Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

MAI MŰSOROK’ R0& KOSSUTH 8.2® Zenekari muzsika. ».00 A kék dosszié. „ 2. rész. 8.2» aégi melódiák. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Schumann-müvek. 11.30 A Szabó család. 12.30 Ki nyer mai 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.ti Válaszolunk hallgatóinknak ÜN Haydn: D-dür, „Ómé* szimfónia. *4.32 Kóruspódinm. 14.42 Zongoraművek. 15.10 Az élő népdal. 15.20 Iskolarádió. 16.05 Muzsikáról — fiataloknak. 16.38 Előadás Eötvös Józsefről. 17.20 Balladák. 17.48 Világgazdasági figyelő. 13.03 Bartók: Szólószonáta hegedűre. 18.30 Népdalok. 19.25 Hallgassuk együtt. 20.05 Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.08 Gondolat. 21.48 Könnyű hangszerszólők. 22.20 A mosoly országa. Részletek. 22.50 A hazai társ^—lom­kutatásról. Z3.10 Verbunkosok. 0.10 Kórusmuzsika. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 9.00 Verdi-finálék. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Falusi esték. 19.00 Schubert és magyar barátai. 19.24 Mai Magyar Múzsa. 20.28 Borogyin: Igor herceg. Háromfelvonásos opera. 23.48 A. Hirt trombitál. MAGYAR 8.06 Jslkola-tv. 9.00 Delta. 9.25 Maigret felügyelő..; Hét kis kereszt. 10.15 Teleimpex. 10.45 Rizl-blzi. 11.18 Mindenki közlekedlii. 16.58 Hírek. 17.05 Nyugdíjasok műsora. 17.55 FTC—U. Dózsa jég­korong-mérte. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 India felfedezése. 3. Buddha civilizációja. 21.00 Sanzonról — sanzonra. 21.20 Nyitott könyv. 22.20 Tv-híradó, POZSONYI 10.00 és 21.40 Tv-híradó. 19.50 Dalok. 20.00 Minden szerdán. M .Resnik színművének tv-változata. EGRI VÖRÖS CSILLAG} (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Aladdin és a csodalámpa Színes, szinkronizált, francia rajzfilm. Délután fél t és este 8 órakor A gyilkos a házban van Magyar film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-01) Délután fél t és fél 8 órakor Egy kínai viszontagságai Kínában Francia—olasz film, EGRI BÉKE: Csak egy telefon GYÖNGYÖSI PUSKIN: Inkák kincse GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Lány az országútról HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az élet dolgai HATVANI KOSSUTHS Lllika ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Olvassa CL QíLipLL^SÁjq.&t Nincs misztikum a nevek körül Román Júlia kerecsendi olvasónk közvetlenül fordult lapunk „névmagyarázatának” szerkesztőjéhez. Kovács An­dorhoz. Kovács Andor vála­szát teljesen egészében kö­zöljük, hiszen a névgyűjtés­sel, a névmagyarázatokkal sok olvasónk foglalkozik szí­vesen. „Sajnos helyszűke miatt teljességre nem törkedhet a szerkesztőség, itt csupán a névnapokra kívánjuk felhív­ni olvasóink figyelmét ön­nek, amikor azt írja, hogy az egyes nevek jelentése vissza­hat viselőjük jellemére: „kü­lönleges embereknek a ne­vük is különös”, egyrészt igaza van, de másrészt véle­ményünk szerint misztikus túlzásba esik. Amiben igaza van, arra egy példával vilá­gítunk rá. ön bizonyára fia­tal, s így nem emlékszik az úgynevezett Arisztid—Ta­szító viccekre. Ezeknek alap­ja az volt hogy a két név­hez bizonyos tulajdonságokat társítottak. Nem magáért a név miatt, hanem azért, mert e neveket arisztokrata csa­ládok apáról fiúkra adták és így az ő tulajdonságaik tes­tesültek meg látszólag a ne­vekben. Sok embernek a nevében már benne van egyénisége is, mint egy jól megválasz­tott filmcímben a film mondanivalója és tartalma. Ez a megállapítás emberi névre nem vihető át, mert a film címe lehet a tartalom rövid összefoglalása, de a bo­nyolult emberi tulajdonsá­gok a névre nem vihetők át, különösen egy újszülött ne­vére. Misztikus túlzásba esünk, ha bizonyos tulajdon­ságok után az illető nevére következtetünk. Fiatalembe­rek között jó szórakozást jelenthet a név találgatása, de ebből nem szabad ko­moly következtetést levonni. A nevekkel kapcsolatos eti- mológikus elemzés csupán arra való, hogy kedves ol­vasóink megfejthessék ne­vük jelentését Aranylakodalom ErdSkövesden Nem mindennapi ünnep­ség volt a közelmúltban az erdőkövesdi tanácsteremben. Tar Gusztáv és neje, Molnár Erzsébet, Erdőkövesd, Kos­suth utca 9. szám alatti la­kosok ismét megjelentek az anyakönyvvezető előtt, hogy ötven esztendővel ezelőtt kö­tött házasságukat megerősí­tették. Házasságukból két gyermek született négy uno­ka és egy dédunoka is részt X S- 'A vett az ünnepségen. A roko­nok, ismerősök és a községi tanács vezetői gratuláltak a szép évfordulóhoz és jó egészséget kívántak. Tar Gusztáváé húsz éve kapcso­lódott be a közéleti munká­ba és a tanácsok megalaku­lása óta tagja a községi ta­nácsnak. Nagy szerepet vál­lalt az egész falu szebbé, gazdagabbá tételéért folyta­tott harcban. A pétervásári közös tanács a továbbiakban is számít ’’’imé aktív mun­kájára. Nagy József Pedagógus szakszervezeti küldöttértekezlet Hevesen A Pedagógus Szakszervezet hevesi járási küldöttértekez­letének részvevői a napok­ban gyűltek össze a nagy­község tanácstermében. Az értekezleten részt vett dr. Csicsai József, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, Török László, a járási párt- bizottság munkatársa és Me­zei András, a járási művelő­désügyi osztály képviseleté­ben. Szuromi Ferenc számolt be a járási bizottság négy­éves munkájáról. Foglalko­zott a szakszervezet megvál­tozó szerepével és a párttal, az álami szervekkel való kapcsolatával. Részletesen elemezte az ifjúsági szerve­zettel közösen folytatandó munkát is. Beszámoltak munkájukról a reszortfele­lősök is. A küldöttgyűlés el­fogadta a beszámolót, majd megválasztották a megy« küldötteket. Tóth Mária. Higiénia, ó! Rendszeres vásárlója va­gyok a gyöngyösi, Fő téri húsboltjának, finom, főtt kolbásza gyakran falatozni csábít. Betértem az üzletbe a minap is, s kértem az ínycsiklandó áruból. A pult mögött lévő eladó padlómo­sás, törlőrongy-facsarás köz­ben vette a rendelést, majd egy másik — esküszöm: nem sokkal tisztább — ruhada­rabba törölve a kezét, tel­jesítette is a kívánságomat Ez a lezser kéztisztítás — megvallom — kissé elvette az étvágyamat, s némi bosz- szúságot okozott Megjegy­zésemre a kiszolgálónő fel­háborodva próbálta bizony­gatni az igazát, valósággal az orrom alá dugta a kétes tisztaságú rongyot, amit saj­nos még így, közelről sem tarthattam patyolatnak. Szendrővári György Már zsibbadt a karom « tárcsázástól, s a hívott szám még mindig foglaltat jelzett. Ez a következetesség egyéb­iránt nem volt jellemző az egész intézményre, egyelőre, úgy látszik, csak a telefon- központnál próbálták ki — fényes sikerrel. Egyszer vég­re, az idegesítő tá-tá-tá he­lyett csengetés ugrott be. De csak egy másodpercre, vagy még annyira sem; mellékre futottam. Hallómra agresszió hogy a másik letegye. Per­sze, én nem őrültem meg le­tenni, úgyis nehezen kaptam meg a számot — már min­den szentet sorra vettem, mire sikerült, — s amint az illető megunja, nyert ügyem van; visszakerülök a köz­ponthoz, a központkezelő eXfsxerr hallgatás volt a válasz. Erez­tem, hogy van valaki a vo­nal másik végén, s hallóm­ból ő is tudta, hogy én meg az egyiken vagyok. Hallottam távoli, halk írógépzajt is. S ekkor idegtépő küzdelem kezdődött. Mindketten orra vártunk sunyin hallgatva, egyszer csak rámlel a vonal­káoszban, s tán majd kapcsol is; mindenesetre hamarabb érek célt, mintha újra kez­dem a tárcsázást. De ő sem evett bolond­gombát. Tudta, hogy estig sem kap vonalat, ha most csüggedten feladja és leteszi FINNORSZÁGBAN 2. Egy éve Helsinkiben Egy hete nyitotta meg ka­puit a Helsinki Egyetem, az­óta küszködik a magyar nyelvvel ' huszonhárom diák. Vajon miért választottéit épp a magyar szakot? — A finn-ugor nyelvcsa- ládból a magyar a legélőbb. A lapp, mordvin, zűrjén, vogul nyelvek már halódó­ban vannak — válaszol az egyik. A tanár, Keresztes László, huszonkilenc éves fiatal­ember, le s fel jár a padok előtt. Először olvasási próbát tart a tanítványokkal. Mo­solyog, türelmesen javítja a hibákat, lassan, értelmesen olykor két „t”-re végződik. Hogyan magyarázza az össze­függéseket, a törvényszerűsé­geket, amikor annyi az elté­rés a szabálytól. S közben készül saját kandidátusára: „A mássalhangzórendszer ki­alakulása a mordvin nyelv­járásban”. A finnül beszélő, magyar nyelvet oktató tanár Debre­cenből érkezett: otthon a finn nyelv tanára volt. Ohjaajantie 20. A. 1. Hel­sinki 40. Keresztes László. A csengetésre az ajtó ki­tárul és barátságos otthonba lépünk. Példás a rend. író­asztal, mögötte könyvespolc. barátaim ma is megvannak. Régi professzoraim örömmel üdvözöltek, a környezet sem idegen, s ha csak lehet, c-s/.- szejövünk a régi ismerősök­kel. Amikor Keresztes László annak idején Finnországban tanult, UUa Hauhia Magyar- országon volt ösztöndíjas magyar szakos hallgató. S hogy Keresztes László most Helsinkiben tanár, hol lehet­ne Ulla Hauhina, ha nem Budapesten ahol az Eötvös Loránd Tudományegyetemen finn nyelvet ad elő. A Keresztes család Helsinkiben. — Készül a szakdolgozat. magyaráz. Természetesen finnül beszél. Olyan köny- myedón, olyan magabiztosan, akárha anyanyelve lenne. Az osztály pisszenés nélkül ül, jegyez — komoly munka fo­lyik. Keresztes László egy esz­tendeje él Helsinkiben, és ez idő alatt rendbe hozta az értékes egyetemi magyar könyvtárat. Tavaly kétszáz diákkal és felnőttéi szerettet­te meg a magyar nyelvet. Heti húsz órát tanít az egye­temen (otthon heti hat órája lenne). Fordításokat és elő­adásokat bíztak rá, olykor tolmácsol is. Előszót írt — felkérésre — Illyés Gyula Puszták népe című regényé­nek finn fordításához. Otthonában készül az órákra. Töri a fejét, hogyan magyarázza meg, hogy a műit idő olykor egy „F’-re, a kagylót. Mindketten mé­lyen, lélegzet-visszafojtva hallgattunk, óvakodtunk el­árulni, hogy vonalban va­gyunk, bár mindketten éreztük a másikat a túlsó végén. A néma harc gyilkos méreteket öltött. „Tedd már le, te átkozott”, imádkoz­tunk magunkban, „te csi­bész, hát meddig vám még türelmed, időd; hogy egye­seknek mennyi a ráérő ide­jük ... Szóval azt hiszed, te vagy a kitartóbb, azt hiszed felingerelsz, s mérgemben csapom le; tévedsz barátocs- kám, te fogsz rángatózni az idegességtől, nem győzöl le, ha itt őszülök is meg, ha a feleségem úgy fogja idehoz­ni az ebédet és a váltás fe­hérneműt, mint a raboknak a börtönbe;... Nem unod még?! Nem unja! De, de — ■most mintha?... Győzelem! Végül is győztem, halk fújkálás jelezte, hogy a má­sik türelme fogytán van, hogy elbizonytalanodott, most már nem biztos benne, hogy hallom, azt hiszi már, hogy csak egyszerűen süket a készüléke, he-he-he, ez az! egy pszt se, mert még rá­jön, hogy itt vagyok. Diadal! Most, most, már. Fagylalt és fekete mellett beszélgetünk. A kávé ki is hűl, annyi a téma. Ilona, a fiatalasszony hol a gyerek­hez ugrik, a kilenchónapos Gabikához, vigyáz,- hogy ne zavarjon bennünket a beszél­getésben, hal hallgatja férje beszámolóját. — Hogyan lett finn— magyar szakos? — Alig tudtam valamit Finnországról, sem történel­mét, sem földrajzát nem is­mertem jobban, mint egy át­lag diák. Az egyetemen azonban Papp István pro­fesszor, Andrássy Kövesi Magda és Kálmán Béla ta­náraim megszerettették ve­lem ezt a tárgyat. — Negyedéve hallgattam a finn nyelvet az egyetemen, amikor első ösztöndíjasként Finnországba küldtek. Tíz hónapot töltöttem itt. Akkori csak másodpercek kellenek és megszabadulok tőled — egyszer-egyszer a tárcsát is megforgatja — kacagnom kell; igy akar megszabadul­ni tőlem, de abból nem eszel, különben is én vagyok a hívó fél, ha a földhöz vá­god a készüléket se sikerül, s ha elvágod a zsinórt, akkor is nyertem, mert a központ­hoz kerülök, és ez a cél. Végre elunja, leteszi, hal­lom a kagyló zaját a vil­lán; kész, győztem, erősebb, kitartóbb voltam nálad, te puhány, te dekadens kispol­gár. Néhány pillanat csend, majd a központos nő hang­ja; Kire várunk? — remek. Bemondom a nevet, a uő kapcsol, felveszik, ő az, a barátom, őt keresem. — Szervusz! — Szervusz!, de nehezen kaptalak meg — mondom. Közbevág; én is éppen hívni akartalak, de valami ráérő fráter befutott a vonalamra, ott kuksolt az ipse a túlsó végén, nem szólt, de én tudtam, hogy ott van, végül is okosabb enged, hagytam, letettem, nem érek én rá ilyenekre. — Nahát, micsoda ronda emberek vannak! — mon­dom neki. t&ViK) I A finnekhez nemcsak régi diákkapcsolataá fűzik. Kez­dettől egyik szervezője, for­málója volt a Jyväskyläi egyetem és a debreceni egye­tem diákjai kulturális és ta­nulmányi kapcsolatának. Nyaranként most is négy-öt diák vesz részt a nyári egye­temen. Feleségét kérdezem, mivel tölti napjait: — Sajnos, sókat vagyok idehaza egyedül, a kicsivel. Laci későn jön haza, altkor is olvas, vagy készül. Ügy érzem, nem ezért szereztem tanári diplomát az egye­temen. Igaz, a tanári diplo­mamunkámat is úgy írtam, hogy a gyerek az ölemben volt, a férjem gépelte a dol­gozatot. Egész Batsányi-szak- értő lett — ez volt a témám. Férje egészíti ki Ilona pa­naszát: — Ha lenne élég irodalom, ha össze tudnánk szedni, ta­lán felkészülhetne a disszer­tációja: a kufsteini iroda­lom születéséből. Telik az idő, többször in­dulnék. de nem engednek. Terített asztalhoz ültetnek — vacsorával kínálnak. Az asz­talon bableves, tejfölös ki­rántott karfiol. Hazai ízek. Elszorul a torkom, hirtelen honvágy fog el, — pedig én csak egy hete élek itt. Az­után már kapkodunk, sietni kell, Keresztes Lászlót ösz- szejövetelre várják, egyik ne­ves professzor tart előadást Az asszony csendes, nem tesz szemrehányást. Halkan csukja be utánunk az ajtót. Ott marad Gabikával egész estére a csinos, ultramodern lakásban, ahol a férj munká­jának szentelheti életét, a hazatértekor szép, okos féle­ség várja. Ilona, az egyete­met végzett kismama még hontalan. A kufsteini iroda­lom születésének feldolgozá­sa talán őt is kielégítené. Nehéz az asszon yi sors, s külföldön, idegenben kétsze­resen az... Sági Agnes (Folytatjuk.) Ninüisiű vnh junta? £&» urnát . Lovagi forrta

Next

/
Oldalképek
Tartalom