Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

Az indokínai háborúk fájdalmat és veszélyt jelentenek a jáakaratú és békeszerető embereknek Dr. Brezanóczy Pál egri érsek nyilatkozata a stockholmi béke-világkonferenciáról Nincs földünknek még oly része, amelynek neve annyit szerepelne a világsaj­tóban, mint Indokínáé. Há­ború dúl e térségben, vért ontanak, emberéletek pusz­tulnak a gyilkos acélzápo­rokban. Nincs, aki ne tudná, hogy csak a Vietnam földjé­re zúdított bombák tonnasú­lya meghaladja a második vi­lágháború és p. koreai hábo­rú alatt ledobott bombák összsúlyát. S tudjuk, hogy minden másfajta fegyvert is kipróbáltak mar, elkezdve a bénulást okozó gázoktól egé- ■ szén a mikróbaszelencéig, a szupernapalmig, a repesz­bombákig, a lombhullasztó termékekig. Az indokínai há­borúk mindenkit meggondo­lásra késztetnek. Ezek a há­borúk nemcsak népek jövő­jét, fizikai létét veszélyezte­tik, de szörnyű világkataszt­rófa lehetősége is felmerül. Az indokínai helyzet több mint másfél évtizede a leg­jelentősebb konfliktus. Szomo­rú alkalom mindenki számá­ra hogy a kérlelhetetlen re­alitást, a tényeket szembesít­hesse. Indokína békéjének kérdé­sével foglalkozott legutóbb a Stockholmban egybehívott nemzetközi konferencia is. A tanácskozáson hármas tagú delegáció képviselte hazán­kat. A delegáció tagja volt a magas egyházi személyiség, dr. Brezanóczy Pál, egri ér­sek is, aki nyilatkozott la­punknak a fontos tanácsko­zás munkájáról, tanulságai­ról. — Milyen jelentősé­gűnek értékeli érsek úr a stockholmi konferencia munkáját? — Több mint ötven or- áeból gyűlt egybe Stock- '“'0 delegátus. És . a szám jelzi a fontosságát, arabban még csak tekéjének sorsával 'togi„. ik a stockholmi konferenciák, s ez. a mostani már szélesebb körben, egész Indokína helyzetét vizsgálta Hivatalból foglalkozott a konferencia a három háború sújtotta állam — Vietnam. Kambodzsa, Laosz — béké­jének az ügyével. A záró ha­tározatok, az elfogadott do­kumentumok, azok indoklása és célkitűzése minden jóaka­raté és békeszerető emberhez meggyőzően — és reményem szerint —y hatásosan szól. Meggyőződésem, hogy ked­vezően tudták a delegációk és az összes jelenlevők szol­gálni a világbéke ügyét, a fájdalmat és veszélyt jelentő indokínai helyzet megoldá­sát és hazánknak is a meg­becsülést. Örömmel elmondhatom, hogy a konferencia részvevői szívesen látták az én jelenlé­temet. Annál is inkább, mert maga a konferencia egybe­esett VI. Pál pápa távol-ke­leti út javai, amelynek egyik kiemelkedő feladata volt az indokínai háborúnak meg­szüntetését segíteni. —- Érsek úr hazánk megbecsülését is fontos tényezőnek említettel, milyen jeleivel találko­zott stockholmi útja so­rán, melyek e tapasztalat megfogatmazhatóságát se­gítették? — Személyes tapasztalata­imról számolhatok be. Kap­csolatba kerültem a stock­holmi katolikus egyházköz­séggel. Miséztem számukra és /szóltam hozzájuk. És más összejövetelükön is részt vet­tem. Nagy örömmel állapít­hatom meg és közölhetem itthon, hogy nagy megértés­sel vannak hazai fejlődé­sünk és célkitűzéseink iránt. Egyetlen disszonáns hang sem volt észlelhető Magyar- ország felé, s ezt igen fon­tosnak, lényegesnek értéke­lem. \ Felkerestem az ottani, he­lyi püspököt is, aki élénk ér­deklődést tanúsított a hazai, magyar egyházi állapotok iránt és szívesen vette tudo­másul, hogy Magyarországon az állam és az egyház közöt­ti viszony a kölcsönös meg­értés és együttműködés je­gyében ígéretesnek nyilatko­zik — mondotta befejezésül dr. Brezanóczy Pál, egri ér­sek. (pataky) r átlátti fpftííftí? A korszerűsített 3-as tj t/tß Bálinti ili/t f V.9*-BMn> s-ámü főútvonal ke­recsenül szakaszán festik az útburkolati feleket. A nagy forgalmi út kerecsenül elágazójánál szükség is van e felü­leti útburkolatjelekre, s helyes lenne, ha az elágazóban a közvilágítást is megerősítenék. (Foto: Kiss Béla) Tél előtt a Volán VÉGE FELÉ KÖZELÍT az ősz, inkább hidegek, mint hűvösek a napok, s most már alighanem egyre zor­dabb időre számíthatunk jó darabig. Következésképpen mind nehezebb, s bizonyta­lanabb a közúti közlekedés is. Utazni azonban kényel­mes, nyugodt körülmények között, s általában gyorsan .szeretünk. Ám ez sajnos nem minden esetben tőlünk >g. szükséges hozzá mások igyekezete, segítsége is. Töb­bi között a megyénk legna­gyobb kocsiparkját foglal­koztató vállalat dolgozóinak jó munkája. Vajon megkapjuk-e azt, u nit várunk, félnünk kell-e különösebben a téltől, vagy sem? Kérdéseinkkel a 4. számú Volán Vállalat két osztály- vezetőjét, Zentai Mihályt és dr. Csörgő Istvánt kerestük, s tőlük kértünk tájékoztatást a felkészülésről, az elkövet­kezendő hetekre, hónapokra tett intézkedésekről. Mint megtudtuk: a forgal­mi és műszaki dolgozók ko­rábban közösen megvizsgál­ták valamennyi gépkocsi ál­lapotát, különös figyelemmel ellenőrizték fűtőberendezé­seiket, s gondoskodtak arról, hogy a lehetőségeik szerint valamennyi jármű utazóteré- , ík® biztosíthassanak. Amelyik autóbusz közei sem felelt nieg a követelmények­nek — például az egeresein — azt kiselejtezi éle, s fel­cserélték egy használhatób­bal. Baj, hogy nem minden típusú gépkocsi melegíthető egyformán: amíg az ismer­tebb Ikarusokkal általában nincs hiba, a 630-asokra gyakori a panasz. Ideiglenes megoldásként így ezeket a hidegebb autóbuszokat vi­szonylag kisebb távolságo­kon futtatják, hogy ne kell­jen az utasoknak hosszabb ideig fagyoskodniuk. Termé­szetesen lényegesen javult volna a helyzet, ha a meg­rendelt 61 új autóbuszból az idén mind ez ideig nemcsak 36-ot kap a vállalat. S hal­vány remény, hogy decem­ber 10-ig csak négy, korsze­rű kocsi érkezik a Volán 4. számú Vállalathoz... A gépkocsikat egyébként ellátták már a szükséges la­pátokkal, alátámasztó ékek­kel, s mihelyt a hó megér­kezik, felkerülnek a gumiké ra a láncok is. Ami viszont a közlekedési akadályokat illeti — mint mondták a vállalatnál — nem csak a hóban jelentkez­nek. Különösen ilyentájt meglehetősen nagy gondot okoz az úttestre hordott la- sár is. Ifcaen a napok­ban Egerszólátnál jelentettek kínos torlaszt a mezőgazda- sági erőgépek: másfél napig bénították a MÁVAUT-jára- tot! A Volán 4. számú Vállalat vezetői ezért fokozott figyel­met kémek — többi között — az ilyen járművek gaz­dáitól és az útőröktől! S egyben kérik az autóbuszok utazóközönségét is, hogy a legjobb igyekezet ellenére is előforduló egyéb, kisebb-na­gyobb hibákra, a törött, vagy éppen rosszul záró ab­lakokra, szelelő ajtókra, hi­deg, fűtetlen kocsikra feltét­lenül hívják fel a személy­zet, vagy a forgalmi szol­gálattevők figyelmét, s igé­nyeljék a panaszok sürgős orvoslását. EGYFELŐL A SZEMÉLY- FORGALOM zavartalansá­gáért dolgoznak a vállalatnál — másrészt az áruszállítás nagyobb téli zökkenőit pró­bálják elkerülni. December elsejétől a KPM Egri Közúti Igazgatóságának tavaszig kölcsönadott négy Tátra tí­pusú nagy teljesítményű gépkocsijuk is ügyel az utak biztonságára: napi ti­zenkét. órás műszakokban fuvarozza - csíísz/sg;' . Egy melléküzemág kalandos története Mi történt az egri Rákóczi Termelőszövefcslisi ? Ez a töx'ténet is úgy kez­dődik, mint sajnos a közel­múltban jó néhány: 1969 ta­vaszán vállalkozó kedvű fér­fi, Csákfalvi János kopogta­tott az egri Rákóczi Terme­lőszövetkezet ajtaján. Nem üres kézzel ment, aktatáská­jában 500 darab germicid- lámpa gyártására való meg­rendelés lapult. A közös gaz­daság vezetői ekkor még édeskeveset hallottak a ger- micidlampáról, de Csákfalvi megmagyarázta, hogy rendkí­vül nagy fantázia van ebben a cikkben, jó haszonnal áru­sítható s a gyártáshoz nem szükséges nagy beruházás. A szövetkezet vezetőinek megtetszett az ötlet s azzal a kéréssel fordultaik az Egri Városi Tanácshoz, hogy en­gedélyezzék számukra a gyár­tást. Hosszas huzavona után meg is kapták az engedélyt, de azzial a kikötéssel, hogy Bőgős Antal elnök külön, egyszemélyileg, anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a melléküzemágért. A kvarclámpa sem üzlet Rövidesen megkezdődött a gyártás. Csákfalvi azonban nem nyerte el maradéktala­nul a szövetkezeti vezetők bizalmát, visszaéléseket is elkövetett s ezért 1969 őszén elbocsátották. Illetve még ezt megelőzően' profilt változtat­tak, a germtcidlámpa gyártá­sáról áttértek a kvarclámpa gyártására. így, amikor Csákfalvi elment, a termelő­szövetkezetnek már szerződé­se volt a budapesti KERA- VILL-lal háromezer kvarc­lámpa szállítására. Ezt a mennyiséget november köze­péig kellett volna leszállítani. Az anyagot beszerezték, dolgoztak i§ a melléküzem­ben, de már ekkor látszott, hogy az ígéretet nem tudják telj esi térti. Szerződ ésmódosí- tást kértek, ebbe bele is ment a KERAVILL, de a sok hu- zaistona, tárgyalás után a szerződés felbomblott. De ekkor már új mellék­üzemág-vezető, Sztán Ferenc irányította a termelést. Sztán úgy látta, hogy a kvarclám­pában nincs fantázia s új profil után nézett. Talált is — az F69-es olajégőt. Közben azonban térjünk még vissza a kvarclámpák­ra. A KERAVILL-lal tehát felbomlott a szerződés, új partnert kellett találni, aki átveszi a gyártmányokat. Sí­művekre — hóekék is sze­relhetők. Mellettük természetesen az igazgatóság saját autói és a tsz-ektől, gazdaságoktól bé­reit kocsik is segítenek. Ha pedig mindez együtt is ke­vésnek bizonyul, a Volán 4. számú Vállalat további 11 teherautója jelentkezik szol­gálatra a hívástól számított négy órán belül. A KPM Egri Közúti Igaz­gatósága mellett a Volánnál is megszervezték az állandó ügyeletet, decemberben ?4 órás váltásokkal a vállalat 10 vezető munkatársa 3—3 alkalommal teljesít szolgála­tot munkahelyén, illetve te­lefonon elérhető lakásán. A két partner között az eddi­ginél élőbb a kapcsolat: a Volán dolgozói, gépkocsive­zetői a menet közben ta­pasztalt útakadályokról, for­galomkorlátozásokról, mű­tárgyak megrongálódásáról, hótorlaszokról s hasonlókról minden esetben a lehető leg­rövidebb időn belül tájékoz­tatják a KPM illetékes szol­gálattevőjét. PERSZE. MINDEZEK EL­LENÉRE sem ígérik a hótor­laszok azonnali eltakarítását, a bajba jutott gépkocsik mentését, de mindenesetre iparkodnak a legrövidebb időn belül • segíteni. S ehhez teRriészetsscil; némi türel­met kérnek az országutakon ■% ßr. került. Megegyeztek a Bizo­mányi Áruház Vállalattal, hogy ők értékesítik a kész termékeket. Igen — csak­hogy a BÁV akkor fizet, ha eladta a cikkel. Nem előre. Ezzel kezdődtek a szövetke­zetben1 az első pénzügyi ne­hézségek s mivel már erősen közeledett a zárszámadás ide­je. valami megoldás 'uitán kellett nézni. A szövetkezet hatszázezer forintot kért köl­csön az andornaktályai Búza­kalász Tsz-től. S miután Ka­locsai József főkönyvelő — szerinte a közösség érdeké­ben — hamis mérleget készí­tett, a termelőszövetkezet dolgozói mit sem tudtak a pénzügyi problémákról. Sőt, meg voltak elégedve, mert igen jól fizetett a gazdaság. A zárszámadás tehát meg­történt, elvonultak a felhők s ismét hozzá lehetett kezde­ni még nagyobb erővel a melléküzemág fellendítésé­hez. Mint az előbb már em­lítettem, az új profil az F69-es volt. Az olvasó te­kintsen el a részletes és szak­szerű műszaki ismertetéstől, ez a szerkezet lényegében egy cserépkályhába szerelhe­tő olajkályha. ■ Egy olajtar­tályból áll, amit a kályha mellé helyeznek s az olajat egy vékony cső yezeti a kály­ha belsejébe. A cső végén varr az égőfej, amely a me­leget szolgáltatja. Hiba csúszott a számításba Az orosházi gépgyárral karöltve meg is kezdődött a termék gyártása. Az idei év­re 12 ezer darab elkészítését tervezték. Sztán Ferenc ki is számította hogy a gyár­tás milyen költséggel jár, azonban némi hiba csúszha­tott a számításba. Ugyanis csak a tervezett bérnél egy­millió forinttal kellett töb­bet kifizetni rövid idő alatt. S ha hozzátesszük, hogy a melléküzem mindössze tíz főt foglalkoztatott, akkor már nem kis pénz ez. De nemcsak a bárt számoltatta el, a többi költséget is. Any- nyira, hogy a tavasz végén a szövetkezet már fizetéskép­telenné vált. Ekkor már nem lehetett palástolni a pénzügyi nehéz­ségeket, a katasztrofális hely­zetet, s a tagság is rájött, hogy valami nem stimmel a melléküzemággal. Az elnök, a főkönyvelő és a mellék­üzemág-vezető azonban to­vábbra is bizonyították, hogy a gyártás kifizetődő. érde­mes vele foglalkozni, s csak átmeneti nehézségről van SZÓ. \ Május végén azonban úgy döntött a szövetkezet kollek­tívája, hogy fel kell számolni a melléküzemágat, s június végére be kell szüntetni a gyártást. így döntött a szö­vetkezet legfőbb szerve, a közgyűlés. Ennek ellenére azonban to­vább ment a munka. Sőt. Sztán Ferenc újabb profil után nézett. Miután az F69 nem vált be, s felsőbb szervek utasí­tására ki kellett vonni a for­galomból, Sztán szerint az F70-et, az olajégő korszerű­sített változatát a termelő- szövetkezetnek egyedül kel­lett volna előállítania. Itt egy dunaharaszti kisiparos segítségét is igénybe vették, akinek busás összeget kellett volna fizetni újítási díjként, ha közben... de ne vágjunk a dolgok eleibe, A közgyűlés elöntése ellenére Tokát a közgyűH» úgy döntött, hogy június végével be kell szüntetni a. gyártást. Azonban ennek ellenére au­gusztus folyamán a termelő- szövetkezet elnökének és fő­könyvelőjének aláírásával megrendelés érkezett as egri Fiaomszer edénygyárhoz, hogy 1971-ben 31 ezer darab ólajászát ksiüaen « tortáé­lőszövetkezetnek. Ennek /. értéke mintegy 11 millitr rint, A gyár azonban nem tudta ezt vállalni. • Később a soroksári tsz egyesült öntődétől Sztán Fe­renc és Kalocsai József ide szállításra újabb hatezer at katrészt rendelt. Majd i<".; végül ismét ettől az öntődé tői Sztán és egy munkatárs újabb nyolcmillió forint i ér tékben kért alkatrészt. , helyzet tragikomikumát je' zi, hogy a SORSZ0VÁL, s említett tsz-öntöde, külön üzemrészt (épített, hogy nagy volumenű megrendr lést le tudja gyártani az eg ■tsz-nek. A melléküzemág és ; érintett vezetők üzleti húz; sai miatt, mely mögött jogtalan bélygezőhasznála tói a kusza könyvelésig, . adó be nem vallásáig, tudja ml mindén húzód meg, az idei húromnegy éves , mérleg szerint a te melőszövetkezej, tartozó meghaladta a 2,7 millió í rintot. S ha — mint ez termelőszövetkezet napo ban megtartott közgyűlés elhangzott — nem sikrül i1 adni a raktáron levő gern cidlámpákat az év folyam; akkor újabb 270 ezer forii tál romlik a mérleg. Ha m tudják összeszerelni és ér; ,> kesiteni a raktárban le háromszáz kvarclámpát, z kor újabb 140 ezer a vesz1 ság. Ha a termelőszövetke: nem tudja értékesíteni gyártáshoz vásárolt anyag > ■ kát, akkor újabb egymiil S így tovább. Mindezt t< helik még a perköltségek, különböző büntetőkamat» melyek összegét még nem lehet előre látni. Ka’andos vállalkozc volt Rendkívül szűkszavúan eddig a történet. Felmeri hét a kérdés minden olvas ban: hogyan lehet ilyet c: nálni? Hát senki nem figyi meztette a vezetőket, nt vette észre a dolgokat? De igen. Az egri vár; párt-vb, a pártbizottság, városi tanács vezetői , töt szőr is nyomatékosan gyelmeztették a közös g; daság vezetőit, hogy csinál nak rendet, hagyjanak fel gazdaságtalan tevékenys» gél. Az is hozzátartozik azt ban a valósághoz, hogy könyvelés áttekinthetett« sége, a vezetők helytelen, nem a valóságnak megfel tájékoztatása miatt nem v könnyű kibogozni, hogy is történt valójában. Sőt. Csak az ügyészs vizsgálat deríthet fényt m den részletre, s arra is, ht a vezetőknek vajon egy hasznuk is származhatol a melléküzemági tévékéi ' ségből. Azt azonban már elfriondhatjuk, hogy a három — állásából már felfüggesz­tett — vezetőt súlyos felelős­ség terheli. A mezőgazdasági termelés helyett kalandor , vállalkozásban láttak fantá­ziát, s elfelejtkeztek arról, hogy ,a szövetkezeti vagyon nem saját tulajdon, s ezért a vagyonért felelni is kell. Elfeledkeztek arról is, hogy a szövetkezet felső szerve nem az elnökből, a főköny­velőből és a melléküzemági vezetőből álló csoport, ha­nem a közgyűlés. Hatalmas erkölcsi, anyagi károkat idéztek elő. Olyat, melyeket az amúgy is nehéz helyzetben levő, bár a me­zőgazdasági tevékenységben fejlődő termelőszövetkezet nehezen heverhet ki. S bár a vezetők felelnek az elkö­vetett cselekedetekért, a hibát mégis a közös gazdaságban kell helyrehozni. Kaposí Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom