Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

' Kedd esti külpolitikai kommentárunk Egy villámlátogatás margójára JÓLLEHET Horst Ehmke, a bonni kancellári hivatal tárca nélküli minisztere hétfőn titokban tett egynapos vil­lámlátogatást Washingtonban, hogy Nixon fő tanácsadójá­val, Henry Kissingerrel tárgyaljon, keddre nemcsak a lá­togatás ténye s megbeszéléseik tartalma szivárgott ki, ha­nem a találkozó háttere is. Noha Bonn „új keleti politikáját’' mindeddig — leg­alábbis hivatalos megnyilatkozásokban — a Nixon-kor- mányzat is támogatta, mégis, a tekintélyes New York Times jólértesült bonni tudósítója, David Binder legutóbb azt irta: a felszín alatt mind nagyobb hullámokat ver Washington bizalmatlansága Brandték megbékélési poli­tikája iránt. Mellesleg megjegyezve: van is ebben logüca. Láthatóan megkeményedett az USA politikája az utóbbi időben. Ez ugyan főként Délkelet-Azsiábxn — az izraeli fegyver- és pénzsegélyre vonatkozó igények korlátozás nél­küli teljesítését tekintve pedig: a Közel-Keleten is — vált látványossá, de összhangban áll a héják vonalának eme újbóli offerizívájávál, amely egyben az európai béke és biztonság irányában haladó politika ellen is irányul. Bonnban jólértesült körök úgy tudják: a New York Times ciklze, illetve a mögötte a politikai boszorkány- konyhán fortyogó manőverek tették oly sürgősen szüksé­gessé Ehmke washingtoni útját, s noha — miután már kiszivárgott ez a látogatás — washingtoni szóvivők nem győzték hangsúlyozni, milyen teljes egyetértés uralkodott az Ehmke—Kissinger tárgyalásokon, nem valószínű, hogy az USA növekvő bizalmatlansága Bonn iránt 24 órán be­lül csakugyan lecsillapodott válna. A kérdéskomplexussal kapcsolatban idéznünk keU a keddi nap három másik hírét. 1. Egy düsseldorfi bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Franz Stanglt, a treblinkai és sobibori haláltáborok hóhérát. 2. Wiesba- denben folyik öt SS-hóhér pere. A bizonyítékok súlya alatt kedden az egyik vádlott beismerte, hogy 1943-ban a majdaneki koncentrációs táborban 31 ezer deportált agyonlövetésére adott parancsot. 3. Rockefeller, New York állam kormányzója aláírta, hogy Angela Davis néger filo­zófiai professzort, a polgárjogi mozgalom kiemelkedő egyéniségét kindjcí KulifqttiUi űUflWMWfc, tűtől & futt&l nőt a halálbüntetés veszélye fenyegeti. AZ ÖSSZEFÜGGÉS e három hír és az Ehmke villám­látogatás mögött meghúzódó Washington—Bonn ellen­tétek között világos — akik könnyen meg tudnak bocsá­tani Stanglnak és a majdaneki SS-gyiVcosoknak volta­képpen ugyanazok, akik annál engesztelhetetlenebbek Angéla Davis-szel szemben. És akik Angela Davist gyűlö­lik és rettegik. Mert a haladás minden formájától és sze­mélyi képviselőjétől félnek, azok tulajdonképpen ugyan­azok, akiknek a Brandt-féle realista politika, a szovjet- nyugatnémet, s a nyugatnémet—lengyel szerződés sem tetszik. m * Bizalom és munka Á lengyel események sajtóvisszhangja Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: A LEMP jelszava ezekben a napokban: „Bizalom és munka”. Az emberekkel folytatott beszélgetésekből, a dolgozók rcpgyűléseinek ál­lásfoglalásaiból, a varsói rá­dió- és sajtójelentésekből ki­tűnik, hogy az új pártveze­tőség politikáját, Edward Gierek vasárnapi rádió- és tv-beszédében kifejtett vona­lát egyetértéssel fogadják a széles tömegek. A gdanski vajdasági párt- bizottság Alojzy Karkoszka vajdasági első titkár beszá­molóját meghallgatva, egy­hangú határozatban teljes támogtásrói biztosította a LEMP új vezetőségét. A vaj­dasági pb plénuma megálla­pította: a legközelebbi jövő­ben mélyrehatóan és átfogó­an elemezni kell a decem­ber 15— 18-i gdanski, gdy- niai és elblagi események körülményeit és okait, mert csak ez biztosíthatja a párt és a munkásosztály élő, szo­ros kapcsolatának megte­remtését és fenntartását A Trybuna Ludu „A párt határozata és a nép jóváha­gyása” című vezércikkében a többi között kiemeli: „Gdansk, Gdynia, Szcze­cin és Elblag munkásmeg­mozdulások, tüntetések és utcai összetűzések színhelye volt Nem lesz könnyű meg­válaszolni a kérdést, hogy a társadalmi válságra hogyan került sor. Mély elemzésre van szükség, de azt már most megállapíthatjuk, hogy a párt központi bizottsága hetedik plénumának határo­zata általános pozitív vissz­hangot keltett, teljes jóvá­hagyással találkozott Ezt Ünnepi gyűlés Hanoiban bizonyítják az üzemi kol­lektíváknak a termelési ki­esések pótlására vonatkozó határozatai. A központi pártszervek át­fogóan értékelik majd az utóbbi napok tragikus ese­ményeit. Gierek elvtárs már utalt arra, hegy az esemé­nyek forrása részben a tény­leges nehézségekben, rész­ben azonban a meggondo­latlan gazdaságpolitikai kon­cepciókban van. Az elmúlt napok fájó ta­pasztalataiból csak egy kö- vetkezetetést vonhatunk le: mindenütt rendre és nyuga­lomra van szükség, hogy semmi se zavarja meg a len­gyel gyárak termelőmunká­ját, a városok és falvak bé­kéjét” — írja a lap. A Zycie Warszawy „Egyet­értés és esély” című vezér­cikkében rámutat: „Az utóbbi napokban or­szágunk mély válság szélén állt. Ez a válság, amit köz­vetlenül a legutóbbi gazda­sági határozatok váltottak ki, tulajdonképpen mélyeb­ben gyökeredzett. Tulajdon­képpen az okozta, hogy egy idő óta megszakadt á pár­beszéd a párt vezetősége, va­lamint a munkásosztály és a társadalom között. Ezt egyre gyakrabban egyoldalú döntések helyettesítették. Mi több, e döntéseket nem egy­szer igen szűk körben hoz­ták meg, s ha még netán helyesek voltak is, komoly hibákhoz vezető módon fog­ták fel és terjesztették a társadalom elé őket A három városban, Szcze- cinban, Elblagban és Slupsk- ban lezajlott megrázó ese­mények a fentiekből követ­keztek. Mindez olyan hely­zetet teremtett, amelyben a pártvezetésben azonnali és radikális változásokra került sor. A lengyel társadalom már hosszabb ideje várja, hogy megszűnik a bizalmi válság közte és a vezetés között, újra helyreáll a párbeszéd és megvalósul az államgépe­zet sikeres megjavítása és az államgépezet helyesen szol­gálja a népet és a szocia­lista fejlődés céljait. Arról is sok szó esett, hogy a szo­cialista demokrácia megva­lósítására hivatott intézmé­nyek ténylegesen betöltsék szerepüket, jobban szolgál­ják a társadalmat. Arra van szükség, hogy az összes ál lami határozatot, legyen az politikai, gazdasági, vagy kulturális, a vélemények meghallgatásával és számba­vételével hozzák meg. A társadalom ilyen irányú várakozását teljesíti az új pártvezetöség állásfoglalása, amit Edward Gierek a párt első titkára fejtett ki. A tár sadalom ezt helyesléssel és reménnyel fogadta. A válto­zások folyamatának — hang­súlyozza a Zycie Warszawy — tartósnak kell lennie, de nem lehet gyors. A párt most bizonyos helyes lépése­ket tett arra, hogy felszá­molja azokat az igazságta­lanságokat, amelyek az ár­reform következetében a társadalom legkisebb kere­setű rétegét érték. Az ország általános helyzetének meg- javulását hozzó további gazdasági változásokhoz lé­nyegesen több időre lesz szükség.” ’Hanoiban ünnepi nagygyű­lést tartottak a vietnami néphadsereg megalakulásá­nak 26. évfordulója és a nemzeti ellenállási nap (a francia gyarmatosítók elleni felkelés) 24. évfordulója al­kalmából. A politikai és tár­sadalmi élet vezető személyi­séged, a diplomáciai testület képviselőd jelenlétében Pnam Van Dong, a Vietnami Dol­gozók Pártja KB politikai bi­zottságának tagja, miniszter- elnök nyitotta meg az ünnepi gyűlést. Az ünnepi gyűlés, szónoka Vo Nguyen Giap tábornok, nemzetvédelmi miniszter volt. Beszédében méltatta a vietnami néphadsereg fejlő­dését és nagy győzelmeit, amelyet mindig az egész néppel vállvetve ért eL Giap elmondotta, hogy a Nixon-kormány a közel­múltban újabb, rendkívül súlyos háborús cselekménye­ket követett el a VDK ellen, és továbbiakkal fenyegető­zött. Nyomatékosan rámuta­tott. hogy a VDK független és szuverén ország, s mint ilyen, nem engedheti meg el­lenségének, hogy felderítő repüléseket végezzen terü­lete felett, megsértse függet­lenségét és szuverenitását. Az ilyen cselekményeket a viet­nami fegyveres erők és a nép továbbra is szigorúan meg fogják torolni — mondotta. Észak és Dél viszonyáról szólva. Giap kifejtette, hogy az amerikai imperialisták még mindig azt a veszélyes illúziót szövögetik, hogy megakadályozhatják Észak- Vietnamot déli honfitársai támogatásában. „A vietnami nép egy! A folyók kiszárad­hatnak, a hegyek elkaphat­nak, de ez az igazság örök”. A nemzetvédelmi miniszter foglalkozott a párizsi tárgya­lásokkal is. Az amerikaiak kezdték az agressziót Viet­nam ellen, tehát nekik is kell befejezni — hangoztatta. Ha a Nixon-kormány való­ban óhajtja a békés rende­zést. véget kell vetnie min­den háborús cselekménynek Mit javasol Brandt kancellár? Pompidou elnök „nagyon gyorsan” válaszolni fog arra a levelére, amelyet Brandt kancellártól kapott néhány nappal ezelőtt — hangoztat­ják francia kormánykörökben s hozzáteszik, hogy a válasz megadása előtt a francia kormány konzultálni fog nyugati partnereivel. A le­vél tartalmáról hivatalos he­lyen ugyan nem nyilatkoz­tak, de diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy a nyu­gatnémet kancellár Pom­pidou elnökhöz, Nixon el­nökhöz és Heath miniszter- elnökhöz egyidejűleg intézett leveleiben azt javasolta, hogy tegyenek kezdeményező lépéseket a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalások meggyor­sítása érdekében. Brandt — a hírek szerint — a levélben azt is indítványozza, hogy a négy nagyhatalom, a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág külügyminiszterei mi­előbb üljenek össze az egész kérdéskomplexum megvizs­gálására. . A brazil kormány hétfőn este közölte, hogy a Giovanni Enrico Bucher svájci nagy­követ szabadon bocsátása fe­jében az elrablók által sza­badon engedni követelt 70 politikai fogoly közül csak 51-ne’- ad kiutazási enge ‘ déiyt A 19 visszatartott sze­mélynek azért nem adnak távozási engedélyt, mert — a hatóságok szerint' — közülük hatan emberrablásokat kö­vettek el, három ellen gyil­kosság miatt hoztak ítéletet, egy életfogytiglani börtön- büntetését tölti, egy másik olyan bűntettet követett el, amelyért élefogytiglani bon­tón jár, kettő hosszú börtön- büntetését tölti és ügyük­ben nem adható amnesztia, egyet a hatóságoknak nem ' sikerült megtalálni, egy má­sik nem akar külföldre tá­vozni, végül négy szabad Iá ; bon van már. a VDK ellen, le kell monda­nia a háború „vietnamizárá­sának” politikájáról, felté­tel nélkül ki kell vonnia az amerikai csapatokat Dél- Vietnamból, hogy a dél-viet­nami nép maga dönthessen sorsáról, Giap végezetül őszinte kö­szönetét mondott a testvéri szocialista országoknak és a világ valamennyi földrészén levő barátaiknak a számot­tevő segítségért és támoga­tásért. Carrillo nyilatkozik A burgosi terrorper egyfelől megmutatta a belső ellen- v tétektől marcangolt rezsim gyengeségét, másfelől bebizonyí­totta, hogy az ellenzék máris olyan nagy erővé vált, amely politikai változásokat képes előidézni Spanyolországban, — mondotta Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára az Unita tudósitójának adott interjújában. A zavargásokat nem a kommunisták, nem az ETA, nem a munkásbizottságok és nem az ellenzék okozza. A zavargások oka a jelenlegi rezsim, s az igazi rend megte­remtéséhez demokratikus rendszert kell teremteni Spanyol- országban. Az SZKP X. kongresszusától a XXíV. kongresszusáig Egy könyv nyomában----.1 ■ -------- ‘‘irimrf'-riiiiirrrr ----- — — - — „ V. I. Lenin dolgozószobája és lakása” emlékmúzeum a Kremlben. A falak mentén polcok, azokkal a könyvek­kel, melyeket Vlagyimir Iljics olvasott. Mindegyiknek saját története van. Fogom az első kezemügyébe eső könyvet. Érdes, szinte durva kötésű, hétköznapi címmel: „Gazdasági építkezés a Csuvas autonóm területen”, al­cím: „Az 1921. október 1-i gazdasági értekezlet beszá- | mólója”. A brossurát Csebokszáriban, 1921-ben adták ki < Magára vonja a figyelmemet az „Élő illusztráció” című fejezet: Ezt olvasom: A Csuvas terület noruszovi járás Humus falujából egy parasztember, bizonyos Zahar | Leontyev a forradalom legelső napjától kezdve a Szov- : jet hatalom szenvedélyes híve lett. Mind a négy fia be- I lépett a Vörös Hadseregbe. Minden évben az elsők lcö- t zött 'szolgáltatta be gabona-fölöslegét... De így tett a ) pótanyagokkal táplálkozó, az éhségtől és a hiányos táp- ] lálkozástól elnéptelenedésre Ítélt Csuvasföld paraszságá- ! S nak 90 százaléka... s Ez 1921-ben volt, kevéssel a párt X. kongresszusa t Í uián. Azóta majd félévszázad telt el, Érdekes lehet, va- ( jón hogyan élnek ma Zahar Leontyev utódai. ... Csuvasia fővárosában Csebokszáriban könnyen megtaláltuk a térképen Hu-' mus falut. És már röpít is a gépkocsi a vumarszki kerü­let felé Zah ír Leontyev ro­konaihoz. Vurnártól néhány kilométerre egy szembejövő sofőr, miután megállított kocsiját, röviden elmagya rázta, hogyan menjek to vább: — Menjen után a te­herautó után C-azpa!'. 1 szállít a faluba — < , ugv;. is gázfűtés van í\ cglát mr egy tévéantenr. icr- csak egyenesen, ott lééri * koll központ. A tájékoztatás alapján megérkeztem a helyszínre. Derült őszi nap volt, a fa­lu utcái üresek voltak, min­denki igyekezett, hogy vé­gezzenek a betakarítással. Bevallom, nem minden ag­gódás nélkül utaztam Hu- musba, féltem, hogy nem ta­lálom meg Zahar Leontyev utódait. A csuvas családok­ban változnak a vezetékne­vek. Az at?a utóneve fia csr. .dneve lesz Az én kétségeimet azon ban Grigorij I-u’-i :kbv. aezen megtaláltam a határ ban, szétoszlatta. Azt mond­ta: — Nálunk, a faluban is, nagyon sok rokona él Zahar Leontyevnek. Nyikoláj La- zarevics, kolhozunk gépésze, tud a legtöbbet mondani ön­nek nagyapjáról. Nyikoláj Lazarevics házá­ban vagyunk. Kényelmes fa­ház,. két tágas szobával, az ajtótokok művészien fara- gottak A konyhában gáztűz­hely. Gőzfűtés. Televízió, rá­dió, modern bútor. A házigazda előveszi a fényképeket s kezdetét veszi a nyugodt beszélgetés. Jól emlékszik nagyapjára. Igen, a Szovjet hatalom szíve sze­rint való volt: azt adta, amiről évszázadokon álmo­dott a paraszt, földet, s meg­mentette a népet az éhség­től. Az éhség pedig 1921-ben szörnyűséges volt. „.,. Ez a mostani száraz­ság Csuvasiában nem kímél­te Leontyev földjét sem, minden kiszáradt, minden kiégett — olvashatjuk az ■lőbb említett brossurában. — A múlt évben két gyeszjá- tyinról pontosan 11,5 púd r st aratott le. Tavaszi ga- lonáki egyáltalán nem ter­mett, sak * zóna lett belőle. kaleldaizkéft VARSÖ: A Lengyel Központi Sta­tisztikai Intézet nyilvános­ságra hozta a december ele­jén megtartott népszámlá­lás első adatait. Ezekből ki­tűnik, hogy Lengyelország­nak 32,7 millió lakosa van, vagyis kb 10 millióval több mint a felszabadulás után megtartott első összeírás ide­jén. Az általános népszámlálás és összeírás alkalmával min­den kérdőíven 213 kérdésre feleltek az ország állampol­gárai. Az adatok teljes fel­dolgozása 72 témakörben kb. három évet igényel. BELGRAD: A Szegedi Nemzeti Színház operatáreulata hétfő este a jugoszláviai Vajdaság auto­nóm tartomány fővárosában, Üj vidéken nagy sikerrel elő­adta a Fideliot. Az „Üj magyar líra” cí­mű magyar költészeti anto­lógia a közelmúltban jelent meg Jugoszláviában, szerb— horvát nyelven. A belgrádi ifjúsági palotában ebből az alkalomból hétfő este ma­gyar irodalmi estet rendez­tek. Az esten Danilo Kis, a kötet szerkesztője és egyik fordítója a XX. század ma­gyar költészetéről tartott előadást, belgrádi művészek pedig a kötetben megjelent versekből adtak elő. A nagy sikerű est vendége volt Csoóri Sándor és Juhász Fe­renc. MOSZKVA: A moszkvai Marxizmus— Leninizmus Intézetben ked­den tudományos ülésszak kezdődött a Francia Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Ezen részt vesznek a fővá­ros pártéletének és tudomá­nyos közéletének neves kép­viselői és a FKP küldöttsé­ge. Az ülésszakot Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB tit­kára nyitotta meg. SZÓFIA:' „Budapest, 1970. szeptem­ber” címmel egy neves bol­gár festőművész kiállítását nyitotta meg a szófiai ma­gyar kulturális intézetben Sípos István, az intézet igaz­gatója.' A kiállításon, ame­lyet a közönség nagy érdek­lődéssel fogadott, Atanasz Zsekov — mutatja be a ma­gyar fővárosról készült fest­ményeit. Az ünnepélyes megnyitó részvevői között jelen volt Roska István, ha­zánk szófiai nagykövete is. 30 mérő krumplija termett, ez képezi egész éléstárát. Ugyanakkor az újig a vetés­re, a tíz tagú családnak és a jószágnak 112 púd gabona lenne szükséges. A megter­mett 30 mérő burgonya át­számítva 6 púd gabonának felel meg.” Zahar Leontyevet, a Csu­vasföld és az egész Volga- vidék lakóinak tíz és százez­reit abban a szörnyű évben a Szovjet hatalom mentette meg az éhheláltól. Vlagyi­mir Iljics kezdeményezésére Moszkva munkásai siettek az éhezők segítségére. Zahar Leontyev a kollek­tivizálás egyik fő szervezője volt. 1941-ben halt meg. ...Akaratlanul is a fájdal­mas napok után a máról kezdünk beszélgetni. — Jól élünk — mondja elégedetten Ny-ikolaj Lázaro- vics. A kolhozban bevezették a pénzbeli részesedést. Havi átlagban feleségével együtt 150 rubelt keres. A család jól táplálkozik, városiasán öltözködik A háztájiban te­hén két júh, sertések, ba- romfik. A gyerekek tanítta­tása ingyenes. A faluban jól működő klub van (most épí­tik az újat) és könyvtár. Ingyenes az orvosi ellátás is. A beszélgetés az SZKP so- ronkövetkező XXIV. kong­resszusára terelődik. A házi­gazda mondja: — Pártunk egy-egy kong­resszusa az ország életében, de mindegyikünk életében is új és új eredményeket jelen­tett Hisz ön olvasta, hogy a X. kongresszus évében ho­gyan pit a nagyapám. Meat láthatja ön, hogyan élek é* Bucher sorsa bizonytalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom