Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

Sl9n&remtvna mién — Af feladatot» etSfH Az emberek isv a föld is többre képesek Bps?é!oeié§ Szabó Imrével, a detki tsz elnökével A vándorzászlők és kitün­tetések között áll egy vörös selyem zászló: ezzel jutal­mazták annak idején a IX. kongresszus tiszteletére indí­tott versenyben elért ered­ményeiért a detki Szabadság Termelőszövetkezetet. Azóta az idő nagyot haladt előre, s a detki jelek szerint a kö­zös gazdaság megfelelően lé­pést is tartott vele. Szabó Imre elnökkel beszélgetünk. Egy kis visszapillantással kezdjük. — Mivel magyar ázhatódk az eddigi eredmények7 .— Kétségtelenül hatással voltak munkánkra a IX. pártkon gr ísszus útmutatásai, határozatai. A munkához va­ló jó hozzáállás, a tagság fe­gyelmezettségét, bizalmát ta­núsítja Enélkül hiába állí­tottunk volna magunk elé akármilyen szép célokat. A vezetőség szervező, irányító és ellenőrző munkája erősö­dött, s ez hatott a tagságra is. Elfogadják és alkalmaz­zák az új, jó módszereket. A kemizálás bevezetésével pél­dául sikerült szépen növel­nünk az átlagtermést. 1970- ben a sörárpa 17 mázsás, az őszi búza pedig 15 mázsás holdanként! átlagot hozott, s ez szép eredmény. Szüret­kor — igen sokszor perme­teztünk — ötezer mázsa sző­lőt adtunk át a pincegazda­ságnak — Mit kapnak a tagok? — Igyekszünk — s erre telik is anyagi erőnkből — minél jobb körülményeket teremteni számukra, hogy jól érezzék magukat a közös gazdaságban, hogy sajátjuk­nak tekintsék a tsz-t. Öltö­zőt, zuhanyozót kaptak, el­látjuk őket munkaruhával, díjtalan üdültetésükről is gondoskodunk, ha a tsz-tag felesége szül kelengyét vá­sárolunk, az építkezőknek kamatmentes hitelt biztosí­tunk. Éppen a legutóbbi ve­zetőségi ülésen hoztunk ha­tározatot, hogy nyugdíjasa­inknak karácsonyra 200 fo­rintot adunk. Meglátogatjuk őket, ahol szükséges ruhát, tüzelőt vásárolunk számukra. A tsz állóvagyona körülbe­lül 31 millió forint. A for- góvagyon még ennél is több. Terveink szerint várhatóan nyolcvan forintot fizetünk egy munkaegységre zárszám­adáskor. Természetesen szép jövedelmet biztosít a tagság­nak a háztáji gazdaság is. — A kongresszus határo­zataiban igen fontos helyet kapott a gépesítés további fokozása. Ezzel kapcsolatban mit tervez a tsz? — Erre már eddig is nagy gemdot fordítottunk. Jelenleg több mint 30 erő- és szállító­gépünk van, a munkagépek számát hirtelenjében nem is tudnám megmondani. A munka nagyobb részét tehát gépekkel végezzük. Lehető­ségeink biztosítottak, s így bátran bejelenthetem, hogy 1971—72-ben befejezzük a teljes gépesítést a termelő­szövetkezetben. Ami ezzel s általában a közös gazdaság feladataival összefügg: nagy gondot fordítunk a szak­munkásképzésre. Traktorosa­ink száma például jelenleg több. mint ahány gép van, így meg tudjuk oldani vég­re az osztott munkaidőt A traktorosiskolát minden év­ben négyen végzik el és szá­mukra fedezzük a teljes költséget Tervezzük a műhely bőví­tését — ide is több szak­munkás kell majd A tagok számára ugyanis különböző szolgáltatásokat is biztosí­tunk itt rádió-, tv- stb javí­tásokkal. Természetesen szükséges az is, hogy na­gyobb fokú szakképesítéssel rendelkező dolgozók teleped­jenek le nálunk, olyanok, akik szeretik a határt, s nem az íróasztalnál akarnak min­dent megoldani. A kertészet­ben és a növénytermesztés­ben is folytatjuk a szak­munkások továbbképzését. — Az állattenyésztésben is fontosnak tártja a határozat az iparszerű fejlesztést. —- Az állattenyésztés a legjövedelmezőbb üzemág A jövőben, pontosabban 1971-ben további beruházá­sokra kerül sor a tsz-ben Bővítjük a sertéstelepet plusz 500 férőhellyel. Ügy tervezzük, hogy 1975 végére ötezer darab sertést adunk a népgazdaságnak. A szarvasmarha-állományt — a fejősteheneket is beleértve — négy-öt száz darabra fej­lesztjük. A szövetkezet meg­kezdte néhány hónappal eze­lőtt a saját húsüzemének építését. Egyrészt a tsz he­lyi boltjában árusítjuk a húst másrészt bel- és kül­földi piacokra szállítjuk A vállalati gazdálkodás előse­gítésére építettük több mint nyolcmillió forintért a kor­szerű szőlőfeldolgozót és tá­rolót. Összegezve a terveket továbbra is hidasijuk a ke­nyérgabona-területet, a sör­árpa és a búza mellett ter­mészetesen fokozzuk az ab­raktakarmány termelését, s növeljük a pillangósok ve­tésterületét is, részint az ál­lattenyésztés, részint pedig a talajerő-visszapótlás szem­pontjából. Célunk a szőlőte­rület teljes rekonstrukciója. Sokszor halljuk, hogy a tsz- ek előnyben részesítik az exportot a belföldi piac mellett. Mi nem. Csak egy példa: a 120 holdas kerté­szetünkből 90 százalékban belföldre termelünk és csak 10 százalékban szállítunk ex­portra. Azelőtt ez fordítva volt — Még egy utolsó kérdés: mi a biztosíték Szabó elvtárs szerint a tervek végrehajtá­sára? — A vezetőség és a tag­ság jó kapcsolata —, hogy az anyagi hátteret ne is em­lítsem. A tagság gazdának érzi magát, jó a megértés. A véleményt kölcsönösen ki­kérjük egymástól. A tsz pártvezetése is megfelelő biztosíték. A párttagok ió példamutatása, munkája mo­torja a termelőszövetkezet­nek. A tagok érzik az ered mányi s büszkék a mögötte meghúzódó végzett munkára De nem pihen meg senki. Tudják, hogy ők is. a föld is többre képes — mondta befeiezésül Szabó Imre tsz- elnök. Káíai Gábor. Szűcs László: Vietnamban jártunk in. Első találkozás a vihni testvérjősskolával A hatodik nap délutánján nagy politikai élmenyoen volt részünk. Fogadott ben­nünket Pham Neoc Thuan elvtárs, a vietnami Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének vezetője, aki már háromszor volt Magyarországon. Járt az egri főiskolán és a pará- di szanatóriumban gyógyult meg. A kiművelt, széles látó­körű politikus másfél órás tájékoztatóját élmény volt hallgatni. Elmondotta, hogy a bombázások a kőkorszak­ba akarták visszakényszerí- teni Vietnamot. Több bom­bát szórtak le itt négy _ év alatt, mint az egész máso­dik világháborúban. Sajnos, hét tonna bomba jut egy főre Vietnamban és ez né­mely országrészt holdbéli kráteres tájjá változtatott. Eisenhower, Kennedy, Johnson után Nixon a ne­gyedik elnök, aki hadat vi­sel e kis néppel szemben. Pham elvtárs többször járt Kambodzsában, eszmecserét folytatott Szihanukkal, aki köztudott, hogy most Pe- ssákaL Esmond ua, hogy a kambodzsai népi erők hat hónap alatt felsza­badították az ország kéthar­mad részét. Ezt Lapsz csak 25 év alatt érte el. Nem kis iróniával jegyezte meg, hogy Nixon gyakorlatilag teljesen megteremtette a há­rom nép (Kambodzsa, Laosz és Vietnam) igazi egy­ségét. Befejezésül beszélt népe nehéz sorsáról, szomo­rúan vázolta, hogy gyakor­latilag 50 éve háborúznak megszakítás nélkül. Van olyan család, amelynek négy generációja háborúba kény­szerült és részben elpusztult. . Búcsúzóul arra kért bennün­ket, hogy nézzünk szét jól az országban, mert egy viet­nami közmondás azt tartja: „Százszor hallani nem ér annyit, mint egyszer látni”. Tényleg nagyon igaza volt, csak szörnyű volt. A nyolcadik napon elin­dultunk utunk fő célja felé, Vihnbe. E város tanárképző főiskolájával tart kapcsola­tot 1962. óta az egri főisko­la. Hanoitól 300 km-es utat kellett megtennünk dél felé. Ha figyelőmbe vesszük az utak rossz állapotát, a híd nélküli folyók okozta akadá­lyokat, a katonai óvintézke­déseket és * déli órák kibír­hatatlan melegét, akkor nem csodálatos, ha gépkocsijaink átlagsebessége 25 km/órá- nak adódott. Az útköz! sörö­zések, felmelegedett sörrel és a kocsi csomagterében el­helyezett közel egy hektó napi benzintartalék erős pá­rolgása eléggé kábult álla­potba hozott bennünket Dél felé haladva láthatóan növekedtek a bombázás okoz­ta súlyos károk. Nőm volt egy híd, egy áteresz, egy vasútállomás, egy váltóőr­ház, egy százméteres sín­szakasz, vagy országútrész, ami ép lett volna. Kérdőjel­ként összetekert vasúti va­gonok, spirálisra csavart sínszálak rémes látványként meredeztek a rizsföldek kö­zepén. Gép hiányában kézi­erővel, helyben tört kővel javítgatták az utak gödreit. A széles folyók felett kife­szített provizórikus bam- buszhidakat gépkocsistól együtt himbálta a szél a ha­talmas víztükör felett. Ahol drótkötél nem volt, ott a folyó medrét hatalmas ter­méskövekkel töltötték fel addig, hogy a gépkocsi mo­torházig vízben úszva átgá­zolhasson rajta és ezt a gáz­lót még az ellenséges repülők sem észlelhették. Egy-egy ilyen híd>n jobban izgultunk, mint a repülőn. Vihntől 50 km-re gyorsan ránk szállt a sötét este. de a baj is. A sok esőzés feltöltötte a rizsföldek medencéit és az iszapos víz Új ssámHóköspont December 23-án megkezdte az Üzemszerű munkát a Pénzügyminisztérium Siemens 4004-es típusú számítógéppel felszerelt számítóközpontja. A berendezés központi tárolóegy­sége egyidőbsn 131 millió adatot képes emlékezetében tartani”, 38 ezer összeadást végez el egy másodperc alatt. Az új intézet létesítésével jelentősen könnyebbé válik a pénzügyi irányítással, a költségvetés tervezéssel, az adóelszámolással, valamint a költségvetési in­tézmények tevékenységével kapcsolatos adatok rendszeres feldolgozása. Képünkön: Takács Ágota az adattároló mágneslemezeket cseréli. (MTI Foto — Bara István) Mérőszalag a lakóiban Minőségi különbségek — Amikor nincs otthon a lakó — „Ha tudsz olvasni, csukd be az állót" — Hol a nyomtatvány ? Az egri házkezeláség 1971. március 31-ig 3200 lakást mér fel és leltároz, amellyel adatokat szolgáltat az új lakásrendelethez. ★ Székfy Zoltánná házkezelő­vel rójuk a sáros utcákat. Táskájában ott lapulnak a mérőszalagok és űrlapok — eddig már 430 lakást mért föl, s még csaknem ennyi hátra van. — Milyen állapotban van­nak a körzetében lévő ta­nácsi lakások 7 — Általános tapasztalat az, hogy a szobák falai könnyen nedvesednek. A régi építke­zésnél használt tufa kő szin­te szívja magába a vizet, ezért gyakran kell szigetel­ni és felújítani őket Az új rendeletben biztosan lesz olyan szabályozás, amely különbséget tesz az azonos méretű, de különböző mi­nőségű lakások között. — Sok a gond a felmé­réssel? — A lakók mindenütt szívesen fogadnak, csak az a baj, hogy több helyen nem veszik figyelembe a felhí­vást, nem tartózkodnak ott­áttört a országút koronáján. Először csak tengelyig gá­zolt Pobjedánk a vízben, de félúton leállt. Csak a vinhi főiskola elénk jött katonai dzsipje segítette ki a bajból a magyar delegációt. Fárad­tan és élménydúsan késő este értünk Vihnbe. Bár lát­ni nem sokat láttunk, de éreztük a halott város sötét nyugalmát. Thuc Hao elv­társsal, a vihni főiskola rek­torával történt első kézfogá­sunk nyolc évet váratott magára. Ügy éreztük, hogy a baráti ölelésekben végre találkozott két távoli, de egy­mást őszintén becsülő intéz­mény. Megható és kellemes percek voltak ezek. Az ízletes — de egyes ré­szeiben szokatlan — vietna­mi vacsorát hamar elfo­gyasztva, szobáinkba tér­tünk, ahol a falon dolgozó gyíknak a padlón közlekedő béka is sokat segített a moszkitók ügyes irtásában. De másnap sok élmény várt ránk. Délelőtt Ho Si Minh szülőfalujába, Lótusz-faluba látogattunk fel. Gyönyörűen rendben tartott tiszta kis falu közepén, szerény, de nagyobb méretű bambuszház fogadott bennünket. Láttuk a szülők és gyermekek szobáit, be­rendezési tárgyait. Megtud­tuk, hogy éderapja az első doktori fokozattal rendelke­ző tudós pedagógusa volt Vietnamnak. Bár hat hóna­pig még a megkülönböztető hon a megjelölt időpontban, nem hagynak megbízást A Vörösmarty utca egyik laká­sában például hatszor is jártam emiatt Benyitunk a kijelölt ház­ba. Módos ember kúriája le­hetett valamikor, hangula­tos boltívekkel, folyosókkal. A szabadba nyíló ajtón táb­la: „Ha tudsz olvasni, csukd be az ajtót!” A ház a lakók szocialista megőrzése alatt áll. A lakásban, ahová be­csöngetünk nemrég fejező­dött be a felújítás, a lakók pár napja költöztek vissza a szükséglakásból. Takaros két- szoba-összkomfort, gázfűtés­sel. Előkerülnek a nyomtatvá­nyok és a mérőszalagok. A helyiségek alapos, £altól-fa- lig mérése következik, s a lakó segít kihúzni a mérő­szalagot. Közben persze el­mondja a problémáit is: — Nagyon szépen felújí­tották a lakást, de a nagy szobát nem tudjuk fűteni. Eltömték a kéményt és a gázkályhának nincs huzata. A fürdőszoba meg olyan ki­csi lett, hogyha egyikünk be­megy, a másiknak ki kell jönni. mandarin címet is viselte, de összekülönbözve a fran­ciákkal, a kis faluba költö­zött és itt tanítóskodott. Ho Si Minh testvérei — bátyja és nővére — éppúgy mint •5, sokat ülte« börtönben és nőtlen, illetve hajadonként haltak meg. Délután 'egy harmadik cik­lusú vihni iskolába men­tünk, ahol a hatvanas lét­számú osztályban algebra­órát láttunk. Az épületnek csak a kiégett fő falai ma­radtak meg. A padlástér nyi­tott volt. A cserepeket he­lyettesítő bambuszrostok mellett az ég kékje szépen látszott. De mindez csak egy szomorú díszlet volt, mert a vietnami kislány hibátlariu’ vizsgálta a táblánál a vegyes másodfokú egyenlet diszkri­minánsát. Bár ez az iskola jelképezte a várost, mégis megtekintettük A Debrecen nagyságú teleoülésen csak néhány kőház állt. Az ötven- kctsZeri szőnyegbombázás „precíz munkát” végzett. Vietnami testvérintézmé­nyünk városa a szó igaz ér­telmében a földdel egyenlő Bombatölcsér halmazain méteres gyom. s közöttük az ott maradt, vagy lassan visz- szasziváraó lakosság szegé­nyes bambuszkunyhói. A fő­iskola volt épületeinek ki­égett rózsaszín falai. mem°n tóként meredlek az ég felé I^en szomorú sétáról tér tünk haza, (Folytatjuk) Ezeket is feljegyzi a ház­kezelőnő és már indulunk tovább. A mérés közben egyik helyen a lakbérhátra­lékot kell megemlíteni, másutt panaszokat meghall­gatni. ★ Négy házkezelő méri a lakásokat Egerben. Eddig •egyharmadát végezték el a munkának, de napok óta egészen különös dolog aka­dályozza őket a felmérés­ben: nem kapnak elegendő nyomtatványt. Előrelátható­lag azonban januártól már újra megjelennek a lakások­ban. (hekeli) A főnyeremény: egy lakószoba garnitúra A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ka­rácsony előtt valamennyi boltjába ajándéksorsjegye­ket adott ki minden 300 fo­rint értékű készpénz- és OTP hitelvásárlás után. A novem­ber 30., december 24. közötti időben 160 ezer sorsjegy ta­lált gazdára Ha utána szá­molunk, ez körűibe ül 50 millió forintos forgalmat je­lentett a vállalatnak, a tava­lyihoz képest 8 millió forint­tal többet Az ajándékjegyek sorsolására — mely alkalom­ból 100 nyeremény talált gaz­dára — kedden délután két órakor, dr. Papp László köz­jegyző jelenlétében került sor az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egri központ jában- A 8 napos Szász-svájci üdü­lést a 104 011-es számú ajárc- déksorsjegy tulajdonosa nyer­te, aki a hatvani méteráru­boltban vásárolt. A 10 napos Kijev—Leningrad—Moszkva utazást a 175 503-as ajándék- jegy tulaidonosa nyerte, (az egri Rádió- Villamossági Boltban vásárolt), a 10 napos fiszak-NDK körutazást a 036 311-es számú aíándék- jegy tulajdonosa (Gyönevös, Rádió-, Villamossági Bolt) nyerte. A főbb nyereményeik körött három nagyképernyős Orion tévé, Super Victoria készülék is gazdára talált. Az ajándék jegyek száma: 151 101 (férficipőbólt, Eger). 092 487 (Gyöngyös), és a 059 279 (Bél­apátfalva). A főnyeremény a „Kanizsa TV.” lakószoba- garnitúra, melynek értéke 20 557 forint. Ennek gazdája az egri Rádió- Villamossági Boltban kapta az ajándék je­gyet, melynek száma: 133 3?$

Next

/
Oldalképek
Tartalom