Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
KOSSUTH B.20 Zenekari muzsika. 9.00 llarsan a kürtszó. 10.03 Donizetti: Don Pasquale. 3. lelv. opera. 12.20 KJ nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.49 Oj Georgikom. 14.04 Pol-beat. 14.16 Mesejáték. 15.10 Rádióiskola. 16.03 Kórusmüvek. 16.13 Riport. 16.35 Áriák. 17.05 A nemzetközi monopóliumokról. 17.20 Népdalok. 17.35 Mérlegen — a vállalati gazdálkodás. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Bartók: A fából faragott királyfi — táncjáték. 20.05 Tánczenei hangverseny. 21.03 Kilátó. 22.20 Tengeri zenék. 23.20 Nótacsokor. 0.10 Madrigálok. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 9.00 Kodály műveiből. 11.44 Indiai versek. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 TOrvénykönyv. 13.20 Orosz tenoráriák. Kettőtől — hatig ... 18.10 A történelem hajnalán, 18.35 Hangverseny. 19.25 Népdalok. 20.28 Kemény László emlékezete. 21.23 Operettrészletek. 21.53 Nasidze: II. szimfónia, 22.20 Riport. 22.35 Nóták. 23.15 Romantikus zene. MAGYAR 8.05 lskola-tv. 17.28 Hírek. 17.33 Vidám esztrádmüaoe gyermekeknek. 18.03 Pályaválasztási tanácsadó. 18.35 Szovjet kisfilm. 18.45 Lengyel—magyar tsz-efc egy üttmíiködése. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Jowita. Magyarul beszélő lengyel fiira. 31.30 Rizi-bizi. 21.55 Tv-hiradó. POZSONYI 5.2S A szabadság első napja. 10.95 A. Moyzes: Garamvölgyi táncok. 15.90 Slovan Bratislava— Jugoszlávia női kosárlabda- mérkőzés. 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 20.40 Dalok az NDK-ból. 31.15 A tett színhelyén. Sorozat. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Csak fél 6 órakor Idegen a cowboyok között Kétrészes, színes, amerikai cowboyfllm. (Dupla helyárak) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Nagykorúság Szovjet-üzbég film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: A gyilkos a házban Van GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Maga tetszik nekem HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Aladdin és a csodalámpa HATVANI KOSSUTH: Ha... HEVES: Fehér robbantás FÜZESABONY: Halálos tévedés ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda réggé! 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). ä Qlípíífiág,ot Az idén — vadászati világkiállítás Hol volt,hol nem volt a felsőtárkányi márvány ? Három éve folynak az első vadászati világkiállítás előkészületei. Az 1071. augusztus 27-től szeptember 30-ig tartő bemutatóra eddig négy világrész 32 országa — köztük a Szovjetunió, a szocialista országok, Francia-, Olasz-, Spanyolország, Kamerun, Kenya, Tanzánia, Szudán — jelentette be részvételét, hogy önálló nemzeti pavilonban szerepeljen. Magyarországot a vadászat messze múltba nyúló hagyományai, a vadgazdálkodásban, a természetvédelemben értékes vadjaink megóvása terén elért eredA Vadászati Világkiállítás emblémája. Amikor sz utas a felsőtárkányi sziklaforrást elhagyva, tovább-ballag a balfélé kanyarodó úton, átjut a szűk szoroson, a Bükk kapuján, s elébe tárul a S2ielíd Barátrét, mögötte a kövek, a Pes- kő, Tarkő, Háromkő kemény vonala, szinte lehetetlen, hogy egy pillanatra ne hunyja le a szemét, s ne gondoljon arra, hogy sok millió évvel ezelőtt ez a tájék ten- germélyi táj volt, talán éppen csak a Tarkő orma látszott ki belőle, mint a szirt és zátony, homlokát fehérre marták tengermélyi sók. Tenger hullámzott itt, tajték táncolt a hullámok felett s itt, a mélyben és fent a maHol lehetett ez a márványbánya? A kutató ilyenkor embereket és könyveket vallat. Az emberek nem tudnak semmit. Felsőtárkányban az öregek legöregebbje sem emlékzik a márványra. Bartalos Gyula régész 1887-ben írja: „A forrástól a szekérút (akkor még szekérút volt a lillafüredi út) egy szurdokon vezet és a sziklaszorosban, a patak mentén haladva balra kanyarodik. A sziklaszorost a palóc nép keőközinek, vagy ' keszinek színűleg ez volt a márvány lelőhelye.. Aztán, a második világháború után, ezt a barlangot is felrobbantották. Csiszol - lan állapotban csak szakértő szem ismeri fel a márvánvt. A községben a negyvenes évek második felében hid it építettek, ehhez kellett a kő. A püspöki számadásokban szerepel még egy Michael Schnattmann, valószínűleg Rupert testvére, akivel 1775 áprilisában kötött bérleti szerződést Ulrich János püspöki prefektus a bánya bérletére. Ezt a szerződést két év múlva meg kellett ményei teszik hivatottá a nemzetközi seregszemle megrendezésére. A mezőgazdasági vásár 33 és fél hektárnyi területén pavilonokban és szabad terü- rületen változatos látnivaló' tárul majd az érdeklődők elé. A kiállítás díszcsamolta a „Világ vadászata” cimmel az egyes világrészek vadászati jellegzetességeit, a vadászat és az ember kapcsolatát szimbolizálja. Méltán tarthat érdeklődésre a magyar vadgazdálkodási bemutató. Az arany-, ezüst- és bronz-díjas trófeák bemutatóján 210 nemzetközi díjat nyert agancs, trófea látható majd. Hazánkban ezelőtt éppen száz évvel tartották az első trófea-kiállítást. Vadaskertet rendeznek be, ahol a magyarországi vadfajtákat természetes környezetben helyezik el. Szarvas, muflon, őz, vaddisznó, túzok, fogoly, fácán, róka, nyúl, mesterséges tóban vízimadarak népesítik be majd a vadaskertet. A fegyvertörténeti bemutató régi míves kivitelű vadászlándzsákat, kovácspuskákat vonultat fel. A vadászterem reneszánsz bútorokkal berendezett kastélyt idéz, a fegyvertár kronológiai sorrendben tárja a vadászpuskákat a látogató elé. Lesz természetfilm fesztivál, bélyeg, könyv és fotókiállítás, melynek témája a vadászathoz kapcsolódik. Vadászat a művészetben című nagyszabású képzőművészeti bemutató színhelye lesz a Műcsarnok 12 terme. Vadászkutya-verseny, sporthorgászati bemutató, lovasbajnokság, európai fogatverseny lesz ez alkalommal a vásáron. Hangversenytermekben, színházakban a témához közelálló kulturális eseményekre kerül sor. Nemcsak a kiállításon, nemcsak Budapesten várja gazdag program az érdeklődőket. Bemutatjuk az ország vadgazdálkodását, vadásztájainkat, egyebek között a pilisi, a gemenci, a gyulai, a zamárdi, keszthelyi, veszprémi, tatai erdő- és vadgazdaságot. A kiállításra 1 millió hazai és 60 ezer külföldi látogatót vár a rendezőség. gashan, a csillagok alatt csend lebegett A tenger habjából született a márvány, az antik felfogás szerint A latin nyelvben a marmor márványt is jelent, s tenger színét is. S már itt is vagyunk a hajdani felsőtárkányi márványnál. A geológia persze azóta kevésbé költőien fogalmazta meg a márvány mivoltát Őszinte érdeklődéssel olvastam Sugár István írását e természeti kincsről, annál is inkább, mivel magam is régóta kutattam ennek a különös sötétszín kőzetnek történetét, múltját lelőhelyét. E márvány „fénykora” Eszterházy építkezéseivel egyidejű. 0 sokat remélt tőle. 1762 június 28-án érkezett Egerbe. (Az első éjszakát a város falán kívül a „nagykerti nyári kastélyban” töltötte és csak másnap tartotta ünnepélyes bevonulását a hatvani kapun át Ez azért érdekes, mert kevesen tudják, hogy a mai népkertben is volt egy püspöki kastély.) Fél esztendő sem telt bele, máris elhozatta Bécsből Schnattmann Rupert márványfaragót és rábízta a szép, barnásszürke márvány fejtését mondja. E sziklák adják a tarkanyi szürke márványt, melyet kiválólag a színváltozat és almás foltok jellemeznek. Érdekes a baloldali sziklafalban két nagyobb szírtüreg, mintha ezek őrhelyei lettek volna a sziklaszorosnak, egyikét dinamit- tal robbantották fel a sziklaüregnek, melyen a mész- pátnak igen szép jegeces ere fut végig”! Türk Frigyes néprajzkutatót, aki végigbarangolta a környéket, pár évvel utóbb így ír: „A márvány barlangos szoroson áthaladva kinyílik előttünk a szép Barátrét.” Akkor tehát még megvolt a „barlang”, amit Bartalos szírtüregnek nevez. S valóAz utóbbi években országszerte fellendülő honismereti mozgalom ráterelte a figyelmet a földrajzi nevek gyűjtésére is. Rendkívül fontos ez. A falu szocialista átszervezése után megszűntek a régi kis földparcellák, kialakult a táblásgazdálkodás. A régi dűlő és határ- résznevek elhalóban vannak, szükséges tehát azok miríél előbbi összegyűjtése. A földrajzi nevek gyűjtése Heves megyében 1965-ben indult meg. Megkezdődött a gyűjtés az egri, gyöngyösi, füzesabonyi, hatvani és a hevesi járásban. Mivel a gyűjtések gyors befejezésére nem lehet számítani azért 1970-ben közzétették az egri járás anyagát. Az anyag gyűjtését és feldolgozását a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete támogatásával Pelle Béláné és tanítványai végezték. A volna újítani, de a két évvel későbbi szerződések között már nem esik szó a márványfejtés bérletéről. Lehet, hogy az oly sok díszt adó márványér kimerült. Nem csoda, ha ennyi idő múltán a tárkányiak is elfelejtették. Az utas bekanyarodik a sziklaíorrást elhagyva a lillafüredi úton. Óriási omla- dék baloldalon. Még hosszú évekig szakadt le a magasból egy-egy tömb, s a közlekedést is veszélyesé tette. Azóta már megnyugodott a szikla. Az emlékezet is betemette a régvolt márványbánya helyét. Pedig valóban érdemes volna felkutatni a környéken újabb lelőhelyeket. gyűjtés az egri járás 48 községére terjedt ki. Pelle Béláné és tanítványai felkeresték a falvak idősebb embereit, s tőlük gyűjtöttek anyagot. A helyszínen végzett gyűjtések anyagán kívül felvették annak a kéziratos gyűjtésnek anyagát is, amelyet a múlt század hatvanas éveiben Pesty Frigyes kezdeményezésére, belügyminiszteri rendeletre írtait ösz- sze. A földrajzi névanyagot községenként adták közre. Egy-egy község, névanyag közlése öt részből áll: az első részben a község népi neve, a falu nevének eredet- magyarázata, a község területének és lakosságának számadatai találhatók, a második rész a falu belterületének, a harmadik a falu külterületének a neveit nyújtja. A negyedik rész azokat a történeti (Pesty-féle és kataszteri neveket közli, amelyet az adatközlők már nem ismertek. Az ötödik részben a gyűjtők nevei találhatók. A könyvben megtalálható a 48 község térkép- vázlata. A községenként közölt névanyagot névmutató egészíti ki. A mutatóban minden név szerepel, amely az adattárban megtalálható, a népi nevek mellett tehát a kataszteri térképen lévők is, de Pesty Frigyes múlt századi négyűjtésének azonosító elnevezései is. A mutatót Kovács Béla állította össze. A könyv értékét tovább növelte volna, ha felhasználják a középkori oklevelek anyagát. A munka újabb lei- adásakor ezt meg lehet valósítani. Kár, hogy a könyvnek nincs tartalomjegyzéke. A könyv az Egri Járási Tanács anyagi támogatásával, a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában jelent meg 282 oldalnyi terjedelemben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 125. számaként. Szecska Károly MmmmQ 1971. január 26., kedd (Kádár) >SY látom Egert (Egy turista fotóalbumából) . ÄKStä. aí«ssumvbu?r í ,f,sssfs,s,ssssss/ss//s///s/sss/j/ssss/ss//ss/s**/ss/sss/sss//ssj^s/sss/ss/ssssfsss/yssfs/ssssfsss/sssss//ssssssfsszfsssssssssr/ssf/ss/sfss/ssrssssssssssssfssrssssssssssssssss. Nem tudom, hogy vásároltak-e mostanában férficipőt? Ha igen, úgy nyilván találkoztak önök is egyik cipőgyárunk elmés újításával. A dobozka alján egy figyelmeztető cédulácska olvasható mely szerint kérik az igen tisztelt Elválik ha leválik a talpa menten leválik. Eddig a felhívás. Többen bosszankodnak miatta, tulajdonképpen pedig éljent kellene kiáltani. Ez haladás, ez igen. Mert mi történt vevőt, hogy az újonnan vásárolt lábbalit se esőben, se hóban, se sárban ne viselje mert eddig? Megvásároltuk a cipőt. Menten belegázoltunk sárba, pocsolyába topáiikánkkal. Holott rendeltetése egészen más lett volna; Lehet szobadísznek madáretetőnek, vagy ereklyének is használni. Unokáink számára gondosan megőrizni: ezt viselte a nagypapa az atomkorszak küszöbén... Ám félre a tréfával. Hasznos ez a figyelmeztetés. Bölcs és szívélyes. Megeshetett volna, hogy az ember elindul ragyogó napsütésben a Szigetre. Séta közben elér egy vihar. Felkészülten azonnal lehúzzuk a cipellőt, hiszen tudjuk, hogy percek múlva ronggyá ázik. Kezünkben szorongatva folytatjuk utunkat — mezítláb. Mintegy hirdetvén egyik színmű mondandójának életrevalóságát, mely szerint haladó dolog így haladni — mármint mezítláb a parkban. Igen, kétségtelen haladás ez kérem. Egyesek még életrevalóbb. ötletnek tartják, hogy gyártsanak például olyan cipőt melyet az eső, vihar nem tép ronggyá. Ezeket leintem mohóságukról. Hol vagyunk még ettől. Ez a jövő század cipője lesz. Addig örüljünk. az életrevaló ötletnek: jóelőre figyelmeztettek, hogy beugrottunk, bóvlit vásároltunk. Az ötlet oly kitűnő, hogy véleményen szerint több gyár foglalkozik a gondolattal, íme ők is csatlakoznak e mozgalomhoz. Hiszen nekik sem mindegy, hogyan tudják megtartani a vevőt. Néhány példa máris rendelkezésre áll. Űj hűtőszekrényt így propagálja majd a gyártó cég: „Ez a hűtőgép nem hűt. Csak doboz, öreg újságok, fényképek, kacatok tárolására alkalmas. | Más. Az újfajta Íof-J tószelvényeken majd ez olvasható: „Ezt a szelvényt kitöltheti és be is dobhatja. De húzására soha nem kerül sor...” Olyan televíziós készülék típus gyártására is sor kerülhet majd, melynek dobozában az alábbi cédulácskát találja az új tulajdonos: „Ember! Ezt a készüléket hiába csavargatod. Semmilyen vételre nem alkalmas. Ezen se hangot se képet nem kapsz. Kizárólag szobadísz. Porfogó. Ha szórakozni akarsz, menj moziba, színházba, meccsre...” Milyen csábító perspektívát indított a ci- pödobozokban meghúzódó figyelmeztető cédulácska? Lesz-e sikere a vá sárlók között? Majd elválik, ha leválik. Abai Pál Dr. Kapor Elemér Könyv jelent meg az egri járás földrajzi neveiről
