Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
Az ország költségvetése P Ä kialakult gyakorlat szerint várható, hogy az ország- gyűlés pénteken kezdődő ülésszakán vitatja meg a következő évi állami költségvetést. A költségvetés összeállítása több hónapos előkészítő munkát igényel. Idén ez a tevékenység a korábbinál is alaposabb volt, mert összekapcsolódott a IV. ötéves terv kidolgozásának munkáival. Ez azt jelenti, hogy már az 1971. évi feladatokat is ötéves távlatra előretekintve határozták meg. A költség- vetés előirányzatai részben a középtávú tervidőszak gazdaságpolitikai céljainak megalapozását is elősegítik. Középtávra kellett előretekinteni azért is, mert az idén tárgyalásra kerülő törvény- javaslat tartalmazza a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervét. A középtávú pénzügyi terv, — amelynek készítésében aktívan közreműködtek a különböző szintű tanácsok — figyelembe veszi, hogy az 1971-től érvényes közgazda- sági szabályozóknak megfelelően bővül a tanácsok saját bevételeinek köre és az előirányzat az egyes területek fejlettségében mutatkozó eltérések fokozatos csökkentésére is megfelelő fedezetet biztosít. A költségvetés összeállítása elsősorban, — de nem csak — a Pénzügyminisztérium feladata. Ebben a munkában részt vettek a különböző testületi szervek, a minisztériumok, a népgazdaság ágazatainak képviselői, a tanácsok, és kifejezésre juttatták elképzeléseiket, észrevételeiket. (A Pénzügyminisztérium jelentős feladata volt az igények összehangolása a terv céljaival és a reális pénzügyi lehetőségekkel.) Már az előkészítő munka egyes fázisaiba bekapcsolódtak • és útmutatást adtak az előirányzatok kialakításához az országgyűlés bizottságai, a megyék képviselőcsoportjai is. A szakbizottságok megtárgyalták az állami költségvetés általános kérdéseit, fő arányait, valamint a minisztériumok és a területek elképzeléseit tartalmazó tájékoztatókat, majd az előkészítés befejező részében a konkrét előirányzatokat is. Az állami költségvetés bevételeinek több mint 80 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből származik. A költségvetés vállalatoktól származó bevételeinek tervezése a gazdasági fejlődés sokrétű elemzése és értékelése alapján-történhet, mivel a felsőszintű pénzügyi tervezést végző szervek rendelkeznek azokkal az információkkal (év közi beszámolók, adóbevallások, pénzforgalmi jelentések stb), amelyekkel megalapozhatók a reális előirányzatok. Ehhez kellő biztonságot nyújt a közgazda- sági szabályzók rendszere, amelynek alapvető elemei több évre érvényesek. Ilyen körülmények között már nincs szükség arra, hogy a vállalati tervek összegezésével kerüljenek kialakításra a központi költségvetési előirányzatok. . A szövetkezeti szektorban létrehozott tiszta jövedelem és az állampolgárok jövedelmének egy részéből származó adóbevételek tervezésénél számos sajátosság érvényesül. így például a szövetkezetek befizetésének mértékénél és részben az elvonás formáinál is kifejeződnek a csoporttulajdonból adódó különbségek, míg az állampolgárok befizetéseinél figyelemmel kell lenni az állami adópolitika érvényelsülésére. Minden forrás tervezésének közös • vonása azonban az, hogy az állami pénzbevételek számításba- vételének alapja a népgazdasági terv. Az állami költségvetés készítésénél a várható bevételek mellett megtervezik a várható kiadásokat is. Ennek kapcsán elsőrendű feladat az államra háruló kötelezettségek reális felmérése és az elismert szükségletek rangsorolása. Ennek keretében kell figyelembe venni, hogy még mindig az állam finanszírozza a termelés bővítésének jelentős részét, a társadalmi közös fogyasztásnak csaknem egészét, jelentős összegeket juttat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a vállalatok támogatására, továbbá jelentős részt kell magára vállalnia a bel- és külföldi árszínvonal különbségeinek kiegyenlítésében is. A költségvetési kiadások legnagyobb összege a társadalmi közös fogyasztásra — egészségvédelemre, nyugdíjellátásra, közoktatásra, kulturális kiadásokra, igazgatás és honvédelem céljaira, stb. — nyújt fedezetet. Éppen ezért az ellátási színvonal elemzésére, a különböző igények Indokoltságának vizsgálatára különös figyelmet kell fordítani. I Szolgálatban a mátrai utakon — A hómarógarázsból jelentem... — Csatos László ügyeletes „vonalban” az URH-készülék mellett. Mátraháza és Galyatető között a hegyoldalban, az erdőnek egy darabkáját vették el a természettől telephelyük számára az útőrök, hogy a természetben gyönyörködök, kirándulók és üdülők közlekedhessenek télen is, mert innen könnyebb a figyelés, gyorsabban jut el a segítség. A „hómarógarázsban” elrendelték a téli ügyeletet, amelyet csak a fagyok múltával, a tavasz elején oldanak fel. Tavaly az országban itt kezdtek elsőnek és itt fejezték be legutoljára. — A mátrai utak a legveszélyesebbek — mondja Csatos László ügyeletes, akivé} az olajkályha kellemes melegénél beszélgetünk, míg az épületet hűvös szél ostromolja —, elég egy köd, cigarettapapír vékonyságú csapadék és máris jégpályává változnak az útak. Ilyenkor kezdődik a munkánk és amit a természet néhány perc, vagy óra alatt művelt, mi legalább tízórás megfeszített küzdelemmel tudjuk helyrehozni. Addig állnak az autóbuszok, nem közlekednek az élelmiszert szállító járművek, a jég, a hó fogságban tartja a kirándulókat: „megszűnik az élet” a mátrai utakon. Gályáról reggel hatkor indul az első autóbusz, előtte minden akadályt el kell hárítanunk, így legtöbbször éjszaka dolgozunk. A pihenőszobában csend van, egyenletes szuszogás jelzi, többen alszanak. — Az elmúlt éjjel senki sem pihenhetett. Este mínusz 1 Celsius fokot mértünk és máris indítottuk a sószóró gépeket. — Milyen nagy a „hatósugár”? — Mátrafüredtől miénk a 24-es számú út Parádsasvá- rig. Ez maga 28 kilométer, az elágazótól Mátrakereszte- sig újabb harminc kilométer jön' hozzá. Mi tartunk felügyeletet a Mátraháza—Kékes, á mátraházi út és Pásztó közötti utakon, a mátra- szentistváni, mátraszentlász- lói és mátraszentimrei bekötő utakon is. Mindig a fontosabb utakkal kezdjük a sort és ahogy erőnkből futja, kezdünk a bekötő utak felszabadításához. vevő készülékünk van. így mindig vonalban vagyunk és bármikor kérhetünk, a nap minden szakaszában hívhatnak bennünket. Most kétszer adok jelentést naponta az útak és a munkák állapjáról, — Hogy élnek itt, távol minden lakott helytől? — ’ Főzünk magunknak paprikás krumplit, lebbencslevest ... Általában gyorsan elkészíthető ételeket. Most is hoztam magammal az ötnapos szolgálatra lebbencset, krumplit, hagymát, Mátraházáról reggelenként hozatunk tejet. ■— És a „lélekmelegítő”? ' Az idei gazdasági év ne« f, hézségeiről panaszkodott a minap Ágó Illés, a lőrinci Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Az időjárás okozta problémákat csak tetézte a közös gazdaság gépparkjának elöregedése, meg aztán kevés a munkáskéz is. A szövetkezet 313 tagja közül csak 142 aktív dolgozó. Ezek művelik a 2300 holdas gazdaságot. A többi már nyugdíjas. A munkaerőgond szinte már állandó a termelőszövetkezetben. A környező ipari létesítmények ugyanis magukhoz vonzák az embereket. Sokan elmentek a közös gazdaságból, de vissza is tértek egynéhányon. Mindezek ellenére év elején a lelkesedés sem hiányzott a tagság részéről. Nagy lendülettel fogtak hozzá a kora tavaszi talaj előkészítéshez. Holdanként 15—20 kilóval több műtrágyát szórtak ki a földekre, mint az előző évben. Volt elég vetőmag is, fémzárolt elit magvak kerültek á talajba, különböző növényfajtákból. A rendkívül kései kitavaszodás azonban nagyrészt mindent meghiúsított. Ezután szeszélyes, csapadékos nvár következett. s a korábban tervezett átlagtermósekneik csak 70—75 százalékát sikerült betakarítani a határból. A tairly Lőrinciben szinte rekordnak számító 18 mázsás búzatermés az idén 11 mázsára csökkent. A cukorrépa is csak 170 mázsát adott / holdanként. Két növény, a kukorica és a zöldborsó érte el és valamivel túl is haladta. a tervezett termésátlagot. A szövetkezet elnöke különösen a ző’dbor'éterrnesz- tési kísérletek eredményeit dicsérte. A hatvan holdon elvetett hüvelyesből csaknem 15 mázsás átlagot takarítottak be a közéo’-ötött talajon. A borsót csépi 'S; után zöld állapotban a hatvani konzervgyárnak értékesítették előnyös szerződéssel. A sikeres eredmények alapján jö"~'re már a dnnlá.jára növelik a borsó vetésterületét, és az ára értékesítésére a közeilövőben kötik meg a Szerződési Nehezén haladtak az őszi munkákkal A sáros talaj bizony sokszor okozott géptörést és a gyakori alkatrész- hiány miatt napikog álltak egyes gépek. Mintegy kéthetes késéssel november végére mégis több mint félezer holdon vetettek kenyérnek valót és száz holdon takarmánykeveréket. Már csak az őszi mélyszántások vannak hátra, melyet nyújtott műszakokkal, december 20-ig befejeznek. Ezek a napok már a zárszámadásra való felkészülés, a leltározás és a jövő évi szerződésikötések jegyében telnek el. Az előzetes számítások szerint a nehézségek ellenére a tervezett jövedelmet osztják maid a tagságnak. Ágó Illéstől arról is értesültünk, hogy a munkaerőgondokon úgy próbálnak segíteni, hogy a jövő évtől -átalakítják a gazdálkodás szerkezetét. Kizárólag olyan növényeket termesztenek majd, amelyek gazdaságosak és kevés kézi munkaerőt igényelnek. Jobban előtérbe helyezik a hatékonyabb gépesítést és a kémiai anyagok — műtrágyák, gyomirtó szerek — alkalmazását. Mert biztonságos gazdálkodást már csak ilyen feltételek mellett lehet folytatni a jövőben. Cukorrépa-vetőgépet vásárolnak, amivel az egyébként rendkívül költséges egyelést ‘ is elvégzik m-id. A cukorrépa betakarítását ugyancsak gépesíteni kívánták répakiémeitő gépsorra V. Mert á vetésterület csak ezek üzembe helyezésével tudiák csökkentés nélkül meghagyni. A kertészeti növények termesztésit szintén gépesítik. Szabad fö’di oalán- tázógérekkel gyorsít iák meg a kiültetést. A növényvédelmi munkáikat úgyszintén gépekéi teszik hatékonyabbá. Mintegy másfélmillió forintot fordítanak már a jövő évbgávek vásárlására. Lőrinciben tehát bizakodással tekintenek az úi gazdálkodási szerkezet elé. A gépesítési program megvalósításával várhatóan csökkennek maid a szövetkezet munkaerőgondjai is. (mentusz) Húszmillió (írni a hlilcn eses timii deli gyar.úsénak nsve és.re A hazai timföldgyárak közül egyedül az almásfüzitői- ben foglalkoznak az aktív, vagy más néven a különleges timföldek gyártásával. Ez az anyag egészen más fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a" kohósí- tásra kerülő közönséges timföld. Az aktív timföldek egyik fajtája például permetező lébe keverve elpusztítja a peronoszporát. Egy másik fajta a szénhidrogén-, a műanyag- és a kőolajfeldolgozó ipar nélkülözhetetlen segéd-* anyaga. Gyártanak olyan timföldet is, amely kitűnő csiszolóanyag, s alkalmas a germanium, az optikai lencsék és a félvezető szilícium csiszolására is. A különleges timföldcsalád egy-egy tagja mind nagyobb szerepet kap a gyógyszer- és a kozmetikai iparban is. Az egyik például leköti a felesleges gyomorsavat, biztosítja a gyomor biológiai egyensúlyát. A negyedik ötéves tervben a különleges timföldek minőségét olyan színvonalra akarják emelni az almásfü- zitőiek, hogy valamennyi versenyképes legyen a hasonló célokra szolgáló külföldi termékkel. Ezért az öt év alatt mintegy 20 millió forintot fordítanak a különleges timföldek kutatásával és előállításával foglalkozó részlegek fejlesztésére. — Volt már „meleg” napjuk? — November 26-án 18 órától rendelték el a folyamatos szolgálatot és azóta volt hóesés, fagy többször. A rak' tárból legalább három vagon sót már kiszórtunk az utakra, hogy a síkosságot megszüntessük. A hatás 24 óra múltán megszűnik, így újra kell kezdeni minden esetben a szórást. Egyszeri szórással 140 mázsa ipari sóval terítjük el a ránk bízott utakat. Ha valamelyik gépünk elromlik, mindjárt melegünk lesz. #Segítséget Gyöngyösről kapunk és ha ott is baj van, a Volán kocsijait vesszük igénybe. Erre még nem volt szükség. — Hogyan tartják a kapcsolatot a központtal? — Közvetlen telefonvonalunk mellett egy URH adó— Nagyon nagy veszély. Ittas ember nem ülhet a gépre, mert , józan fejjel Is megeshet a * baj.. Sosem tudjuk, mi vár ránk, a szolgálatot nagyon komolyai! kell vennünk. — Ki van most szolgálatban? — Agócs Ferenc traktoros Dutrával ment a gályái útra. Egy másik vontatós, Verbal Benedek a kísérője. A másik Dutrának Molnár László a vezetője és S. Nagy István jár vele. — Milyen télre számítanak? — Tavaly nem volt hideg, de hó volt, bőven. Most még nehéz jósolni. Bármilyen is lesz az időjárás, nekünk mindén körülmények között helyt kell állni, biztosítani a biztonságos közlekedést. (pilisy) Lenin és as éra „VOLTAM AZ IDÉN a VIII. kerületben látogatóban. A pártbizottság üiósteirmé- ben, ahol beszélgettünk, volt a falon egy Lenin-portré. Az idő tei-múlt, és én utána mondtam az elv-társaknak: még valami kell arra a falra: egy óra.” , Kádár János mondta el ezt a kis történetet kongresszusi zárszavában. Teljesebbé tette vele a falra nem függeszthető, csak bennünk élő Lenin-képet. mert a Szókratész koponyái ú és mindent látó szemű, tömzsi, izmos Lenin” talán egyetlen személyes tulajdonával sem bánt olyan szűkmarkúan, mint az idejével. Gorkijnak semmi esetre sem lehetett igaza abban, hogy hajlam lett volna benne az aszkázás- re, Krupszkaja égjük visszaemlékezésében így ír: „Anyámmal együtt egy vámőrnél kibéreltünk két kis szobát. Hamarosan Iljics is megérkezett.; Sokat fürdött a tengerben, rengeteget kerékpározott — nagyon szerette a tengert és a tengeri szelet —, Kosztyicinékkal vidáman csevegett mindenféle semmiségről, élvezettel ette a rákokat, amiket a házigazda fogott nekünk.’' Ez azonban nem jelentette azt. hogy a legkisebb elnézést is tanúsította volna önmagával szemben. há úgy érezte, valami zavarja a munkájában. N. A. Alekszejev jegyezte fel a Londonba érkező Le- nínről. hogy nem akart ‘ a többi iszkrás között a kommunában élni, mert „tudta, hogy az Oroszországból és külföldről érkező elvtársak, jó orosz szokás szerint, örökké rajta csüngenének mit sem törődve az idejével, ezért arra kért, hogy lehetőleg kíméljük meg a túlságosan gyakori látogatásoktól.” A munka áz más volt. A munka nem üres fecsegés. A munkára Lenin semmi időt nem sajnált. „Hetekig vesződtem azzal, hogy valósággal „kivallattam” egy hozzám ellátogató munkást arról az óriási gyárról — írja — amelyben dolgozott. Igaz, a leírással (egyetlen gyár .leírásával:), ha igen nehezen is, úgy ahogy mégiscsak elkészültem, de megtörtént, hogy a munkás a megbeszélések után homlokát törülgetve, mosolyogva mondta- „Könnyebb túlórában dolgozni, mint megfelelni a maga kérdéseire!” NEM SAJNÁLTA Lenin az időt arra. hogy Diderot és d’Alambert dialógusát a materializmus természetéről személyesen lefordítsa; jutott arra is energiája, hogy a francia mellett megtanuljon németül, angolul, olaszul; egyszer egészen váratlanul derült ki róla. hogy tud csehül és egyebek között felkeltette az érdeklődését valami a bolgár nyelv iránt is. mert nagyon sürgetett egv szótárt, amihez Valamilyen oknál fogva úgy látszik csak nehezen juthatott hozzá. S ha már a szótárnál tartunk! Szovjet-Oroezország egyik legnehezebb periódusában, 1921-ben írta a következőket: „Látkensz ’ elvtárs! Találkozásunkkor elfelejtettem megkérni arra, hogy ellenőrizze, hogy áll a mai orosz nyelv (Puskintól Gorkijig) (rövid) szótárának összeállításával foglalkozó tudósbizottság ügye.” Ismeretes Leninről, hogy egy ízben kifejezetten azért utazott Géniből Londonba, hogy beülhessen kedvenc könyvtárba, a British Múzeumba. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy szavait lehetőleg senki se értse , félre. A Komintern III. kongresszusának egyik bizottságához írta: „Közölték velem, hogy a bizottságban a magyar — helyesebben, egyes magyar — kommunisták ellen irányuló szavaim elégedetlenséget keltettek. Ezért sietek írásban közölni Önökkel: " amikor emigráns voltam (több, mint 15 éven át), jómagam is többször „túlságosan baloldali” álláspontot foglaltam el (mint most látom). 1917 augusztusában szintén emigráns voltam és pártunk Központi Bizottságához túlságosan ..baloldali” javaslatot nyújtottam be, amelyet szerencsére teljes egészében elutasítottak. Természetes, hogy az emigránsok gyakran „túlságosan baloldali” álláspontra he- , lyezkednek,” Csak most, ennek a nagv Lenin-kereső. centenárium’ évnek az idején tárulkozik tel lesapróbb részleteiben ip hogy mi mindenre is jutott az idejéből annak, akinek a portréja mellett Kádár János most hiányolta az órát a VIIL kerületi pártbizottságon. Lenin nem azért tudott szűkmarkúan bánni az idejével, mert mindent a forradalomnak rendelt alá. Pontosabban: amikor a forradalomról I volt szó, akkor őróla magáról is §zó volt. Azt hiszem, Lenin nem tartozott a lemondok típusához, azokhoz; akik áldozatot hoznak. Lenin szenvedélyes kielégülést talált mindabban, amit csinált, s éppen azért, há valamit nem szeretett, azt nem is Dróbá'ta titkolni. FORRADALOM és tengeri fürdőzés; figyelmeztetés néhány magyar elvtárshoz és egy hatalmas ország szocialista építőmunkájának irányítása; törődés az Iszkra gondjaival, s nem törődés azzal, mit szólnak majd a londoni iszkrások, hogy nem akar velük lakni; utazás a tengerért és utazás a könyvekért. Ez így, mind együtt nagyon elhihetően, egyedül elhihető- en hangzik Leninről. Azt azonban már senki sem hinné el róla, hogy akárcsak egyetlen elvesztegetett percet is megbocsátott volna, amit feleslegesen akartak rákényszeríteni értekezlet ürügyén. Nemcsak azért, mert racionális elme volt, hanem mert szerette amit csinált. Fodor Gábor 1970. dseezafear 12^ csütÖfSSk Előtérben: a gépesítés és a kemixálás Álalakftják a gazdálkodás szerkezeté! Lőrinciben
