Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

»Ön a vezető, döntsön,.. Akik kérdeznek: közismert tudósok, szakemberek válaszolnak: felelős posztokon dolgozó középvezetők A MAGA NEMÉBEN pár­ját ritkító vizsgáztatást ren- . deztek a közelmúltban Ja­pánban. A vezetés, a gazdál­kodás, a piackutatás, az üz­letkötés, a szakmai tudás, a szervezés pszichológiájának alávető ismereteiből, köve­telményeiből több mint 200 gazdasági vezetővel - dolgoza­tot írattak, s a dolgozatok eredményei alapján végezték el az említett vezetők rrűnő- sítését. Minden bizonnyal érdekes lenne egy ilyen, vagy hason­ló felmérés hazánkban is. Nem valószínű, hogy vala­mennyi gazdasági Vezető örömét, egyetértését válta­ná lei. de egészen biztos, hogy nagyon sok hasznos ötletet, tanulságot adna. BE ADDIG IS, amíg vala­mi hasonlót nálunk is kita­lálnak, elégedjünk meg azzal a különben nagyon értékes s aktuális szakmai tanfo­lyammal, amelyet a MTESZ Heves megyei Szervezete Egerben szervezett a megye ipari 'üzemeiben, vállalatai­nál felelős posztokon dolgo­zó középvezetők számára. Annál is inkább, mert ha a tanfolyam elvégzését .nem is követik a minősítések, de a hallgátóknak számot kell ad­niuk a tanultakról, az új* is­meretekről. Mégpedig nem is csak kérdés-felelet alapján. De erről beszéljen inkább Marsai Ferdinand, a tanfo­lyam vezetője. — Több módszerrel is mérjük, hogy az elhangzott előadásokból — a helyi, a megyei szakembereken kívül olyan neves szakemberekből áll a tanfolyam „tanári ka­ra”, mint Budai István, a munkaügyi miniszter helyet­tes, dr. Putnoki Jenő, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem professzora, dr. Ki­rály István, a Magyar Nem­zeti Bank főosztályvezetője, dr. Lukács Lajos, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kar­igazgatója — mit és mennyit sajátítottak el a hallgatók. Nagy népszerűsége van a „munkahelyi konflikutusok” című játéknak is, ahol kü­lönféle feltételezett konflik­tusokat, szituációkat kell a hallgatóknak döntéseikkel megoldaniuk. Mégpedig úgy, hogy emelkedjék a termelés, növekedjék a termelékeny­ség, s mindezekkel együtt erősödjék a fegyelem, s a döntés egyetértésre találjon a dolgozók között is. Az ed­digi tapasztalatok alapján különösen a Hatvani Kon­zervgyár s a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysé­gének középvezetői bizonyul­tak jó vezetőknek. Harmadik az országban ÁgrárérfeSmiségi klub nyalt Egerben Előadások, beszélgetések, kötetlen foglalkozások a programban A közelmúltban jelentős társadalmi összefogás meg­valósulásénak lehettünk szemtanúi. Egerben, a Me­gyei Művelődési Központban ünnepélyesen megmutatták az agrár-értelmiségiek klub­ját. Megyénk társadalmi szervei, többi között a Ha­zafias Népfront fleves me­gyei Bizottsága, az Eger— Gyöngyös vidéki Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezes- !gvi osztálya, .az AGROKER Vállalat és a MESZpV veze­tőinek, munkatársainak ja­vaslatára alakították meg ezt a fórumot. Régi hiányt pótol e. klub, hiszen a me­gyében eddig sehol nem mű­ködött hasonló, sőt. orszá­gos viszonylatban is Debre­cen és Békéscsaba után a Harmadik. Az érdekes programban a mezőgazdasági technika fej­lődésének, az élelmiszergaz­daság újabb kérdéseinek, eredményeinek megvitatása is szerepel. A klubfoglalko­zások alkalmával — hetente egy alkalommal — Eger és az egri járás mezőgazdasági üzemeinek szakemberei, il­letve azok az érdeklődők Is, akik nem a mezőgazda-, ságban dolgoznak, de Klub­tagok, találkoznak egymás­sal és véleményt, gondolatot cserélnék egy-egy kérdésről. A klub megalakulása előtt a kezdeményezők közvéle­mény-kutatást tartottak, s felmérték, hogy a klub tag­sága mivel kíván foglalkoz­ni, milyen érdekesebb témá­kat szeretne megvitatni. Az összegyűjtött kérdőíveken főként közvetlenül a terme­léssel összefüggő kérdések szerepeltek: a szőlészet-borá­szat, a zöldségtermesztés, az állattenyésztés, az üzemszer­vezés és a gépesítés kérdé­sei, problémái. A programot ennek alapján állították ösz- sze. Előadásokat is tartanak meghívott előadókkal, de egy-egy témakört elsősorban kötetlen beszélgetések alap­ján vitatnak meg, illetve ér­tékelnék. A szorosan vett reakmai beszélgetéseken kí­vül, minden klubtag megta­lálja az igénye szerinti szó­rakozást, az újság-, a folyó­irat-olvasástól, a sakkozásig, a kártyáig. A jövő évi témacsoportot áttanulmányozva több érde­kes rendezvény, szakmai ki­rándulás várja a klubtago­kat. Januárban például az egri Nagy József Termelő­szövetkezet idei eredmé­nyeit és gazdálkodós mérle­gét ismerik meg. Később be­mutatásra kerülnek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legújabb szak- filmjei. Aztán megvitatják a hagyományos állattenyésztés módjait és a modern állat­tartás új vívmányait, az iparszerű szakosított sertés- és szarvasmarha-telepeket, a megye állategészségügyi hely­zetét, a Szőlészeti és Borásza­ti Kutató Intézet egri telepén végzett tudományos munkát, hogy csak néhányat említ­sünk. Ezeken kívül sajtóan- kéton találkoznak a Magyar Mezőgazdaság és a Kerté­szet és Szőlészet folyóiratok munkatársaival. Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatá­sok. is szerepelnek a terv­ben, például a Duna-kanyar közös gazdaságaiban megte­kintik a gesztenyeszüretet, a badacsonyi történelmi borvi­déken pedik a szőlő- és bor­feldolgozás technológiáit ta­nulmányozzák. A klub iránt máris nagy az érdeklődés. A megye­székhelyről és az egri járás­ból eddig több mint hatva- nan jelentkeztek tagnak. S mint megtudtuk, a jövő évi tapasztalatok és az érdeklő­dés alapján, 1972-ben Gyön­gyösön is hasonló klubot szeretnének létrehozni a vá­ros & a járás szakemberei­nek. A kezdeményezés Egerben tehát már megvalósult A Klub a száguldó ütemben fej­lődő mezőgazdaság új ered­ményeinek, műszáki-techno­lógiai fejlődésének ismeret- terjesztő fóruma lesz, amely várhatóan a későbbiek során, még szélesebb körű érdeklő­désre talál majd a megyé­ben. — ISMERIK-E A HALL­GATOK véleményét az elő­adásokról, az előadókról? — Igen. írásos közvéle­mény-kutatást végeztünk a hallgatók között, akik őszin­tén elmondták véleményü­ket, hogy mit tartanak jó­nak és min kell változtatni, illetve, hogy melyik előadás volt hasznos és melyik elő­adónak kellett volna jobban felkészülnie. — A hallgatók szinte ki­vétel nélkül azon a véle­ményen vannak, hogy a tan­folyam már eddig is nagyon sok hasznos ötletet, útmuta­tást adott munkájukhoz. De vajon a neves előadók, a tanfolyam vezetői is elége­dettek a hallgatókkal? — Alapjába véve igen. Nagyon sok ügyes, tehetséges középvezető dolgozik a me­gyében. — De aligha lenne baj, ha számúk sokszorosan több Lstztíq, — PONTOSAN ÍGY VAN. Hiszen olyan emberekről van szó, akik az üzemekben, a munkapadok mellett irá­nyítják a 'termelést, állnak kapcsolatban a többi dolgo­zókkal. Rendkívül sok mú­lik rajtuk. A termelés ala­kulása, a munka minősége, a dolgozók hangulata, kerese­ti ^ehetőségek. Mégis az az igazság, hogy eddig nem so­kat törődtek velük, alig-alig kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. Pedig a tudás ma már valameny- nyi vezető számára követel­mény. — Az eddigi tapasztalatok alapján mit és min szüksé­ges változtatni? — EMELNI KÍVÁNJUK a tanfolyam színvonalát, in­tenzívebbé tenni a vitákat, a foglalkozásokat. És végül reméljük, hogy azok a vál­lalatok is elküldik dolgozói­kat, amelyek eddig mélyen hallgatnak. Pedig ismerve munkájukat, gondjaikat, len­ne mit tanulniuk. Ezenkívül — legalábbis szerintem — a téli hónapokban érdemes lenne megszervezni a mező- gazdasági üzemekben dolgo­zó középvezetők számára is egy hasonló profilú tanfo­lyamsorozatot. De ez már nemcsak a MTESZ-en múlik. K. J. BEMELEGÍTŐ csevegés a telefonban. Hallottam, hogy a kerecsenéi termelőszövet­kezet két görgős ekét vásá­rolt, azután szeretnék érdek­lődni Néhány másodpere kölcsönös udvariasság után kérem az adminisztrátornőt, ■ hogy kapcsolja Tóth Tibort, a termelőszövetkezet főme­zőgazdászát. A női hang ugyanolyan kellemes zengés­sel beszél tovább \ már nincs a termelőszövetkezetnél. Egy pillanatnyi zökkenés, és már ugyanolyan hangon loé- * rém tovább, hogy akkor Juhász Imrét adja, a gépcso­portvezetőt. A női hang ugyanolyan kellemes zen­géssel beszél tovább: már nincs a termelőszövetkezet-, néL ★ — Miért mentek eS öyesa hirtelen? Mielőtt szóval válaszolna, bizonytalan kifejezés fut végig Fodor József főköny­velő árián: a belső válasz. Nem tudom pontosan. — Nem hirtelen mentek ej — mondja. — Én azt hi­szem, ez a kérdés évekkel ezelőtt dőlt el, amikor a fő­mezőgazdász és felesége, aki mellesleg termelőszövetke­zetünk üzemgazdásza volt, szakmérnökire kezdett járni. Nehéz kérdés ez. Persze, hogy szüksége van a termelőszö­vetkezetnek minél jobban képzett szakemberekre, de a szakmérnököknek aztán szűk lesz a termelőszövetke­zet. — Tehát a termelőszövet­kezetek bizonyos mértékig maguk ellen dolgoznak, ha segítik az agrármérnökök maiasabb szintű továbbkép- SÚB&t Bélapátfalva adós marad A CEMENT és Mészművek bélapátfalvi gyárában szo­katlan évet jegyeznek az idén. Rosszul sikerült már a start is: kemény, komisz volt a tél, akadozott a szén- és, kohósalak-ellátás, a bányá­ban előbb a hó, a fagy, ké­sőbb a gyakori esők zavar­ták a termelést. Csalódást okozott az NDK-tól vásárolt, s korszerűnek vélt új ce­mentmalom, amely az órán­ként ígért 50 tonnás teljesít­mény helyett jó, ha 35-öt ter­mel még most is. S tetőzte mindezt a nem a legszeren­csésebben választott áprilisi nagykarbantartási időszak: akkor jarvították a berende­zést, amikor egyébként a se­gítségükkel talán a legjobban haladhattak volna. Így történhetett, hogy vá­rakozáson jóval alul szere­pelnek a bélapátfalviak. Szo­katlan lemaradással zárták az első hat hónapot: cement­ből 6134, mészból 2576 ton­nával gyártottak kevesebbet, mintsem tervezték. Ami pe­dig még súlyosabbá tette helyzetüket: a cement ki­szállításánál 7381 tonna volt Bélapátfalva adóssága! Hangsúlyozni is szükségte­len, hogy még ez a 7381 ton­na cement is mennyire hiányzott ' a népgazdaságnak akkor, amikor úgyszólván az egész iparág meglehetősen mély hullámvölgyben volt. S mekkora gondot okozott, okoz ma is a gyáriaknak, amikor egyebek miatt is ép­pen eléggé fáj a fejük... Több más mellett, ugyanis nem számítottak például az olajárváltozásra, s rontották gazdálkodásukat a rosszabb fajlagos energiafogyasztás miatt megnövekedett vüui- mosenergia-költségek is. RÖVIDEN: roppant kelle­metlen körülmények közéju toltak a bélapátfalviak' A második félévre megsokszo­rozódtak a tennivalónk, s — jól tudják ezt — a mégúgy felfokozott igyekezetükkel is legfeljebb csak szépíteni tud­nak eredményeiken. • Az előzményeket tekintve persze — különösen a har­madik negyedévi hajrával elért teljesítményekkel — becsülettel próbálták Végre­hajtani az intézkedési terv ben előírtakat, csökkenteni a tartozásokat és sokat is vál­toztattak a helyzetükön. De­cember elsején cementből és mészból már „csak” ezer- ezer tonna hiányzott a prog ram szerinti mennyiségből. S hogy az országban fo­lyó építkezések — közöttük megyei hagy beruházásaink, például a kiskörei munkák — ne érézzék a bélapátfalviak veszteségeit, gondjait: a biz­tonsági készletekből olyany- nyíra kiegészítették a ee- mentküldeményeket, hogy 592 tonnás többletszállításról is beszélhetnek. Bizonygatják, hogy a hát­ralevő hetekben is mindent megpróbálnak, december 31- ig cementből teljesen ki­egyenlítik a Tartozásukat, gyári eredményüket a félévi 3,4 millióról 23,1 millió fo­rintra növelik... de a mész- böl, sajnos a legjobb akara­tuk ellenéibe is legalább 500— 600 tonna a „számlájukon” marad, Mészból nem tudják megakadályozni a lemara­dást, mert december elején az egyik égetőkemencével fel­tétlenül le kell állniuk javí­tásra, különben még a jövő évi termelés is veszélyben lesz. S ennek az egyetlen kemencének a hiányát is két­ségkívül érezni fogják mun­kájukban ... Az év elején a bélapútfal- viak sokatmondó ígéretek­kel „A szocialista munka gyára” címért indultak ver­senyre. Az elhatározásból, a jó szándékú tervekből per­sze már nem lesz semmi .. . CSAK A REMÉNY marad: jövőre talán minden jobban sikerül. A gyár kilábol majd az idei kátyúból, a vissza- szerzi régi hírnevét! Gy. Gy. 45 féle mfibür- és Mifárú a tsz-ben 1968-ban alakult az ugodi Szabadság Tsz műbőr- és textil- feldolgozó melléküzemága. A kedvezőtlen természeti adottsá­gok ellensúlyozását és a helybéli asszonyok foglalkoztatását célzó kezdeményezés azóta beigazolta létjogosultságát. Jelenleg közel 100 asszonyt foglalkoztat, az üzem termelési értéke pe­dig milliókra rúg. A melléküzemág nyereségének nagy részét az értéktelen termelőterületek feljavítására fordítják. 45 fé­le termékük világszerte keresett és ismert. (MTI-foto — Jászai Csaba) ELMENTEK — Nem lehet erre katego­rikusan igennel, vagy nem­mel válaszolni. Szerintem úgy volna a helyes, ha a termelőszövetkezet igénye szabná meg, milyen szakon képezze magát egy agrár­mérnök. Tóth Tiborné üzemgazdász tejipari szakra járt Gödöllőre. Most végez a napokban. Mi ilyen szin­ten nem tudtunk megfelelő munkát biztosítani számára. Itt van a fiókomban a kiké­rő levele. A Budapesti Tej­ipari Vállalathoz ment dol­gozni. — Csak ez volt az oka, feogy elment? — NEMCSAK EZ. Azt hi­szem, az idén volt egy meg- hasonlás a szakemberekben. Tóth Tibor szerette a szak­máját és ma is csak azt mondhatom, nagyon jó szak­ember volt. Tavasztól kezd­ve nap mint nap látta a szépen fejlődő termést. Júli­usban még nagyszerű ered­mények ígérkeztek, pőtszer- ződést kötöttünk 50 vagon búzára és 10 vagon sörárpá­ra. Aztán a szemünk előtt pusztultak, el a táblák. Ki­öntött a Laskó, állandóan esett az eső. Árpából csak a vetőmagnak való maradt meg. Ezt valaki vagy kibír­ja, vagy nem. Akinek min­den kötődése ide szól a fa­luhoz, annak muszáj, kibír­nia. A fiatalok szeretnek gyors sikereket elérni. — Szeret fiatalokkal dol­gozni? — Szeretek. Zömmel lelke­sedéssel csinálják, amit csi­nálnak. De én azt mondom, felelős vezető beosztásba olyan ember kerüljön a ter­melőszövetkezetbe, akinek már megvan a 8—7 éves gyakorlata. ’ Akkor már elvá­lik, hogy a mezőgazdaságba való-e valaki, vagy nem. Mert itt nem nyolcra kell járni reggel és nincs • mű­szak vége, ha hazamegy az ember. A mezőgazdaságban dolgozni nfa még mindig nem annyira szakmát, mint életmódot, életformát jelent. Hat-hét év alatt eldől, hogy tudja-e valaki vállalni ezt az életformát, vagy nem. ■*— Személyi nézeteltérések nem voltak a vezetőségben? — Voltak. Amennyi az egészséges, normális viták­kal együtt jár. Egy vezetősé­gen belül komoly gazdasági döntéseket) kell hozni. Nem kötelező, hogy égy vélemé­nye legyen mindenkinek. A tsz vezetősége józan és me­rem mondani, jő baráti szel­lemben dolgozott. — Hová ment dolgozni a főmezőgazdász? • — A MÉM üzemszervezé­si főosztályára. Elismerem, hoáy ez egy fiatal szakem­bernek feltétlenül előrelé­pést jelent. Azonkívül ott­hon lesz Pesten, a szüleinél, a gyerekét él tudja helyezni a bölcsődében, itt nem tud­ta. Ezek mind apróságoknak tűnő dolgok, de az egyé számára fontosak. — AZ EGYÉN ÉRDEKÉ mennyire 1 veheti figyelemb­egy termelőszövetkezet? — Azt hiszem, helyesebb lenne eztt a kérdést egy szé­lesebb közösségre érteni. Hu az egyén úgy érzi, nem tud­ja egy adott, közösségben ki­fejteni maximális képessé­geit, a szűkebb közösségnek kötelessége bizonyos mér­tékig lehetőséget adni az egyénnek, hogy megkeresse azt a helyet, ahol teljesítmé­nye legjavát nyújthatja. Végső soron . mindenhol a szélesebb közösséget szolgál­ja az egyén. — Ügy tudom, Tóth Tibor nagyon jól szolgálta a szű- kebB közösség, a termelő­szövetkezet érdekeit. Nem próbálták megakadályozni a távozásban ? — NEM. VALÓSZÍNŰ, meg tudtuk volna akadályozni, hogy elmenjenek. De ennek hosszabb távon semmi értei me nincs. Juhász Imre, a gépcsoportvezető, — aki szintén elment —, itt ült ve­lem szemben. Mondta, hogy elfnegy. Magánbeszélgetés volt. Én azt mondtam neki, menj, de he most. Jövőre, amikor lesz egy új gazdasá­gi év, jó gazdasági év,- ak­kor, ne most. Arass le be­csülettel és akkor menj el, mert minden szakmától el­vonatkoztatva, kell hogy le­gyen az emberben egy olyan érzés, amit nem tudok egy szóval meghatározni. Becsü­letből, felelősségérzetből te­vődik össze. Ügy mondanám: kötődés és tartozás az em­berekhez. Srigethy András 187#. december Zu mimé*, fmentvJtíj'

Next

/
Oldalképek
Tartalom