Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
At országgyűlésről Vályi Péter pénzügyminiszter beteijeszti a jövő évi, (feMtségvetés tervezetét, (MTI foto — Pálfai felv. —KS) {Folytatás az l. oldalról) OBervezett, céltudatosabb ■n unkaversenynek. As árvíz által okozott károk helyreállítását pedig meggyorsította, teljesebbé tette az a társadalmi összefogás és anyagi segítség, amelyet a lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek és a költség- vetési intézmények önként vállaltak. A jövő év a 4. ötéves tervidőszak első éve. A jövő gazdálkodása ennek megfelelően mindenekelőtt az országgyűlés szeptemberi ülésszakán elfogadott ötéves népgazdasági terv céljainak (elérését szolgálja. Az 1971. évi népgazdasági terv a gazdasági növekedés átérnének fokozódását irányozza elő. A nemzeti jövedelem 7 számlákkal. az 1970. évinél többel gyarapszik, Az ipar termelése 6 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez váló hozzájárulása pedig 7 százalékkal nő. A mező- gazdaságban — az ez évi visszaesés után — megvannak a termelés gyorsabb- növelésének feltételei, a termelés értéke az 1969. évi magasabb színvonalat is 2— 3 százalékkal meghaladhatja. A külkereskedelmi forgalom az 1970. évinél valószínűleg mérsékeltebben, de ugyanakkor kiegyensúlyo- zottabban fejlőd üf majd, külkereskedelmi mérlegünk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A belföldi felhasználás ezért 1971-ben lassúbb ütemben nőhet mint a némáét! jövedelem. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás részaránya 75 százalék, a felhalmozásé pedig 25 százalék, tehát a megelőző évihez képet nem változik. Tovább növelik a fogyasztási cikkek importját dig az eltérő területi adottságokat illeti, az állami támogatás jól szolgálja majd a társadalmilag és közigazgatásilag egyaránt Indokolt kiegyenlítődést Az állami támogatások rendszert* minden téren a gazdaságosság növelését célozza, — hangsúlyozta a miniszter. A követelmények reálisak és természetesen figyelembe veszik a gyors műszaki fejlesztés lehetőségeit, a tudomájelentjük nyos eredmények alkalmazását és a beruházások idejének lerövidítését. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy mindenki, aki közpénzekkel gazdálkodik, a lehető legtöbbet teszi majd annak érdekében, hogy a jogos és elismerhető igényeket még jobban ki lehessen elégíteni. A jobb munkát jobban meg kell fizetni Dr. Tímár Mátyás a Minisztertanács elnökhelyettese egyebek között részletezően szólt a kormány bérpolitikájáról. Kijelentette: jobban kell differenciálni, a jobb munkát jobban meg kell fizetni és a rosszat nem szabad eltűrni. Továbbra sem támogatjuk az egyenlősdit. A kormány tudatában van a meglévő aránytalanságoknak és azon igyekszik segíteni. De miután a javítás „felfelé-’ történik, ez csak fokozatosan oldható meg. Fontos feladat, hogy csökkentsük a családok közötti egy főre jutó jövedelem különbséget, — mondotta. Igen lényeges azonban, hogy az utóbbi években jelentékenyen csökkent a legkisebb jövedelműek száma. Ennek ellenére mihelyt erre lehetőség nyílik, a kormány nem késlekedik, hogy a csekély jövedelműek helyzetén javítson, ugyanígy szándékában áll a nők igazságosabb bérezésének, és az induló diplomások jobb fizetésének megoldása is. A pénzügyminiszter válasza után az országgyűlés a jövő évi költségvetést valamint a tanácsok 1971 — 75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozását elfogadta és törvényerőre emelte. Ezután került sor dr. Bélák Sándor interpellációjára a közúti forgalom biztonságosabbá tétele tárgyában. A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel a parlament idei utolsó ülésszaka befejezte munkáját Ünnepi kosgyüléa Visontán Tízéves jubileumát ünnepelte a Reménység Tenaellszivetkezet Szét kért a közgyűlésen dr. Tamás László is, köszöntötte a szövetkezet tagjait, vezetőit, elismerően szólt a gazdaság eredményeiről. Elmondotta. hogy a szövetkezet alakulása idején még kevesen hUtek az összefogás erejében, de az elmúlt évek példája fényesen bizonyította ezt Felszólalása után Kacsa- vecz Béla átadta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Harman Balázsuknak, Bene Gézánénak, Kovács Istvánnak és Szász Istvánnak, majd első ízben került sor — a szövetkezet életében — a törzsgárdajelvények át- nyújtására. Ezt n kitüntetést azok kapták, akik tíz éve becsületesen és szorgalmasan dolgoznak a közösség érdekében. Nem mindennapos ünnepségre került sor tegnap a visontai Reménység Telmei 6- szövetkezetben. tízéves jubileumát ünnepelte a közös gazdaság, amelyen megjelent dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára, Koós Viktor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Nagy Béta, az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársa, valamint részt vettek a párt-, állami és társadalmi szervek más képviselői is Az ünnepi közgyűlésen Hacsavecz Béla, a szövetkezet elnöke tartott ünnepi megemlékezést a gazdaság múltjáról, a kezdeti nehézségekről és a ma eredményeiről, Elmondotta, hogy tíz évvel ezelőtt a mostani mozihelységben tartották az alakuló közgj'űlést és most ugyanott gyülekeztek össze, hogy számot vessenek egy évtized munkásságáról. Egy évtized nem sok a történelemben — mondotta —, de a gazdaság életében igen, hiszen tív év aiatt nem egy, de több évtized munkáját kellett behozni. Ez a munka sikeres volt, erről beszélnek az eredmények, a gazdasági felendülés, a szövetkezeti tagság életszínvonala. A kormány elé terjesztik a Mátra-Bükk regionális tervtanulmányát Ülést tartott a Mátra-Euer—nyugat-bükki intéző bizoHsá» Pénteken Egerben, a megyei tanács nagytermében tartotta ez évi plenáris ülését, a Mátra—Eger—nyugatbükki intéző bizottság. Bérces Istvánnak, az intéző bizottság elnökének üdvözlő szavai után Sólymos József, a megyei tanács osztályvezetője, az intéző bizottság műszaki és műemléki szakbizottságának elnöke tájékoztató jelentésben számolt be a Mátra-Bükk regionális tervtanulmány jóváhagyásának előkészítő munkálatairól. Részletesen ismertette azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek megvalósítá'ával tájegységünk forgalmának, jelentőségének megfelelő ellátási színvonalra kerül. A mintegy 40—50 évre szóló fejlesztési programot az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei készítették el, s mielőtt jóváhagyásra a kormány elé terjesztik, véleményezésre több szervnek és hatóságnak — közöttük a tájegységi intéző bizottságnak is — megküldték véleményezésre. Az intéző bizottság tagjai megelégedésüket fejezték ki a tervtanulmánnyal kapcsolatban, s határozatban javasolták, hogy az ÉVM terjessze azt jóváhagyásra a kormány ' ft pénzügyminiszter ezután bejelentett«, hogy a kiskereskedelmi áruértékesítés megközelítőleg 10 százalékkal lesz nagyobb. Általában kicgyensúlyo- »U ellátási helyzet várható, de néhány termék- ! hői — pél dánt építőanyagokból és személy- r gépkocsikból — az átlagosnál nagyobb — vár* ‘ ható kínálat sem fogja » kielégíteni teljes mértékben as igényeket. Tovább növelik a fogyasz-j tási cikkek importját, első-j sorban a szocialista országokból. . Ami az árszínvonalat illeti I ®z igen mérsékelten növek-| szik, s ami a legfontosabb, a jövedelmek a lakosság minden rétegénél gyorsabban nőnek majd, mint az árak. Körülbelül 90 milliárd forint értékű beruházást tervez a kormány — mondotta a továbbiakban Vályi Péter, de miután az igény ennél valamivel nagyobb, továbbra is feszültség várható a beruházási piacon. Ezért az erre vonatkozó hiteleket is csak az elhatározott mértékben fo- ■Súlyosítják. Viszont nagy erővel fejlesztik az az építőanyag- és az építőipart, hogy tovább javuljanak a beruházási lehetőségek és a lakásépítés kilátásai. Erőteljesen növekednek a társadalom közös fogyasztásával kapcsolatos kiadások, ezen belül elsősorban a nyugdíjasok és a többgyer- ihekes családok ellátására szánt összegek, Jövőre már 160 000 anya veszi igénybe a gyermek- gondozási segélyt, növekszik az óvodai és a bölcsődei férőhelyek száma, az állam a gyermekek még nagyobb hányadának n-veléséhez nyújt támogatást, A tanácsi költségvetés fej*! ksztéséről szólva a pénzügy-1 miniszter hangsúlyozta, hogy' az önkormányzati szervei fokozott mértékben válnak érdekeltté a területükön mű- i kBdő vállalatok munkájának I—Mii 'iiyeaségében, ami pe-;j (Munkatársunk telefonjelentése) Az őszi „marathoni” országgyűlés után (négy nap, ötvennél több felszólaló) került sor a téli ülésszakra (egy nap 14 felszólaló). Harsány csengetés és — Hol vannak már a „honatyák”! — a képviselők, fiatalok idősebbek lassan elfoglalják helyüket a padokban. A Heves megyeiek, mint mindig, a terem bal szárnyából nyíló ajtónál csoportosulnak, de a baloldalnak ma már nincs jelentősége. Gyors „ellenőrzés”, a mieink a létszámot tekintve szavazatképesek. Sőt; Vendéget is hoztak magukkal. Találkoztam például Veres Józseffel, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkárával és dr. Bocsi Józseffel, a füzesaoonyi járási tanács vb-elnökével, Bart a András képviselő vendégeivel. A büfében Kádár Jánost fogják közre az újságírók. Külpolitikai beszélgetés indul, de a csengő figyelmeztetően berreg tovább. — Sajnos be kell mennünk — mondják az újságírók. — Nekünk is...-* jegyzi meg Kádár elvtárs mintegy mentegetőzve. ★ Az expozé után dr. Bocsi Józseffel találkoztunk a szünetben. Érthetően érdekli a téma — Már másodízben vagyok a Parlamentben — mondja, — s örülök, hogy ezen az ülésszakon is részt veszek. A megyei számoltat ismerem, de jó közvetlenül tájékozódni az országos adatokról is. Különösen az jelentett sokat, hogy a tanácsok ezentúl érdekeltek az alájuk nem rendelt vállalatok munkájában is. — A tervezés mit jelent u füzesabonyi járásban? — Beruházásaink az új ötéves tervben sokkal kiemeltebbek, fontosabbak, mint az elmúlt ötéves időszakban voltak. A jövőben a legfontosabb a lakásépítkezés; 44 új lalcást kell felépítenünk. Az ivóvíz-ellátás javítására kb. ötmillió forintot kapunk. Égető kérdés volt, hogy Mezőtárkányban végre megépüljön az új iskola. Erre három és félmillió forintot fordítunk. Ősz- szességében a járásban húszmillió forintos költség- vetése lesz a tanácsnak o jövő ötéves tervben'. Ugyancsak fontosnak tartom én is, ahogy az Országgyűlésen elhangzott: a vezetés színvonalának javítását, a termelés növelését és a munkafegyelem megszilárdítását. Dr. Bocsi József kiemelte, hogy a tanácsi munkához milyen sok segítséget ad a körzet országgyűlési képviselője, aki rendszeresen tájékoztatja őket a Parlament munkájáról, képviselői súlyával több ízben elérte, hogy mcpi^nlt-r:u1ion r* aktualitásnak rn,,r'felelő legfontosabb feladat. — Bár fontos kérdés a tűzrendészen hatóságok anyagi feltételeinek biztosítása, az viszont már nem biztos, hogy országgyűlési téma a különböző fecskendők beszerzésének gondja — sok képviselőnek volt ez a véleménye a szünetben, kommentálva az egyik képviselő- társunk felszólalását. Ebből is látszik, hogy figyelemmel kísérik és a kritika mérlegére teszik egymás beszédét. Molnár József képviselőnkkel beszélgetünk a szünetben. Kőrútjain, fogadónapjain egyre gyakrabban merül fel az ipartelepítés kérdése. körzetében. — A kömlőiek például — mondotta — szeretnének egy tésztaüzemet létrehozni a foglalkoztatás megoldására. A mun'zaerőt, a helyet és az alapanyagot biztosítanák, csak fővárosi gazdára lenne szükségük a piac és a gépesítés megszervezése miatt. Mostanában ebben az ügyben szaladgálok, remélem, sikerrel. Az utóbbi időben érdekesnek és mérvadónak tartottam azt a tényt, hogy egyre többen kérnek tőlem „protekciót” a különböző ipari pályákhoz történő elhelyezkedéshez. Ez nem a kimondott képviselői feladat, de a tény elismerésre méltó: ma már valóban egyre többen akarnak éthelyezkedni az ipar területein. A beszélgetéshez később Fodor Istvánné képviselőnő is csőflakozott, akit ezúttal elkísért férje is a Partementbe. Huszonhat község tartozik a körzetéhez, jó időbe telik, míg beutazza — márpedig rendszeresen beutazza — ezeket, s tájékozódik, fogad, tanácsokat ad. — A kommunális kérdésekkel kapcsolatban keresnek fel a legtöbben. A bodonyi üt problémája például szinte állandóan napirenden van. Végre süterült elérni, hogy megkezdték ezt a régóta fontos felújítási munkát. Ugyancsak gyakran szerepel a pedagógusok fizetésrendezésének és a nyugdíjasok SZTK- ügyének kérdése is. Fodorné egj-egy fogadónapján van. amikor több mint 30 választó is felkeresi. És nemcsak a fogadónapon, hanem vasárnaponként, odahaza is. — Jólesik a bizalom — mondta, miközbm előttünk miniszterek sétálnak, arrébb pedig Major Tamás és Simon István beszélget. — Ügy érzem, s tudom is. hogy így van: ha valamilyen problémám’ felkeresnek, ez olyan fontos kérdés számukra, hogy mindent „egy lapra” tesznek fel — Elnézést... annak idején, amikor önt kévise- lönek megválasztották, kisfia nagyon örüli, mondván, hogy ezentúl jó képviselőfánkot ehet... Sikerült ez? — Nem nagyon — neveti el magát Fodorné — Ugyanis azelőtt volt időm fánkot sütni, de most...? Lehel hogy emiatt a fiam késöb’' meg sem választana ... j K, G. 1 A Parlament folyosóin elé. A vitában többen elmoSÜ ták, hogy változtatni kell azon a szemléleten, amely hazánkban az idegenforgalommal kapcsolatban eddig általános volt, nevezetesen, 'hogy idegenforgalom alatt csupán a külföldről beáramló forgalmat értették. Többek között eszel magyarázható az is, hogy eddig Mátra—Eger—Nyugat-Bükk vidékén csupán helyi erőforrásokból fejlesztettek. Ügy vélték, hogy a pénzes turisták „hegyet látni” nem hazánkba, hanem a svájci Alpokba mennek. A belföldi — és egyre növekvő! — idegenforgalom elkerülte a figyelmet. A hazai turisták, kirándulni, pihenni vágyó ezrek számára a Mátra és a Bükk jelenti az ,„Alpokat”. Az urbanizáció nyomása elől egyre többen keresnek pihenést, kikapcsolódást a Mátra és Bükk vonulatai, jó levegője, erdői között. Az intéző bizottság tagjai elsősorban ezekkel a gondolatokkal javasolják & koonánynak a tervtanulmá*# elfogadását. Az első napirend vitája után Csépány Ferenc, az intéző bizottság titkára az ez év eredményeit, majd Be- recz István, az intéző bizottság elnöke a negyedik ötéves terv idegenforgalmi feladatait ismertette, s értékelte az elmúlt öt év eredményeit 1970, december 19.. ssomhaft Hacsavccz Béla elnök kitüntetést nyújt át a szövetkezet élenjáró dolgozóinak. (Foto; Kiss Béla)
