Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

Testben, lélekben erős fiatalokat nevel Csányi Barna testnevelő tanár ¥5bto diákját is megkér­deztük : mondják meg őszin­tén, miért szeretik Csányi Barna tanár urat? A válasz egyöntetű volt: mert igaz­ságos .. fegyelmet tart az osztályban ... nem engedi a lógást... megtanított ben­nünket kosarazni, vívni, tor­nászni, futni, ugrani, súlyt, gerelyt, diszkoszt dobni.. Megszerettette velünk a sportot... E sorokat olvasva vajon gm jut majd eszébe a hat­vanadik évéhez közeledő, még mindig erőteljes, fiata­los külsejű testnevelő tanár- Oák7 Tálén az. hogy — ér­go6 középiskolás csapatbaj­nokságot nyertek, a torná­szok három szeren végeztek az első helyen s a kosárlab­da-csapat harmadik lett. At­létikában nem kisebb tanít­ványokkal dicsekedhet, mint a diszkoszvető ifjúsági Euró­pa-baj nők Kites Ferenc és a főiskolai világbajnok He­gedűs Györgyi. A legkedvesebb sportága azonban a vívás, Csányi Barna neve egyszerűen el­választhatatlan Eger város vívó sportjától. Pedig itt a legnehezebb komoly eredményeket elérni hiszen domes volt! Érdemes volt energiáját, képzettségét, te­hetségét, tudását a fiatalok szolgálatába állítani, hiszen a fiatalok olyanok, amilye­neknek nevelik őket, — már­pedig ő mindig arra töre­kedett, hogy becsületes, test­ben, lélekben egyaránt erős fiatalemberek kerüljenek ki a keze alóL 1911. július 5-én született Esztergomban, Győrött vé­gezte el a középiskolát, majd a Testnevelési Főiskolára ke­rült. Mint fiatal testnevelő tanár először a Pestújhelyi Felsőkereskedelmi Iskolában tanított, 1938 azonban fele­ségével együtt Kassára szó­lította — onnan került 1945- ben az egri Dobó Gimná­ziumban, ahol azóta is meg­szakítás nélkül végzi testne­velői tevékenységét. Volt atléta, úszó, tornász, kosárlabdázó, vívó, a 30-as években Várszegi József mö­gött a második legjobb ma­gyar gerelyhajítóként tartot­ták nyilván, 61,40 méteres teljesítménye hosszú időn keresztül európai viszonylat­ban is számottevő volt, hi­szen akkoriban 68 méterrel olimpiai bajnokságot lehetett szerezni! Nyert Budapest bajnoksá­got, a főiskolai világbajnok­ságon értékes negyedik he­lyet szerzett, s mint a ma­gyar kosárlabda-válogatott tagja is, hervadhatat­lan érdemeket szerzett hazánk sportjának. Két fiú­testvére ugyancsak a magyar Sport élvonalához tartozott, volt úgy az egyik főiskolai világbajnokságon. hogy a hangosbeszélő a következő tájékoztatást adta: — A rúdugrást befejezte Csányi Zoltán, a gerelyhaji- tásban Csányi Sándor, majd Csányi Barna következik ... Amikor Egerbe helyezték, £ városban nem volt gaz­dája sem a vívásnak, tern a kosárlabdázásnak, sem pe­dig a tornának. Neki kellett leraknia az alapokat. A szí­vós, következetes munkára jellemző, hogy a kezdet utá­ni harmadik évben a Dobó Gimnázium kardvívói orszá­hosszú évek verftékes mun­kája szükséges ahhoz, hogy valaki ismertté váljék a ví­vóberkekben. Az ő munkáját nehezítette, hogy szinte min­dig anyagi nehézségekkel kellett küzdeniük — ennek ellenére eddig hat nagyszerű generációt nevelt a legma- gyarabb sportágnak, a leg­utóbbi generáció például or­szágos középfokú iskolai baj­nokságot nyert, majd feltéve a koronát eddigi szereplésé­re, beverekedte magát az I. osztályba, ahol világ- és olimpiai bajnokokkal, helye- zetekkel telitüzdelt csapatok lesznek az ellenfelei. Ez bi­zony páratlan bravúrnak számít! Íme, Itt a nagy lehetőség: kitűnő alapok vannak ahhoz, hogy Eger a vívás egyik leg­erősebb magyar bázisa le­gyen. Mielőbb létre kellene hozni a vívósportiskolát, ahol 40 gyerek tanulhatna Csányi Barna és Iványi Illés szakedzőktől, valamint a négy segédoktatótól — sőt nemsokára új szakedző kap­csolódhatna a munkába Fe­kete György személyében, aid most végzi a Testne­velési Főiskola vívótagozatát. Ha sikerülne e bázist meg­teremteni, bizonyára nyug­ton hagynák a tehetséges eg rí vívófiatalokat, akik nap mint nap ki vannak téve a fővárosi klubok csábításai­nak... Ahogy Eger vívósportját nem lehet elképzelni Csányi Barna nélkül — ugyanúgy nehéz elképzelni egy-egy nagyszabású sportünnepélv lebonyolítását nélküle. Kitű nő szervező és tervező, s itl talán elég, ha a nyári egri Országos Sportnapok ün­nepélyre utalunk, amely a szakemberek szerint az or­szág legszebb sportünnepé­lyei közé tartozott Vagy még mindig országszerte beszél­nek xx Egerben kifogástala­nul lebonyolított középisko­lás vívóbajnokságról, amely­nek Csányi Barna volt a fő mozgatója, és amelyen nem kevesebb, mint 82 iskola leg­jobbjai versenyeztek egymás­sal! A sportban és a testne­velésben kifejtett munkássá­gáért as MTS Országos Ta­nácsa többször is kitüntette, többek közöM a Sport Ér­demérem bronz, ezüst és i fokozatával dicsekedhet Az MTS Heves megyei Ta­nácsa Elnökségének tagja Amit ezeken a sokszor szén vedélyes hangú tanácskozó sokon mond — annak súlya van! Nincs határozat, nincs rendelet, nincsen terv, ami ne tükrözné véleményét, el képzelését. Mindenki tiszteli mert — mint tanítványa; mondották — igazságszerető ember, aki minden porciká- jával a megye sportjának előrevitelén fáradozik, aki nemcsak szóbeszéddel, de tettekkel járul hozzá, hogv minél erősebb, edzettebb, munkabíróbb és becsülete­sebb legyen ifjúságunk. Talán ebből fakad, hogy nem mindenben ért egyet az iskolai testnevelési program­mal. Minimálisnak tartja a követelményeket, elsenyved a torna, ma a középiskola ban pl. csak néhányan tudják megcsinálni azt a billenési. vagy haskelepet, amit vala­mikor még a felmentettek is megcsináltak... — labdajátékokkal nem leket megerősödni — hangoz tatja, és igazat kell neki ad nun«. Mert hány meg hány honvéd csapattisztet hallot­tunk már panaszkodni arról, hogy a tényleges katonai szolgálatra bevonult közép­iskolás fiatalok fizikailag gyengék, úgy félnek a kor­láttól, a nyújtótól, meg a többi tornaszertől, mint a tűztől! Csányi Barna testnevelő tanárt az idén utólérték a kerek számok Harminc éve edzößködik, 25 éve tanít a Dobó Gimnáziumban, 20 éve a megyei vívószövetség el­nöke, s mint a megyei ko­sárlabda-szövetség elnöke is, 15 évet töltött ebben a funk­cióban. Aktív sportoló korá­ban összesen 32 országos bajnokságot szerzett. ví­vásban és kosárlabdában szakedzői minősítéssel ren­delkezik. Persze, mint min­denki másnak, neki is van­nak hobbyjai: elsősorban az unokák, no meg kedvem hangszere, a hegedű... Nem tudjuk, milyen eré­nyek kellenek ahhoz, hogy valaki elnyerje a „Kiváló tanár” címet. Úgy véljük azonban, hogy a nyugdíjha tárhoz közeledő Csányi Bar­na bőven teljesítette a fel­tételeket, hiszen a kiválók között is a megye egyik leg kiválóbb testnevelő tanára! Somody József Erfurt és Vi'nins után, Eger Nagyszerű sportesemény színhelye lesz július 15. és 29-« között Eger városa: a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 25. éves jubileuma alkalmából — Er­furt és Vilnius után — He­ves megye székhelyén ren­dezik meg a hagyományos Barátság Kupa úttörő tájé­kozódási futóversenyt. Az ötnapos viadalon Bielis- tock, Erfurt, Lovec, Pilsen, Riga, Vilnius és Eger legjobb úttörői indulnak, de szó van arról hogy Eger testvérvá rosának. Csebokszárinak pionír tájékozódási futói *s képviseltetik majd magukat Az egyre szebben terebé lyesedő találkozó nagyszerű lehetőséget biztosít arra. hogy a fiatalok — megis­merve egymás életét — szó rosabbra vonják kapcsola­taikat. a versenyek során ne­mes ellenfelekre leljenek egymásban, s nemzetközi szinten fokozzák sportbeü tudásukat. Ugyanakkor az Egerbe érkező fiatalok meg­ismerkedhetnek majd a vá­ros történelmi múltjával, hagyományaival, jelenével, gyönyörködhetnek a kör­nyék. a Bükk-hegység szépsé­geiben s élményekben gaz­dag öt nap után térhetnek vissza hazájukba. A nagyszabású nemzetközi versenyt az egri városi KISZ-bizottság, az egri vá­rosi úttörőelnökség, az MTS Heves megyei Tanácsa, és az Egri Városi Tanács művelő­désügyi osztálya rendezi. A tervek szerint július 19-én érkeznek meg Egerbe a részvevők, akik másnap ismerkednek a várossal, majd július 21-én a szokásos pá­lyabemutató után edzést tar­tanak. Július 22-én kerül sor a tájékozódási futóverseny első részére, amit másnap Bükk-hegységi kirándulás követ Július 24-én a ver­seny második szakasza kö­vetkezik — ünnepélyes ered­ményhirdetéssel. Július 25-én a fiatalok Budapesten tölte­nek néhány órát, majd haza­utaznak. A verseny — amely leg­utóbb a Magyari Nóra, Ko­zák Ida, Kozák Éva összeté­telű egri leánycsapat győzel­mét hozta Vilniusban — ifjú­sági leány és fiú, valamint úttörő leány és fiú kategó­riában kerül lebonyolításra. Az ifjúsági fiúk mindkét al­kalommal 7 kilométeres, a lányok ót kilométeres, az út­törő fiúk négy kilométeres, a lányok pedig három kilo­méteres távon versenyeznek — 1971-ben kiadott térké­pekkel A díszes Barátság Kupát annak a városnak válogatott-. ja nyeri el, amelynek ver­senyzői a négy kategóriában a legtöbb pontot szerezték. Azonos pontszám esetén a lányok által szerzett pontok döntenek Már megalakult a nemzet- ' közi verseny egri rendező bizottsága amely elhatároz­ta hogy bővíti a programot és nagyszabású kiállítás ke­retében mutatja majd be a részt vevő nemzetek fiatal­jainak életé' Miirtvhen — milliárdos olimpiára készül Amikor München kiharcol­ta magának 1966-ban az 1972-es játékok rendezési jo­gát, dr. Vogel müncheni pol­gármester azt mondotta, hogy a játékok 550 millió márkába fognak kerülni. 1968. decemberében viszont már arról értesült a nyugat­német közvélemény, hogy a költségvetési számla 801 mil­lióra növekedett, tavaly no­vemberben pedig bejelen­tették. hogy 1150 millióra lesz szüksége. Avery Brun- dage elnök látogatásakor Genscher belügyminiszter olyan összeget mondott be, hogy a képviselők arca meg­dermedt: 1582 millió márka e pillanatban a költségve­tés! Az olimpia költségei hó­napról hónapra növekednek, a szolgáltató vállalatok és cégek nyeresége arányában. Benisch stuttgarti építész igy védte meg igazat a gaz­dasági szakemberek tiltako­zásával szemben: „Valami egyedülállót akarok létesíte­ni. Gondoljanak a tokiói uszócsarnok architektúrájára, a mexikói réz-sportpalotára. Mi egy sálorkonstrukciót ál­lítunk lel acélból, plexiből és műanyagokból A világ leg­nagyobb, legmodernebb, leg­szebb fedelét." Ez a terv 23 millióval indult Ma már 100 milliónál tartanak . . . A bajor pénzügyminiszter botránynak nevezte a költ­ségek fokozódását, és kijelen­tette: „Nem vagyok hajlandó az adófizetők elé állandóan új összegeket terjeszteni”. Pályát váüoziaű stíriaiak A magyar sportban már hagyomány; ismert nevű sportolóik egyik napról a másikra pályát változtatnak. No, ezúttal nem az egyesü­letet cserélőkre gondolunk, hanem olyan sportolókra, akik az egyik sportágról, amelyben nem is szerepel­tek eredménytelenül, hirte­len átállnak egy másikra. Kezdhetnénk a sort Papp Lászlóval, aki a BVSC lab­darúgó-csapatának tagjaként Jön a fekete fulba!l-!abdc? A modem pszichológia számá­ra már régóta ismeretes a szí­neknek az ember közérzetéire és teljesítőképességére gyakorolt hatása. Üj tudományos teszt- eredmények alapján kiválasztott Hölgyek, flop stílusban Szinte lélegzetünk is elállt 1968-ban, amikor a televízió képernyője előtt Dick Fosbury iiuuju., vetődve szállt át a 224 centiméter magasban levő léc felett! Ma már nem is csodálkozunk, hiszen nemcsak a világversenyeken, hanem a hazai magasugró-viadalokon is gyakran látunk ilyen stilus- ban ugró versenyzőket, illetve versenyzőnőket. A flop stílus csatát nyert. Nálunk az „első fecske” Major István, a Buda­pesti Honvéd ugrója volt, aki előzőleg hasmánt stílusban ug­rott, de különösebb eredményt nem ért el. 1969-ben azonban flop ugrásaival a 214-es magasságot is átugrotta, az idén pe­dig 220 centiméteres eredményével a világranglista ötödik helyén ám A hölgyek közül először a mexikói ötpróba- viadal bronzérmese, Tóthné Kovács Annamária tért át a flopra. S ma minden női magasugrónk, kivéve Komba Magdol­nát, floppozik — mondta kicsit szomorkásán a jövőt féltve Zarándi László, az ugró válogatott keretének edzője — pedig ez így nem jó. Szépen fejlődnek, ez való igaz, hiszen Kovács Éva 176 centimétert ugrott, egy év alatt 10 centimétert fej­lődve. Rudolf Erika is rövidesen átjut a 180 centimeter fö­lött. De ha nem eléggé megalapozott az izomzat, visszavet­heti a versenyzőket A flop stílus ugyanis a gerincet és a derekat nagyon igénybe veszi, sérülékenyebb lesz a verseny­ző, ha ezek az izmok nem kidolgozottak, s igy egy gyors fejlődés után erős visszaesés következhet A flop nem varázs­szer, hanem egy stílus. Végignézve azoknak a versenyzőknek ez eredményeit, akik áttérlek a flopra, egy esztendő alatt az átlagos fejlődés tíz centiméter. De valóban mit hoz a jövő? Nem az olim­pia idejére esnek-e vissza? Kár lenne. Más stílusban — has­mánt, guruló — is lehet nagyot ugrani. Példa erre a női ma­gasugrók listavezetője, Komka, aki hasmánt technikával 184 centimétert ugrott, s tíz esztendő óta 6 az első női magas­ugrónk, aki szerepel a világ tíz legjobbja között. De Bra- mel is s hagyományos stílusban ugrott 1963-van 228-at, s nemrégen pedig ezt az eredményt túlszárnyalta a kínai Ni Csi- csin 229 centimétert. Nálunk azonban Komka kivételével minden első osztályú tnagasayiónő flopozik, csak flopozik. színek napjainkban egyre gyak­rabban él-énkebbé teszik az egy­kor hagyományos, egyhangú kép benyomását keltő környe­zetet az ipari üzemekben vagy sa. irodákban és a magánottlio- nokbao épp úgy. mint a közúti forgalomban. Az élet egyik te­rületét azonban mindmáig még nem fedezte fel a színp-zicho- lógia. a sportot. Annak ellené­re, hogy a sport egyre nagyobb szerephez iut az ember szabad- időtöltésében, vajmi kevés meg bízható adatunk van a >no-'lé- tesíimén- ek és spori zerek ked vező színkiképzéséről. Pont az asztaliteniszezés ez a lóval a labdarúgás és a köoy- nyűatlétika népszerűsége alati meghonosodott sportág tette magáévá az utóbbi időben a színnszichológia felismeréseit Az bmzK asz'aiitenlszező bainokni nár hónapja az eddig érvényben levő fehér ceMniózlabda helvett sárga színit lnbJávnl látszanak A Branpsehwelgt MO gski Főis koia tudományos vizsgálatai ki mutatták hoöv a sá*-aa szín a kis asztalon levő gvors 1 átéli nál a szem-ek a 'pelmrlvezöhb k«röi mAnvpket nyúlnia és igy mpejavítla a sno-tniék teljesít­ményének minőségét is Biztosra vehető, hogy az asz­taliteniszezésnél bevezetett ered­ményes kísérleteknek hamarosan számos követője lesz,. így már ma felvetődik a kérdés hogy tu la időn kérypen optimális meg­oldást jelent-e a nemzetközi labdan'mé-mérkőzéseknél Jelen­leg alkalmazott fekete-fehér romon labda. az ún ,.tv- Putbairv Rraunschweigben azon a véleményen vannak hogy a kétszínű bőr mind a nézők mind a labdarúgók számára oo- tfkaUag eltorzítja a labda röo- oályátát és ennek következtében megnehezíti a sebesség megíté­léséé. A szín pszichológiával fog­lalkozó kutatók a fekete színű futbaTMabdát tartják a legalkrl masabbnak. szeretett az ökölvívásba. S hogy háromszoros olimpiai bajnokunk ma sem kezeli rosszul a labdát, arról ma­gunk is meggyőződhettünk a Színészek —Újságírók rang­adóján. Volt a felszabadulás utáni esztendőkben egy ki­tűnő női kosárlabdacsaoat. a KASÉ, amelynek játékosai ott voltak az Európa-bajnok­ságon két alkalommal ezüst­érmet nyert együttesben. Korábban pedig mindegyi­kük — Randéné, Nagyné, Rohonczy, Fekete — kiváló ugró és dobó atléta volt. Mátrai Sándort pedig mie­lőtt végleg eljegyezte volna magát a labdarúgással. a legtehetségesebb ifjúsági rö- vidtávfutök és magasugrők között tartották számon a szakemberek. Hegedűs Györ­gyi diszkoszvető bajnoknőnk, a magyar atléta válogatott kerettagságról lemondva pártolt át a kosárlabdához, s e sportágban is nemcsak egyesületének, az MTK-nak, ■ hanem a válogatott csaoat- nak is biztos tagja lett Eánkyrté, Németh Angéla ép­pen fordítva, a kosárlabdát hagyta el a gerelvvetésért, véglegesen igaz. csak akkor döntött az atlétika mellett, amikor Mexikóban olimpiai bajnokságot nyert De folytathatjuk a sort az ifjúsági egyéni és csapat- vüágba.inoki cím tulajdono­sával, az öttusázó Bodnár Jánossal, aki ma az ŰSC ví­zilabdacsapatának játékosa. A sokszoros magvar rekor­der és bajnok Kun ági Györggyel, valamint az 1500 méteres gyorsúszás Európa- bajnokával, Katona József­fel ma már a vízilabdázók között találkozhatunk. Dr. Török Ferenc, a tokiói olim­pián aranyérmet nyert öttu­sázónk. visszavonulva az öt- tusázástól, ma méltó ellen­fele a legjobb párbajtőrözők­nek. A pályát változtató sportolók névsora a napokban újabb névvel gazdagodott: Lázár Péter, az FTP úszója, aki a mexikói olimpián be­jutott a 200 méteres vegyes úszás döntőjébe, áttért az ááe "lázárra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom