Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Felavatták az Asszuáni gátat (2. oldalon) Tervlexikon (3. oldalon) Lányok, fmk a 24-esbe* (4. oldalon) A tárgyalóteremből (8. oldalon) 1253 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 13. szám 1971. január 16., szombat Májas 4. és 8. között tartják a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát Fontos napirendek a SZOT ülésén Az első zárszámadás mérlege: Nyugodt, kiegyensúlyozott gazdálkodás Pénteken az ÉMÁSZ-szék­házban ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Rámutatott, hogy a követ­kező évek legfőbb gazdaság- politikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ennek segí­tése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igények A SZOT titkára az élet- színvonal emelésének több jelentős kérdését elemezve, a többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növeke­dése az elmúlt években ax évi 1—2 százalékos határon belül maradt Mégsem kerül­heti el a szakszervezetek fi­gyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből éló családok az árak alakulásá­val foglalkoznak a legtöbbet E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiinduló­pontja; s fogyasztói árak kívána­tos rendszerének az élet- színvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását keil szolgálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is in­dokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról-holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekin­tést igényel és éppen ezért hosszú folyamat A bérezési helyzetről szól­va a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munka- körülmények szerinti kü­lönbségeket. A kérdés leegy­snsrűsítése, Ka v&L&fci bérdií- ferenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bér- különbségét érti. Gondosab­ban kell megfogalmaznia a bérek differenciálásának el­veit. A keresetek differen­ciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is Jelenti, hogy ■ Jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a mun­kások nagy tömege számá­ra nagyobb anyagi dia* mérést biztosítson, A másodállásról és a mel­lék foglalkozásról beszélve említette, hogy ex nem tör­vénytelen dolog, sőt sok esetben hasznos. A hiba a törvényes rendelkezések vég­rehajtásánál tapasztalható. Egyes vállalatok a munka­szerződések megkötése előtt nem mérlegelik kellő gon­dossággal, valóban indokolt-# a másodállást! dolgozó alkal­mazása. Előfordul, hogy nem határozzák meg a másod- állásúak feladatait, ami visszaélésekre adhat alkal­mat Az sem ritka, amikor egy-egy dolgozó fő- és má­sodállásának munkaideje túlhaladja a megengedett havi 300 órát A továbbiakban x munka­körülmények javítására hív­ta fel x figyelmet kiemel v<a, hogy igen sok dolgozó x ma­gasabb bérnél is többre becsüli x Jó üzemi lég­kört x jól szervezett munkát a* emberséges hangot * dol­gozok jogos igényei iránti figyelmet A munkakörülmé­nyekkel összefüggésben x SZOT titkára utalt arra, hogy igen jelentős mérték­ben — egy év alatt több mint 40 százalékkal — nőtt x túlórák száma. A feltét­lenül szükséges túlórákat természetesen továbbra sem szabad akadályozni, nem en­tfltMgaSstUtalt a Magyar 14 üzsga ír ti a hű £&i Til r Na hű ifi megyei siervezele Egerben rendezik a X országos közgazdász vándoigyű ést Egerben, a megyei tanács nagy tanacste miében pénte­ken délelőtt több mint 300- an gyűltek össze gazdasági vezetők, közgazdászok: meg­alakítottak. a Magyar Köz- gazdasági Társaság Heves megyei szervezetét. Az alakuló közgyűlés el­nökségében foglalt helyet dr. Csikós Nagy Béla államtit­kár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Barta Ala­jos, a megyei pártbizottság titkára, és Fekete Győr End­re, a megye tanács vb-étoö- ke is. Fekete Győr Endre beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy megyénkben is jelentősen megnőtt azoknak a munka­helyeknek a száma, ahoi közgazdászokat foglalkoztat­nak, s ezért fontos szerep jut a most alakuló «»agyét iaarvOTTinsh Ezután dr. Csikós Nagy Béla államtitkár nagy fi­gyelemmel kísért előadást tar­tott „A negyedik ötéves terv árpolitikája” címmel, majd válaszolt a részvevők által feltett kérdésekre. A továbbiakban került sor a szervezet tisztségviselőének megválasztására. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei szer­vezete elnökévé Barta Ala­josti a megyei pártbizottság titkárát választották, a szer­vezet titkára pedig Kántor Imre, a megyei tanács terv­osztályának helyettes veze­tője lett A közgyűlésen bejelentet­ték, hogy ax idei nyáron Eperben rendezik meg a X. országot közgazdász vándor- gyüüst. gedhető azonban meg, hogy a gyenge vezetésből, a mun­ka szervezetlenségéből kelet­kezett elmaradásokat bár­hol is túlórákkal pótoltas­sák. Végül a szocialista mun­kaverseny-mozgalomról szólt. A munkaverseny, a dolgozók kezdeményezésednek szerve­zése ma már nem választ­ható külön a munka szerve­zésétől, ezért feltétlenül vál­toztatni kell azon a szemlé­leten, hogy a munkaverseny Irányítása és szervezése csakis a társadalmi szervek, s ezen belül főként a szak­szervezetek feladata. A munkaverseny tzervo­sése vállalati feladat is. A SZOT az elnökség be­számolóját egyhangúlag el­fogadta. A második napirendi porai­ként Somoskői Gábor SZOT- títkár előterjesztette m el­nökség javaslatát a szak­szervezetek XXII. kongresz- szusának napirend jére és elő­készítésének módjára. A ta­nácsülés az előterjesztést el­fogadva határozatot hozott arról, hogy a Magyar Szak- szervezetek XXII. kongresz- szusát 1971. május 4. ás 8-a között tartsák. A XXII. kongresszus és az egész előkészítő munka alap­gondolata, fő oéljá a szak- szervezetek szocialista jelle­gének, munkájuk hatékony­ságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszer­vezeti tagság növekvő igé­nyeinek. Harmadik napirendi pont­ként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti ve­zető szervek újjáválasztásá- nak eddigi tapasztalatairól, a nemzetközi kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb ha­tározatairól és intézkedései rőL A szakszervezeti választá­sokkal kapcsolatban kiemel­te, hogy a politikai légkör jó, a tagság érdeklődése, ak­tivitása megjelel s várako­zásnak. A tanácsülés a tájékozta­tót elfogadta. (MTI) A bor# Koma* Termelő­szövetkezet megyénkben el­sőként szólította tagjait bogy x termelőszövetkezet legma­gasabb fóruma előtt, a köz­gyűlésen vessenek számot az elmúlt gazdasági esztendő eredményeivel. Rozsda András elnöki be­számolója — amelyet x tag­ságon kívül élénk érdeklő­déssel figyelt Kormot Mik­lós, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának munka­társa, X járási párt- és álla­mi szervek, valamint x te­rületi tsz-szövetség több képviselője is — szigorú tényszerűséggel elemezte a lezárt gazdasági évet Meg­állapította, hogy se 1970-et év az utóbbi hat esztendő legnehezebb időszaka volt A termelőszövetkezet nem tudta teljesíteni x növény- termesztésben kalkulált ár­bevételi tervét A növényter­melésben “ rwAn-VnwH Rozsda Andris nagy figyelemmel kísért elnöki beszámolójáé ......— taríja. ------ "* " A lenneUíszovetKezei tagjai még az elmúlt évről szóló beszámolót hallgatják, de már a jö­vőre gondolnak. (Foto: Kiss Bélái csaknem az ötmillió forintot közelítette meg. Rosszul si­került a kenyérgabonater- més, a máskor 150 vagon- nyi paradicsomexport ta­valy negyven vagonra zsu­gorodott A nehéz helyzet önfeláldozó munkát követelt a hatszáz dolgozó tagtól, a közi» gazdaság hat mérnö­kétől, nyolc technikusától, a U; szakszervezeti bizottságot választott a Mátra—Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában tanács­kozásra ültek össze a Mátra —Bükki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság szakszervezeti bizottságának küldöttel. A zsúfolásig megtelt nagyte­rem ünnepé elnökségében he­lyet foglalt Földes László, mezőgazdaság éa élelmezés­ügyi mánisrterttélyetteB, Mi- esúk László, a MEDOSZ at­kára, Dorkó József, az SZMT trtteána és Adamkó József, a Mátra—Bi: Idd Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazga­tója is. A közel 150 küldött előtt Makó Gyula, az erdőgazda­ság szb-titkára adott számot a szakszervezeti bizottság el­Egyebek között sz®t a ter­melést segítő nmmkavemse- nyék jelentőségéről, a szo­cialista brigádok kimagasló tevékenységéről, a gazdaság műszaki, kollektívájának újá- tómozgaknáról. A továbbiak­ban a munkavédelem javítá­sára irányúié célkitűzéseiket temertetta Elmondotta, hogy a IV. ötéves tervben 3,5 mal­isé forintot költenek majd új öltözők, mosdók és egyéb szociális épületek létesítésé^ re. Az előterjesztett referátu­mot vita követte, majd meg­választották az új saaikszier- vezeti bizottságot. Ax elnök Be,kondi Ernő lett, Makó Gyulát pedig ismét megér6- sfettMk ttfeást hrnkMiMosm termelőszövetkezet vezetősé­gétől. A horti Kossuth Ter­melőszövetkezet kollektívája kiváló munkafegyelemmel válaszolt a természet táma­dására. Félmillió forinttal túlteljesítették a híres diny- nyetermesztésre alapuló ter­vet. A kukorica kerek egy­millió forinttal hozott többet x közös gazdaságnak mint ahogy azt előzőleg számítot­ták. A fuvarozásból szárma­zó haszon szántén egymillió­val emelte várakozáson felül a tsz jövedelmét, s az éssze­rű takarékosság gyümölcse több mint hárommillió fo­rintot eredményezett A gazdaság alaposan meg­fontolva jelenlegi helyzetét úgy döntött, hogy hozzányúl xx évek óba halmozott biz­tonsági alaphoz, s így nem­csak azt érték el, hogy xz egy tízórás munkanapra Ju­tó összeg kettő híján száz fo­rint hanem as egy tagra ju­tó átlagjövedelem mit sem csökkent x kedvezőtlen kö­rülmények hatására, az Je­lenleg is 22 500 forint. To­vább ment x gazdaság. Az őszi vetésekhez egymillió fo­rinttal több műtrágyát hasz­náltak fel mint az előző év­ben, a termelőszövetkezet de­cemberben megvásárolt erő­twi «tmvtrm kÁvr/m náriák a tavaszi nyitányt, hogy mi­nél eredményesebben vegyék fel az újabb küzdelmet a várhatóan kedvezőbb időjá­rással A Kossuth Termelőszövet­kezet higgadtan, körültekin­tően gazdálkodott az elmúl# évben. Vállalta a jövő fele­lősségét, amikor több mirtó kilencmillió forintot ruhá­zott be a holnap érdekében Hogy a rendkívül rossz kö­rülmények között milyen eredményesen gazdálkodtak, hogy a termelőszövetkezei közös vagyona 45 millió fa* rintról 51 millióra emelke* dett, a tiszta vagyon az elő* zó 35 millióról 38 millióra növekedett. A nyugodt és ra­cionális gazdasági felkészülés? már az elnök zárszámadási beszámolójában helyt kapott s szükséges-« nagyobb bizai mi jelkép annál, mint and kor egy igen súlyos gazda ségi év végén, amikor az egész tagság előtt kell össze gezni a gondokat és az ered ményeket, a fő hangsúly new az elmúlt időszak megpró báltatásaival igyekszik men tegetőzni, hanem pontosan art adja a tagságnak, amii ígért, miközben már a jövő év feladatait boncolja eoiv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom