Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
Hogyan ünnep allék az asztal mellett? Határtalan hiszékenység Csodaleső indonézek & Etelek - italok — szokások Nálunk magyaroknál va- , iamilyen formában minden ünnepnek kísérő, vagy tő motívuma volt az ünnepi epéd és vacsora szertartásos el fogyasztása. Az ünnep mindig jó alkalom volt arra, hogy az ínycsiklandozó ételekből a lehető legnagyobb mennyiséget fogyasszuk el, igy megy ez már a legrégibb Idők óta. Ilyen alkalmakkor még azok a családok is igyekeztek jó ételekkel emelni az ünnep hangulatát, akiknek egész évben szűkösen jutott még a mindennapi kenyérből is. A múlt század végén, az akkori Magyarország életét feldolgozó néprajzkutatók Heves megye népéről például így írtak: „Sertést a legszegényebbje Is öl, s legtöbben annyit, hogy a zsír és szalonna egy nagycsaládos háznál is kitartson. Pedig ezekből ugyancsak sok kell. A Heves megyei nép mindent sok szírről főz, nem szereti a szegényes ételt”. Böjt... Megyénk legnagyobb ré- _ szében a falvak lakói még most is sokat, őriznek palóc -hagyományaikból. A karácsonyhoz, mint vallási ünnephez kapcsolódva sajátos szokásrendszer alakult ki, amelyet mindig pontosan betartottak és amelynek néhány eleme még ma is fellelhető. Legérdekesebb . december 24-én „karácsony szombatján” a szigorú böjt betartása mellett fogyasztott ételek sora. A sok zsírral főző palócok ezt következetesen betartották és csak zsír nélküli ételeiket készítettek. Hogyan telt el tehát a nap, amelynek szakaszait természetesen ilyenkor is az étkezés határozta meg? (A szokások és az' étrend egy része Schwalm Edit muzeológus gyűjtése, akt jelenleg is folytat ilyen jellegű gyűjtést a megyében.) A család egészen délig semmit nem evett, akkor is csak böjti apróságokat. A ház asszonyai ezen a napon csupán a vacsorához készítettek ételt, amely délután öt órakor, a harangszókor kezdődött. Körűiülték a fehér abrosszal leterített nagy asztalt, amelynek közepén egy szakajtó kosár állt. Ebbe:; mindegyik af. évi terményükből raktak néhány magot, hogy a termés a következő esztendőben még bőségesebb legyen. Az asztalfőre a család legidősebb tagja ült és a szokásos imádkozás után töltött az ünnepi pálinkából — először magának, azután a többieknek. A pálinkába — talán, hogy jobba« iható legyen a közismerten torokkaparó kisüsti — sok helyütt mézet is kevertek. A lecept... , Ezután következett a vacsora, a „káposztalevi cepc- ■oel”, azaz savanyított káposzta levében főtt gombaleves vagy „savanyúbab’', asír nélkül készített babfőzelék. A böjti estén ették még a „sodrott csíkot”,! amelyet gyűrt tésztából készítettek és sok mézet ön-1 jöttek rá. Ezt az ételt különösen a gyerekek szerették ®S£ dtetsiMAbar 23«* szertL •»agy kedvteléssel halászhatták a mézben úszó tószrta- darabkákat. Ehhez hasonló volt még a mézes-mákos „guba” is: ezt kelt tésztából sodorták, ropogósra sütötték, majd utána apróra törve sós vízbe vetették. Cukorsziruppal vagy mézzel összekevert mákkal tálalták. Nagyon ízletes volt, a zsírt a méz pótolta benne — ettől lett csúszós a tészta. Ugyanennek másik változata a gőzön főtt bukta. Kenyértésztából készítették, amit szintén mézes-mákkal kevertek. A főzése igen érdekes: nagyobb lábasba vizet tettek, ebbe helyeztek egy kizsírozott kisebb lábast, amelyben a bukta volt. Lefedve került a búboskemencébe, így főtt meg a forró gőzben. Ugyancsak a „szent estén” ették a krumplis kalácsot, vagy lepényt is.' Kenyértésztát nyújtottak ki mintegy kétujjnyi vastagságúra és tetejére tejjel összekevert főtt krumplit, túrót szórtak. Ezt szokás volt fokhagymával enni, amelynek egészségmegőrző jelentősége volt. Étkezések utáni asztalbon- táskor mindig gondosan ösz- szeseperték a morzsákat és azt is a maggal teli szakajtókosárba tették, majd „aprószentek napián”, december 28-án kiszórták az aprójó- szágoknak. A négy napon át megterített asztalról nem hiányozhatott a karácsonyi cipó sem. Ezt karácsony szombatján sütötték, de csak 28-án szeletelték fel. Elekor minden négylábú jószágnak adtak belőle, a maradékot pedig a család fogyasztotta el, jóízűen. Vacsora után Vacsora után a család együtt ünnepelt az éjféli mise kezdetéig. Alikor valamennyien a templomba menték, csak a legidősebb ember maradt otthon, hogy pontosan éjfélkor felköltse és itatni a vályúhoz hajtsa az állatokat. Az itatóvályúba annyi piros almát tett, ahány jószág abból ivott, — hogy szaporodjanak és legyenek egészségesek. A templomból hazatérőket pedig, akik a szűkös napi étkezés miatt ugyancsak éhesek lehettek, sült hurkával, kolbásszal várta: végétért a böjt, lehetett enni zsírosat: a néhány napja kiszenvedett disznó folds maradxányaiból készült fűszeres-magyaros ételeket, az ,Angyalkolbászt”. Másnap, karácsony első napján nem főztek, ilyenkor a maradék fogyott el. A következő nap jellegzetes étele pedig a disznóhúsból főtt pecsenyeleves és a húsos káposzta. És ma? A régi szokásokat lassan elfelejtik. Ma már nem olyan szigorú a böjt, változatosabb és bőségesebb lett az ünnepi étrend. Ezt néha egy-egy kiadós vacsora után másnap sajgó gyomrunk is bizonyítja — de mit tegyünk; az egyik legjobban túltáplált nemzet vagyunk és ezt időnként be is kell bizonyítani. Nézzünk tehát egy, a szakmai körökben híres egri szakács, Bállá István egyéni karácsonyi ajánla! néhányat, aki 30 éves gyakorlatában körülbelül kétezer féle ételt készített már. — Vadhúsból készült pástétom: előnye az, hogy hidegen is bármikor található. A vadhúst jó fűszeresen puhára pároljuk, majd kicsontozva többször átdaráljuk és pástétom fűszerrel, konyakkal ízesítve, vajjal jól kikeverve formába tesszük és fagyasztjuk. Kom póttal tálalható. — A húsleves főzésénél maradt főtt hús magában száraz. Almás tormával viszont kitűnő ízt kap: a reszelt almát és tormát cukros, ecetes vízbe tesszük, kevés tejföllel és borral keverjük. — Tejfeles sülthús-szelet: a hússzeleteket hirtelen pirítás után másik lábasba tesszük, zsírjába reszelt vöröshagymát pirítunk, paprikát szórunk bele. majd az egészet ráöntve a húsra, azt fedő alatt pároljuk és tejfölös habarást öntünk rá. Az asztalról nem hiányozhatnak a borok sem étkezés előtt a desszertborok, ürmösborok, medoc- félék a szokásosak; hideg ételekhez a debrői hárslevelű. édeskés leányka, badacsonyi rizling, ezerjó. A sültekhez abasári rizling, egri rizling; vadhúsokhoz egri bikavér; halételekhez a rizling borok és a tokaji furmint illenek. Ezután nincs más hátra: jó étvágyat kívánunk! Az AP jelenti: Ismét elfogták Tjut Zahara 22 éves indonéz asszonyt, aki megszökött a rendőri őrizetből. Zaharát október végén tartóztatták le csalásért, mivel több millió embert becsapott azt állítva, hogy 18 hónapos meg nem született gyermeke énekel a méhéből. Amikor az orvosok megállapították, hogy a nő nem is terhes, a csaló „csodagyermekével”, a miniatűr magnetofonnal, amire gyermekhanggal voltak felvéve Korán-idézetek és gyerek-sírás —, Djakartá- ból Dél-Borneóba menekült, it fogták el. ★ A terhes nő kerek hasából hangok hallatszottak. Melodikus gyermekszoprán idézte éneklő hangon a Korán verseit. Akik a szobában voltak, visszafojtották lélegzetüket. Az emberek össze- préselődek a ‘terhes nő körül. öregasszonyok karolták át, közben fényképezőgépek kattantak, villanólámpák gyúltak M minduntalan. Amikor a meg nem született gyermek hangosan sírni kezdett, a szeánsz végétért. Anyának és gyermekének pihenésre volt szüksége. A terhes nő a beszélő csodagyermekkel és a 21 éves Tjut Zahara Fonna indonéz asz- szony volt A csoda híre Indonéziában gyorsan elterjedt Ezrével vándoroltak a hívők Djakar- tába, ahol a mozlim csodaanya férjével, Teuku Sjari- fuddinnal egy kis házacskában élt Az első zarándokok rendszerint már hajnali ötkör megérkeztek, nehogy lemaradjanak a napi öt imádság-szeánsz valamelyikéről. Tisztelettudóan letérdeltek Tjut Zahara elé, hdgy fülüket kövér hasára -tapaszszák és meghallják a szent hangocskát. Rádióriporterek törték magukat, hogy — természetesen megfelelő honoráriumért — szalagra vegyék az anyaméhből hallható haneot. Egy djakartai napilap jólhonorált riportjainak köszönhetőért 15.000-rő! 60.000 -re növelhette példányszámát. Aztán mégis lábrakapoü a kétkedés. Lehetséges, hogy valamiféle „trükkről” van szó? Zahara és férje, a 23 éves kereskedő, sértődötten elutasította a gyanús;tásokat. Hova dughatták volna el a magnetofont a gyermekhang- gal, amiről a szkeptikusok beszéltek? És vajon ngm állapította meg csaknem ötver orvos Zahara terhességét? Maga a gyermek sem tűrte, hogy kételkedjenek létében. Hangosan’ és nyomatékosan bejelentette, hogy utazni kíván. Először a szomszédos Malaysiába, aztán Japánba, majd Pakisztánba. Kívánságát gyorsan teljesítették. Az indonéz külü',ym;nsztérii’m még hivatalos kapcsolatait is felhasználta rá, hogy > segítségére legyen a fiatal párnak. Az első állomás Kuala Lumpur volt, ahol a beszélő meg nem született gyermeket bemutatták a korábbi malaysiai miniszterelnöknek, Tungkul Abdul Rahmannak is. Japánban az eljövendő anya megmászta ’ a szent Fudzsijáma hegyet, Pakisztánban pedig a hívők ugyanúgy tódultak hozzá, mint otthon, Indonéziában. Miután azonban hazatértek, az orvosok végre aktívabbak lettek. Az indonéz orvosszövetség egyik szakorvos csoportja megvizsgálta Zaharát és keréken kijelentette, hogy semmiképpen sem állapotos. A hosszanterhes nő és férje azonban nem hagyták „félrevezetni” magukat emiatt a „hibás” diagnózis miatt. A hívők úgyszintén nem hittek az orvosoknak. A meg nem született gyermek hangia ugyanis megint- csak eloszlatott, minden kétséget, „1917. február 6-án (egy nagy mozlim ünnepen) fogok megszületni — hallatszott az anyaméhből —. a Dzsabal Nur hegyen, Mekka közelében. Megelőzően édesanyám Európába, Berlinbe utazik, hogy ott vizsgálják meg az orvosok.” Erre azonban már nem került sor. November .. elején a hosszanterhes nőt kifizetetlen szállodaszámlákért keresték. Tjut Zahara és férje behúzták a nyakukat, elutaztak Dél-Borneóba, ahol elbújtak egy kis faluban. De nem sokáig. A rendőrség fellelte őket, majd Tjut Zaharát néhány nappal később beszállították egy kórházba, ahol : Végre megröntgenezték. Az eredmény egyértelmű volt.; A nő hasában nyoma sem volt semmiféle magzatnak. Zahara csalásainak végső leleplezéseként aztán bőröndjében megtalálták a miniatűr ’ magnetofont egy szalaggal; amelyen éneklő kisgyer- mekhang verseket idézett a Koránból. Mikor ez így mind kiderült, jelentkezett yégre az asszony egyik nagynénikéje, aki , megoldotta a rejtélyt: „Bűvészkedés! Az unoka-húgom már kisgyermekként fel tudta fújni léggömbnyire a hasát. Egyedülálló készség. A magnetofont bizonyára a ruhájában rejtette' el.” rögtönöz Elkészült Hofi Géza önálló műsora a televízióban. Az igen népszerű nagy nevettető több mint egy óra hosszás műsorát íelerccordingra rögzítették. A produkció érdekessége, hogy a művész a meghívott közönség előtt rögtönözve adta elő műsorát. Hagy a közönség reagálását felmérhesse, olyan közismerten „na',r” nevetők” is helyet foglaltak a közönség soraiban, mint Szcndrő József és Latinovits Zoltán. Rendező: Bánki Iván, vezető operatőr: Darvas Máté. Jobb oldali képünkön Hofi Géza, a bal oldalin Szendrii József és Latinovits Zoltán a közönség soraiba*. (MTI V&to — Tormái Andor) h. Furcsaságok a paragrafusok világában Barátok A halál hirtelen ragadta el. Megállapodott, nős ember volt, gyermekei és unokái voltak. Árnyékában élt egy fiatal nő, akit csak kevesen ismertek. A kegyetlen halál elhagyatottá, nincstelenné tette... Az elhunyt három barátja ,\gondoskodott” róla. Egy este a három barát felkereste az ügyvédet. Jelentős összeget nyújtottak át egy nagy borítékban. Az ügyvédet megbízták, hogy a pénzt adja át az illegális özvegynek... Az adakozók nevét örökre homály fedi. Az „özvegy” egész életében még .lesz győződve afelől, hogy akit szeretett, nem feledkezett meg róla. i Sürgős t ^ Az ügyvédet felkeresi egy anya, leánya és iŐy fndőbelí veje társaságában... A fiú Fi éves és az alig 15 eves lány állapotos. Csak a köztársasági elnök aláírásával ellátott különleges engedély birtokában köthetnek házasságot. Az ügyvéd elmagyarázza, hogy az engedély megérkezéséig eltelhet néhány hét. Megígéri, hogy mindent latba vet az engedély mielőbbi beszerzése érdekében. 1 A konzultáció végén az ügyvéd kikíséri ügyfeleit. Az anya, aki mind ez ideig■ jóformán egyetlen szót nem szólt, most a következő szavakkal fordul hozzá: — Ügyvéd úr. tegyen meg minden lehetőt, hogy az en- i gedóly mielőbb megérkezzék. Ha sokat vérünk, a lányomra nem megy fel a fehér menyasszonyi ruhája Kacsók Az X-i törvényszéken történt. Egy jómódú paraszt. tv. szegy aki jelölési pere folyt. Az ügyvéd nein titkolja., hogy kliensének ügye . meglehetősen rosszul áll. — És ha egy pár kacsát kiPdenck a bíróság elnökének? ... Ez talán 'elősegítené a dolgokat.:. — Eszébe ne jusson! — mondja. rémülten az ügyvéd, aki ismeri a bíróság elnökének merev és. szigorú elveit. Néhány héttel később ítélethirdetés van. Az ügyvéd megnyerte a pert. Amikor találkozik ügyfelével, így szól: — Ezer szerencse, hogy nem küldte el azokat a kacsákat! A másik ravaszkás mosollyal így válaszol: — De még mennyire elküldtem ... — Lehetetlen! — mondja az ügyvéd, akiben teljesen megrendül az elnök várit érzett tisztelet... ■ — De a csomagra feladóként az ellenfelem nevét írtam — vágja ki büszkén az ügyfél.
