Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk i Viharfelhők Nagy-Britannia egén AZ EDWARD HEATH-től meglökött, szinte fog­pasztareklámnak is beillő széles diplomatamosoly most is látszik a róla készült fényképeken. Ám ez sem tudja elkendőzni a súlyos gondokat, amelyekkel Heath-nek és kormányzatának ezekben a napokban szembe kell néz­nie. Singapore-ban tart még a nemzetközösség értekezle­te, amelyen ugyancsak szorongatják partnerei a brit mi­niszterelnököt. Nem is csupán a Dél-afrikai Köztársaság közelében levő. magukat közvetlenül fenyegetve érző af­rikai államok vezetői tiltakoznak élesen London ama szándéka ellen, hogy felújítja a fegyverszállításokat Pre- tóriának. Ugyanilyen élesen száll szembe a Downing Street elképzelésével a nemzetközösség számos „fehér bőrű” országa is, például Pierre Trudeau Kanadája. A nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezlete való­színűleg a hót végén ér véget. Még nem tudhatjuk, mi szerepel majd a határozatban (ha lesz egyáltalán?), de az már most bizonyosra vehető, hogy a többség nem egyezik bele abba, hogy Anglia újból fegyvereket szál­lítson Dél-Afrikának, s ha e szándékról nem tudják is végképp lebeszélni Angliát, de halasztásra mindenképp rábírják Londont. EKÖZBEN azonban magában a szigetországban sem rózsás a helyzet. Anglia történetében először: postás­sztrájk robbant ki. Mintegy 230 ezer dolgozó szüntette be a munkát — egyelőre meghatározatlan időre — s így nemcsak a levél- és csomagforgalom bénult meg a brit szigeteken, de a távirati összeköttetés is. ez utóbbi a kül­világgal is. Csak a telefon működik, részint, mert a központok jó része automatikusan működik s a gépek nem sztrájkolnak, részint, mert a telefonkezelők más szakszervezethez tartoznak. Harmadik problémaként sorolhatjuk —, hogy csak a gondok nagyját említsük — az ismét kiéleződött észak- írországi helyzeteit A feszültségre jellemző, hogy Chiches- ter-Clark ulsteri miniszterelnök bejelentette: a héten a londoni kormány két minisztere érkezik Belfastba. NYILVÁNVALÓ, hogy a nemzetközösiségben kirob­bant válságot nem a dél-afrikai fegyverszállítások mellett való konok kitartás simíthatja el, csakis az, ha London eláll ettől a tervétől. Az sem kétséges: a postássztrájk és hasonló munkaügyi problémák nem azzal nyernék meg­oldást, ha életbe léptetik a készülő szakszervezet- és sztrájkellenes törvényt, azzal csak olajat öntenek a tűz­re. Miként az észak-írországi helyzet javulása sem az eddig politika folytatásától várható —, hiszen ez csak új meg új krízishelyzeteket idézett élő —. hanem egye­dül attól, ha a polgárjog mozgalom jogos követeléseinek tesznek eleget. Nixon és az új kongresszus Nixon elnök hivatalbalé­pésének második évforduló­ja alkalmából kedden este szűkkörű vacsorát adott a Fehér Házban. Az elnöki mandátum első félideje szer­dán délben telt le, s a má­sodik félidőre vonatkozó el­képzeléseit Nixon pénteken este fejti ki az „Unió hely­zetéről” szóló szokásos évi elnöki üzenetben a felújított törvényhozás két házának együttes ülésén. A félidős évfordulót szo­katlan módon Nixon elnök nevezetes cselekedeteit meg­örökítő fényképkiállítással is megünnepelték. A washing­toni Smithsonian Múzeum csarnokában „Az első két év” címmel megnyitott kiállítás külön nevezetessége, hogy ezúttal első Ízben népszerű­sítenek ilymódon egy élő és hivatalban lévő elnököt. Az elnöki „Mosolyalbum” kiállí­tás, amelynek akár „Csak a szépre emlékszem” jeligét adhatták volna, nagy ívben elkerüli mindazokat a hazai és nemzetközi problémákat, amelyek a második félidő kezdetén megoldatlanul áll­nak Nixon elnök és az új törvényhozás előtt. Washingtoni megfigyelők a növekvő belpolitikai feszült­ség a Fehér Ház republiká­nus lakója és a demokrata­párti többségű törvényhozás közötti élesedő konfliktus je­lének tekintik, hogy ezútta. példátlanul korán, gyakorla­tilag már a pénteken el­hangzó elnöki üzenettel meg­kezdődik az 1072. novembe­rében esedékes elnökválasz­tások kortashadjárata. A demokrata párti olda­lon erősödik az a nézet, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakója csak „egy fordulós el­nök” lesz Ezt a nézetet a ta­valy novemberi félidős kong­resszusi választások eredmé­nyeire, s mindenekelőtt a megoldhatatlannak látszó gazdasági problémákra ala­pozzák. Egyházak világ tanácsa Az egyházak világtamácsá- nak 120 tagú központi bi­zottsága szerdai ülésén fel­szólította a tanács tagjait, beszéljék le kormányaikat arról, hogy támogassák a portugál gyarmatosítók által Mocambique-ben tervezett Cabora Bassa völgyzárógát és más objektumok építését, amelyek erősítenék az Arii­kéban hatalmon lévő fajgyű­lölő rendszereket. A köz­ponti bizottság ezenkívül fel­szólította a kormányokat, hogy ne kereskedjenek a faj­gyűlölő és gyarmatosító afri­kai rendszerekkel. A Közel-Kelettel kapcso­latban a központi bizottság síkraszállt a Biztonsági Ta­nács 1967. novemberi hatá­rozatainak valóraváltásáért és állást foglalt a „külön­böző vallások és ideológiák képviselői közötti párbeszéd” mellett. Börzei Varsóban Schröder sajtóértekezlete Moszkvában Gerhard Schröder volt nyugatnémet külügyminisz­ter, a CDU ellenzéki párt helyettes elnöke, a bonni parlament külügyi bizottsá­gának elnöke szerdán, egy­hetes szovjetunióbeli látoga­tásának befejeztével sajtóér­tekezletet tartott Moszkvá­ban. A szovjet vezetőkkel foly­tatott tárgyalásain kifejtette a nyugat-berlini problémával kapcsolatos bonni álláspon­tot — hangsúlyozta. Utalt rá. hogy Bonn véleménye szerint Nyugat-Berldn „Németország legnagyobb ipari városa és egy élő organizmusnak egy darabja.” Ügy vélekedett, hogy Nyugat-Borlinben to­vábbra is kívánatos az NSZK „nem tolakodó, de ha­tékony jelenléte.” A Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól szólva rámu­tatott: most „élesebben" lát­ja mind a megoldatlan prob­lémáikat és nehézségeket, mind pedig a szovjet—nyu­gatnémet szerződéshez fűzött szovjet reményeket. Az effaj­ta személyes kontaktusok szélesítését „abszolút szük­ségesnek” nevezte. ★ Kedden repülőgépen Moszkvából visszautazott Bonrb-] Gerhard Schröder, a > bonni szövetségi gyűlés kül- j ügyi bizottságának elnöke, a CDU elnökhelyettese. Szerdán a nemzetközi kap­csolatok intézetének meghí­vására báromra}??« látoga­tásra a lengyel fővárosba érkezett Rainer Barrel, a, «.'DU—CSU parlamenti frak­ciójának vezetője. „Azért jsft-m Varsóba, hogy meg­hat'" cm a lengyel állás­pontot és az országaink kö­zötti egyelőidés vonatkozásá­ban tájékértam a lengyel vezetőket a CDU elképzelé­seiről” — mondotta a nyu­gatnémet ellenzéki politikus megérkezésekor. BÉCS: Pierre Gräber svájci kül­ügyminiszter szerdán három­napos látogatásra Bécsbe ér­kezett. Az osztrák kormány­nyal megtárgyalja a két semleges ország és a Közös Piac viszonyát, valamint az európai biztonsági konferen­cia kérdéseit. RÓMA: Szerdára virradó éjjel több olasz városban bombame­rényletek történtek. Carrará- ban a városi rendőrkapi­tányság épületét rongálta meg egy pokolgép. Bergamó- ban egy líceum kapujában, fedeztek fel két égő benzines palackot. Trentóban alapta­lannak bizonyult bombariadó volt a város központjában., azt követően, hogy az év ele­je óta hat bombamerényletet követtek el középületek el­len. \ ANKARA: Súlyos diákzavargások rob­bantak ki szerdán Ankará­ban. A város utcáin több ezer diák vonult fel, tilta­kozva az ellennük irányuló rendőri önkény miatt. Ha­marosan lövések dördültek el, mire a diákok gyújtópa- j lack okkal dobálták meg a rendőröket. PÁRIZS: Leo Hamon, francia mi­niszterelnökségi államtitkár, a kormány hivatalos szóvi­vője szerdán, Maurice Schu­mann külügyminiszterre hi­vatkozva, kijelentette, hogy a francia kormány megelőz déssel fogadta a Jarring «.ez vetítésével folyó arab—izraeli tárgyalások felújítását. A kormány ugyanakkor elítél­te a libanoni Palesztinái ge­rillák ellen nemrégiben vég­rehajtott izraeli támadást, mivel az veszélyeztetheti a Jarring-missziót. Az olasz kom műm isi ák ueik s ér fior do ló J« Két nagy évfordulóról em­lékezik meg ezekben a na­pokban az olasz munkásosz­tály: 1921. janáur 21-én, Li- vomóban alakult meg az Olasz Kommunista Párt; 1891. január 23-án született Antonio Gramsei, az első nagy olasz marxista forra­dalmár, az Olasz Kommunis­ta Párt megalakításának leg­kiemelkedőbb tagja. Gramsci és közvetlen harcostársai — Togliatti, Terraccini, Mon- tagnana — érdeme az, hogy az első világháború idején és a húszas évek elején a marxizmus—leninizmus be­hatolt az olasz munkásmoz­galomba. Mikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom új időszakot nyitott az em­beriség életében, Gramsci és harcostársai felismerték, hogy az olasz munkásosztály nem juthat előre harcában forra­dalmi párt nélkül. Az Olasz Kommunista Párt megalakulása a szocia­lista pártok tehetetlensége miatt, az olasz társadalom mélyreható szükséglete volt. Az OKP akkor jött létre, amikor a tőkés rendszer a háború és az Októberi Szo­cialista Forradalom nyomán ■mély válságba került. Ebben az időben az olasz munkás- osztálynak olyan pártra volt szüksége, amely egységes forradalmi elméletet vall, , mi. jaaaar SSL, csütörtök amely kijelöli a demokrácia' védelminek stratégiáját. Az új pártnak a fegyveres fasiszta erőszak viharában és a szocialista párt bénító, re­formista politikája ellenére kellett szervezkedését és a tömegek megnyerését meg­valósítania, Gramsci vezeté­sével nehéz ideológiai és po­litikai munkával kellett a pártból marxista—leninista szervezetet teremtenie. A fasizmus elleni harc volt az a próbakő, amelyen az új forradalmi munkáspárt fel­mérhette történelmi funkció­ját, politikai álláspontjá­nak helyességét, a tömegek irányítására való képességét. Az OKP nagy érdeme, harcra mozgósító tette volt, hogy amikor az 1926. novemberi rendkívüli törvények eltö­rölték a demokratikus rend utolsó maradványait is, kije­lentette: a fasizmus elleni harcot folytatni kell. A harc­nak a munkásosztályból kell kiindulnia és a lakosság minden olyan rétegére ki kell terjednie, amelyet a zsarnokság kizsákmányol, el­nyom és megaláz. A fasiszta diktatúra elleni megalkuvás nélküli harc­ban az olasz kommunisták rendkívüli hősiességet tanú­sítottak és mérhetetelen ál­dozatokat hoztak. A külön­bíróság 4671 elítéltje közül 4030 kommunista volt, s ezek összesen 23 ezer év börtön- büntetést kaptak. Áldozatul esett Antonio Gramsci, a párt megalapítója és vezére, akit 20 évi börtönre ítéltek. Ez az ítélet ' Mussolini fa­siszta diktátor személyesük vetélésére született: „Meg kell akadályoznunk ennek nz agynaft a működéséi 20 év­re” — mondta Mussolini. Gramsci az embertelen szen­vedések következtében fog­ságának tizedik esztendejé­ben meghalt. Mussolini aka­rata mégsem teljesült, mert Gramsci tízéves fogsága alatt is halhatatlan értékű politi­kai, filozófiai és esztétikai írásokat készített. Egész éle­te forradalmi kiállás volt a pártért, a munkásosztályért, az olasz népért. Példamuta­tása lelkesítette az egész pár­tot. A kommunisták példáját követve, a fiatalok ezrei so­rakoztak fel a szocializmus eszméi mellett az ország éle­tének legsötétebb éveiben is. Mikor Mussolini fasizmusa összeomlott, az olasz nép felszabadító háborút kezdett a hitlerista csapatok ellen. Itt is a kommunista párt ad­ta ki elsőnek a felhívást a fegyveres harcra, s a parti­zánharcosok nagy többsége a párt zászlaja, a Garibaldi- brigádok lobogója alatt küz­dött. Az olasz kommunisták nagy véráldozatokat hoztak. A 350 ezer partizán közül 210 ezren voltak garibaldis- ták„ a 70 ezer 930 hősi ha­lott közül 42 ezer 558-an. Az OKP a fegyveres harcok mel­lett világos politikai irányt mutatott, megmutatta, ki az ellenséa, akire a csapásokat irányítani kell, megőrizte az egység szellemét, lefcüz$ve a pártok és csoportok önzését, hazafias és forradalmi bátor­ságot tanúsított. A háború után a külső és a belső imperialista tevé­kenység hatásán meghass­lőtt az olasz munkás, és de- mokratikus mozgalom egysé­ge. A kommunistákat kizárták a kormányból. Az imperia­lista erők célja az volt, hogy meggátoljanak minden gaz­dasági és társadalmi refor­mot, s Olaszországot szorosan az amerikai imperializmus agresszív politikájához kös­sék. Az OKP nagy érdeme, hogy — felismerve az ellen­ség támadásának céljait — ellenakciókra szervezte az olasz munkás és dolgozó tö­megeket. Az egységért folyó harc sikerei tették lehetővé, hogy hatásosan szembeszáll- janak a reakció támadásai- j val és újraszervezzék a dől- i gozó tömegeket a demokra­tikus fejlődés alapvető bázi­sának megteremtéséért. A tavalyi községtanácsi válasz­tások eredménye bizonyítja, hogy az OKP jelentősen nö­veli befolyását a tömegek között. Jellemző adat a párt befolyásának növekedésére, hogy az 1946-os parlamenti választásokon 4.3 millió, az 1968-as választásokon pedig 8,5 millió ember szavazott a kommunista pártra. A Gramsci és forradal- márlársai által egy fél év­százada létrehozott OKP ma már olyan politikai té­nyező az olasz társadalom­ban, amelynek szava mind nagyobb súllyal esik latba az országos politika megformá­lásánál. A magyar kommu­nisták forró osztálytestvéri üdvözletüket küldik az 50 éves évforduló alkalmából az , olasz kommunistáknak. j Uiiwiiriii^i^llMiwaiai^ir' . fc 1 Felveszünk: csőszerelő. akalos, hegesztő ács szakmunkásokat valamint segédmunkásokat fcülszolgáiatos dolgozóként, a G agcuin I I * " ” Hőerőmű szereléséhez Jelentkezés: Gagarin Hőerőmű. Visonta, Április 4. Gépgyár kirendeltség. Á Budapesti Közlekedési Vállalat azonnali belépésre keres .kőműves, tetőfedő, ács-állványozó, kövező, épü­letasztalos, épületlakatos, épületbádogos, víz-gáz­szerelő, központifűtés-szerelő, gépszerelő, vasesz­tergályos. vasbetonszerelő SZAKMUNKASOKAT valamint építőipari BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Felveszünk továbbá: Szakma nélküli férfi munkaerőket- vasúti pál.vajavitás! és építed munkára, női munkaerőket- pályatakarítási munkára Felvétel: BUDAPEST. V1L. KERTÉSZ U. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom