Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
Kongresszus után — új feladatok előtt „Célunk: a minőségi szakemberképzés’ Beszélgetés a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettesével A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Kertészeti Szaka nyolc éve nyitotta kapuit Gyöngyösön. Akkor viszonylag szerény körülmények között mindössze ötven továbbtanulni vágyó fiatalt fogadott. Ma már 150 hallgató, leendő technikus ismerkedik a kertészet tudományának mesterfogásaival. .Taroltak az adottságok is. Am a jövő a jelennél is sokkalta többet ígér: legkésőbb SS71 szeptemberére elkészül «— 68 milliós beruházásból — ti közel háromszáz hallgató oktatására alkalmas új épületkomplexum. Ugyancsak govő szeptembertől új szak ÍS indul: a növénytermesztő ■ gépüzemelő. A lehetőségei tehát adottak. Hogyan tudnak élni velük, hogyan tudják kamatoztatni őket a kö- rzeknúltfoan lezajlott X. pártkongresszus irányéi veinek és határozatainak szellemében, üizt kérdeztük GüUner Vil- fnostól, az intézmény igazgatóhelyettesétől, az Czem- teni — számviteft tanszék vezetőjétől. # — Célunk a minőség? sraSb- mmberképzés a jövő mező- gazdasága számára. Ennek érdekében —- s ez helyi kezdeményezés, oktatói-nevelői gárdánk javaslataiból ötvöződött terv — szeretnénk ra- donátísabbá formálni az oktatást. Ezzel a kérdéssel a november 30-4 tanácsülésen foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy oktatási rendsze- oxinkben sok az átfedés, azaz azonos kérdésekkel több tantárgy keretében ismerkednek meg a hallgatók. Ez növeli az óraszámokat, csökkenti a tanulásra szánt szabadidőt. Ezért szeretnénk — k azt hiszem, ha társintézményeinkkel is hellóképp megvitatjuk ezt a tervezetet, «t Művelődésügyi Minisztérium is jóváhagyja javaslatainkat — heti 36—35-ről maximum 32—33-ra csökkenteni az óraszámot., A tervezet mér kész, a napokban küldjük el testvérintézménye- Sirknek egyeztetésre, véleményezésre. Ügy vélem eHtép- aeléseinbet megértik, s nem iesz akadálya a realizálásnak. — Milyen más «Módszerekkel szándékoznak hatékonyabbá formálni az oktatást, nívósabbá tenni a szakemberképzést? — A megértésre, az ösz- szefüggések sejtésére, kom- binatív készség kialakítására, gyakorlatközpontúságra törekszünk, felesleges, bármikor önállóan is elsajátítható ismerethalmaz nyújtása helyett. A termelést közvetlen irányító szaktechnikusokat képzünk, akiknek éleslátásra, határozottságra, tartalmas gyakorlati ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy valóban helyt tudjanak állni. Tantervűnk kellő időt biztosít a gyakorlatokra, ám e téren mégis reformokra van szükség: célszerűbben, a növények biológiai fejlődéséhez rugalmasabban alkalmazkodva kell megoldanunk a gyakorlatok beosztását. Ugyanez vonatkozik a tantárgyi gyakorlatokra is. A tanterv módosításával úgy tervezzük aa elosztást, hogy elsősorban a mezőgazdaságilag valóban jelentős ősz — tavaszi időszakra koncentráljuk ezeket. Kémiai ismeretekkel téleleji, téli időszakban is lehet foglalkozni. Külső szemlélőnek talán kevésbé lényegesnek! tűnik ez a reformtervezet, ám akik részesei az oktatásnak, a képzésnek érzik n»á* kívüli jelentőségét. — A kongresszusi határozat utal oktatási rendszerűnk még meglévő hibáira. Hadd kérdezzek konkrétan: a mezőgazdasági szakközépiskoláknak — Gyöngyösön az Önök igazgatása alatt működik egy — kissé zsákutca jellege van. Miként vélekedik erről, ha egyetért, akkor miben látja- a kiutal? — Kétségtelen, hogy nem markáns a szakközépiskolák, különösképp a mezőgazdaságiak profilja. Ez az oktatási forma évek során mindinkább finomult, célszerűsö- dött. Mégsem mondanám, hogy ez ügyben nincs tennivaló, ám ezek konkrét, realizálásáról főhatóságunk illetékesei döntenek, mi csak jelzéseket küldőnk. Szerintem elképzelhető a jelenleg meglévő ellentmondások — mezőgazdasági szakiskolai és szakközépiskolai képzés közöttiek, hogy csak egyet említsek — feloldása, ha nem is a közeljövőben. — Sikerült-e megvalósítani az MSZMP tudomány- politikai Irányelveinek szellemében a tudományos munka racionalizálását életízübbé tételét? — Ezzel a kérdéssel is november 30-i tanácsülésünkön foglalkoztunk, felmértük az eddig megtett Utat, s megszabtuk az alapvető távlati feladatokat. A korábbi, szétszórt, elaprózott problémakörök helyen néhány alapvető, gazdaságilag rendkívül fontos és feltétlenül kamatozó kutatásterülettel törődtünk és törődünk is elsősorban. Termőtájvizsgála- tunk az egyik lényeges terület: a mátraalji borvidéken, valamint a hevesi zöldség- termőtájon foglalkozunk talajfajta és munkaszervezési kérdésekkel. Felhasználjuk — akár átvétel, akár kooperáció révén — a tudományos és társintézetek már elért gyakorlati eredményeit. A Kecskeméti Zöldségtermesztés: Kutatóintézettel együttműködve dolgoztunk ki és alkalmaztunk paradicsom és hagymatermeléfá eljárásokat. Emellett egészen gyakorlati jellegű tevékenységet is végeznek munkatársain!« kidolgozták a gyöngyösi termelőszövetkezet ötéves fejlesztési tervét, talajtérképeket készítettek a gyöngyösi és visontai tsz-ekneb. Országosan keresik az általunk gyártott szemzésre és oltásra egyaránt használatos — PVC-szalagokat, Az is megnyugtató, hogy a tudományos munkából részt kémek a hallgatók is. Nemrég tartottunk tudományos ülésszakot, ahol valóban kiváló és a gyakorlatban is hasznosítható eredményekről számoltak be hallgatóink. Összefoglalva az* mondhatnám: következetesen, haladék nélkül, kitérőket mellőzve szeretnénk hatékonyabbá tenni intézetünk oktató-nevelő tevékenységét. fpéttü) Belorusszia * y üveges népi ■■ rr szovoművészete Belorusszia modern ipar« művészetének legszebb alkotásait, üvegfigurákat, készleteket, kanosokat és dísztárgyakat, valamint színgazdag népi szőtteseket mutat be az a kiállítás, amely nemrég nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban. Újabb leletek Székesfehérvárott Hátra hétre újabb leletek kerülnek elő Székesfehérvárott a középkori királyi Bazilika mélyebb rétegeinek feltárásánál. A régészek szinte centiméterenként haladva próbálják feltárni a Bazilika eddig ismeretlen részeit. A legújabb leletek közül a legjelentősebb a templom középső részéről előkerült 6x5 méter nagyságú központi oltár. 1 'jnrdg&k. az tttaw s hunyor es kinyi It a hóvirág » Mecsekben... A botanikusok szerint a száraz, meleg ősz és a szokatlanul enyhe december eleji időjárás az oka, hogy ...» Kérem szépen, én sok minden nem voltam és nem vagyok. Nem vagyok hajóskapitány és asztro- navigátor, nem vagyok mélytengeri búvár és vad- galambteny észtő. Kimondottan nem vagyok zoológus, geológus^ .archeológus és grafológ-is. De amire esküdni mertem volttá milágéletembn, hogy az az- tám még céletlenilül sem vagyok: az a botanikus! ' • > X Sóskát csak úgp tudom megkülönböztetni a vadkörtefától, hogy egyik se lép odább. ha rájuk szólok. Bs most mégis rá kellett jönnöm a fenti újsághír kapcsán, hogy en igenis botanikus vagyok. Bag botanikust • TndnNTKk, amikor az tzé kinyílt a Mecsekben és fiára nőném kertjében is pimpózni kezdett a saláta, rögtön mondtam: a száraz, meleg őszfő[ és az anyáé decembertől van ez az egész. Ezt mondtam én, aki soha nem voltam — legalábbis azt hittem, hogy nem voltam — botanikus. Es mist itt a tír, — hogy mit mondanak a botanikusok. Azt, amit én. Tehát botanikus vagyok! Hála « hunyornak és a hírnek a Mecsekben. íi t-ó) wwo n neuvMMMMUU»» » iwv^'wiiyw«vj«tfi>«>wwww«MWwwwwwww'^,-.-- — A Gestapo büntetőexpedíciójánalc kudarca Holttestek a kunyhóban Márkin három embert hagyott hátra a kunyhóban, egy rádióleadóval. Az volt a feladatuk, hogy kivizsgálják a partot északi és déli irány-N ban, de legfeljebb egy nap járásnyi távolságra. A többieknek vele együtt nyugati irányban kellett tovább indulniuk, hogy kivizsgáljanak egy 50 kilométer hosszú oldalú négyzetet, mégpedig a legnagyobb titokban. Amikor már egészen kivilágosodott, a legények felrakták a felszerelést a két szamárra, és a dombokon , át megindultak nyugat felé. A december IS., péntek csoport egész nap dimbes- dombos terepen haladt, itt- ott, alaposan megizzadva, amikor -a dombok közötti hó- torlaszokon kellett átvergődnie. Jéghideg szél fújt, alig lehetett látni. Gyorsan be is sötétedett. Mindössze két egyórás pihenőt tartottak, s egészen éjfélig meneteltek, amikor végre eljutottak utuk végcéljáig. Az első ötven kilométert tehát megtették. Az őrnagy parancsot adott, hogy csomagolják szét a hálózsákokat, és háromórás pihenőt adott embereinek. Az emberek száraz spirituszkockákat meggyújtva teát készítettek és miután egy kissé felmelegedtek, belebújtak a hálózsákokba. (3) Hajnal előtt hóvihar támadt, és amikor lecsillapodott, a csoport útnak eredt. Most egyenesen délnek íac; lőtt Baj gór, az egyetlen pont felé, amit a térképen levő fehér folton megjelöltek. Utuk negyedik napján, este a rendkívüli bizottság — a szovjet kémelhárító szolgálat — megbízottai ismét kiszálltak a Balhas-tó partjára, Ucs-Aral sziget közelében. Egy elhagyatott agyagkunyhóban négy csonttá fagyott, meztelen holttestre bukkantak. A kazahsztáni halászokat nyilvánvalóan közvetlen közelről lőtték agyon. A ruhájuk eltűnt. Mellettük hevertek az agyonlőtt kutyák is. A kunyhó földjén katonai csizmák nyomai látszottak. De térjünk vissza Markinhoz. Kilépett a kunyhóból és körülnézett. Most következik a fő dolog, gondolta. Igen, mert a szélnek nem sikerült eltüntetnie a súlyosan megterhelt teve és a szamár nyomait, valamint tec tmoej lábnyomait, A nyomokból ítélve kazahsztániak lehettek. De hova tűntek a patkóit csizmák? Mi történt itt tulajdonképpen? Találka a parkban 1942. január 4-én, valahol Nyugat-Európában. Délután kettőkor Andrej a megbeszélt helyen volt már, a szépművészeti iskolával szembeni téren. Bal kezén sötét kötés feketéllett, jobb kezében zöldségeskosarat és egy csonka nyelű fekete ernyőt tartott. Ruhája: kopott, kék köpeny, szürke nadrág, fekete franciasapka. Egy ilyen öltözetű ember semmiben sem különbözik a dolguk után siető járókelőktől. A toronyóra elütötte a kettőt. Andrej leült a közeli park főbejárata mellett álló második padra. Egy perc múlva egy sovány lány lépett a közelébe. Melléje ült, aztán kotorászni kezdett táskájában, és kivett belőle egy órát. Eléggé feltűnően tartva a kezében, hozzá fordult: — Mondja, kérem, pontos a toronyórg? Attól tartok, hogy elkések a vonatról... — Nem, sajnos, a toronyóra hét percet késik, sietnie kell. És mennyit mutat a maga órája? —- Az enyém hét percet siet — sóhajtott fel megkönnyebbülten a lány. A jelszót tehát kicserélték. Andrej érdeklődéssel nézte új ismerősét. Valószínűleg 19—20 éves lehet, pedig in^ kább bakfisnak mondaná az ember. — Hogy hívnak? — Hívjon Klárának. Ez az igazi' nevem, de apám min* dig Franak szólított. — Jó, ha megengeded, akkor én is Franak hívlak. Kisétáltak a parkból és leereszkedtek a folyópartra, majd a hídon át megindultak a dombon álló öreg -vár felé. Alattuk nyüzsgött a város. A dombot vén fasor szegélyezte. Felértek a csúcsra és megálltak a várkapu előtt. — Mondd, Fra, mit üzent Rik elvtárs? A lány lassan kezdett beszélni, arra törekedve, hogy a legapróbb részleteket se felejtse el. — Rik azt üzente, hogy mondjak magának valamit egy emberről. Én jól ismerem, az elvtársak is ellenőrizték. Itt, ebben a városban él Pandora nevű diáktársnőm családja. Idősebb bátyja, Alfred, őrnagy. Hazánk megszállása előtt a katonai hírszerző szolgálatban dolgozott, most a szomszédos . nyaraló ’ igazgatóságában van állásban, Vereségünk utón oda helyeztek néhány kormányintézményt, mert a főváros tele van németekkel. Alfred néha. átjön ide. hogy meglátogassa a családot, Nagy hazafi, nem szereti sem a megszállókat, 'sem a szolgáikat... — Miért nem szökött át a szövetségesekhez? (Fplytptjuk.f Magyar tudósok idegen nyékén Az Akadémia Kiadó a jövő év első negyedében több magyar tudományos munkát ad ki idegen nyelven. Angol nyelven lát napvilágot Friss István akadémikus „Gazdasági törvények, tervezés és ellenőrzés” című munkája, Jánossy Lajos akadémikus-' nak ,,A fizikai realitásra alapozott relativitáselmélet” című könyve. Ugyancsak angolul jelentetik meg Gere- vich László munkáját „Buda és Pest művészete a középkorban”, B. Kutzián Ida „A tiszapolgári rézkultúra a Kárpát-medencében” című könyvét, a természettudományos és műszaki munkák ' közül a Lissük Kálmán akadémikus szerkesztésében megjelenő „Agykutatási . tanulmányok” harmadik' kötetét, valamint R ényi-Vámos • Ferenc professzor és Babies Antal akadémikus vesegyógyászati könyvét. Német nyelven megjelenik Salamon Ágnes és munkatársai könyve a kömyei nép- vándorlás kori temetőről és több más régészeti publikáció. Alberiin Béla debreceni szemészprofesszor a szem maró- dásos sérüléseinek műtéti kezeléséről szóló könyve mellett Luzsa György munkáját, az ember érrendszerének röntgenanatómiáját bizonyára érdeklődéssel fogadják a német tudományos világban. Ezenkívül számos természettudományos és műszaki szakkönyv, valamint Csizmadia Andor monográfiája, „Az állam és az egyházak jogi kapcsolatainak alakulása Magyarországon 1944 előtt” jelenik meg német nyelven áz év első hónapjaiban. A franci nyelvű tudományos irodalmat gazdagítja Köpeczi Béla akadémikus új könyve: Franciaország és Magyarország a XVIII. század elején. (Tanulmány a diplomáciai és a politikai eszmék történelméből.) A lengyel tudományos élet számára is publikál a kiadói a legnagyobb figyelmet várhatóan Mócsy János akadémikus második kiadásban jelentkező könyve, az „Állatorvosi klinikai diagnosztifaafj felé fordul A posta kérése a csomag feladókhoz! A karácsonyi ünnepekrd küldeni tervezett csomagokat, a megnövekedett forgalomra való tekintettel minél előbb, a romló tartalmuakat pedig, legkésőbb december 20-ig adják postára, hogy azok idejében kézbesítésre kerülhessenek. A csomagokat gondosan burkolják, a címiratot tartósan erősítsék fel, a címirat másolatát a csomagban minden esetben helyezzék el, a csomag tartalmát a szállítólevélen és a burkolaton részletesen tüntessék fel. Pcstaigazgatósip
