Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Pedagigusszemmel Vietnambai! Interjú Szűcs László főiskolai főigazgatóval Vietnami útjáról a közel­múltban érkezett haza Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigaz­gatója, aki dr. Somos János főigazgató-helyettes kíséreté­ben — művelődésügyi mi­nisztériumi delegáció tagja-, kánt — közel három hetet töltött a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban. A de­legáció tagjai -tanulmányoz­ták az ottani oktató- és ne- veíőmunka eredményeit, megismerkedtek speciális Szűcs László az egyik tanszék előtt, ' gondokkal, majd visszatérő­ben néhány napot Pekingben Is töltöttek. A tapasztalatok iránt érdeklődve-kerestük fel Szűcs Lászlót, 4000 hallgató a dzsungelben — Két .évvel a bombázá­sok megszüntetése után milyen körülmények közt élnek, tanulnak » ' vietnami főiskolások? — A Vinhi Tanárképző Főiskolával már nyolc éve vagyunk testvérkapcsolatban. Gondjaikról,' munkájukról eddig is sokat hallottunk; a valóság azonban sokkal be­szédesebb a legszínesebb szó­nál is. A háború pusztításá­nak nyomait ma sem sike­rült eltüntetni. Vinh Debre­cen nagyságú, modem város volt valaha. Amit most mon­dok, nem túlzás: a város el­tűnt; lakóházait, középületeit földdel egyszintűvé radíroz­ták a bombázások. Az impo­záns külsejű főiskolának — az ország legnagyobb peda­gógusképző intézménye volt. — nyoma sincs. Négyezer hallgató és 350 tanár a dzsungelbe húzódott, ma is ott élnek, dolgoznak, európai számára elviselhetetlen kö- rülmények közt. Bambuszból építettek előadótermeket, „diákotthonokat” — egy te­remben ködei százan alsza­nak — „tanári” lakásokat. — Lehet ilyen mostoha adottságok ellenére is eredményes, színvonalas okiató-neveiő munkát produkálni? — Aki látja, nem kételke­dik többé benne. Igaz, nin­csenek — az őserdőben nem is lehetnének — korszerűen felszerelt laboratóriumaik, világszínvonalú kísérleti esz­közeik, az akarat, a konok kitartás mégis csodákra ké­pes. Fizikaelőadásokat hall­gattunk. mindannyiunkat meglepett az elméleti felké­szültség színvonala: mintha nem is bambuszból épített kunyhóban lenne a tanszék, , mintha a főiskolai tanárok nem is kerékpáron járnák az őserdő keskeny útjait, egyik tanszéktől a másikig. Kitar­tásból, ötletességből, hősies­ségből jelesre vizsgázott ez a nép. Mondok erre egy más példát, is. Bejártuk majd az egész országot : az amerikai­ak leromboltak minden hi­dat, átereszt, tönkrebombáz­ták az utak legtöbbjét; pénz még nem. volt az újjáépítés­re; mégis függőhídakknl, víztorlaszölással biztosították és biztosítják az átkelést. Dolgozók iskolája — kapualjakban — Mennyiben különbö­zik a vietnami iskola- rendszer a mienktől? — Az általános iskola és a gimnázium összesen tíz osz­tály. Ez három periódusra^ oszlik. Noha már 1958-ban sikerült felszámolni az anal­fabétizmust, a lakosság jó része mégis csak az első pe­riódust — hároméves ,— vé­gezte "el. Az igyekezet azon­ban e téren is majdliogy cso­dákat produkál. Dolgozók ez­rei tanulnak esti iskolákban. Tanterem nincs, ezért estén - 'ként a kapualjakban, vil­lanyfénynél folyik az okta­tás. Ha valaki végigsétál Hanoi utcáin esténként, számtalan ilyen kapualji is­kolával találkozik. Vietnam­ban bevált a munkaiskola is, ezek önfenntartó intézmé­nyek. A gyerekek — közép- iskolás korúak — délelőtt dolgoznak, délután tanulnak. Termékeiket eladják az ál­lamnak, sőt nemegyszer bér­munkát is vállalnak. Az így szerzett összegekből tartja fenn az iskola önmagát, ebből vásárolnak kísérleti eszközöket. A tanulók mind­ezt/ természetesnek tartják, senki sem húzódozik a fizi­kai munkától. A vietnami tanárképzés hároméves, nagyjából hasonló felépítésű mint a mienk. Van azonban egy rendkívüli pozitívuma; a magas fokú nyelvi kulturált­ság. A hallgatók anyanyel­vükön kívül könnyedén be­szélik az oroszt és a franci­át. Kapcsolatbővítés, segítség, cserelátogatások — A kapcsolatbővítés milyen új formáiban ál­lapodtak meg a testvér­főiskola vezetőivel? — Eddig is segítettük kí­sérleti eszközökkel barátain­kat. A jövőben ezt még in­kább foltozzuk. Rendszeressé tesszük tudományos közle­ményeink cseréjét. Ez miad­Mozgó múzeum Vagy siker elé néz egy tat matuzsálem. amely .nyugdíjaztatása" után új szerepben lép színre. A Győr—sopron—ébenfurti Vasúttársaság KlSZ-fiatal- jai felújítanak 'egy század eleji vonatot, amely a Nagycenki Közlekedési Mú­zeumnak látványossága és egyben a múzeumlátogatók közlekedési eszköze is lesz. A felújított masina novem­berben kezdi még ismét útját. (MTI-foto — Hadas János) fii Dr. Somos János. két fél számára hasznos lesz, hiszen a vietnami publiká­ciók magas színvonalúak, szakmai szempontból mi is sokat tanulhatunk belőlük. A jövő évben újabb két ösztön­díjas hallgatót fogad az egri tanárképző főiskola, abban is megállapodtunk, hogy el­sősorban vinhi fiatalokat vá­runk. Egyaránt helyesnek tartottuk a cserelátogatások gyakoribbá tételét: csak így ismerhetjük meg egymás va­lós gondjait, eredményeit, csak így tanulhatunk egy­mástól. (pécsi) Interpelláció Utcák Megyeszékhelyünk több ut­cája ezekben a hetekben meglehetősen tarka képet mutat: árkok húzódnak a járdák mentén — néhol csak­nem az úttest közepén is —, beépítésre váró vascsövek és betonlemezek feküsznek a földbuckák közelében, van olyan hely, ahol csőtörés­vagy kábelszakadás javítá­sán dolgoznak, másutt az új víz-, illetve gázhálózat bekö­tését végzik a szakembe­rek ... Magától értetődő, hogy a nagyarányú földmunkák kö­vetkeztében az érintett út­vonalakon lassúbbá válik mind a gépjármű, mind a gyalogos közlekedés. Az vi­szont mór bosszantó, ha ak­kor is akadályokkal küzd a forgalom, amikor már nem indokolt. llyert esettől írt szerkesz­tőségünkbe küldött panaszos levelében Hubai Béla gép­kocsivezető, aki gyakorta jár­ja Eger hajdúhegyi városré­szének utcáit, s azt tapasz­talja, hogy a felbontott út­burkolatot még a kábelszere­lési munkák végezte után 6 —8 hónappal sem hozzák rendbe. A Petőfi és a Radnó­ti utcában közel negyven centi mélységet is elér a süppedés, mely a gépjármű­vek és a kerékpárosok szá­mára egyaránt balesetveszé­lyessé teszi a közlekedést. A napokban kaptunk leve­let a Garai utca lakóitól is, akik kérésük jogosságát 12 aláírással is nyomatékosab­bá kívánták tenni. Kifogá­solták, hogy az utca kiépí­tését, portalanítását az illeté­kesek halogatják évről évre. A Garai utca erősen lejt a város központja felé- ha esik, a lefolyó, iszapos víz- csú­szóssá, sárossá teszi az utat ilyenkor. Több ízben talics­kán vagy kosárban voltak problémák kénytelenek a tüzelőt az utca végéről hazacipelni, mivel a jelenlegi mély talajon kép­telen gépjármű szállítani. Az Egri Városi Tanács épí­tési és közlekedési osztályán kerestii”’c választ olvasóimc problémáira. — Utak felbontásához, át­fúrásához csakis indokolt esetben adunk* engedélyt — mondotta Zámbori Ferenc osztályvezető. — Az utóbbi időben igen sok ilyen jelle­gű megrendelés érkezett be hozzánk — magánszemélyek kötötték be lakásaikba a viz­es gázvezetéket, valamint számos utcában kellett hely­rehozni a meghibásodott elektromos, Illetve postaká­belt. Az engedélyező iraton pontosan megjelöljük nem­csak az elvégzendő munkák méretét, de ff befejezés ha­táridejét is. Akkor jelentke­zik a probléma, amikor a közszolgáltató vállalatok (ÉMÁSZ, TIGÁZ, vízmű, posta) nem jelentik azonnal, hogy feladatukat elvégezték. Ilyenkor aztán a járdarész, vagy az útburkolat helyre- állítása bizony hosszabb ideig elhúzódhat. Oktober végéig egyébként a város valameny­nyi felbontott belterületi üt-J ját le kellett aszfaltozni rhélyépítő üzemünknek. A Petőfi utcában elvégezték e munkát» a Radnóti utcai esetről nem tudtam, abban soron kívül intézkedtem. — A Garai utca lakóinak panasza megoldást nyer-e? — Lehetőségeinkhez mér­ten mielőbb. Viszont hadd közöljem, hogy hasonló sérel­mekkel még a város leg­alább hatvan kilométernyi utcájának lakói jelentkezhet­nének. Őket sem biztathat­nánk mással. Minden évben milliókat költünk az útháló­zatunk kiépítésére, karban­tartására, s e munka a nagy belvárosi rekonstrukció egyik részét is képezi. Tanácsi ha­tározatnak megfelelően a város központjából kiindulva építjük ki az utakat, tervsze­rűen összehangolva tevé­kenységünket a közműháló­zat (villany, víz, gáz, telefon) bővítésével. A Garai utca portalanításába — előzetes tervünk szerint — 1972-ben kerül sor, amikor is a 270 méteres szakaszt a biztonsá­gos közlekedésre alkalmas­sá tesszük. V. A. Művelődés — távol a falutól... A Kiskörei Állami Gazda­ság központi telepe bizony elég messze esik a névadó falutól. A gazdaság vezetői 220 dolgozót irányítanak in­nen, 17 fős KlSZ-alapszerve- zetet tartanak nyilván, s 19 család él itt a villannyal, vízzel ellátott szolgálati la­kásokban. Aftsúdy Jánost; ix. A 17 gonosztevő közül tizen­ötöt csakhamar letartóztat­tak, ámde az ellopott pénz 90 százaléka mindmáig sem került elő. Ez a magyarázata talán annak is, hogy a „kai lózok” egyike egy évvel le­tartóztatása után megszökött. Charles Frederich Wilson 1964 augusztusában szökött meg a Winston Green fegy- házból, s nyomtalanul el­tűnt. A szabadlábon levő rablók száma így háromra növekedett. Az Interpol, a Scotland Yard kérésére, so­rompóba állította Országos Központi Irodáinak egész há­lózatát. De az első jelzések SfW. november eoiHörtök csak I960 nyarán futottak be a főtitkársághoz. A távoli Kanadában, Rigaud helység mellett felbukkant egy sza­kállas férfi, felesége és há­rom lánya kíséretében. Ro­nald Alloway, mert így ne­vezte magát, visszavonultan élt magányos villájában, ame­lyet 42 000 dollárért vásárolt. ..Szeretem a rrtagányl” — je­lentette ki s még hozzáfűzte, hogy ingatlanüzlettel szán­dékszik foglalkozni, de meg kell várnia, míg Angliából megérkezik hozzá a szüksé­ges tőke. Az Interpol kérésére a ka­nadai rendőrség hosszú időn át figyelemmel kísérte a " „magányos szakállas ember” * minden, lépését. 1908 január­jában a le? agy óbb titokban megérkezett Mofftfealba Tho­mas Butler, a Scotland Yard «xMügyélŐ-fe-, dnogy «ieny kifizetődő dolog. Mindazok, akik ennek ellenkezőjét állít­ják, töfckelütött hülyék”. 1969. január 14-én az ayles- bury-i bíróság álig kétórás tárgyalás után a bűnösségét beismerő Bruce Reynolds! 25 évre ítélte. Most, hogy a „fő­nök” is lakat alá került, már csupán egy másodrangú vo­natrabló van szabadon; Ro­nald Biggs, aki 1965 júliusá­ban szintén megszökött a lon­doni Wandsworth fegyházbóL 8. Ezek a u égy kerekű szörnyek Phileas Fogg, Jules Verne híres hősé kétségtelenül gyors lábú ember volt. Év- sptuddal ezelőtt sikerüli megkerülnie a Földet mind­össze 80 nap alatt. Pedig nem állt rendelkezésére más gyors 'közlekedési eszköz, csak a gőzmozdony és a gőzhajó. Valóban izgalmas kaland és nagyszerű teljesítmény voit ez abban az időben! Csak­hogy az ember a távolságok­kal vívott küzdelemben mind hatékonyabb eszközöket ke­resett — és talált. A robba­nómotor, habár csak lassan­ként, de végül is győzelmet aratott „gőz őfelségén”. 1923- ban, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Bizottság meg­születésekor 18 000 000 gén- Jamozatot Sérti „A bűn Mm-, (kocsi közlekedett a világ úti őrizzen bizonyos dolgokat”. Néhány nap múlva három kanadai rendőrtiszt látoga­tást tett Alloway villájában, a „Mountain Ranch!'-ben. Személyazonosságának meg­vizsgálása során kiderült, hogy illegálisan lépte át a kanadai határt. Beidézték a rendőrségre, s ott, az Inter- poltól kapott adatok alapján még aznap este megállapítot­ták, hogy Ronald Alloway ujjlenyomatai azonosak Wil- soníival... Bruce Reynolds, a vasúti „hold-up” értelmi szerzője és szervezője sem kerülhette el sorsát. 1968 novemberében, tehát több mint öt évvel a „vállalkozás” után, Buüer fő­felügyelő végül is rátalált és letartóztatta. A „vasutak ka­lóza”, amikor csuklójára csat­tant a bilincs, meglepő nyi­lain: 1938-ban számuk elérte a 43 000 000-t, míg 1967-ben a világ gépkocsiparkja 205 millió automobilból állott. A volánnál ülő ember előtt megnyíltak a legelszigetel- tebb vidékek is, s már nincs messze az a pillanat, amikor „ezek a négykerekű . ször­nyek” — hogy Buchanan pro­fesszornak, a 'szigorú angol közlekedési szakembernek a szavaival éljünk — elözönlik az egész világot. „A négyke­rekű szörnyek milliószámra robognak tova a városok szűk és kanyargós utcáin” — mondotta Buchanan, s mi éh­hez a megállapításhoz még .hozzáfűzzük: az országúthá­lózat tökéletesedése előmoz­dította az autós idegenfoi’ga- -lom kifejlődését. És eszel egyidejűleg újabb lehetősé­geket teremtett a bűnözők szamara is... Autós bűnözés Bűncselekmények forrása lett hát a gépkocsi és az is marad még hosszú ideig. El­sősorban a fiatalkorú bűnö­zők gyakori gépkocsilopásai- 'ra,. továbbá a gépkocsi-ker^es- kedelemben elkövethető szél­hámosságokra gondolunk. Í&UA..& LttfcJfc. (Folytatjuk) Ezeknek az embereknek a szórakozási lehetőségeiről, a gazdaság dolgozóinak kultu­rális ellátásáról érdeklődöm Burovincz János főkönyve­lőtől. , — Kulturális célokra min­den évben egy bizonyos ösz- szeget fordítunk, amennyit« gazdaság pénzügyi tervei meghatároznak. Az idén eb­ből a pénzből egy kultúrter­met alakítottunk ki, amely egyben a KISZ-alapszervezefc helyisége is lett. Kedvelik is a fiataljaink» mert a napi munka után valóban ritkán jutnak be á távoli községek­be. Itt magnót, rádiót hall­gatnak, minden este nézhe­tik a televíziót. 10—12 féle újságot, szakfolyóiratot ren­deltünk meg, amihez szintén hozzá juthatnál? a dolgozók. Felvettük a kapcsolatot a szakszervezeti könyvtárral, ahonnan letéti állományt kaptunk. Ez negyedévenként 100—150 kötet könyvet je­lent. Hetente két este van kölcsönzés. A televízió mel­lett főleg az idősebbek sze­retik ezeket a könyveket la­pozgatni. — Ebben az évben több mint százan voltunk autóval az idei Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiál­lításon. ami valamennyiün­ket érdekelt és tetszett is mindenkinek. Tervezünk színházlátogatásokat is. Min­den évben veszünk ugyanis 12 bérletfüzetet az egri Gár­donyi .Géza Színház előadá­saira. s akik éppen ráérnek az előadás napján, azok men­nek el megnézni a színdara­bokat. Az igazság az, hogy nem sok pénzünk• van kul­turális célokra, de azt a ke­veset igyekszünk hasznot dolgokra elkölteni... : - sí í—#

Next

/
Oldalképek
Tartalom