Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Ko vgrt’SHsunra h t ütve .'Szakszerűen, demokmfikusan ' Előkészítés alatt áll az új tana stöivény tervezet, s ad* • dig is, amíg a ma és holnap 'követelményeit Körvonalazó jogszabály törvényerőre emelkedik, egymás után látnak napvilágot a rendelkezések a tanácsok munkájá- siak jobbá, korszerűbbé tétele .érdekében. Elég, ha — a teljesség igénye nélkül — néhányra emlékeztetünk az utóbbi hónapkból: a tanácsok legfelső irányító szervét a Minisztertanács Tanácsi Hivatalává szervezték át; rendelkezés született arról, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveinek vezetői a vb- ,titkárok legyenek, s ne választás, hanem kinevezés útján kapják beosztásukat: változások történtek a vállalatok adózási rendszerében, annak érdekében, hogy a tanácsok minden, a területü- , kön működő vállalatok nyereségében érdekeltek legyenek, 's végül az új választójogi törvény több lényeges •• változtatást jelez a tanács- rendszer felépítésében. Aligha kell bárki előtt is bizonygatni, hogy mindezek-, nek az intézkedéseknek egy időben történt létrejötte nem ■ véletlen műve és nem is hol- . mi. „kampány’’ terméke. Arról van szó: az eddiginél jobbá, hatékonyabbá és egyben demokratikusabbá kívánja tenni a párt és a kormány a tanácsok munkáját. A jelzők egymást kiegészítik, úgy is mondhatnék: jobbá és hatékonyabbá, mert demokratikusabbá vagy akár — s ez nem csupán játék a szavakkal — demokratikusabbá, mert jobbá és hatéko- , ínyábbá. A > vb-titkárokról szóló rendelkezés — azzal a készülőben levő másikkal együtt, amely a különböző tanácsi munkaköröket meghatározott képesítéshez köti —■ a munka szakszerűbbé tételét, folyamatosságát hivatott biztosítani. A kinevezett vb- íitkár természetesen továbbra is alárendeltje marad a tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak, köteles azok rendelkezéseit végrehajtani. Ugyanakkor a törvények, rendeletek és a megyei tanács intézkedései is a titkáron keresztül érkeznek le a községbe, ő köteles azok végrehajtásáról gondoskodni. Az ő munkakörénél mutatkozik meg legvilágosabban az államigazgatási és az önkormányzati feladiatok összefüggése. A politikailag és .szakmailag jól képzett vb- titkárokon nagyon sok múlik, hiszen nekik kell megvalósí- •Jmiufc az önkormányzat demokratizmusának és az államigazgatás szakszerűségének egységét. A szakszerűség nagyobb követélményeket állít — kimokrácia Is szélesedik. Szakszerűbben és demókratiku- sabban működhet a nagyközségi státuszhoz jutott tanács, amely a városi igazgatást megközelítő hatáskört kap. Mindez azonban csak keret, amelyet élettel a helyi tanácsoknak kell kitölteniük. Egyre inkább megvannak az adottságok ahhoz, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek az eddiginél szakszerűbben, jobban,' hivatásuknak megfelelően' dolgozzanak. Mind több a képzett szakember, s ha ma még sok helyen' hiány is van egyetemet, főiskolát végzett tanácsi dolgozókban — elsősorban építészmérnökökben, a,g- ronómusokban — éppen az önálló gazdálkodás adta lehetőségiek hozhatnak e téren változást. A tanácsok demokratikusabb működésére, okos határozatok hozatalára, közérdekű vitákra is nagyobb ma a lehetőség, mint eddig. A tanács nem csupán egy a községben levő szervezetek közül, hanem a községpolitika kidolgozója és végrehajtója, s a tanácstagok aktivitásán, a tanácsi munka demokratizmusán éppen ezért múlik igen sok. S mert a szakszerűség és a derríokra- tizmus ugyanannak a politikának, két egymással ösz- szefüggö velejárója — a szakemberek csak akkor dolgozhatnak jól, ha figyelembe veszik a tanácstagok és az állampolgárok véleményét is, a tanácsok tagjai pedig akkor, ha ügybuzgalmuk, segítőkészségük párosul szakismerettel, községük, városuk életének minden lényeges mozzanatára kiterjedő tájékozottsággal. Várkmyi Endre WVWNAA A A A'V. Á kongresszusi küldött ftigyal Józsefié Fiatal munkásasszony — kongresszusi küldötteink között alighanem a legfiatalabb — csupán a gyárban, az egri VILATI-bair számít a gárda idősebbjei közé: valamivel több mint tizenegy esztendeje lépett itt szolgálatba. Az eltöltött évek a szakma ismerőjévé tették, így a fontos feladatok egész sorából részel. Csupán az ideiekből a bécsi Práter Stadion órájának ,-fénypontjait’, egy szovjet motorvonat vezérlőpultját, meg egy szarajevói megbízást említ hirtelenjében, ahogy újabb munkája — az NDK részére kért műanyag prés automatika-szekré- nyének készítése — közben meglepjük.' — Hogy fogadta a megtiszteltetést, a bizalmat? — kérdezzük tőle. — Én azelőtt inkább csak az ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben tevékenykedtem, kultúrosként, társadalmi munkásként, később csúcstitkárként. Mindössze három éve vagyok párttag. Érthető, ha már az üzemi gyűlésen nem akártam hinni a fülemnek, s valósággal elérzékenyültem, amikor a negyvenhárom emberből harminckilenc engem delegált a városi értekezletre. Szinte szóhoz sem tudtam jutni, amikor a városi tanácskozásról is szinte» egyhangúan adták a további megbízást a megyei küldöttértekezleten való részvételre, amikor pedig már a kongresszus is szóba1 került- igazán azt gon- oltam, hogy álmodom... Azt hiszem, hogy ezek után hangsúlyoznom sem kell, menynyire örülök! — Mivel utazik majd a kongresszusra? — Szocialista brigádunk nagyobb része nő, de az egész gyárban sok a lány, az asszony. Ennél fogva szinte természetes, hogy, engem is nagyon foglalkoztat az utóbbi időkben végre igazán napirendre került, velünk kapcsolatos téma: általában a nők helyzete, ezen belül p^öig közvetlenül a mi sorsunk, itt a VILATI egri gyárában. Elég sok még a tennivaló ezen a téren, bár korszerű, új — az Idegenek részéről talán iri- $ gyeit — üzemben dolgozunk, nálunk is akad azért panasz, amiket orvosolni lehetne és kell. A megyei pártértekezleten nem szólaltam ugyan fel- de a kongresszusig talán bátrabb leszek és szót kérek, elmondom, ami a lelkünket nyomja! Értelmesen, higgadtan, tárgyilagosan beszél, láthatóan érzi megbízatásának, felelősségének súlyát, boldog, hogy helyet kapott már fiatalon is a párt legfelső fórumán., — Tőlem legfeljebb hatéves kislányom boldogabb! — mondja a büesúzásnál. — Ö ugyanis, meg van győződve arról, hogy majd lát a’tv-ben és ha integet nekem, én is visszainthetek. Hű, roppant élményre számít a pici...! (győnty mondhatjuk keréken: nem elegendő már az egykori hat- elemis titkárok lelkesedése, a nagyobb feladatok megoldásához magasabb képzettség szükséges. S a demokrácia — lényegéhez tartozik ez — többet követel és többet is ad. Többet a tanácstagoknak és a választóknak, ami a jogokat illeti — és többet a szak- igazgatási apparátusnak, éppen a jobb műkétől függően, anyagiakban is. Az új adózási rendszer érdekelté, teszi a tanácsokat azoknak .a vállalatoknak az eredményes gazdálkodásában is, amelyeknek csak egyik üzemük vagy telephelyük működik az illető tanácshoz tartozó területen. Ugyancsak új az is, hogy a tanácsok a korábbd- 1 nál sokkal önállóbban gazdálkodhatnak, s az eddiginél inkább ínódjuk lesz arra is, hogy alkalmazottaik fizetését a Végzett múnka és a felelősség- arányában állapítsák meg. Szakszerűségi követelmények indokolják elsősorban azokat a szervezeti intézkedéseket is, amelyek az utóbbi időben láttak napvilágot. Ide tartozik az is, hogvtöbb járást megszüntették. Országos és helyi erdek. hogy a járások gazdasági, ellátási és kulturális egységek legyenek, olyan központtal, amely a hozzá tartozó községek igényeit ki tudja elégíteni. S az államigazgatási munka szakszerűségének növelése kívánja meg, hogy a jövő évi tanácsválasztástól kezdve a járásokban ne működjenek tanácsok, a feltétlenül szükséges teendőiket a megyei tanács végrehajtó bizottsága alá rendelt hivatal lássa eb A járási tanácsok1 eddigi feladatkörének jelentős részét a községiek veszik át, amivel — természetesen, — a deÉj városrészek Budapesten és vidélfeu Ä harmadik ötéves tervben kereken 30 000 lakás terv-e it készítették el a LAKÓTERV dolgozói. Budapesten és 12 vidéki város új lakótelepein épültek és épülnek ezek a lakások. Az új városrészekbe 3800 gyermek részére terveztek óvodákat, és bölcsődéket, a diákoknak 350 tantermet, s a lakosság ellátására mintegy fél milliárd forint értékű kereskedelmi létesítményt. Az üdülőterületekre és idegenforgalmi központokba összesen 3000 vendég elszállásolására terveztek szállodákat. Megkezdték az előkészületeket a negyedik ötéves tervben előírt lakásépítési program megvalósítására is. A tervezési kapacitást 30—40 százalékkal növelik. Ugyanakkor az első budapesti házgyár rekonstrukciójának és újabb két vidéki város házgyárának megtervezésével növelik a korszerű építésmő- dok műszaki bázisait. Jövedelmező tsz-melléküzemág Besenyőtelken Ä besenyStelkl Lenin Tér- 'tehénistállót, kocaszálláát melőszövetkezetben immáron nyolc éve működik az építőbrigád. Negyven fiatal szakember alkotja a kollektívát, melynek tevékenységét nemcsak helyben, de a környező községekben is dicsérik. Bőven volt munkája az utóbbi években ennek a melléküzemágnak- dolgozói egyebek között 108 férőhelyes építettek és gazdasági épületeket újítottak fel a tsz-ben. A helyi általános iskolától politechnikai műhely kialakítására kaptak megrendelést. Tevékenyen bekapcsolódtak a község kislakás-építkezéseibe is, évente közel negyven családi házat , építenek fel. A ' besenyőtelki tsz-építő- brigád volt a káli közös gazdaság 208 férőhelyes tehénistállójának és a tőfalusi Béke Tsz dohány pajtájának kivitelezője is. Még annyit, hogy a melléküzemág létrejötte óta nyereséges s a. többletjövedelem számos alkalommal kiegyenlítette a besenyőtelki Lenin Tsz egyéb fő, üzemágában — így a növénytermesztésben — jelentkező bevételi Meséseket. Még több bizalom a fiataloknak i&y termelfiszBvetkezet jelene £s jövője — NEHEZEN INDULT itt minden; kérem, pedig Atkár már az ötvenes évek elején szocialista község volt... Aztán elég összetartó a nép iS, törődik a portájával és a fa'uval, de hát a szemlélet, tetszik tudni, nehezen formálódik, még ma is ... Sokan el is mentek a szövetkezetből, de azért vissza is jöttek egynéhányan. A nehézségek ellenére mégis értünk él eredményeket, s azt mondhatom. nem is rossz eredményeket. Ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést minap az atkárl Űj Élet Termelő- szövetkezet párttitkára, Molnár György, a sokak népszerű „Gyuri bácsi”-ja. — 1959-ben alakult az Űj Élet Termelőszövetkezet, négy korábbi gazdaság ösz- szevonásával. Aztán jöttek a problémák, nem tudták eldönteni, hogy ki a vezető és ki nem az. Nem volt egyetlen modern gép sem, kiszu- perált masinák dolgoztak a határban. Nem volt elegendő takarmány, nem beszé'- ve arról, hogy laza volt . a munkafegyelem. Mirréez persze nagy kihatással volt a gazdálkodásra is, alig érte el a húsz forintot egy munkaegység. így ment ez 1964- ig. Akkor kerültem ide párttitkárnak. Az új p.ártvezető- ség határozatot hozott a problémák, a veszteségek okainak 'felderítésére. Őszintén feltártuk a nehézségeket, a rcss:: gazdálkodás okait ói a közgyűlés új vezetőséget választott a szövetkezet ^lére. így lett Babus Zoltán az elnök, aki egyébként ide, a községbe való, s már korábban is ismerte az embereket, meg aztán több éves gyakorlata volt már a mező- gazdaságban. Nehéz volt az embereket meggyőzni arról, hogy az új vezetés jót akar. A dolgozók azért mégiscsak megértették, hogy a hibákat akkor tudjuk kijavítani, ha mindenki összefog és közös erővel teszünk is valamit a szövetkezetért. — Gépeket vásároltunk és szarvasmarha-istállót építettünk, meg javítottunk a termelés szerkezetén is. S egy év múlva az 1965, évi zárszámadáson a korábbi 23 helyett már több mint 30 forintod osztottunk munkaegységenként. T Hogyan változtatták meg a termelés szerkezetét? LEÜL A SZÉKRE, tekintete végigfut a falakon, aztán folytatja: — A növénytermesztésben először is a növekvő állat-, állomány részére kellett kellő takarmánybázist biztosítani. Aztán kialakítottuk a kalászosok területét és mintegy 200 holdnyi új szőlőt is telepítettünk, mind magas kor- donosat, minőségi fajtákból. Üjabb, modernebb erő- és munkagépeket vásároltunk, mert bizony egyre kevesebb már a kézi munkaerő, s ezt csak géppel lehet pótolni. Az . utóbbi két évben másfél millió forintot fordítottunk gépi beruházásokra. A fejlődés persze a tagság jövedelemnövekedésében is jelentkezett. 1967-ben már 54 forint volt egy munkaegység. Természetesen így a szövetkezei vagyona is emelkedett, az elmúlt öt évben nyolcmillió forinttal,'s így az össiva- gyon ma már eléri a 35 milliót. A fejlődés mellett voltak azért nehézségek is. Ma 270 iáéi dolgozik a szövetkezetben. a tagság átlag- életkora azonban elég magas. Minden évben többen mennek nyugdíjba, s a nyugdíjasok száma ma már 240. Persze vannak fiataljaink is, akik jól érzik' magukat itt nálunk, de még elég kevesen. — Hány szakmunkás dolgozik? 1 — Egy egyetemet és két felsőfokú technikumot végzett szakemberünk van. Három technikus és több mint 30 fiatal szakmunkás dolgozik az állattenyésztésben, a kertészetben és a gépműhelyben. Három fiatal most tanul társadalmi ösztnödíjjal, a pétervásári gépészképző szakiskolában. Mi mindent elkövetünk a fiatalok érdekében. Legutóbb szociális helyiségeket építettünk: mosdót, öltözőt az állattenyésztőknek és a gépcsoportnak, ahol lefürödhetnek, átöltözhetnek a dolgozók. A közelmúltban például Lengyelországban jártunk, aztán üdülést és szabadságot is biztosítunk mindenkinek. Sajnos nehézséget okoz, hogy a szülők még mindig elfordulnak tőlünk akkor, amikor az iskolában agitáljuk és kérjük a nyolcadik osztályos gyerekeket, hogy jöjjenek hozzánk dolgozni, mert anyagilag nem járnak rosszul. De ez megint csak szemléletbem kérdés... A szülök valósággal féltik gyerekeiket a mezőgazdaságtól. — A SZÖVETKEZET vezetői még mit tesznek á fiatalok megnyerésére? •— Továbbra sem hagyunk fel az agitációval. Űj, kor szerű gépeket vásárolunk a jövőben, ezzel is biztonságossá tesszük a termelést. A 19.0. uovcmoer 12., csütörtök faluban pedig mindent elkövetünk a kulturális élet további javítására. Anyagilag is támogatjuk a sportkört, s a kultúrház munkáját. Nem utolsósorban pedig vállalat- szerű gazdálkodást szeretnénk megvalósítani. 1967. óta havi fizetést kapnak a tagok, s az új módszer már eddig is eredményesnek bizonyult, jobban ösztönzi a dolgozókat. A továbbiakban ezt tökéletesíteni akarjuk. — Eddig főleg, a múltról és jelenről beszéltünk, de mi várható a jövőben itt, az at- kári szövetkezetben? , Egy pillanatra elgondolkodik. — Nem könnyű kérdés. Higgye el, sok elképzelésünk van, s ezeket szeretnénk, is megvalósítani. A legfontosabb a további intenzív gépesítés, főként komplex gépek vásárlásával. A fejlesztési alap csaknem 80 százalékát erre kívánjuk fordítani. A géppark növelése terveink szerint már lehetővé tenné v nyolcórás munkaidő beveze- léséi. és esetleg távlatokban a szabad .szombatok bevezetését is. A nők szociális helyzetének javítására a jövőben napi egyszeri meleg étkezést — ebédet — biztosítunk majd. A felmerült igényeknek megfelelően a nyári csúcsmunkák idejen pedig napközi otthont szervezünk a tagok gyermekeinek. Persze ezeknek a terveknek a megvalósításához ezúton is kérjük a dolgozók további lelkes, odaadó munkáját és segítségét, mert csak közös erővel érhetünk el újabb sikereket ... Menfu«7 Kőrnly
