorony”. A színes, szélesvásznú dráma romantikus tátrai környezetben bonyolódó szerelmi történet. Az átvett filmek közül kiemelkedik a „Családi fészek”, Francois Truffaut alkotása — ismét Jean-Pierre Léaud főszereplésével. Színes francia vígjáték az „Aki mindenhez ért”. Sokoldalú hősét Louis de Funes eleveníti meg. Átvette a bizottság Bourvil utolsó filmjét, „Az atlanti fal”-at is, amely könnyed hangnemben feldolgozott háborús kaland- film. René Clément rendezésében láthatjuk rgajd a magyar filmszínházakban „Az eső utasa” című zenés, francia bűnügyi drámát. Olasz—francia koprodukcióban készült a „Napraforgó”, rendezője Vittorio de Sica. Főszereplői Sophia Loren, Marcello Mastroianní és Ludmilla Szaveljeva. Az átvett filmek között szerepel az ,,Eusa” című színes amerikai társadalmi dráma, amelynek főszereplői között találjuk Paul Newmant, Anthony Perkinst, Joanne Woodward-ot,. Laurence Harvey-t. A „Vidékiek” színes amerikai vígjáték — egy vidéki házaspár mulatságos történetét dolgozza fel Nyolc percet késett, sohasem szokott, de most a betegség ... Már ketten fekszenek otthon. A férfiak. Ö még bírja. Ha ő is, akkor vége a világnak. Ó, Béla, az az édes, mulya medve, egy teát megfőzni is képtelen. És Mari teljesen ráütött. Leányom, leányom, mi lesz veled? Mit csinál veled majd a férjed, ha megtudja, hogy még tojást sem tudsz sütni? Csali a' zene, a muzsika.. Ebben van az egész életük. Jaj, a Kisbéla, istenem, csak mihamarább meggyógyuljon az aranyos. A főnök az első székben borotvált egy kövér férfit. Ahogy meglátta őt, kezében megállt a kés. tüntetőén a faliórára nézett, aztán hideg szemével az asszonyra, bántóan, hosszan tartóan. — Jó reggelt, Jucika! — köszönése is hűvös és gúnyos volt. Az asszony kedvesen visszaköszönt. Nem rossz fiú ez a Feri, valaha nagyon szépen beszélt a kolléganőkkel. udvarolt is nekek. De ahogy csendben öregedett, elfásult, megsavanyodott, némi hatalmat is kapott, a csapás iskola nélkül, váratlanul érte őt. Amikor előléptették üzletvezetőnek, azt hitte, hogy úgy kell ezt a hatalmat gyakorolni, mint Szalai úr tette, aki valaha mindig a vendégek előtt tolta le őt és Ferit, a kis nyomott borbélyinast. — Szervusztok, jó reggelt — Kovácsné mindenkinek kedvesen köszönt és hátrament. Letette a kabátját, felvette frissen vasalt fehér köpenyét, haját megigazította es előrement a kis asztalkájához. — Jucika, a hármasban a vendég úr már egy fél órája vár, — Juciim, még két vendége lesz... Jucika kirakta finom, nikkelezett szerszámait, aztán hona alá fogta egész műhelyét és odament az első vendéghez, ahhoz a kövérhez, akit • a főnök borotvált. Nem ismerte a férfit, futóvendég volt. Kezébe vette bágyatag, ener-áltan puha kezét és dolgozni kezdett. A férfi politikai viccekéit mesélt. A főnök a múltból hozott szolgai udvariassággal nagyokat röhögött a gyenge poénokon. Pedig párttag a lelkem — gondolta az asszony és a viccek is gyengék. A vendég átváltott pikánsra, aztán disznóra. Suttogott, de azért minden szavát hallani lehetett. A poénok előtt fuldoklott a röhögéstől, ezért minden poént csali hangosan, önmagát túllicitálva, g'urgu- lázó torokkal tudott befejezni. Disznó, ordenáré pasas, gondolta a nő. „Ugye, nem haragszik, kisnagyságos ?” — fordult Jucikéhoz minden vicc után, de tulajdonképpen a válaszra nem is volt kíváncsi. Az asszony érezte ezt és nem is válaszolt. Feri, a főnök, rögtön az elején bejelentette: „Nálunk a boltban fiúsítva vannak a hölgyek. Tessék csalt nyugodtan, kérem..Hát akkor mit mondjon ő? Semmit. Megpróbált haza gondolni, az övéire. Fölpillan- tott az órára, fél nyolc. Mari most indul. Istenem, ez á mini, milyen divat ez? Meg is fagy az a lány. Béla és Kisbéluska. fekszenek. Ott van mellettük minden, orvosság, tea, kompót. Kettőkor otthon lesz ő is. A malac vendég három forint borravalót adott és hosszasan, összehúzott szemmel vizsgálta messzire tartott agyiisztált kezét. Szemlátomást örömét lelte ebben. Az asszony visszament a helyére. Az újabb vendég már itt fogadta. Egy ötvenes, mosolygós, meglehetősen érdekes arcú, férfias jelenség ült le vele szemben. Térdét azonnal a nő térdéhez nyomta a kisasztal alatt. — Pardon — mondotta mosolyogva. Szemét hamiskásan összehúzta és szuggerálta a nőt. „Nem vagyak én szemtelen, tolakodó fráter” — mondották a szemek. — „A véletlen, az véletlen. Természetesen, ha te is akarod, szívem, az egészen más. Akkor én is benne vagyok a Jgfffcftrr Tudod, drágám, olyan szomorú, algát; csúnya Csendes nap és hosszú a tél és olyan unalmas ez a körömvágás. Vigyünk bele egy kis szint. Nem akarod? Helyes, akkor beszélgessünk...” Az asszony kedvesen mosolygott és a térdét visszahúzta maga alá. „Sohasem jön meg ennek az embernek az esze. Tíz év óta a vendégem, és tíz év óta ezt játssza velem. Eljön és kéthetenként szerelmet vall a térdével, a szemével, néha leheletfinomam a kezével. Aztán még ugyanabban a percben szótlanul összevész velem, megsértődik, szakítunk és elkezdi kitartóan és föltűnően bámulni Giziké lábát?!” Giziké miniköpenyben borotvál mellette,- a vendégek bal arca rendre messze esik tőle, hajolnia kell. Ilyenkor ... No, igen, ilyenkor... És Giziké, ha szólnak, azt mondja: „Miért? Mi bajotok van? Rajtam harisnyanadrág van.” Jucika tudja, ez a játék az ő bosszantására történik Mind ilyenek? Béla is? Jaj, ha elalszik, ki ad Kisbéló- nak.. — Jucika! Telefon! — Pardon. A központtól telefonáltak. A szakszervezeti emberek nemrégen döntöttek. Ezt Pista mondta a telefonba, az unokaöccse. Jó fiú, iskolázott, a központban dolgozik. Mindent- megsúg. „Két hétre Szocsiba küldenek, Jucikéin! Azt mondják, mindenkihez olyan jó vagy és nagyon szorgalmasan dolgozol. A szakszervezet fizet mindent. TU—101-essel repülsz. Csak te mész. Béla? Nem tudora. Ha mehet is, őérte fizetni kell.” Az asszony visszament kis asztalkájához, tovább reszelte a körmöket, örült. „Hogy mondjam meg Bélának, mit fog szólni? Egyelőre semmit sem szólok. Majd, ha jobban lesz.” Egy idős kolléga, hátulról tele pohár feketét tett az asztalára. — A fele a magáé, Jucikám, igya le. — Köszönöm. — Kovácsné! Telefon! — Pardon. „Jaj, istenem...” nem tudott többet szólni, szája elzsibbadt, lába erőtlenné vált, remegett. A tükörben látta, arca falfehér. — Mi történt, Jucika? — kérdezték többen is, de ö nem tudott válaszolni. A bűnös telefonkagyló, hogy elvégezte kegyetlen hóhérmunkáját, most, mint lábánál akasztott ember, bénán, holtan csüngött a zsinóron. Távolról torz hallók hallatszottak belőle. Valaki felemelte, aztán rögtön jelentette az egész üzletnek: — Jucika férje azt mondja, amíg ő elszundított, a Kisbéla csak úgy hongkongisan leszökött az utcára és ő meg sem tud mozdulni. Döbbent csend, azután az egesZ üzlet zsongott, a vendégek is bekapcsolódtak. És belépett, megjött Kisbéla. sápadtan, vigyorogva. Kezében egy fél pár kesztyűt tartott. — Anyu, ezt otthon felejtetted, mi lesz,' ha te is megkapod? Az asszony nem tudott haragudni. Mosolygott, potyogtak a könnyei. A szerelmes térdű férfi taxit hívott, «iS axfüg. m&úáazKotta & &ú a^akán a (sálat, felhajtotta kabatja gallérját. Hátrament, köpenyére húzta a kabátját, Feritől nem is kérte el magát. Az most éppen úgy nézett rá, mint évekkel ezelőtt, amikor még kollégák voltaic. — Jucikám, hol találtad meg a gyereket ? — kérdezte otthon a férje. — Ugye, nem mész vissza? Olyan jó, ha itthon vagy mellettünk. Ugye, szívem, főzöl valami finomat nekünk? — folytatta a kérdéseket a férfi mámorosán, ele a náthától, betegségtől eltorzult orrhangon. „Gyermek, egy nagy gyermek” —■ gondolta az asz- szonv és közben a hallgatag, didergő gyermeket a melegágyba dugta. A kisfiú lázálmában félrebeszélt, a férfi ie teljesen elpilledve feküdt az ágyban, amikor egy óra múlva bevitte az ebédet. Könnyű kis ebéd volt, de egyi- kőjüknek sem kellett. Néhány fatuskót dobott a cserép- kályha telhetetlen ölébe, kiszellőztetett, aztán telefonált az orvosnak. A telefont is a szakszervezet intézte. Béla ezután egy évig szekírozta, kinél fekszik ő olyan jól, odabent... És most a külföldi út, jaj, istenem, abból mi lesz? Kisbéla nyöszörgött. Megigazította párnáját, meg- 1 őrölte az arcát. Az orvos csak késő délután érkezett. Kedves, fehér, öreg bácsi volt. Ahogy belépett és lerakta táskáját, az asszony megnyugodott. Béla egyre nehezebben bírta és Kisbéla talán már eszméletnél sem volt. Az orvos okos szemével az asszonyra nézett, kihúzta a hőmérőt Kisbéla hóna alól. — Harminckilenc és fél — mormogta és lázcsillapítót írt. — Ez gázos, ugye? — kérdezte teljesen váratlanul a kisfiú, mintha nem is róla, de egy idegen emberről volna szó. — Na, nem annyira gázos — ment bele az orvos a játékba. Ahogy az öregúr távozott, megjött Mari es magával hozott egy falka lányt és fiút. Vidámak, hangosak voltak, csörömpölve vonultak a másik szobába. — De hát nálunk ragályos betegek fekszenek. És a lényeg: betegek, Marikám! Ez lelkiismeretlenség — íeddte Marit az édesanyja, amikor kijött a lány a konyhába. Az vállat vont és az orvosságért sem akart lemenni. — Ma Tom Jones énekel a tv-ben és ezeknek a srácoknak nincs tv-jük. Meg, anyu, tudod, jobban esik a falat... Na, add ide, Juci-anyuei a recepteket, ne lógasd az orrod. Amikor visszajött, az összes ételt bevitte a fiatalok szobájába. Jucika elintézte a betegeket. Kisbéla megkérdezte tőle, megy-e már a. Tóm Jones-műsor és ő be- mehet-e azokhoz? A férje megsimogatta a kezét, oldalt a combját. Bágyatag kezével megtalálta i\y. asszony harisnyakötőjének csatját, e^y kicsit meghúzta és visszaengedte a gumit. Gyengéden mosolygott, a pici csatta- nást hallván. Olyan jó, hogy itt vagy, Jucikám — suttogta a férfi és megkérte az asszonyt, gyújtson rá neki egy cigarettára. Kovácsné kiment a konyhába. Érezte, hogy szédül, hogy már belébújt a kór. Mindegy, gondolta és előszedte a könyveit. A szakszervezetben rávették, hogy fejezze be az iskoláit. „Negyvenéves fejjel?” — Kérdezte és másnap tanulta ismét az algebrát. „Tervük van velem” — mondogatta, de ha megkérdi valaki: „mit is mondott, asszonyom?” — nem tudott volna válaszolni. Az asztalhoz ült, kinyitotta a könyvet és füzetet. — Á négyzet plusz bé négyzet... — szeme megakadt Kisbéluska cipőjén. — A négyzet, plusz bé négyzet, egyenlő... A gyereknek holnap már megint új cipőt kell venni. ______ , Suha Andor