Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

Filmer um NAGYKORÚSÁG Szovjet film Ä szovjet fümesek rokon­szenves érdeklődéssel fordul­nak a fiatalság felé: nagy pátosz és felsőfokú jelzések nélkül, saját bőrükben, sa­ját céljaikkal és sajátos ma­gányukkal ábrázolják őket. Ezek az alig felnőttek még inkább a gyermekes, ját­szással is egybetartozó barát­ságokat kötnek, de már pró­bálja őket az élet és az a mos tohasáig, amit a felnőttek testesítenek meg számukra. Kúsztam úgy találkozik az utcán apjával, mint valami érdektelen idegennel, mert. az apja elhagyta őket, őt és anyját is, aki, nagybetegen kórházi ápolásra szorul. A baráti társasáig feje Rogyin, ®ki veszélyes munkájában bátor, kitartó, de érzelmi éle­tében egyik csalódást a má­sik után szenvedi el. Igaz, vállalja a lelki megcsapatást és így válik egyre önzetle­nebb jöbaráttá. Taszov, a gö­rög emigráns fiú is önálló sein ebben az együttesben; őszinte barátságát szeretet­tjei és szeretemmel vtesonoz- sák. A szovjet-üzbég filmesek Eljer Ismuhamedov rendező ■vezetésével 1 írai -novelliszti - kus képsort alkotnak a fia­talok életéből. Ebben az al­kotásban néhány jelenettől eltekintve inkább azt a meg­hittséget örökítik meg. ami­kor két ember egymás kö­zött nem hazudik. Tanya ér­deklődése Rogyin után nem a mindent felégető szerelem­bőd táplálkozik, s amikor a fiú mégis utána megy, nem szépíti az igazságot. Rusztám, aki talán, a legmagányosabb­nak tűnik a képsor ©lején, őszinte, mély vonzalmat kap az élettől és a lánytol, akit a véletlen hajt elébe. S mindez azért van, mert ezek a fiaitalok érzelmeikben tisz­ták, s hisznek abban hogy az életet lehet szépen és ne­mes letküüettel is leélni. Kát pólus, mint két ellen­tétes színű és töltésű véglet között folyik ez a lírai játék, A felnőttek — az egyik ~~ jóformán a történés szélén látszanak, alig-alig csak; annyira, ügy és olyan elna­gyoltam vannak jelen, minit ahogyan ezek a fiatalok szá­nton tartják őket a maguk világában. Kimondatlan vé­leményük éppen abban nyil­vánul meg, hogy csak árny- nyira engedik közéd maguk­hoz, amennyire aztt ők jónak látják. Akit szeretnek, annak felnyílnak, akit megvetnek, azt kikerülik, még akkor is, ha az a legközelebbi rokona äs. A barátság, a fiatalok összetartozása az a másik erő, az a másik pólus, ami nélkül nem élhetnek. Itt is Rogyinm érdemes odafigyel­ni, akinek arcán és mozdu­latain a legtisztábban fogal­mazódnak meg ennek az embert magatartásnak az ér­tékei. A rendező és operaitőrje ezt a filmmoveMi; sok-sok fénnyel teszi derűssé. Min­denütt és mindent éget a nap, a szenvedély, Taskent- ben vagyunk, a keleti épí­tészet púpos tetejű házal, klasszikusan szép és tarka épületek, tornyok között, ahol a nap és a szenvedély éget. S mégis a legszebb és leg­tisztább képsor: Rogyin be­leveti magát egy hegyi pa­takba és majdnem pórul jár. Ez a nagyszerű felvételsora film egyik remeklése. A ha­bok szeszélyes, fénnyel át­szőtt tánca a sziklákon, a szépségnek és a veszélynek ez az ötvözése, a hegyi patak sodrása és a tragikus sórs lehetősége a képeidben többet mond el, mint ami valójá­ban később bekövetkezik, de a néző így is maradéktalanul hatása alá kerül. A fiatalok filmjéből Ro­gyjon Nahapetov, Anasztázia Vertyinszkaja és Rusztám Sziagdullajev színészi telje­sítményét emelhetjük ki. Bogdán Trocjuk zenéje a fite líráját mélyíti él. (farkas) I Á napközi otthon gyermekeink második otthona A társadalomban végbe­menő változások átformáló hatással vannak a családra, a családok tagjainak életére. A legtöbb családban mind­két szülő dolgozik és így a nevelés, az otthoni foglalko­zás gondjait jó részben aszú- löktől az iskolának kell ma­gára vállalnia. A tanácsok a III. ötéves tervben jelentős erőfeszítéseket tették, hogy minél több. általános iskolai tanuló napközi otthonba ke­rülhessen, — ifjabb 13 isko­lában szervezték meg a napközi otthoni ellátást. A csoportok száma negyvennel, a tanulók száma pedig több, mint hétszázzal növekedett. De még így is, az általá­nos iskolai tanulóknak mindössze 16,2 százalékát tudjuk; napközi otthonos el­látásban részesíteni. Ettől lényegesen jobb a helyzet a városokban, (Egerben 35,2 százalék), noha itt az igé­nyek is nagyobbak. A napközi otthonokban folyó munka alapfeltétele, a megfelelő tárgyi és szemé­lyi ellátottság Heves megyé­ben a 176 napközi otthonos csoport részére 113 terem all rendelkezésre, Meg kell említeni, hogy ezeknek a termeknek mintegy kéthar­madrésze nem ilyen célra épült. Napközis termeink mintegy fele korszerűtlen, túlzsúfolt. A felszerelés igen változa­tos képet mutat. A III, öt­éves tervben épült napközi otthonok felszerelése általá­ban megfelelőnek minősíthe­tő.' De sok még az olyan napközis terem, ahol a tanu­lók egész nap a padokban ülnek, sőt, olyan eset is elő­fordul, hogy egy négyszemé- lyes asztalnál 6—8 gyermek étkezik vagy tanul. Napközi otthonainkban még mindig kevés a tanári képesítéssel rendelkező neve­lő. Számos helyein a képesí­Tájékoztatás az iskoláztatással, a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról Az iskoláztatással, a pá­lyaválasztással kapcsolatos feladatokról, tudnivalókról ■tájékoztatták a művelődés- ügyi minisztériumban az MTI munkatársát: — Az általános iskolák­ban végzők a jelentkezési lapon két olyan tanintézetet jelölhetnek meg, ahoi tovább szeretnének tanulni. Akik gimnáziumi szakosított tan­tervű osztályba kérik felvé­telüket, a választott szaktár­gyakon kívül azt is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezőknek a tanintézet címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is fel kell tüntetniük. A szakmunkásképző isko­lákba jelentkezők a válasz­tott szakmán kívül a tagoza­tot (hagyományos, „A” emeltszintű „B”) is jelöljék meg. — Az általános iskolák igazgatói a jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentke­zési lapokat az első helyen megjelölt iskolához továb­bítják. A felvételi kérelmet elbíráló iskola igazgatója döntéséről az általános isko­lát értesíti, s elutasítás ese­tén a jelentkezési lapot el­juttatja a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelmet a második helyen is elutasítják, az érintett kö­zépiskolák a jelentkezési la­pokat a megyei, megyei jo­gú városi tanács művelődés- ügyi, Budapesten a kerületi tanács oktatási osztályának küldik meg. A sző­lő a felvételi béreimet el­utasító döntés ellen — a kéz­hez vételt követő nyolc na­pon belül — fellebbezhet. A fellebbezést a döntést hozó iskolánál kell benyújtani, de a tanintézet közvetlen felü­gyeleti szervéhez címezve. Az iskoláztatási munka ad­minisztratív lebonyolítása február elején kezdődik. A jelentkezési lapokat a kö­zépiskolákba, a gépíró- és gyorsíró iskolákba, a szak­Mm, január 37. szerda munkásiképző iskolákba feb­ruár 20-ig továbbítják. A felvételi beszélgetéseket — azokban a gimnáziumokban, ahol kétszeres, vagy annál nagyobb a túljelentkezés — április 15-ig tartják meg. A fel nem vett tanulók lapját április 25-ig küldik el a második helyein megjelölt iskolákhoz. A következő napokban az iskolákban országszerte rész­letesen tájékoztatják a szü­lőket és a diákokat a tovább­tanulás lehetőségeiről. Kürti András: Hosszú és fáradságos a kisiskolás útja a behavazott mezőkön át. (Foto: CAF — MTI — KS) R\\V\\V\\TO\\\\\\%\\V.\\\\\\\\\^W-\\\\\\\\\Y V XV. — Például ahhoz, hogy most Nagy Erik garázsában is felszereljenek dobozokat valamelyik sarokba és lila kört fessenek fel a padlóra. Bekapcsolják a garázst a ki- baut hálózatba. Kibautnak hívjuk a kiberno-automata rendszert. — Akkor... akkor semmit sem értek! Miért menekül­tünk előlük? Ha csak mun­kára jöttek?! Megüt a guta, ha kiderül, hogy ez az esze­veszett rohanás valami „Fuss az egészségedért!” mozgalom keretében történt. — Nem. Miattam történt. A Törpe úgy tudja, hogy Svédországba utaztam a szü­leimmel, nem jelentettem be, hogy itt maradtam. Kis csa­lás. & azt sem kell tudnia, hogy mi veled tárgyalunk. De a barátaim miatt ' ne nyugtalankodj. Majd ide jön­nek ők is. Jó előre megbe­széltük, hogy ha valami köz­bejön, szétszéledünk, utána a mi kertünkben találkozunk. Ez az én formám. Ettől a slepptől nincs szabadulás. — Mikorra érnek ide? — Nem tudom. Talán egy óra múlva. — Nagyszerű! Akkor ez az egy óra csak a miénk! Renate bólint. — Igen. És kár volna ki­használatlanul hagynunk. A keze után nyúlok, meg­simogatom. Nem húzza el. — Neked holnap vissza kell utaznod Odensébe — mondja elgondolkozva —, drága minden perc. Persze Hans jobban csinálná. — Mit csinálna jobban Hans? — nézek rá. Huncut fények villannak a szemében. — Hogy-hogy mit? Hát természetesen ő jobban ma­gyarázná el neked a helyze­tet, mint én. Okosabb mind­nyájunknál. De hát azzal is időt nyerü, k, ha egy és másról én tájéKoztatlak, amíg ők ide érnek. Helyes? — Helyes — mondom dü­hösen, mert gyűlölöm az egész világot. Renát, a ba­rátait, egész Aarlest, még ezt a két szép dogot is a lá­baimnál. Micsoda hülye, megalázó állapot. Rejtélyes- kednek, futtatnak, fürdetnek. És most itt ülök meztelenül, lópokrócba csavartan, egy vadidegen kertben, szemben egy majdnem vadidegen nő­vel és folytatólagos kiselő­adásokat hallgatok majd műszaki és helytörténeti kérdésekről. Mi közöm ne­kem mindehhez?! -Mit akar­nak tőlem ezek az őrült dá­nok? Miért játszik velem ez a lény? Csak azért nem ve­szem a kalapom, mert pilla­natnyilag nem hogy kalap­pal, de még egy fügefalevél­lel sem rendelkezem. Jó, addig várok, amíg megszárad a cuccom, felöltözöm, vala­hogy visszaszerzem a tás­kámat, minthogy az a ga­rázsban maradt, aztán ágyó! Akkor lássam Aarlest, ami­kor a hátam közepét. Elnyúlok a fűvön, behu­nyom a szemem, nem is fo­gok odafigyelni, beszélhet ne­kem Renate, amit akar... Sajnos, oda kell figyel­nem. Mert olyasmivel kezdi, ami tényleg érdekel. — Bizonyára feltűnt neked, hogy miért a garázsban ren­deztük meg balszerencsésen félbeszakadt kis összejövete­lünket, és nem Erik lakásán. És hogy mihozzánk sem men­tünk be most. A magyará­zat egyszerű. Arról a bizo­nyos konstans biorezgésről van szó, amit Hans már em­lített. Megint es a krumplifejű Hans! Állandóan té hivat­kozik! Csak nem szerelmes belé? — Olyan ez, mint az ujj­lenyomat — magyarázza. — Nincs két egyforma. Az em­beri test is bocsát ki magá­ból elektromágneses hullá­mokat és ezek rezgésszáma mindenkinél más és más. És egy személynél állandó. A bölcsőtől a sírig. A kibaut ennek alapján regisztrál és ismer fel bennünket. — Hát az a doboz a lila kör felett, az nem miniatűr tévékamera? — De igen. A szerepe azonban csak másodlagos. Mellette az egyik félgömb, az érzékeli a biorezgést. Sokkal megbízhatóbb, mert azonosít sötétben is, vagy ha szakállt növesztesz, vagy ha hátat fordítasz -a kamerá­nak. — Kivéve, ha nem lépek be a lila körbe. — Tévedés. Akkor is tud­ja, hogy ott vagy. Tízméteres sugarú kőiben érzékeli a je­lenlétedet. A mikrofon szint­úgy felfog minden hangot ilyen távolságból. A lila kör­nek csak a televíziós kamera szempontjából van jelentősé­ge. — És nem lehet ezt az egész triót kikapcsolni? — Azelőtt lehetett, dé az­tán a Törpe a kapcsolókat leszereltette. Körülbelül fél éve. — Kicsoda, micsoda az a gonosz Törpe? — Nem gonosz. Mindig ■csak jót akar. Mégis renge­teg bosszúságot okoz. De ró­la. majd később. Ezt a bio- rezgéses dolgot érted? (Folytatjuk) tés nélküli pedagógusokat bízzák meg ilyen feladatok ellátásával. Az a feladat, hogy a jövőben elsősorban jó pedagógiai felkészültségá, gyermekeket szerető, kor­szerű nevelési ismeretekkel rendelkező pedagógusok ke­rüljenek mind nagyobb számban gyermekeink mellé, A napközi otthonok feladata az iskolai oktató-nevelő munka tovább folytatása, a tanulók helyes világnézeté­nek kialakítása, a szabad idő jó megszervezése és nem utolsósorban a gyermekek kulturált magatartásra, he­lyes viselkedésre való szok­tatása. A megye napközi otthonai­ban levő tanulók 75 százalé­ka hátrányos helyzetű, fizi­kai 'dolgozók gyermeke. A napközi otthonos neve­lők dicséretére szolgál, hogy a napjaikat itt eltöltő gyer­mekek tanulmányi eredmé­nye észrevehetően jobb, ag egv-egy adott osztály tanul­mányi átlagánál. Bukás a napközi otthonos gyermekek között csak elvétve akad. A napközi otthonokban, mint­egy 250 cigánytanuló van, akiknek étkeztetéséről, ta­nulmányi munkájáról meg­felelő gondoskodás történik. Ezen intézmények megnö­vekedett szerepét, jelentősé­gét helyesen látják ma már helyi tanácsaink is. Ezt mu­tatja, hogy számos helyen vb., sőt tanácsülésen foglal­koznak az iskolai napközi otthonok gondjaival. Ma már mind több helyen a községi tanácsok saját ere­jükből is fejlesztik, bővítik a napközi otthont. Dicséret­ként lehet szólni a gyöngyö­si járásról, ahol a 111. öt­éves tervben hét új napközi otthon kezdte meg működé­sét, elsősorban községi erő­forrásokból. Az egri j árás csupán az épületek felújítá­sára és korszerűsítésére több mint másfél millió forintot fordított az elmúlt öt évben. Poroszlón a helyi termelő­szövetkezet 80 ezer forinttal, a szülők 30 ezer forint érté­kű társadalmi munkával járultak hozzá a napközi otthon fejlesztéséhez, A he­vesi járás napközi otthonos épületekre ez említett idő­szakban 1,2 millió forintot áldozott. A IV. ötéves terv e vonat­kozásban új feladatokat ró az ipari, mezőgazdasági üze­mekre is. Gondoskodni kell a már említett korszerűtlen épületek felújításáról, pótlá­sáról és úgy kell fejleszteni a hálózatot, hogy a tervidő­szak végére elérjük a 20—22 százalékos ellátottsági szinz tét. Ez azt jelenti, hogy 1975- ig 55 új napközi otthonos csoport válik szükségessé. E feladat megvalósítását az élet sürgeti, követeli. A feladat fontosságát felmér-, ve a megyei tanács végre-: hajtó bizottsága a közelmúlt ban több fontos határozatot hozott, egyebek között azt, hogy felkéri a termelőszövet­kezetek területi szövetségeit; a megyei KlOSZ-t, az ÁFÉSZ-ek megyei központ­ját, a megye ipari üzemeit, hogy lehetőségeikhez mérten maguk is nyújtsanak anyagi segítséget napköziiotthon- hálózatunk fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. A kezdeti lépések bizta­tóak és remény van arra, hogy széles körű társadalmi összefogással célkitűzésein­ket ebben a vonatkozásban is valóra váltjuk. Szalay István a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom