Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

KOSSUTH S.15 Mit üzen a Rádiót, 8.50 Könnyűzene 9.01 Vadon nőtt gyöogyivrág. 6. foiyt 9.28 A hét Bartók-műre: V. vonósnégyes 10.05 Szvit gyermekeknek 10.40 Szimfonikus zene 12.30 Ki nyer mat 12.30 Tánczene 13.10 Népi zene 13.45 Válaszolunk haDgatómknak 14.00 Édes anyanyelvűnk 14.05 Dalok 14.26 Fúvósamé 14.34 Hemingway etbesnóMse ]£.10 Középiskolások földrajzi vetélkedője *5.45 Wagner: A medvefcőrös nyitány 10.05 Népzene 16.32 Riport 16.42 Operettdalok 17.30 Lemezmúzeum 17.45 Riport 18.03 Húszas stúdió 19.» A Rádió KabarészfnWfflá 23.15 Indiai útijegyzet 22.25 Könnyűzene 22.55 Petro vies: C’est la guerre 0.14 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Népdalok 8.40 Operafelvételek 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Beethoven műveiből 13.03 Művelődés és gazdaság 13.20 Operarészl. Kettőtől — ötig._ Kívánságműsor 17.00 ötórai tea 18.10 Tudományos mozaik 18.43 Holnap közvetítjük.« 19.03 Népi zene 19.35 Hangversenyközvetítés 21.05 Nőkről — nőknek 22.10 Marcia grófnő Részi. 22.30-A hét Bartók-művé 23.15 Verbunkosok HelvenSt íve született a mozi... Az egri mozik 1 ■■ 1 wrm r r| bölcsőjénél 1895. december 28-án Pá­rizsban, a Boulevard des Ca- pucines-en, a Grand Café indiai szalonjában tartották az első nyilvános mozielő- adást. A Lumiere fivérek 16—17 méter hosszú filmjeit vetítették az ámuló publi­kumnak, 40 centimes belép­tidíj mellett. Magát a techni­kai találmányt az év feb­ruárjában szabadalmaztat­ták Lumire-ék, március 22-én pedig már zárt baráti körben le is vetítették „A munkaidő vége” c. kis doku- mentum-filmj ükét. A hetvenöt esztendeje megszületett mozi óriási kar­riert futott be napjaink mo­dern panoráma filmszínhá­zaiig ... Érdemes röviden áttekinteni, hogy honnan is indult el az egri mozik ér­dekes, tanulságos kultúrtör­ténete? Pontos adataink vannak arról, hogy 1900 nyarán és őszén már alkalmi filmélő­adásokra került sor részben a színház helyén állott nyári színkörben, a híres egri „Aréná”-ban és a Kaszinó Széchenyi utca 16 szí. alatti nagytermében. 1907-ig rend­szeresen a budapesti Uránia magyar tudományos színház vidéki osztálya tartott váro­sunkban zömükben tanulsá­gos és ismeretterjesztő film- előadásokat Sikerült felkutatni az 1900. október 6—7-i mozielőadá­sok műsorát. Az első nap a Spanyolország c. filmet ve­títették, amelyet másnap egy velencei program követett mélyben hosszabb-rövidebb filmek „a gondolázás’"-rólt „a tarantéllá”-ról, „a velen­cei kameváT’-ról szóltak, de nem hiányzott a Szent Márk tér röpdöső galambcsapatai­val sem. A többnapos mű­sorblokkot ,-A vas” című „mozgófénykép” zárta be, tarkítva ezt az érdekes té­mát 156 színes diapozitív vetítésével. Az Urania tudományos színháznak hamarosan kotv- kurrense is akadt. Már 1901- ben, s később többször meg­fordult Egerben Ben kő tanár „Edison Színháza”. Benkő mórijának műsorát sajnos nem ismerjük, de a korabeli sajtó megemlítette, hogy „a mozgófényképek sorozata igen változatos” és, hogy „Benkő tanár mozgófényké­pei úgy a fővárosban, mint a vidéki nagyobb városok­ban nagy tetszésben része­sültek.” Egyébként az „Edi­son Színházinak voltak az első moriplakátjai is Eger­ben eddigi kutatásaink sze­rint Hogy a Lumiere fivérek korszakalkotó találmánya Egerben is rendkívül hamar ismertté vált, mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy amikor 1898. novemberében Leszkay András uram szín- társulata a Heltay által „ma­gyarított” Blumenthal és Kaldenburg írta „Mozgó fényképeki‘ c. bohózatot be­mutatta s a kacagtató darab kulesfelvonásában, — mely egyébként egy „kinematog- ráf bódé”-ban játszódott, — hiányzott a nyílt színi vetí­tés, az egri sajtó keményen megmosta a fejét a színi di­rektornak, hogy fittyet hányt Louis és Auguste Lumiere találmánya mellőzéséért. Az egy-másfél órás műso­rok, melyek 10—11 rövid- filmből állottak össze, csak 1907-től szórakoztatták az egri közönséget. Ezt az or­szágosan ismert Lifka cég „Bioskop”-ja produkálta a mai autóbusz-pályaudvar he­lyén felállított „pazar fény­árban úszó” sátrában. Az első állandó mozi Egerben 1911. július 22-én nyitotta meg kapuit Az URÁNIA nevű „mozgófény- képszínház” a mai Dobó tér 8. számú ház udvarán, ma MÉK-irodai célokra használt épületben működött egészen 1914-ig. Ezeken a helyeken ringott az egri mozi bölcsője... Sugár István Új évi fofójAvaslatiaink Így a legbiztosabb a központi fűtéses házak zavartalan fűtésének megoldása Kívánjuk, hogy az Egri Dózsa ellen/ellnek kapuja így nézzen ki ebben az eszten­dőben POZSONYI 17.55 Telespoirt 18.25 Fúvószen« 19.00 Tv-hfradó 19.30 50 éves a CSKP 20.00 A rézgomb TV-kémíllm-soroBat 3. rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG} (Telefon: 22-23.) Délután 3, fél í é* este $ érakor A félszemű seriff Színes, magyarul beszéli amerikai western EGRI BRÓDY: (Telefon: 11-07) Fői 6 és fél S órakor Jöttem, láttam, löttenű Színes olasz—spanyol westcrnfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy férfi, aki tetszik nekem GYÖNGYÖSI SZABADSÁGi Hétszer hét HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szerelmi álmok l—II. rész HATVANI KOSSUTH: Gyula vitéz télen, nyáron FÜZESABONY: Nem születünk katonának HEVES: Dél csillaga PÉTERVAsARA: Az örök fiatalság birodalma ÜGYELET Egerben: órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai rendelőben. (Telefon: 11-1Q). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Hirdessen a Az őszhajú zavartan bo­torkál az asztalok között Leül, és egy duplát rendet A köpcös, kopaszodó, feke­te már az ajtóból wiegest, kalapját lóbálja. — Nahát, öregem, est _ a véletlent! Ezer éve nem lát­talak. De megvénültél, paj­tás! He-he-he... — Hát... izé... szer­vusz. Ülj le. Veled mi van?, Igazán jól nézel ki. — Ja, kérlek, nekem, megszaladt. Van itt gógyi. Idenézz, erre a mellkasra! Mondanád, hogy ötvenöt múltam?! — Dehogy mondanám.'., — £n minden reggel tor­názom tiz percet. Van egy gumikötelem is. Fogd meg ezt a bicepszet! — Hát, jó kemény, iga­zán jó kemény. Én tisztá­ra pacal vagyok már. — Mutasd! Áh... meg sem merem szorítani. Enni kell, kisapám. Vajaskenye­ret égy kiló szőlővel. Az a vitamin! Te, képzeld, teg­nap is volt egy csajom.. Ha hiszed, ha nem, való­sággal szerelmet vallott. „Te driSBt mondta, gri az esti* AZÚR FIZET /elírom a noteszomba! Te megszég’jeníted a húszéve­seket.” Na látod. Nők kel­lenek. Nők, öregem. Vannak neked nőid? — Hát nekem... én azért... — Ne dadogj! Lesz. Ne­ked is lesz. Oké? — És a feleséged? — Annak csend! Meg­mondtam, ha nem tetszik, fel is út, le is út. Nyavaly- gott, hogy neki köszönhe­tek mindent. De mit? — kérdezem én. — Mindenbe csak beledumált. Még min­dig cipészsegéd lennék, ha rá hallgatok. „Ne tanuljak tervezést, ne járjak zene­órára, ne legyek önálló!’* Hát nem, drágám. Én ön­álló lettem. Lajthai József belvárosi cipészmester va­gyok, nagymenő! Rám buk­nak a csajok. Én lettem valaki. Nem úgy, mint te! Látom, szegény kis kulaac maradtál. Na, azért ne ke­seredj el — és jól hátba verte az ősz hajút. — Hát, tudod, én lombi­kok között élek. Kísérlete­zem ... — Mit csinálsz, te szeren­csétlen?! Te rabszolga! Nyolcra meló, blokkolás, főnök... — Nyolc ára? Tizenkettő, vagy tizenhat... — Jaj, Géza, Istenem!... Miért nem ütsz az asztal­ra? ! Tudod mit? Legyél suszter, apukám, vágj hal- sütő, vagy inkább díszcser­jés. De ne hagyd hajszol*” magad. Fúrd meg a fonó köt! — F,z nehéz lenne. Mert tudod, abban a, jaborató­riumban én vagyok a fő­nök. Meg nem tudok halat se sütni, he-he-he... Meg cipőt se tudok csinálni És díszcserjét se láttam más­hol, csak a pálmaházban... A lombikjaim között azért jól megtalált im a célomat. Képzeld, most új témát ku­tatok, hogyan lehetne fele beruházással, fele fizikai munkával megkétszerezni a... — Marhaság! Nem fize­tik. A nők, meg a Közért pénzt akar. Nézd, ezt a frankó felszolgálónőt. mi­csoda hosszú combok... Szeretnéd, mi? — Ne butáskod). Ezt azért úgyse lehet, csak úgy _. — Nem? Idenézz! Kis­asszony! — Parancsoljon, uram. — Kérek három konya­kot. — Igenis, önnek dupla konyakot? — Ugyan, dehogy. Egyet, természetesen önnek, vagy whiskyt iszik? — Ó, köszönöm. „ Tes­sék, édes uram. — Biztos éjfélig dolgozik, kisasszony? De kár. Pedig az új Mercédesemet direkt magának találták ki. Na­gyon menne a hajához. — Dehogy éjfélig dolgo­zom. Nyolckor már a kijá­ratnál vagyok — mondta jelentőségteljesen. — Na, mit szólsz? Vissza­jövünk a babáért? — Nahát! Te aztán tudsz élni. — Nincs duma. Én most kimegyek a galoppra. s utána hol találkozunk? — Szégyenlem, de nekem be kell mennem a kutató- intézetbe. Szörnyen izgat, hogyan alakul a kísérlet, mert... — Szegény fiú! Na, nem h*}... Kisasszony, me­gyünk. Volt két konyak, egy ívhisky, az úr fizeti... ,_i ___István A Scotland Yard tudja, hogy az ausztráliai sikeres menekülés után 1970 nyarán Biggs Máltán járt. Feltételezik, hogy a rablás­ból szerzett „részének” ma­radékait (a teljes összeg: 120 ezer font) akarja magá­hoz venni. Felesége és há­rom gyermeke egyébként változatlanul Ausztráliában éL Az áruló fogsor A Scotland Yard detektív- jei abban bíznak, hogy Ro­nald Biggst, a híres angliai vonatrablás hét éve szökés­ben lévő társtettesét, a fog­sora buktatja le, s juttatja hamarosan rendőrkézre. Biggst ugyanis súlyos autóbaleset érte, s a rendőr­ség feltételezi, hogy végül is csak-csak próbál valamit „lendíteni” a külsején. En­nélfogva Londonba, Nagy- Britanniában és „más orszá­gokban” mindenfelé körözik Biggs fogazatának fotóját a szökött vonatrabló valódi és elváltoztatott fizimiskájának képével ggateBhifc ---------­L egyen ilyen as auíósztráda Eger—Budapest között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom